Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-30 / 75. szám, hétfő

Az SZLKP kongresszusának vitája

/Folytatás a 4. oldalról)

nyezetet. Olyan problémák megoldásáról van szó mint a levegőszennyeződés, a szennyvizek, az egészségre ártalmas egyhangú munka automatizálása stb.

Meg kell változtatnunk sok vállalat hozzáállását e kérdés megoldásához. Nem egy vállalat csak a beruházásokra törekedett anélkül, hogy kimerítette volna saját belső forrásait és tartalékait.

Az ipar és az építőipari termelés gyors fejlődése ellenére egészében véve javultak a város környezeti feltételei. A Kelet-szlovákiai Vasmű által okozott leve- gőszennyeződés 4,2 százalékkal csökkent. A környezetvédelemhez jelentősen hozzájárul a város fűtésének egy központba való összpontosítása. 140 helyi kazánházat azonban még fel kell számolnunk. További intézkedéseink a közlekedést érintik, gondot fordítunk a zöldövezetek és az erdei park létesítésére.

Az említett és a felsorolatlan pozitívumok ellenére Kassa a környezetet tekintve hazánkban a legjobban sújtott ipari település. Évente 109 ezer tonna porszennyeződést mérünk, főleg a városközpontban.

Legnagyobb gondunk a Szlovák Magnezitművek hőtermelő részlegének más,

megfelelő helyre való áthelyezése. Ez az üzemrészleg szennyezi ugyanis legjobban a levegőt, mivel jelenlegi porszűrő berendezései igen kevéssé hatékonyak. Az 1983—86-ra tervezett új hőtermelő részleg építése nemcsak a környezetvédelmet szolgálja, hanem a magnezittermékek felújításához is szükséges. A részleg áthelyezését a város további fejlesztése is indokolja. Már 1983-ban megkezdjük ugyanis azon a környéken egy új, 8 500 lakótelep építését. Ha az említett probléma megoldását elhalasz- tanánk, le kellene állítani a városben a lakásépítést is 5—6 évre, ami elképzelhetetlen. Ezt a problémát mi magunk, az illetékes tervező és ágazati szervek segítsége nélkül nem tudjuk megoldani.

Pártszerveink és -alapszervezeteink igényes hozzáállásának köszönhetően gyakorlatilag a város minden üzeme és vállalata igyekszik a levegőszennyezést elviselhető szintre csökkenteni. A környezet alakítása és védelme mindannyiunk fontos gazdaságpolitikai feladata. A gazdasági, állami és a szakszervezeti szervek kommunistáit igyekszünk úgy irányítani, hogy helyesen értelmezzék a szociális tervezés célját, tartalmát és funkcióját. E téren is hatékonyabban és alkotóbban használjuk majd fel az SZKP tapasztalatait.

ANTON BLAŽEJ ELVTÁRS,

o bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektora

1981.

III 30.

A vegyi párnáik jelentős helye van a

csehszlovák gazdaságban, s 1980-ban az ipari termelésnek mintegy

15,2 százalékát képviselte. A vegyipar országos kapacitásának 42 százaléka Szlovákiában összpontosul, s ennek több mint 50 százaléka Bratislavában van. Ebben az ágazatban a munkatermelékenység magas szintet ért el, s aránya az egész ipar állagához viszonyítva eléri az 1,85-ös értéket. A vegyipar a népgazdaság számos ágazatában elősegítette a tudományos-műszaki fejlesztést. Az elmúlt 30 év alatt a leggyorsabb ütemben növekedett, s a népgazdaság kiemelten fejlesztett ágazatai közé tartozott.

Ez a néhány adat is bizonyítja, hogy a vegyipar pozitívan hatott az egész népgazdaság íejlődésére, s lehetővé tette számos ágazat kemizálását. Ob- jektíven megállapíthatjuk, hogy ez az Ipari ágazat felelősen teljesítette a feladatait.

A hetedük ötéves tervidőszakban a vegyipari termelésnek 12 százalékkal, Szlovákiában 10 száza léklkai kell növekednie. Az elmúlt időszakban kiemeltem fejlődött a nehézvegyipari gyártás, ahogy azt a csehszlovák gazdaság fejlesztési szükségletei megkívánták. A jelenlegi és főleg a távlati szükségletek azonban arról tanúskodnak, hogy a nehézvegyipari termelés további fejlesztése komoly nehézségekbe ütközik. Egyrészt nagyon igényes a nyersanyagokra, s ezeket alacsony fokon hasznosítja. Emellett energetikai és beruházási szempontból is nagyon igényes, s külföldről kell behozni a szükséges gépeket és berendezéseket. Ezenkívül a hatékony nehézvegyipari termelés volumene meghaladja a hazai piac szükségleteit. Amíg a vegyipar eredetileg a behozatali szükségletek pótlására volt hivatva, most a hatékony kiviteli gyártáson van a hangsúly. Az ökológiai kérdéseik is az előtérbe kerültek. A vegyiparban igen magasak az egészséges környezet felújítására szolgáló költségeik.

A nyersanyagfogyasztás szempontjából a vegyipari fejlesztés az energetika vetélytársa. A szén vegyipari nyersanyagként nem jön számításba, habár vegyi úton történő hasznosítása sokkal hatékonyabb lenne. A mi feltételeink között a földgáz is aránylag csekély mértékben kerül petrolkémiai feldolgozásra.

Azzal kell számolnunk, hogy 2000-ig a kőolaj fog szolgálni fő vegyipari nyersanyagként. Alkalmazkodni kell azonban ahhoz az objektív realitáshoz, hogy a kőolaj ára emelkedik, s ezért csökkenteni fogjuk a felhasználását. Emellett a kőolaj petrolkémiai feldolgozásának a részarányát legalább 20— 25 százalékra kell emelni.

Ez bizony elég nagy problémát jelent, ha a kőolaj és a kőolajtermékek hagyományos felhasználási módszereiből indulunk ki a népgazdaságban.

Ezért a következő megoldásokat javasoljuk: ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a fűtőolajok energetikából való felszabadításának kötelező programját a vegyipari feldolgozás javára; okvetlenül számolni kell a krakkóié technológiai folyamatok kiépítésével. Ezek lehetővé teszik a nagy oktánszámú benzinek gyártását, amelyekhez nem kell ólomvegyületeiket adagolni, ami környezetvédelmi szempontból is igen jelentős; a kőolaj desztnációjával nyert benzineket a petrolkémiai feldolgozás számára kell felszabadítani; meg kell valósítani az aliká- noik és az olefinek gyártási programját, ami a könnyű vegyipari termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele; elő kell készíteni a személyautók dízelesítési programját, a gázolajra való átállást; be kell vezetni a motörés a hajtóműolajok ipari felújítását; el kell kezdeni az olyan olajadalékok gyártását, amelyek nagyobb hőtűrést biztosítanak, s csaknem kétszeresére növelik az olajok élettartamát; olyan programot kell elfogadni, mely szerint a benzint 20 százalékig lehet helyettesíteni etilalkohollal, metilaLko- hollal, vagy azok éteres kombinációjával. Ezek a keverékek a normális robbanómotorokban felhasználhatók. Úgyszintén bátrabbak kell viszonyulni ahhoz a koncepcióhoz, hogy az atomerőmüvek mellett a to nih őfejleszt ők is épüljenek, részben az ipar, részben pedig a nagy városi települések hőellátására.

Alapkutatásunkban is arányos feltételeiket kell teremteni az ún. vegyi energetikával kapcsolatos problémák megoldásához. Főleg elektrokémiai generátorokról, villamos gépkocsik meghajtására szolgáló új típusú akkumulátorokról, a hidrogénnel való gazdálkodásról, a növényi hulladékok piro- lízises és biokémiai feldolgozásáról van szó. Hasonló fontos feladat a napenergia villamos energiával való közvetlen átalakítása, vagy a fotoszintézis hatékonyságának növelése és a napenergia vegyi energiává való átalakítása, továbbá a félig áteresztő hártyák kihasználása a víz fotollzisénél. Ezek mind alapvetően új eljárások az energetikai problémák megoldásában.

Az SZSZK vegyiparának feladatait a vegyipari fejlesztés országos koncepciója, a szerkezeti felújítás és a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányzatai alapján kell meghatározni. Szlovákiában jó feltételek vannak a köny- nyűvegyipari termelés gyors ütemű fejlesztéséhez. Elsősorban az olyan adalékok gyártásáról van szó, amelyek növelik a polimerek, a műszálak, a műanyagok és az olajok használati értékét. Ezeknek a termékeknek nagy hátterük van a nemzetközi együttműködés és a KGST-országokba irányuló export szempontjából. Növelni kelt a tenzidek, főleg a de te rgen- sek gyártását is, ahol a biológiailag eltávolítható tenzidek re és a foszfor- vegyületek más azonos értékű vegyü- letekkel való pótlására kell helyezni a súlyt. Az emulgátorok és a diszper- gátorok gyártása is nagy jövő előtt áll. Az integrált növényvédelemben alkalmazható, magasabb nemzedékekhez tartozó peszticidek gyártását is növelni kell.

A mikroelektronika tiszta vegyszerek és vegyi anyagok nélkül nem fejleszthető. Ez is olyan tőrsadalmi megrendelés, sőt inkább felhívás a vegyipar címére,

melynek értelmében gondoskodni kell a szükséges tiszta gázok, szerves oldószerek, savak, fotoreziátok, fémes vegyüle- tek és ötvözetek gyártásáról.

Széles területet nyújt a speciális polimerek gyártása is. A nagy tömegben gyártott polimerek hozzáférhetők a világpiacokon, s a kőolajtermelő államok is átállnak a kőolaj petrolkémiai feldolgozására és az egyszerű polimerek gyártására. A speciális polimerek lehetővé teszik a nyersanyagok magasabb fokú hasznosítását és a nagyobb kilogrammárak elérését.

A csehszlovák vegyiparnak sokkal nagyobb szerepet kell játszania a mikrobiológiai technológiai eljárások fejlesztésében. A normális hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett végbemenő fermentációs folyamatok egész sor hagyományos vegyipari technológia helyettesítését teszik lehetővé, amelyeknél magas hőmérsékletekre és nagy nyomásokra van szükség. Csehszlovákiában az élelmiszeriparban alkalmazott erjesztő technológiai eljárásokon kívül alapjában véve nem létezik mikrobiológiai ipar. A mikrobiológiai fehérjék, egyes aminosavak, a biológiailag aktív anyagok, a cukorderivátumok stb. gyártása megköveteli a vegyipari és mikrobiológiai folyamatok egybekapcsolását, ami gazdasági és ökológiai szempontból nagyon ígéretes irányzat.

A vegyipari termelés fejlesztése Bratislavában az utóbbi években rendkívüli figyelmet igényelt az SZLKP Városi Bizottsága, a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság, továbbá az SZLKP KB Elnöksége és. az SZSZK kormánya részéről. A

vegyipari termelés fejlesztésének sajátossága Bratislavában abban rejlik, hogy itt látszólagos ellentétbe kerültek az ökológiai és a környezetvédelmi követelmények a termelés fejlesztésével, különösen a Slovnaftban és a Dimitrov Vegyipari Művekben. A Slovnaft termelési programját természetesen nem lehet az egész vegyipari termeléstől függetlenül megoldani. Ezért keresni kellett az optimális megoldásokat a kéndioxid-szeny- nyezés és a csallóközi föld alatti vízkészletek szennyezésének korlátozására. Alapos megvitatás után az a megoldás lett elfogadva, amelyet az SZSZK Iparügyi Minisztériuma dolgozott ki. Ez abból a koncepcióból indul ki, hogy a Slovnaftban csökkeni fog a kőolaj feldolgozása. Ebben az összefüggésben át kell dolgozni a Slovnaft termelési programját, s a vállalati energetikában teljes mértékben át kell térni a gáztüzelésre.

E program megvalósítása a krakkoló eljárás bevezetésével válik lehetségessé, legalább egymillió tonna olaj frakció feldolgozásával. A krakkolás egyúttal lehetővé teszi az olefinek és az aromás vegyületek meglevő feldolgozó kapacitásainak kihasználását, valamint a könnyűvegyipari termeléshez szükséges alapanyag-gyártás fejlesztési programjának megvalósítását. Ezzel párhuzamosan a motorbenzinek mérlege is megoldódik Szlovákiában. Ez a program a vállalat gazdasági helyzetét is stabilizálja, sőt javítani fogja s egyúttal elősegíti a környezeti feltételek javítását is Bratislavában, beleértve a föld alatti vízkészletek védelmét.

SAMUEL KODAJ ELVTÁRS,

ci keleti katonai körzet parancsnoka

A CSKP XV. kongresszusa a

csehszlovák

néphadsereg elé azt a fő feladatot tűzte ki, hogy mindenkor legyen kész a szocializmus védelőrében eleget tenni hazafias és internacionalista kötelességének. A

katonaküldöttek nevében szeretném az SZLKP kongresszusát biztosítani arról, hogy a keleti katonai körzet és katonai iskolái ezt a feladatot sikeresen teljesítették. Elsősorban a törzsekben, a csapattestekben és a katonai iskolákon is lényegesen megszilárdult a párt vezetőszerepe. A körzeti pártszervezet eszmeileg egységes, szervezetileg szilárd, világosan látja a jövő távlatait. A magvát képező parancsnoki kar hű a szocializmus ügyéhez, a marxizmus— leninizmus tanításához és a proletár internacionalizmushoz. Sikeresen bon* takozódik ki a parancsnoki kar osztálypolitikai és katonai-szakmai szilár- dulásának folyamata. Erről az a tény tanúskodik, hogy a parancsnoki kar tagjainak 79 százaléka munkás- és paraszti családokból származik, s 70 százaléka a CSKP tagja vagy tagjelöltje. A parancsnoki testület tagjainak több mint 50 százaléka 35 éven aluli fiatal, sőt, a harci alakulatoknál ez a hányad eléri a 71 százalékot. Az alakulatokban, az iskolákban, a törzseikben és a katonai berendezésekben a döntő erőt a kommunisták képviselik, akik példát mutatnak a feladatok áldozatos és felelősségteljes teljesítésében, alkotó módon és cselekvően viszonyulnak kötelességeikhez.

Szlovákiában a hadsereg tagjai, eltekintve a harci és a politikai felkészülés feladatainak eredményes teljesítésétől, emberi erővel 597 906, technikával pedig 66 218 munkanapot dől* goztak a népgazdaság megsegítésére, a városok és a falvak fejlesztésére.

A CSKP XV. kongresszusa feladatainak teljesítésében elért, túlnyomórészt jő eredmények annak köszönhetőek, hogy ehhez megvan minden előfeltételünk. Pártunk és állami szerveink, dolgozó népünk szocialista hazánk védelmének biztosítására minden szükségessel ellát bennünket. Pártunknak ezt a sokoldalú gondoskodását a csehszlovák néphadsereg felkészültségéről mérhetetlenül becsüljük, s a kongresszusi szószékről szeretnék ezért a keleti katonai körzet s az összes szlovákiai katonai alakulat tagjai nevében őszinte köszönetét mondani pártunknak, elnökségének, és Husák elvtárs- nak, a párt főtitkárának.

Munkánkban akadnak problémák és tartalékok is. A parancsnoki kar fokozatos megfiatalosítása és fel töltése az egyik oldalon nagyon pozitív jelenség.

A másik oldalon a gyakorlati és az élettapasztalatok hiánya problémáikkal jár a felettesek és az alárendeltek nevelésében és képzésében. A katonai tényleges szolgálatban az ifjúság egy részének alkalmazkodása a katonai élet feltételeihez, főleg a parancsok, a kötelességeik fegyelmezett teljesítéséhez és a feladatok pontos megvalósításához, szintén kívánnivalót hagy hátra. Ebben tükröződnek a családi, az iskolai és a munkahelyi nevelésnek eltérései is, mivel az ifjúsággal szembein a polgári életben és a katonaságnál támasztott igények nagyon eltérőek és az átmenet, az alkalmazkodás az ifjúság egy résziének nehézségeket okoz.

Oj követelményeket állít elénk a bonyolult nemzetközi helyzet is. Az imperializmus, s főleg az amerikai, minden vitás kérdést az erő segítségével akar megoldani, amivel veszélyezteti a világbékét. Az amerikai burzsoázia nem érti meg és nem ismeri el a világ fejlődésének objektív társadalmi törvényeit. Ezért gondolta ki a „szovjet katonai fenyegetés“ és a „nemzetközi terrorizmus“ madárijesztőjét. Ezzel kívánja manipulálni a közvéleményt, hogy elősegítse fegyverkezési programjai megvalósítását. Valamiféle technikai csodára törekszik, s a tudományos-technikai forradalom segítségével olyan fegyver- rendszereket akar létrehozni, amelyek biztosítanák számára a világuralmat. Az ilyen szándékok irrealitása ellenére nem feledkezünk meg arról, az imperializmus velünk kapcsolatos bánásmódja attól függ, hogy milyen erősek leszünk. Pártunk ebből azt a helyes következtetést vonja le, hogy a szocialista közösség országainak gazdasági és katonai ereje, egységük, öszefor- rottságuk a szocializmus első országával, a Szovjetunióval, a békés külpolitika és a marxizmus—leninizmus eszméinek ereje azok a tényezők, amelyek döntő mértékben befolyásolják a világ erőviszonyait a szocializmus javára.

Ezért munkánkban továbbra is döntő fontosságú feladatnak tekintjük hadseregünk harci és mozgósítási felkészültségének fokozását. Ezzel összefügg a lakosság honvédelmi nevelése, amely a pártszervezetek vezetésével mindinkább az állami és társadalmi szervezetek ügyévé válik. Becsüljük a Honvédelmi Szövetség munkáját és részvételét a homvédelmi-hazafiúi nevelés fejlesztésében, főleg az ifjúság felkészítésében a katonai tényleges szolgá* latra, s a többi társadalmi szervezet ezzel kapcsolatos tevékenységét Is. Szükséges azonban, hogy a honvédelmi nevelésben a lakosság, főleg az ifjúság honvédelmi tudatát kialakító és elmélyítő jelentős tényezőként felkészítsük és felhasználjuk nagy létszámú alktl- vánkat.