Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-09 / 57. szám, hétfő

Pártunk jól felkészült a XVI. kongresszusra (Folytatás a 3. ódáiról) mutatott fel a mezőgazdaság is, amely 104,6 százalékra tel­jesítette piaci árutermelési ter­vét. A beszámoló rámutatott a hi­bákra is. Több területen nem teljesítették az árutermelési tervet, s a termelési költségek csökkentése, az energia- és anyagtakarékosság terén sem mindenütt sikerült valóra vál­tani a kitűzött célt. A vitában többen szóltak a hiányosságok felszámolásának útjairól, a kommmunlsták és a gazdasági vezetők felelősségéről, a haté­konyabb pártellenőrzés szüksé­géről! az ifjúság nevelése terén levő feladatokról, s nein utolsó­sorban a kommunisták példa­mutató munkájáról is a nemzeti bizottságokban. Az észak-morvaországi kerü­leti pártbizottság konferenciá­ján felszólalt Alois Indra elv­társ is. Megállapította, hogy a párt­nak következetesen kell hatnia a népgazdaság fejlődésére, ér­vényesíteni kell az ellenőrzés jogát a beruházási politikában, jobban ki kell használni az ál­lóalapokat és javítani kell a termelés minőségét. Nagyra ér­tékelte a nemzeti bizottságok munkáját és leszögezte: tevé­kenységük legfontosabb mód­szere az, hogy szüntelen kap­csolatban legyenek a lakosság­gal. A szolgáltatóipar, a keres­kedelem és a közlekedés szín­vonalának legfontosabb mércé­je az emberek elégedettsége. Hangsúlyozta, hogy a községek integrálása lényegében helyes, ha nem is fogadták mindenütt lelkesedéssel, különösen a hoz­zácsatolt községekben nem. Nem szabad megfeledkezni ezekről a községekről, nehogy az embereknek ügyes-bajos dol­gaikkal túlságosan messzire kelljen utazniuk. Indra elvtárs külön kiemelte, hogy a párt felelős a szocialista társadalom további fejlődéséért. Szólt a fiatal nemzedék szocialista ne­veléséről is. A fiatalok viselke­dése és magatartása a mi bizo­nyítványunk — mondotta. A legtöbb fiatal jó, becsületesen dolgozik és tanul. Persze tud­nunk kell az ún. periférikus je­lenségekről is, nem hunyjuk be szemünket, tudjuk, hogy e je­lenségek léteznek és gondot okoznak. Annál fontosabb fel­adat a fiatal kommunisták ne­velése. A fiatal tagjelölteknek és párttagoknak meg kell áll­niuk a helyüket az életben, a munkában, meg kell őket taní­tani a konkrét feladatok telje­sítésére, nem lehet csak az el­méletre támaszkodni. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a több mint másfél millió kommunistának jelentős forra­dalmi erőként kell hatnia. Leszö­gezte, hogy az ország jövőjéről való gondoskodás szorosan ösz- szefügg a párt jövőjéről való gondoskodással. Az egész párt­életet alá kell rendelni a kom­munisták fő küldetésének: a párton belül kell hatniuk. Nem lehet megkerülni a politikai kérdéseket. Nem szabad enged­ni a politikai és az ideológiai éberséggel kapcsolatos igé­nyekből. A Tanulságok című do­kumentum ezért tartós érvényű, nem elég idézgetni, hanem vele összhangban kell cselekedni. Beszédének végén Indra elv­társ méltatta az SZKP XXVI. kongresszusának azt a szemlé­letét, hogy józanul ítélte meg a helyzetet, s mozgósítani tud­ták a párt és a nép erőit. Ez pártunk számára is időszerű s korparancs. Az észak-csohországi kerületi pártbizottság vezető titkárává ismét Miroslav Mamulát válasz­tották meg. A ZAVARTALAN ELŐREHALADÁSNAK BIZTOS ALAPJA VAN „A kommunisták és a többi dolgozók áldozatkész igyekeze­tének eredményeképpen az el­múlt öt évben további jelentős fejlődést ért el Kelet-Szlovákia gazdasági, kulturális és társa­dalmi élete“ — állapította meg egyértelműen Kassán (Košice) a kerületi pártkonferencia, ame­lyen jelen volt a CSKP Közpon­ti Bizottságának küldöttsége, Miloslav Hruškovičnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésé­vel. A beszámoló, melyet Ján Piri, a kerületi pártbizottság vezető titkára terjesztett elő, valamint a további tanácskozás tárgyila­gosan elemezte az elvégzett munkát, az eredményeket, s reális terveket vázolt. Nem hagyta ugyan említetlenül a hiányosságokat, köztük azt, hogy az elmúlt időszakban a kerület dolgozói csak 92 százalékra használták ki a munkaidőt, to­vábbá hogy tartalékok vannak a gépek hasznosításában, a nyersanyaggal és az energiával való gazdálkodásban, a mező- gazdaságban pedig még mindig nem kielégítő a gépek és a mű­szaki berendezések állománya, mégis teljesen egyértelmű a ke­rület általános és biztos fejlő­dése. Kelet-Szlovákiában az ipari termelés az elmúlt időszakban 34,2 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés pedig a kedvezőt­len időjárás ellenére is 17 szá­zalékkal növekedett. A gépipar fejlődése 65 százalékos volt, a vegyipar 55 százalékkal növelte termelését, a fogyasztási cikke­ket gyártó ipar pedig 35 száza, lékos gyarapodást ért el. Az elmúlt öt év további pozi­tív változásokat eredményezett a szolgáltatásokban — mennyi, ségileg és minőségileg is — az egészségügyben, az oktatásban, a lakosság kulturális életében, a szocialista gondoskodásban és az élet többi területén. A vitában felszólalt Miloslav Hruškovič elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője is. Be­szédében többek között hangsú­lyozta, hogy a szocialista társa­dalom tervszerűen fejleszti a termelőerőket a dolgozók anya­gi és kulturális szükségleteinek minél jobb kielégítése céljából. A szocialista népgazdaság fej­lesztése alapvető módja annak, hogy a dolgozók a saját tapasz­talatukból győződjenek meg szocialista utunk helyességéről, hogy megálljuk a helyünket a kapitalizmussal való gazdasági versenyben, amely egyre fonto­sabb területe az imperializmus ellen vívott osztályharcnak. Az emberek politikánk sikerét aszerint ítélik meg, mennyire teremtjük meg a feltételeket’ jobb és gazdagabb életükhöz. Hruškovič elvtárs a továb­biakban kiemelte, hogy a gaz­dasági fejlődés céltudatos irá­nyítása a kommunista mozga­lom programszerű és távlati célja, de ez csak akkor lehet­séges, ha szigorúan tiszteletben tartjuk a jelenkor jellegét és sajátságait, ha gazdasági fejlő­désünk irányvonalának megha­tározása sorén kiküszöböljük a szubjektivizmust, ha helyesen felmérjük gazdasági életünk színvonalát, tartalékait és lehe­tőségeit. Ezzel összefüggésben Hruš­kovič elvtárs megállapította, hogy a nyolcvanas éveket olyan feltételek között kezdtük meg, hogy megváltoztak gazdasági növekedésünk biztosításának körülményei. A termelés növe­lésének mennyiségi tényezői kimerültek, vagy jelentősen korlátozottak. Ez főként a mun­kaerő-tartalékokról mondható el. Leszögezte, hogy a nem tér- melő szféra szükségleteinek fe­dezése mellett nincs más út, ftiint az, hogy növeljük az ipar és az egész termelőszféra pro­dukcióját, elsősorban a munka­termelékenység növelésével, a munkaerő-állomány újraelosz­tásával és ésszerű felhasználá­sával. Az a lehetőség is korlá­tozott, hogy a jövőben is — úgy mint eddig— mennyiségi­leg jelentősen növeljük a fel­használt nyers- és alapanyago­kat, valamint energiát. Itt nem csak nyersanyag-alapunk ellá­tásáról és annak korlátozott jellegéről van szó, hiszen ezt a problémát a Szovjetunióval kifejtett együttműködésnek kö­szönhetően meg tudjuk oldani. Szükség van azonban az ener­giaigényesség csökkentésére, arra, hogy csökkentsük az anyagfogyasztást és az anyagi költségeket, s nagyobb mérték­ben és hatékonyabban haszno­sítsuk a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit. Hruškovič elvtárs kijelentet­te: a népgazdasági tartalékok és szükségletek elemzése alap­ján azt az egyértelmű következ­tetést vonhatjuk le, hogy a párt gazdaságpolitikájának megvaló­sítása során törekedni kell a népgazdasági tartalékok képzé­se és felhasználása hatékony­ságának következetes és sokol­dalú növelésére. Ennek a gaz­dasági növekedés intenzív té­nyezőin kell alapulnia. A kétnapos tanácskozás azt is megmutatta, hogy a kerület kommunistái, pártszervei nem elégszenek meg az építésben eddig elért eredményekkel, ha. nem az újabb előrelépést akar­ják. Határozatuk szerint az el­következendő öt évben 20—21 százalékkal kell növekedni a kerület ipari termelésének, az építésben 15 százalékos fejlő­dés a cél, a mezőgazdasági, üzemekre pedig 11,9 százalékos termelésnövelés vár. Az előb­biekhez hasonló változások el­érésére törekednek majd a la­kosság eszmei politikai és szak. mai nevelésében is és a társa­dalmi élef minden szakaszán. A kerületi- pártbizottság veze­tő titkára ismét Ján Pirč elv­társ lett. (gazdag) A SZOCIALISTA MUNKA VERSENYT ÉS A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉT A LEGFONTOSABB FELADATOKRA KELL ÖSSZPONTOSÍTANI A CSKP del-morvaországi ke. rületi szervezete az elmúlt idő­szakban rendkívüli figyelmet fordított a gazdasági terület pártirányításának tökéletesíté­sére. Amint Karéi Neubert, a kerületi pártbizottság vezető titkára megállapította beszámo­lójában, a 6. ötéves tervidő­szakban a gazdasági problémák ellenére a kerület üzemei közel Ifétmilliárd koronával teljesí­tették túl árutermelési tervüket. Ebben nagy szerepet töltött be a dolgozók mun ka versenye. Több mint egyharmaddal növe­kedett a gépipari és a vegyipari termelés, csökkentek a terme­lési költségek. Jók az eredmé­nyek a kerület közszükségleti iparában is, javult a termékek minősége, a textil, és ruhaipa­ri üzemekben, s egyes közsé­gi és szövetkezeti vállalatok­ban bővült az áruválaszték is. A 6. ötéves tervben több je­lentős beruházás valósult meg, pl. a DaJešieei Vízierőmű, a brnói Zotov Traktorgyár szere­lőcsarnoka, a Gottwaldovi Cipő, gyár központi hengerműje. A kerület területén építették meg a Prága—Bratislava közti autó­pálya 102 km-es szakaszát, s 78 515 új lakást adtak át ren­deltetésének. Sikereket mutat­hat fel a loerület mezőgazdasá­ga is. Az 1977-es évvel szem­ben 8,7 százalékkal növekedett a piaci árutermelés mennyisé­ge. A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a kétmillió tonna gabona-termék elérése. Ugyanakkor a hiányosságok közt említi a beszámoló a Du«. kovanyi Atomerőmű és a Brnói Művelődési Ház építésének las­sú ütemét s azt, hogy a mező­gazdaságban nem sikerült elér­ni a növénytermesztés szüksé­ges előnyét az állattenyésztés­sel szemben. A dél-morvaországi kerületi pártikonferencián a központi bi- zptság küldöttségét Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja vezette. A vitában elmondott beszédében rámuta­tott: Pártunk politikájának fő célja az elmúlt időszakban is az volt, hogy az emberek egyre jobban és megelégedetten élje­nek, s hogy mindenki, aki jót akar köztársaságunknak és a szocializmusnak, teljes mérték, ben és megfelelően érvényesül­jön a munkában és az életben. Mindannyian tudjuk, hogy eköz­ben számos problémával és fel­adattal kellett szembenézni, amelyek a belső, de különösen a külső feltételekből adódtak. A szövetségi kormány e bonyo­lult helyzetben is következete­sen valóra váltotta a kommu­nista párt és a Nemzeti Front politikáját, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki, s törő­dött a népgazdaság további fej­lődésével, a nép életszínvonalá­nak emelésével, tiazánk sokol. dalú fejlődésével. Nem maradhattunk közömbö­sek egyes nyugati nagyhatalmak politikájának változásaival szemben. A CSKP Központi Bi­zottsága és a kormány nagy gondot fordított hazánk védel­mi képességének növelésére, hozzájárult a Varsói Szerződés tagországai szövetségének szí. lárdításához. Nem akarunk ka­tonai fölénybe kerülni Európá­ban, persze, azt sem engedjük meg, hogy a szocialista közös- ség gyengébb helyzetbe kerül, jön — hangsúlyozta Štrougal elvtárs. Európa és az egész vi­lág békés jövője elképzelhetet­len a szocialista közösség ak­cióegysége és minden területen kifejtett testvéri együttműködé­se nélkül. Štrougal elvtárs a továbbiak­ban nagyra értékelte a dél-mor­vaországi kerület dolgozóinak hozzájárulását az elmúlt öt esz. tendő eredményeihez és azt, hogy aktívan támogatják a CSKP politikáját. Leszögezte, hogy a népgazdaság inlenzifi- kálása és hatékonyabbá tétele terén történő előrehaladás nél­kül nem lehet teljesíteni azo­kat a feladatokat, amelyeket az 1Ó81—1985. évi szociális és gazdasági fejlesztés fő irányai­nak tervezete tűzött ki, bele­értve a magas életszínvonal megtartásának feladatait. Ez számunkra kategorikus szük­ségszerűség. E téren a népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedések következetes végrehajtásának is fontos szerepet kell betöltenie. A jövő időszakban az intenzi- fikáláshoz és a hatékonyság növeléséhez a tudományos-mű­szaki fejlesztésnek, a kutató és a fejlesztési munkahelyek, a műszaki termeléselőkészítő egy­ségek, a konstruktőrök és a többi dolgozó tevékenységének is hozzá kell járulnia. Erre kell összpontosítani a dolgozók szo­cialista munikaversenyét és kez­deményezését. Štrougal elvtárs a további­akban a nemzetközi munkameg­osztás elmélyítéséről és a kül­kereskedelmi kapcsolatok bőví­téséről beszélt. E téren döntő feladat hárul gép. és elektro­technikai iparunkra. Ezzel kap­csolatban méltatta az Adamovi Gépgyárat, amely nyomdaipari gépeit 90 országba exportálja, s amely öregbíti gépiparunk hírnevét, ami annak köszönhe­tő, hogy a konstruktőrök, a technológusok, a termeléselő­készítő dolgozók s maguk a termelés dolgozói céltudatos együttműködést fejtenek ki a külkereskedelmi dolgozókkal a termékfelújítás, a szervizmun­kák, a felügyelet és a pótalkat-: rész-szállítás területén egy-; aránt. Štrougal elvtárs behatóan foglalkozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésével, az élelmiszerekből való maxit mális önellátásra tett eröfeszí-^ tésekkel. Megállapította, hogy egyes élelmiszerek, főleg a hús fogyasztása gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezőgazda­sági termelés, ezért jelentős mennyiségű szemes takarmányt és fehérjét kell importálnunk. A 7. ötéves tervidőszakban le kell lassítani a sertés, és a baromfihús termelésének nőve-* lését, s a növekedés ütemét a szemestakarmány-tartalékokhoz kell alkalmazni. Az egy terme* lési egységre jutó szemestakar, mány-fogyasztás csökkentésével egyidejűleg meg kell gyorsítani a növénytermelés fejlődési üte. mét, ‘hogy a takarmánytermelés­ben megelőzzük az állattenyész* tés fejlődését. A mezőgazdaság további intenzifikálása érdeké* ben fejleszteni kell a mezőgaz* dasági gépgyártást. Štrougal elvtáns beszédének végén a pártmunka kérdéseivel és a következő időszakban a kommunistákra háruló felada- tofekal foglalkozott, kiemelve az idei általános választások je­lentőségét. A kerületi pártbizottság veze* tő titkárává ismét Karéi Neu­bert elvtársat választották. Pionírok köszöntik a bratislavai városi pártkonferencia résztvevőit ICSTK-íelv.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom