Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám, kedd

1981. III. 10. Franciaország pedagógusai tegnap országos sztrájkot tartottak, és követeléseikkel több városban az utcákra vonultak. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy az iskolákban tovább korlátozzák a tan­testületek létszámát és az osztályok számát. A tegnapi sztrájk u valamennyi francia oktatási intézményben megrendezésre kerülő ukcióhét része volt, s a következő napokban a pedagógusok szak­szervezeti központjai által rendezett további akciókon az oktatási rendszer korszerűsítését és az oktatásügy állami támogatásának növelését fogják követelni. Képünkön: Az Allier megyében rende­zett tiltakozó tüntetés résztvevői (ČSTK — Repró) ISMÉT TÁRGYALNAK A PERZSA ÖBÖL MENTI „HATOK” A gazdasági integrációra helyezik a hangsúlyt (ČSTK) — Šzaúd-Arábia, Ku- vait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán kül­ügyminiszterei Maszkatban teg­nap ült össze, hogy folytassa a tárgyalásokat az ún. egyeztető tanács létrehozásáról, amelynek feladata a fent említett hat arab, Perzsa-öböl menti ország politikai, gazdasági és katonai együttműködésének szorosabb­ra fűzése. Annak ellenére, hogy a részt vevő országok képviselői a ter­vezett integrációnak elsősorban a gazdasági oldalára fektetik ô hangsúlyt, a múlt hónapban A TASZSZ tudósítóit nem akkreditálták (ČSTK) — Poznamban tegnap megkezdődött az ún. '„paraszt Szolidaritás“ kongresszusa, ha­bár ezt a tömörülést Lengyel- országban nem vették nyilván­tartásba. A rendezvényen szá­mos nyugati újságíró is részt vehet, de a tanácskozás szer­vezői ugyanakkor elutasították á szovjet TASZSZ hírügynökség két tudósítójának akkreditálá­sát. Ez az eljárás ellenkezik a nemzetközi kódex alapelveivel, fe újságírói, valamint más körök is ezt az ún. Szolidaritás szél­sőséges vezetői szocialista- és szovjetellenes gondolkodása további megnyilvánulásának minősítették. lefektetett alapelvekből világo­san kitűnik, hogy a konzerva­tív arab rendszerek tömbje ki­alakításának célja mindenek­előtt a közös „védelem“ a tér­ség haladó és antiimperialista erőivel szemben. Közvetve ezt erősítik meg a kialakulóban levő arab „hatok“ képviselői­nek nyilatkozatai is. 60 éves a svájci kommunisták pártja (ČSTK) — Hatvan éve alakult meg a Svájci Kommunista Párt, melyet 1921 márciusában új tí­pusú forradalmi pártként hív­tak életre. Az alakuló párt- kongresszuson úgy döntöttek, hogy a párt csatlakozik a leni­ni III. Internacionáléhoz. Meg­alakulásától kezdve szorgal­mazta Szovjetoroszország elis­merését, valamint a vele való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételét. A pártot a negyvenes évek elején betil­tották. Joan Vincent, a Svájci Munkapárt tiszteletbeli elnöke (a pártot 1944-ben alapították, és maga köré tömörítette a be­tiltott kommunista párt tagjait) a Vois Ouvrier-ben, a párt he­tilapjában hangsíílyozta, hogy a Svájci Munkapárt a kommu­nista párt legforradalmibb ha­gyományainak a folytatója és határozottan védi a svájci dol­gozók gazdasági, politikai és szociális jogait. KUVAIT Parlamenti ülés (ČSTK) — Kuvaitban csak­nem öt év után tegnap ült ősz- sze először az ötventagú par­lament. A nemzetgyűlést 1976 augusztusában oszlatták fel a kuvaiti végrehajtó szervekkel való ellentétek miatt. A jelen­legi parlamenti képviselőket február 23-án választották meg. A parlament ülésén felszólalt Dzsabir Ahmed Dzsabir Szabah sejk, a legfelsőbb kuvaiti tiszt­ségviselő. Hangsúlyozta, hogy az ország védelmének, függet­lenségének biztonságának és nemzeti egységének a biztosítá­sa elsőrendű feladat. ASSZAD A SZÍRIÁI—JORDÁNU VISZONYRÓL (ČSTK) — „Szíria Jordániá­val szemben folytatott eddigi politikája tartózkodó volt, és a két ország népe iránti fele­lősségérzetből indult ki. A Szí­riái türelmesség azonban nem korlátlan — hangsúlyozta Ha­fez Asszad szíriai elnök da­maszkuszi beszédében abból az alkalomból, hogy a szíriai Baath-párt 18 évvel ezelőtt vette át a hatalmat az ország­ban. Figyelmeztetett arra, Szí­ria nem fogja tétlenül nézni azt a támogatást, amelyet Jor­dánia (nyújt a Muzulmán Test­vériség terrorista szervezetnek. Az említett szervezet tevé­kenysége Szíriában ugyanis már több száz emberéletet kö­vetelt. A szíriai elnök ugyan-” akkor visszautasította azokat a jordán vádakat, melyek sze­rint a közelmúltban Szíria ter­rorista csoportot küldött Jor­dániába a kormányfő meggyil­kolása céljából. Hangsúlyozta, hogy az arab nép ellenségei­től származnak ezek a kohol­mányok, melyeik célja az arab egység megbontása. A NICARAGUÁI KÜLÜGYMINISZTER LÍBIÁBAN (ČSTK) — Miguel D’Escoto nicaraguai külügyminiszter ve­zetésével kormányküldöttség érkezett tegnap a líbiai fővá­rosba. A JANA líbiai hírügy­nökség jelentése szerint a ni­caraguai kormány képviselője köszönetét mondott a líbiai népnek ezért a segítségért, amelyet a nicaraugai hazafias erőknek nyújtott a reakciós Somoza-rendszer megdöntésé­ért vívott harcában. D’Escoto azt is hangsúlyozta, hogy mindkét ország népe egysége­sen harcol az imperializmus el­len. Politikai jóakaratra van szükség Az SZKP XXVI. kongresszusának hazai és külföldi visszhangjából (ČSTK) — Az SZKP XXVI. kongresszusának eredményei a (szovjetunióban továbbra is a figyelem középpontjában áll- hak. Az üzemekben és kolho­zokban e napokban sorra ke­rülő nagygyűlések, valamint a szevjet sajtóban közölt távira­tok arról tanúskodnak, hogy a szov üt dolgozók készek a kongresszus által kitűzött fel­adatok teljesítésére. „Büszke vagyok pártunkra, az SZKP nagy nemzetközi te­kintélyére, ^lentette ki a Mn- nometer aoszkvai üzemben megtartott gyűlésen Nyikolaj Csernov brigádvezető. Hangsú­lyozta, hogy kollektívájuk egy­más után túrom éven át el­nyerte a szocialista munkaver­senyben a vörös vándorzászlót. A kollektíva tagjai kötelezett­séget vállaltak arra, hogy az idei tervfeladatokat november 7-ig teljesítik. A XXVI. pártkongresszuson az Atommas üzemet azok kö­zött említették, amelyektől nagymértékben függ a szovjet energetika továbbfejlesztése. Jurij Tyihonov, az üzem esz­tergapadrészlegének brigádve­zetője szerint Leonyid Brezs- nyevnek a szovjet atomenerge­tika gyors fejlesztésére vonat­kozó felhívását harci feladat­nak kell tekinteni. Az Atom­mas dolgozói felajánlották, hogy a 11. ötéves tervidőszak­ban terven felül üzembe he­lyeznek egy reaktort. A szovjet pártalapszervezetek legfontosabb feladata napjaink­ban, hogy megismertessék a dolgozókkal a kongresszusi do­kumentumokat, és megteremt­sék a határozatok megvalósí­tásának lehetőségeit. Ennek érdekében folyamatban van több tízezer pártmunkás, agi­tátor, lektor, aktivista és pro­pagandista kiképzése. „Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy pártunk XXVI. kongresz- szusa jelentős mértékben meg­javította a politikai légkört a világban. Emberek millióinak nyitotta fel a szemét és rámu­tatott az atomkasztrófa veszé­lyének elhárítására kínálkozó széles körű lehetőségekre. Hely­telen lenne azonban arra szá­mítani, hogy a józan ész ön­magától győzedelmeskedik Wa­shingtonban és néhány nyugat­európai fővárosban, mert első­sorban politikai jóakaratra van szükség a Nyugat részéről a kapcsolatok megjavításához. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre többen tudatosítják, hogy a párbeszédre szóló Moszkvából elhangzott felhívást el kell fo­gadni. Csakis így lehet letérni arról az útról, amely óriási ve­szélyeket rejt magában. OTTAWA — „Bízom abban, hogy a kanadai parlament és kormány pozitívan foglal állást a Leonyid Brezsnyev beszédé­ben elhangzott javaslatokra, jelentette ki William Kaslitan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára a moszkvai Pravda tu­dósítójának. ATHÉN — „Részletesen átta­nulmányoztam az SZKP KB fő­titkárának előadói beszédét, és rám a legnagyobb benyomást a Nyugatnak címzett újabb ja­vaslatok tették, mindenekelőtt a széles körű párbeszéd felújí­tására tett szovjet békekezde­ményezés. Hozzá kell fűznöm, hogy ezt a nézetet osztja a görög nép túlnyomó többsége és úgy vélem, hogy nyugat-eu­rópai politikai körök is“ — mondotta Andreas Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozga­lom, a legerősebb görög ellen­zéki párt elnöke. MOSZKVA — A szovjet nép által kitűzött feladatok szoro­san összefüggnek a békeharc­cal, Jelentette ki Rodney Aris- mendi, az Uruguayi Kommu­nista Párt első titkára a Szov- jetszkaja Rosszija tudósítójá­nak. Hozzáfűzte, hogy éppen ezért a kongresszus rendkívüli nemzetközi jelentőséggel bír. széljegyzet SZOMSZÉDOLÁS Aligha magyarázható pusz­tán kényelmi szemponttal, hogy Reagan, aki már elnökségének harmadik hónapjába lépett, mindeddig a szomszédoknál messzebb még nem merészke­dett. Pár héttel ezelőtt a déli szomszédnál járt, Portillo me­xikói elnökkel találkozott a Rio Grande határfolyónál, ma viszont az északi szomszédot, Kanadát keresi fel. Sokkal inkább arról van szó, hogy az új fehérházi vezetés megszívlelte Carter egyik kül­politikai tanácsadójának intel­mét, aki szerint az Egyesült Államok az utóbbi években töb­bet törődött a más kontinense­ken lejátszódó eseményekkel, míg Amerikát elhanyagolta, A szaporodó elmarasztaló bírála­tok egészen addig mentek, hogy a „tudomást sem veszünk saját földrészünkről“ politikát okolták a salvadori fejlemé­nyekkel. Több szenátor és kép­viselő osztotta azt a nézetet, hogy jobban kellett volna fi­gyelni mindarra, ami a „hátsó udvarban“ történik, s nyilván a salvadori események sem ju­tottak volna „idáig“. E bírálatok hatására hirdette meg a Reagan kormányzat új­szerűnek mondható Amerika- politíkáját, mely a salvadori eseményekben való fokozott beavatkozáson túl hirdeti, hogy az USA tőszomszédairói sem szabad megfeledkezni E fehs mérés jegyében iktatták be gyors egymásutánban Reagan mexikói, illetve kanadai láto­gatását. A Reagan-féle szom­szédolás legjellemzőbb vonása, hogy politikai és gazdasági kér­dések egyforma súlyt kapnak a tárgyalásokon. S hogy Mexi­kó, illetve Kanada két első úti­célja, egyúttal jelzés is a két szomszéd-ország számára. Wa­shingtonban ezzel is érzékel­tetni akarják, hogy déli és észa­ki szomszédjuknak különleges szerepet szánnak politikájuk­ban. Mint az amerikai elnök pár hete Portillo mexikói ál­lamfőnek már felvetette, vala­miféle „észak-amerikai közös piacot“ szeretnének életre hív­ni az Egyesült Államok, Mexi* kő és Kanada együttműködésé-1 bői. Mexikó vonakodva fogadta ezt az elképzelést, alighanem attól tartva, hogy a washing­toni vezetés főszerepre törne egy ilyen jellegű szövetségben. Ronald Reagan mindenesetre gondolkodási időt adott az újabb amerikai—mexikói csúcs- találkozóig, melyre előrelátha­tólag április végén kerül sor. Egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy időközben kipuhatolja a kanadai fél véleményét. A két­napos ottawai látogatás ilymó- don lényegében a két mexikói —amerikai államfői találkozó rendkívül fontos közjátéka. A kanadai választól függ nagy­mértékben az, hogy Mexikó hajlandóságot, vagy elutasítást tanúsít-e. A politikai vonatkozáson túl Reaganra Kanadában súlyos gazdasági nézeteltérések elsi­mítása vár. Elutazásának elő­estéjén jelentették be Washing­tonban* az elnök a kongresz- szustól a két évvel ezelőtt aláj írt kétoldalú halászati megál­lapodás ratifikálásának az el­halasztását kérte. Kanadai kor­mánykörök a halogatást úgy értékelték, hogy Washington újabb engedményekre akarja Ottawát rábírni a jelenlegi lá­togatás során. Pedig Kanada már épp elégszer engedett azért, hogy végre tető alá ke­rülhessen a hosszú éveken át fogalmazott megállapodás. A kanadai k mány kiadott nyi­latkozata szerint „mély csaló­dottsággal és sajnálkozással“ vette a hírt, s ez is jelzi, hogy nehéz tárgyalásokra van kilá­tás. Végezetül az olaj sem hiány­zik a napirendről, akárcsak a februári Reagan—Portillo talál­kozón sem hiányzott. Reaganék ugyanis azzal számolnak, ha sikerül a washingtoni—ottawai —mexikói tengely létrehozása, mint partnerektől nyilván prob. lébarnentesebben — de első­sorban olcsóbban — juthatnak a szomszédból származó olaj­hoz. Viszont mind Kanadának, ’mind Mexikónak aligha lesz ínyére, hogy egyfajta amerikai változatú „közös piac“ kereté­ben pusztán a nyersanyagszál-? litó másodrendű szerepét vál­lalja a vezető szerepre törő USA val szemben. P. VONYIK ERZSÉBET Weinberger TV-nyilatkozata AZ USA STRATÉGIÁJA NEM VÉDELMI JELLEGŰ (ČSTK) — Caspar Weinber­ger, az USA hadügyminisztere televíziós nyilatkozatában kije lentette, hogy Ronald Reagan elnökké választása alapvető változást jelent az amerikai külpolitikában. A Szovjetunió­nak és az egész világnak ezt a változást tudomásul kell vennie. Célunk annak bebizo­nyítása, hogy Amerika minden tekintetben erős, és képes az érdekei ellen irányuló bármely támadás visszaverésére. A Pentagon főnöke megerő­sítette, hogy továbbra is fo­kozzák az amerikai katonai je­lenlétet a Közel-Keleten és Délkelet Ázsiában, a térség­ben újabb katonai objektumo­kat létesítenek, és növelik csa­pataik létszámát. Megerősítette annak lehetőségét, hogy gyor­sítják az afganisztáni ellenfor­radalmatoknak nyújtott ame­rikai fegyverszállításokat. Azzal próbált érvelni, hogy a katonai jelenlét fokozása az említett térségben megfelel aT. amerikai „nemzeti érdekek­nek“. Az amerikai érdekek „védelmére“ való jogot szoká­sosan azzal a demagóg állítás­sal vette védelmébe, hogy a Szovjetunió a közel-keleti „olajmezők bekebelezésére“ tö­rekszik. Azt azonban maga is beismerte, hogy az amerikai stratégia egyáltalán nem vé­delmi jellegű. Csehszlovák—vietnami munkaügyi tárgyalások (ČSTK) — Michal Štancel csehszlovák munkaügyi és szo­ciális miniszter vasárnap mun­kalátogatásra a Vietnami Szo­cialista Köztársaságba érke­zett. Látogatásának célja, hogy megtárgyalja vietnami dolgo­zók szakmai felkészítését és fog la lkozta tását csehszlovákiai szervezetekben, valamint az egyes más területeken folyta­tott együttműködés fő szem­pontjait. Štaincel miniszter tegnap megbeszéléseket kezdett Dao Tien Thim vietnami munkaügyi miniszterrel. A tárgyalások vé­gén a két miniszter dokumen­tumot ír alá. A hét végén Stan cél minisz­ter a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaságba látogat, ahol hasonló témakörben foly­tat megbeszéléseket. JAPÁN IFJÚSÁG TILTAKOZÓ GYŰLÉSE (ČSTK) — A Hirosimától csupán 40 kilométerre fekvő Ivakuni városában létesített amerikai támaszpont előtt nagyszabású tiltakozó gyűlést tartottak a japán ifjúság kép­viselői. Ezen a támaszponton vannak elhelyezve azok az amerikai egységek, amelyek különleges kiiképzést kapnak a nukleáris fegyverek bevetése esetén. A tiltakozó gyűlés résztve­vői a Japánban levő ameritkai támaszpontok felszámolását és a japán—amerikai ún. bizton­sági szerződés felmondását kö­vetelték. Az akciót rendező diákszö­vetség egyébként Tokióban tegnap fejezte be kongresszu­sát. A kongresszus résztvevői elítélték a japán alkotmány felülvizsgálatára tett kísérlete­ket és úgy döntöttek, hogy április 28-án tartják meg a diákság akciónapját a milita­rista politika ellen és a béke­alkotmány védelmében. 1 . .• m—- ............... ■ •.

Next

/
Oldalképek
Tartalom