Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám, csütörtök
A SZOlflFÍIINH CflZDflSflCI tS SZOCIÁLIS fUlESZTtStHEK fÖ IBANVAI Az SZKP XXVI. kongresszusának dokumentuma (ČSTK) — Moszkvában nyilvánosságra hozták „A Szovjet-* unió gazdasági és szociális fejlesztése fő irányai az 1981-85- ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra“ című dokumentumot, melyet az SZKP XXVI. kongresszusa hagyott Jóvá. A dokumentum leszögezi, hogy „a szovjet nép a lenini párt bevált vezetése alatt további sikereket ért el a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának építésében, a szovjet nép életszínvonalának emelésében, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott gazdasági stratégiai irányvonal megvalósítása során. Bővült és gazdagodott a Szovjetunió és a baráti szocialista országok közössége. A Szovjetunió következetesen valósítja meg a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a szabadságért és a nemeztek függetlenségéért, a nemzetközi feszültség csökkenéséért vívott harcának programját. Folytonosan növekvő befolyást gyakorol a világban lejátszódó események alakulására“. A 9. ötéves tervidőszakkal összehasonlítva 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel, az ipari termelés értéke 717 milliárd rubellel, míg a mezőgazdasági termelésé 50 milliárd rubellel nőtt. A nemzeti jövedelem négyötödét közvetlenül a lakosság szükségleteinek kielégítésére, lakásépítésre, valamint szociális és kulturális célokra fordították. A népgazdasági beruházások az elmúlt öt évben elérték a 634 milliárd rubelt. Az állóala- pok 1,4-szeresre nőttek. Több mint 1200 nagy iparvállalatot helyeztek üzembe. A párt mezőgazdasági politikája következetesen valósult meg. Megszilárdult a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja, amely egyre inkább ipari jelleget ölt. A mezőgazdasági beruházások meghaladták a 170 milliárd rubelt, vagyis az egész népgazdasági beruházások több mint 27 százalékát tették ki. Az utóbbi öt évben a bruttó átlagos évi gabonatermés első ízben érte el a 205 millió tonnát, nőtt a hús-, tej-, tojás-, gyapottermelés, és egyéb mezőgazda- sági termékek termelése Is emelkedő Irányzatot mutatott. A szociális feladatok teljesítésében is új fontos előrelépés történt. A 10. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelemből 334 milliárd rubellel többet fordítottak a nép életszínvonalának emelésére, mint a 9. ötéves tervidőszakban. A szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteit is teljesebben sikerült kielégíteni, javultak a munka- és életkörülmények. Az egy lakosra eső reáljövedelem 18 százalékkal emclke- dett. A munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, míg a kolhoztagok jövedelme 26 százalékkal nőtt. Az Ingyenes oktatásra, orvosi ellátásra, a nyugdíjakra és egyéb szociális juttatásokra a társadalmi fogyasztási alapból igénybe vett összeg a legutóbbi ötéves tervidőszakban elérte az 527 milliárd rubelt. 1980-ban az említett alapból kifizetett jut-; tatások és előnyös pótlékok összege egy lakosra átszámítva elérte a 438 rubelt az 1975-ös 354 rubeles szinthez viszonyítva. Széles körben valósult meg a lakásépítési program is. E célra összesen 87,2 milliárd rubel értékben fordítottak beruházási eszközöket, amit több az ötéves tervben meghatározottnál. Az utóbbi öt évben 530 millió négyzetméter összterülettel épültek lakóházak. Több mint 50 millió ember lakáskörülményei javultak meg. Jelenleg a városi lakosságnak megközelítőleg 80 százaléka önálló lakásokban él. A dokumentum a továbbiakban megállapítja, a gazdasági és szociáfis feladatok teljesítése során elért eredmények még jelentősebbek lehettek volna, ha fokozottabb mértékben kihasználták volna a tervgazdaság előnyeit, aktívabban bekapcsolták volna a gazdasági körforgásba a termelésben rejlő tartalékokat, és ha kitartóbb harc folyt volna a hiányosságok ellen. Néhány gazdasági és szociális feladat teljesítését megnehezítette sok régi, közöttük nagy nyersanyaglelőhely kimerülése, továbbá az a körülmény, hogy a bányaipar főbb központjai a keleti és északi vidékekre tolódtak át, valamint a mezőgazdaságot 1977-ben, 1979-ben és 1980-ban sújtó kedvezőtlen időjárási viszonyok. A befejeződött ötéves tervidőszak eredményei mindent egybevetve arról tanúskodnak, hogy a gazdasági és szociális fejlesztésben minden területen országunk előbbre lépett. A 10. ötéves tervidőszak a szovjet nép hőstetteinek történetében méltó helyet foglal el. A dokumentumnak az 1981-* 85-ös évekre, valamint az 1990- ig terjedő időszakra vonatkozó országfejlesztési feladatokkal kapcsolatos része leszögezi: „A mostani évtized új fontos szakaszt jelent a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának az építésében, a társadalmi kapcsolatok fejlesztésében és az új embertípus formálásában. Ebben az időszakban a lehető legteljesebben biztosítani kell a létező szocialista társadalom lehetőségeinek és előnyeinek a kihasználását. Jelentősen fokozni kell anyagi és szellemi gazdagságát, termelési és műszaki-tudományos potenciálját. A Szovjetunió szociális alapjának — a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség megbonthatatlan szövetségének megszilárdulásával erősödik a népek barátsága. A nyolcvanas években a kommunista párt következetesen folytatja gazdasági stratégiájának valóra váltását, melynek legmagasabb rendű célja a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának a fokozása, a lehető legkedvezőbb feltételek megteremtése a személyiség sokoldalú kibontakoztatásához, a hatékonyság, a társadalmi termelés, a munkatermelékenység, valamint a szovjet emberek társadalmi és munkaaktivl- tásának fokozása alapján“. A dokumentum a továbbiakban leszögezi, hogy a ÍL ötéves tervidőszak (1981—85) legfontosabb feladata a szovjet nép életszínvonala további emelkedésének a biztosítása, a népgazdaság állandó kiegyensúlyozott fejlesztése, a műszaki-tudományos haladás és az intenzív gazdaságfejlesztésre való átállás meggyorsítása, az ország termelési potenciálja hatékonyabb kihasználása a sokoldalú takarékos gazdálkodás és a munka minőségének javítása alapján“. A Jelenlegi ötéves tervidőszakban biztosított lesz a népgazdaság egyenletes fejlődése, a társadalmi termelés szerkezetének tökéletesítése. A nemzeti jövedelemnek felhasználásra és fel- halmozásra fordított tételei 18 —20 százalékkal növekednek. Az iparban a tervek szerint biztosítani kell a B csoportba tartozó ipari ágazatok termeié* sének gyorsabb ütemű növekedését az A csoportba tartozó ipari ágazatok termelési ütemével szemben, és fokozni kell 17—20 százalékkal a társadalmi munka termelékenységét, hogy ezzel fedezhető legyen 85—90 százalékban a nemzeti jövedelem növekménye. A dokumentum feladatul adja a műszaki-tudományos haladás további meggyorsításának biztosítását. A népgazdaság valamennyi ágazatában következetesen megvalósul a termelés gyorsabb műszaki korszerűsítését, a gépek és berendezések gyorsabb kifejlesztését és gyártását célzó irányvonal, s ez lehetővé teszi a munkakörülmények javítását, a munkatermelékenység fokozását és az anyagi forrásokkal való takarékoskodást. Növekszik a melléküzemi termelés, és emelkedik a szolgáltatások műszaki színvonala is. Alapvetően új technika, alapanyagok, korszerű technológiai eljárások kifejlesztése és a termelésben va- gyakorlati megvalósítása a feladat, továbbá nagyobb egységteljesítményű és termelékenységű gépek és berendezések gyártása fokozásának a biztosítása, lényegesen gazdaságosabb berendezések, a termelés komplex menhanlzálását és automatizálását eredményező egész géprendszerek kifejlesztése és üzembe helyezése. A dokumentum előirányozza az irányítás tökéletesítését, valamint a népgazdaság valamennyi szintjén a gazdaságosság fokozását, a lehető legjobb nemzetgazdasági végeredmények elérését célzó irányvonal megerősítését. Feladatul adja a műszaki-tudományos haladás komplex programja kidolgozásának és megvalósításának a biztosítását, a legfontosabb műszaki-tudományos problémák megoldását tartalmazó célprogramok megvalósítását, valamint a tudomány és a termelés közötti kapcsolat elmélyítését. A tervek szerint a jelenlegi ötéves tervidőszakban az ipari termelés 26—28 százalékkal növekszik, ebből a termelési eszközök termelése 26—28 százalékkal, míg a közszükségleti áru termelése 27—29 százalékkal nő; a munkatermelékenység az iparban 23—25 százalékkal emelkedik, és ez fedezné a termelés növekményének több mint 90 százalékát. A terveik szerjnt 1985-ben a villamos energia termelése 1550—1600 milliárd kilowattórára növekszik, ebből az atomerőművekre 220—225 milliárd kilowattóra és a vízerőművekre 230—235 milliárd kilowattóra jut. Az olajiparban 1985-ben biztosítani kell,, hogy a termelés (a gázkondenzátumokat is beleértve) elérje a 620—645 millió tonnát. A terveknek megfelelően meg kell valósítani a földgázkitermelés meggyorsított fejlesztésének programját, és a termelésnek 1985-ben el kell érnie a 600—640 millió köbmétert. A dokumentum feladatul adja, hogy 1985-ben a széntermelésnek el kell érnie a 770— 800 millió tonnát. Előnyben kell részesíteni a leghatékonyabb külszíni szénfejtést. A vaskohászat terén a továbbfejlesztés fő iránya a minőség lényeges Javítása és a fémipari végtermékek leggazdaságosabb fajtái termelésének a fokozása lesz. 1985-ben a hengereltvasgyártás eléri a 117—120 millió tonnát. A vegyi és petrolkémiai iparban 30—33 százalékkal kell emelni a termelés volumenét. 1985-ben az ipari trágyák termelésének el kell érnie a 150 —155 millió tonnát. A dokumentum előirányozza a gépipar és a fémmegmunkáló ipar kiemelt fejlesztését. A gépipari termelés és a fém- megmunkáló Ipari termelés a tervek szerint legkevesebb 1,4- saeresére növekszik. A dokumentum nagy felada- totk elé állítja a megmunkáló gépek és eszközök gyártását, a gépkocsigyártó ipart, a mezőgazdaságigép-gyártást és a további gépiért ágazatokat. A tervek szerint előnyben kell részesíteni a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztését. Ezzel kapcsolatosan intézkedéseiket kell kidolgozni és foganatosítani a közszükségleti cikkeket termelő ágazatok, vállalatok és üzemrész- legek nagy teljesítményű technikával, korszerű technológiai eljárásokkal való ellátása céljából, és fokozni kell az említett ágazatok jobb ellátását jó minőségű nyersanyagokkal és alapanyagokkal. A könnyűipari termelés terjedelme a tervek szerint 18— 20 százalékkal, a szociális és kulturális célokat szolgáló, valamint a háztartások szükségleteit kiegészítő termelés legalább 1,4-szeresére növekszik. A mezőgazdaságban dinamikus fejlődést, fokozódó hatékonyságot, növekvő termelést, Jobb minőséget kell elérni minden ágazatban, és folytatni kell a mezőgazdasági termelés sokoldalú intenzifikálá- sát. Az ötéves tervidőszakban az évi átlagos mezőgazdasági termelésnek 12—14 százalékkal, míg a munkatermelékenységnek, a közös gazdasági szektorban 22—24 százalékkal kell növekednie. A dokumentum meghatározza az évi átlagos 238—243 millió tonnás gabonatermés elérését, ebből a hüvelyesek 12—13 millió tonnát tesznek ki. Halaszthatatlan feladat a takarmánytermelés lényeges javítása, valamint a takarmányellátás biztosítása a közös állattenyésztési termelésben csakúgy, mint a lakosok személyi tulajdonában levő gazdasági állatok és baromfi- állomány számára. A tervek szerint az évi átlagos nyersgyapottermés eléri a 9,2—9,3 millió tonnát. A cukorrépa évi átlagos termésének el kell érnie a 100—103 millió tonnát. Tervezik a burgonya, a zöldség és más termékek termelésének fokozását, választékának bővülését, minőségének javítását, valamint a raktározási feltételek megjavítását és a veszteségek lényeges csökkentését. A terveknek megfelelően biztosítani kell az állattenyésztés további növekedését, valamint a szarvasmarha és baromfifélék hasznosságának a fokozását. Az évi átlagos hústermelés eléri a 17—17,5 millió tonna vágósúlyt, ugyanakkor a tejtermelés a 97—99 millió tonnát, a tojástermelés legkevesebb 72 milliárd darabot és a gyapjútermelés a 470—480 ezer tonnát. A tervfeladatok a mezőgazda- sági ipari ágazatokban a termelés 23—26 százalékos növekedését Irányozzák elő. Gyors ütemben kell fejleszteni a közvetlen fogyasztást kielégítő termékek, félkészáruk, csemegefélék, burgonyakészítmények, továbbá a fagyasztott gyümölcs és zöldség termelésének fejlesztését. Kiemelt feladatként kell kezelni a gyermektáplálékok és a diétás készítmények gyártásának fejlesztését. A gazdasági növekedés és a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján az ötéves tervidőszakban biztosított lesz a nép életszínvonalának a további emelése, a szocialista életmód és a társadalmi kapcsolatok egész rendszerének a fejlesztése. Mindezek biztosítása végett a lehető legkedvezőbb feltételeket kell megteremteni a nagyfokú munkatermelékenység, annak alkotó jellege megerősítése céljából, valamint fokozni és tökéletesíteni kell az anyagi értékek és szolgáltatások szerkezetét és színvonalát. A tervek szerint Javítani kell a lakosság lakás és életkörülményeit mindenekelőtt vidéken, bővíteni kell a gyermekes családoknak és a dolgozó anyáknak nyújtott előnyök körét, biztosítani kell a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának a fokozását. Javítani kell az orvosi ellátást, a szovjet emberek üdültetési lehetőségeit, és tovább kell bővíteni a szocialista demokráciát. Az egy lakosra eső reáljövedelmet 16—18 százalékkal, míg a kiskereskedelmi forgalmat az állami és szövetkezeti kereskedelemben 22—25 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerkérdés következetes megoldásából kiindulva biztosítani kell a lakosság élelmezésének javítását az élelmiszer-fogyasztás növelése útján —^ a táplálkozás racionális szempontjainak figyelembevételével. A dokumentum előirányozza a társadalmi fogyasztási alap 20 százalékos növelését, a lakosságnak az említett alapból a termelési és szociális-demográfiai problémák megoldására fordított juttatások és pótlékok szerepének a fokozását, valamint a gyermekes családoknak és az ifjúházasoknak nyújtott állami támogatás fokozását. Biztosítani kell a dolgozó nők munka-, élet- és' pihenési körülmények megjavítását. Folytatódik a szociális biztosítás rendszerének a tökéletesítése. Tervezik a minimális nyugdíjak és rokkantsági járadékok emelését a munkásoknál, alkalmazottaknál és kolhoztagoknál egyaránt, valamint a családfenntartó elhalálozása esetén az árváknak nyújtott Járadék fokozását. Számolni kell a kolhoztagok és az állami vállalatok szociális biztosítása feltételeinek kiegyenlítődésével. Következetesen folytatódik az alapvető élelmiszeripari és ipa-* ri termékek állami kiskereske- delml árainak stabilitását biz* tosító irányvonal. A tervek sze- rint biztosított lesz a kereskedelem és a közétkeztetés to* vábbfejlesztése is. A terv irányelveivel össx- Hangban folytonosan javulnak a szovjet emberek lakáskörül- ményei, fokozódik a lakások komfortossága és felszereltségük színvonala. A terveknek megfelelően 530—540 millió m2 összterületű lakóházakat ad* nak át rendeltetésének. Előtér-* be helyezik a lakásépítést az újonnan létesített üzemek doU gozói és a gazdaságilag újon-* nan hasznosított körzetek, vala- mint a vidéki lakosság számá- ra. Meg kell valósítani az úf állami lakások elosztására vo- natkozó elvet: minden család lehetőleg külön lakást kapjon. A dokumentum előirányozza az iskolaügy és az egészségügy, a dolgozók üdültetésének, a tu- risztikának, a testnevelésnek és a sportnak a továbbfejlesztését. A dokumentumnak a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését taglaló fejezete leszögezi, hogy a Szovjetunió továbbfejleszti külkereskedelmét, gazdasági és műszaki-tudományos együttmű- ködését a külfölddel. Tervezik a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok sokoldalú fejlesztését a szocialista országokkal, a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését a KGST-or- szágokkal. A dokumentum leszögezi, hogy, a Szovjetunió továbbra is „kö-. vetkezetesen folytatja a KGST- tagországok együttműködése hosszú távú célprogramjainak megvalósítását, melyek az energetika, a tüzelőanyagipari ága-* zatok, a gépipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztése legfontosabb kérdéseinek megoldását célozzák, valamint a kétoldalú hosszú távú termelési-szakosítási és kooperációs programok megvalósítását. A tervek szerint a Szovjetuniónak hosszú távon és az egyenjogúság alapján fejleszteni kell a kölcsönösen előnyös árucsere-forgalmat, a sokoldalú gazdasági-műszaki tudományos és egyéb jellegű kapcsolatokat a fejlődő országokkal, továbbá az említett országoknak gazdasági és műszaki segítséget kell nyújtania az ipari üzemek, energetikai, mezőgazdasági és egyéb objektumok építése terén, melyek segítik az Illető országok gazdasági és politikai függetlenségének a megerősítését. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve alapján és a nemzetközi enyhülési folyamat megszilárdítása céljából' tervezik a kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös kereske-* delml, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fenntartását azokkal a kapitalista országokkal, amelyek érdekeltek a Szovjetunióval folytatott együttműködésben. Folytatni kell az érvényben levő megállapodások megvalósítását, úf megállapodásokat kell kötni a tüzelőanyag-ipari, kohászati, vegyipari ős további népgazdasági ágazatok széles körű terveinek megvalósítása érdekében ás keresni kell az említett országokkal az együttműködés fejlesztésének egyéb lehetőségeit is. A Szovjetunió aktívan részt vesz a nyersanyagokkal, tüzelőanyagokkal, az energetikával, az élelmiszerekkel a környezetvédelemmel, a világűr békés kihasználásával, az óceánok nyersanyagforrásainak kihasználásával és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tökéletesítésével összefüggő nemzetközi problémák megoldásában az egyenjogúság és az igazságosság elve alapján. A dokumentum végezetül leszögezi, az SZKP XXVI. kongresszusa azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet nép lenini pártja vezetésével új sikereket ér el a kommunizmus építésében, hazája hatalmas erejének megszilárdít#- sábdQ (Rövidített saOveg)1
