Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-30 / 75. szám, hétfő

* Az SZLKP kongresszusának vitája /Folytatás a 3. oldalról) eseményeik több mint 2 milliárd (ko­rona kárt okoztak az SZSZK népgaz­daságának. Ezt az óriási összeget első­sorban a hanyagság, közömbösség és a jogszabályok megsértése miatt veszí­tettük el. A leggyakoribb bűncselekmény to­vábbra is a szocialista tulajdon meg­károsítása. Nő azonban a gazdasági fegyelem és az anyagi felelősséggel járó kötelességek megsértésének szá­ma. Elgondolkoztat az a jelenség, hogy a szocialista szervezetek és az ellen­őrző szervek csak kis mértékben vesz­nek részt a gazdasági bűncselekmé­nyek leleplezésében. Évi átlagban az ilyen bűncselekményeknek csak 9 szá­zalékát leplezik le az ő kezdeménye­zésükbe. Ebből arra következtethetünk, hogy egyes vezetőknek nem érdeke a vállalati ellenőrzés jó ónunké ja, mi­vel attól félnek, hogy feltárnánk a fegyelem megsértését, vagy közvetle­nül a törvények megsértését. Bírálóan kell szólni a megvesztege­tésekről, a korrupcióról ós a protek­cióról. Olyan jelenségek ezek, ame­lyeknek nincsen semmi közük a szo­cialista rendszer lényegéhez, ellentét­ben állnaik erkölcsünkkel, a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelésére kifejtett törekvésünkkel. Az ilyen jelenségek veszélyessége nem­csak abban rejlik, hogy egyesek meg­vesztegetés révén érdemtelen előnyök höz jutnak, hanem elsősorban abban, hogy megsértik társadalmunk erkölcsi szabályait. Nyíltan meg kell monda­nunk, hogy a becsületes emberekben bizalmatlanságot keltenek azzal kap­csolatban, vajon az államapparátus dolgozói igazságosan döntenek-e. Nyíl­tan meg kell mondanunk, hogy aláás­sák a pártunk iránti bizalmat is. Ezért, az összes kommunista és dolgozó köte­lessége, hogy bátran és elvhűen küzd­jön az ilyen jelenségek ellen. A köz­véleményt jobban be kell vonni az ellenőrzésbe. Az ellenőrzéssel való formális egyetértés semmit sem old meg. így például a 6. ötéves tervidő­szakban a nemzeti bizottságok tűz­védelmi felügyelőségei több mint 50 ezer ellenőrzést végeztek. Ezetk során csaknem 200 000 olyan hibát fedeztek fel, amelyek közvetlenül tüzet okoz­hatnának. Az ismételt ellenőrzések során megállapították, hogy ezek kö­zül több mint 33 ezret nem küszöböl­tek ki. Ez a vezetők felelőtlenségét bizonyítja. A törvényesség, a rend és a fegye­lem feltételezi további sikereinket. Ezért következetesen meg kell ezeket tartani, s erre határozottabban kell ki­használni a bírálatot és az önbírálatot, mint a kommunista nevelés fontos eszközét. Külön ki kell emelni a ve­zetőik kötelességeit, akiknek példát ikell mutatniuk a munkában, a magán­életben és a szocialista törvényesség védelmében is. KAROL STRAKA ELVTARS, a Trstenái Efsz elnöke JOZEF BELOKOSTOLSKÝ ELVTÁRS, a Cíqeľ Bánva bányásza Bányászaink, a 'Cígef Bánya dolgozói megér­tették és tá­mogatták Cseh­szlovákia Kom­munista Pártja XIV. és XV. kongresszusa azon határoza­tait, amelyek a népgazdaság és a lakosság szi­lárd tüzelő­anyaggal törté­nő ellátását ad­ták feladatul. A 6. ötéves tervidőszakban 9 millió 884 ezer tonna szenet jövesztettek, 2 millió tonnával többet, mint az előző tervidő­szakban. Ifjúsági kollektívánkra, amelynek tag­ja vagyok, a 6. ötéves tervidőszakban nagy feladatok hárultak. Nagy bizalom­ról tettek tanúságot kollektívánkkal kapcsolatban akkor, amikor megbíztak bennünket a DVP-7b új csehszlovák dú­colási technika alkalmazásával, holott, a csoport tagjainak átlagos életkora mindössze 26 év volt. Rászolgáltunk a bizalomra. Bebizonyítottuk, hogy ez a technika a szlovákiai szénbányákban is kifogástalanul és nagy teljesítmnényel üzemeltethető. Rövid próbaüzemelési időszak után havonta több mint 35 ezer tonna szenet jövesztettünk. Ez a siker összekovácsolta a csoport tagjait, s a technika még nagyobb mértékű kihasz­nálására ösztönözte. A tervidőszak nagy feladatai azonban az új jövesztési tech­nikán kívül új munkaszervezést is köve­teltek. A döntő fontosságú munkahelye­ken a komplex gépesítés mellett a folya­matos üzemelés bevezetésére is szük­ség volt. Ifjúsági kollektívánk elsőként értette meg ennek az intézkedésnek a szükségszerűségét. Megvalósításának kö­szönhetően részben sikerült ellensúlyoz­ni a rosszabbodó bányászati—geológiai feltételeket, s újabb jövesztési területe­ket is birtokukba venni. Örülök, hogy leszögezhetem: szocialis­ta munkabrigádunk kommunistái ennek az intézkedésnek a bevezetése során példamutatóan dolgoztak, és politikai népszerűsítőivé is váltak e módszernek. A 6. ötéves tervidőszakban jó eredmé­nyeket ért el kollektívánk; tavaly, az évzáró taggyűlések napjaiban rekordot értünk el, 87 400 torma szenet jövesztet­tünk, ez volt a mi ajándékunk a CSKP közelgő XVI. kongresszusa tiszteletére. A Cígef Bányában további kollektívák is kimagasló eredményeket értek el, és más bányaipari vállalatokban is jó ered­mények születtek. Azt bizonyítja ez, hogy bányászaink elhatározták, minél nagyobb mértékben hozzájárulnak nép­gazdaságunk tüzelőanyag-ellátásának ja­vításához. Vállalatunkban a 6. ötéves tervidőszakban 36 szénjövesztési, illetve bányaépítési rekord született. Problémák is előfordulnak munkánk­ban. Ezek azzal függnek össze, hogy egyre mélyebbről bányásszuk a szenet, több vízzel kell megküzdeni, és a nehe­zen hozzáférhető rétegekből is felszínre kell juttatni az ásványi kincset. A prob­lémák megoldása csak fokozott kezde­ményezéssel, a bányászok aktivitásának és áldozatkészségének növelésével le­hetséges. Ugyanakkor az eredmények azzal is összefüggnek, hogy milyen szo­ciális körülményeket biztosítanak a bá­nyászok számára. A vállalat nagy gon­dot fordít a dolgozókról való komplex gondoskodásra. Eredményeink felsoro­lásakor figyelmeztetni szeretnék egy problémára, amely más bányavállalatok­nak is gondot okoz. Arra gondolok, hogy nem kielégítő a dolgozók, különösen a bányákban, a szállításban és a karban- tartásbanban működő segéd-munkasza­kaszokon a munkaerő stabilizálása. Hadd hozzak fel egy példát: vállala­tunkba évenként átlagosan 950 új dol­gozó érkezik, és ugyanannyian távoznak is tőlünk. Ilyen körülmények között nem lehet gyökeresen megoldani a bányász helyzetét, és a vállalathoz való hűség sem honorálható kellőképpen. Népgazdaságunkban számos területet kiemelté nyilvánítottak, és ez a munka­erőtoborzásra is rányomta bélyegét. A munkaerő ily módon való biztosítása kedvezőtlenül befolyásolja a stabilizá­lást, és hozzájárul a dolgozók ágazatból ágazatba történő csábításához. A mun­kaerőtoborzás, az új dolgozók oktatása, kiképzése is jelentős erőket és anyagi eszközöket igényel. Nagyra értékeljük, hogy A CSSZSZK 1981—1985-ös gazda­sági és szociális fejlesztése fő irányai­nak javaslata kimondja, megfelelő fel­tételeket kell teremteni a bányászok munkájának biztosításához, és intézke­déseket kell foganatosítani a bérezés­ben, a szociális és egészségügyi ellátás­ban. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős haladást értünk el a bányák gépesítésé­ben. Ugyanakkor problémát okoz a pót­alkatrészellátás. Az e téren meglevő hi­ányosságok lényegesen befolyásolják gépi berendezéseink megbízhatóságát. Az is a hibák között könyvelhető el — és erre bányászaink már évek óta rá­mutatnak —, hogy nem oldották meg kielégítően a munkába utazást. Ez nem­csak a Cígef Bányában okoz fondot, ha­nem az összes többi bányaüzemben is. Az utóbbi években lakott és beépített területek alatt kezdtünk bányászni. Emi­att érdekek ütköznek össze, mert a problémákat nem oldották meg megfe­lelő időelőnnyel. Márpedig itt gyors in­tézkedésekre van szükség, mert ezektől függ, mikor tudjuk megkezdeni az új bányamezők kiaknázását. A Cígel Bányának az idén igényes feladatokat kell teljesítenie. A terv ér­telmében 1 millió 970 ezer tonna sze­net jövesztünk, 21 km bányafolyosót, illetve 1300 méter geológiai kutatási vágatot hajtunk és 920 ezer tonna osz­tályozott szenet termelünk ki. Számunk­ra úgy tűnik, hogy a legigényesebb feladat a szénosztályozási terv teljesíté­se, hiszen a jövesztett mennyiség 46,7 százalékát kell feldolgozni. A vállalat­ban működő párt- illetve gazdasági szervek állandóan nagy figyelmet for­dítanak a feladatvégrehajtás feltételei­nek megteremtésére. Tény azonban, hogy egyre növekszik a kombájnnal jövesztett szén részaránya, miközben gyengébb minőségű mezőkre helyezzük át a tevékenységet. Félő, hogyha telje­síteni akarjuk a szénosztályozási tervet, gyengébb lesz a szén minősége. A Cígef Bányában dolgozó kommunis­ták és a többi dolgozó nevében biztosí­tom az SZLKP kongresszusőt, hogy maximális erőfeszítést fejtünk ki az állami terv becsületes teljesítése ér­dekében. A közép-szlo­vákiai kerület mezőgazdasá­gának, főleg azonban az ál­lattenyésztés­nek és az ága­zat keretében a szarvasmarha- és juhtenyész­tésnek a fejlesz­tése — a tömeg- takarmányter- melés színvona­lának a függvé­nye. Különösen fontos a füves területek termelésének növeléséről való gondoskodás, hiszen a szocialista mező- gazdasági vállalatok által megművelt mezőgazdasági terület mintegy 62 szá­zaléka rét és legelő. Ezekből a tényekből kiindulva a ke­rület párt- és gazdasági szervei már 1974-ben jóváhagyták a tömegtakarmány termelés és -felhasználás 1980-ig szóló koncepcióját. A kerületben ez vált a ta­karmányozási programok kidolgozása alapjává. A feladatok fokozatos végre­hajtása kedvező eredményeket hozott a 6. ötéves tervidőszakban. A részben ter­méketlenné vált, régebben egyéni gaz­dálkodók kezén lévő területeket rekul- tiváltuk, megfelelő tápanyagot juttattunk a földbe és egyéb növénytermesztési—• szervezési intézkedéseket tettünk a ta­karmánytermesztés intenzívebbé tételé­re. A munka eredményességét az bizo­nyítja, hogy rétjeinkről 37 százalékkal több tömegtakarmányt takarítottunk be, mint az 5. ötéves tervidőszakban. Mivel csökkent a szántóföldi takarmánynövé­nyek vetésterülete, a tömegtakarmány mennyisége csak 22 százalékkal növeke­dett. A takarmánytermesztés intenzívebbé tételében rendkívül fontos szerepe volt a dolgozók kezdeményezésének, amelyet a pártszervezetek a gazdasági vezetéssel együttműködve szerveztek meg. Rendkí­vüli visszhangra talált az élenjáró to- megtakarmány-termelőknek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára tiszteletére kibontakozott kezdeményezése, amelynek az a lénye­ge, hogy a rétekről hektáronként 60 má­zsa takarmányt kell betakarítani. A 60- asok mozgalma is hasonlóan nagy visszhangra talált. A takarmánytermesz­tés fejlesztéséhez a SZISZ kerületi bi­zottságának kezdeményezése is jelentő­sen hozzájárult; a fiatalok a nyár fo­lyamán társadalmi munkában takarítot­ták be a rétek termését, és a nehezen hozzáférhető füves területek fölött véd­nökséget vállaltak, hogy következetesen gondoskodjanak a termés betakarításá­ról. A közép-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági dolgozói nagy megértéssel fo­gadták a CSKP KB 13. ülésének határo­zatát, amelynek értelmében komplex módon kell megoldani a tömegtakar- mánytermesztéssel kapcsolatos kérdése­ket. Kerületünkben ez rendkívüli fon­tosságú feladat, azért, mert végrehajtá­sával megoldhatók azok a közismert problémák, amelyek a hegyi rétek és legelők fűtermése gépi betakarításával kapcsolatosak. Elsősorban a kaszáló-, a megművelő- és hárítógépek hiányáról van szó. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a közép-szlovákiai kerületben a rétek és legelők 72 százaléka van hegyi és hegyaljai körzetben. Bosszant ben­nünket, hogy csak kis mértékben meg­oldott kerületünkben a rétek és legelők tápanyagutánpótlására szolgáló techni­kai ellátottság. Ezt bizonyítja, hogy mindössze két olyan helikopterrel ren delkezünk, amelyek alkalmasak a hegy­vidékeken található rétek illetve legelők trágyázására is. A közép-szlovákiai kerület jelenfős burgonya-termesztő is. Néhány részleges pozitív eredmény ellenére a 6. ötéves tervidőszakban elért burgonyátenneszté- si hozamakkal elégedetlenek vagyunk. Nem teljesítettük tervezett feladatain­kat, s a lakosság ellátásában is adósok maradtunk, ami nagyon bánt bennünket. A gyenge burgonyatermesztési ered­ményeinknek több oka van: szubjektív eredetű az agrotechnika alacsony szín­vonalú alkalmazása, de vannak a válla­lati szférán kívül keletkező okok is. Csupán kettő közülük: burgonyatermesz­tőink a kutatóintézetektől már évek óta nem kaptak új burgonyafajtát, olyant, amely megfelelne a nagyüzemi termesz­tési módoknak, s legalább átlagosan ellenáló lenne a betegségekkel szemben. Úgy tűnik, e téren kutatóink elmarad­tak a gyakorlat igényei mögött, hiszen a világon már kinemesítettek ilyen faj­tákat. Jó példa erre Magyarország, ahoi az utóbbi években a nemesítők nagyon jó eredményeket értek el. Hogy milyen fontos a jó biológiai alapanyag, arról az utóbbi évek gyakorlata mindenkit meggyőzött. A másik probléma, amit meg szeret­nék említeni, az az, hogy nagyok az ideiglenes tárolóhelyeken raktározott burgonyában keletkező vesztesegek. Nem egy esetben meghaladják a 20 százalékot is. Ezért rendkívül fontos feladatnak tartjuk e veszteségek csök­kentését megfelelő raktárak építésével, de lehetőleg alacsony beruházási költ­séggel épülő raktárakkal. Az ilyen jel­legű beruházások költségei nagyon gyorsan megtérülnek. A veszteségek csökkentése hozzájárulhatna a burgo­nya-ültetési terület csökkentéséhez, s az ily módon felszabaduló termőföldet más növényekkel vethetnénk be. Harmad­szor: lényegesen jobb lehetne a lakos- sóg burgonyaellátása is. Ezekből a feladatokból kiindulva a közép-szlovákiai kerület burgonyater­mesztői a CSKP XVI. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy elsősorban a tudományos-technikai ismeretek ki­használásával, a technológiai fegyelem megtartásával és az egész burgonyater­mesztési folyamat ésszerűbbé tételével teljesítik a 7. ötéves terv feladatait. A közép-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági dolgozói minden erejükkel azon lesznek, hogy sikeresen teljesítsék az SZLKP kongresszusa és a CSKP XVI. kongresszusa határozatát, s olyan poli­tikai-szervező munkát fejtenek ki, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak a fej­lett szocialista társadalom építéséhez. DEZIDER ZAGÍBA ELVTÁRS, a kassai (Košice) városi pártbizottság vezető titkára Kelet-Szlo- vákia és a ke­rület központja Kassa (Košice) a legmeggyő­zőbb bizonyíté­ka hazánk szo­cialista építésé­nek. A kerület és a város szo­cialista fejlesz­tésében éppen a hetvenes évek­ben értük el a legkiemelke­dőbb sikere­ket. A város évente körülbelül 4000 újszü­löttel és több mint 6000 új lakossal gya­rapodik. A szocialista építés évei alatt Kassán számottevő és fejlett munkás- osztály nőtt fel, tudományos-műszaki szakemberek és értelmiség. Lényeges forradalmi változásokat értünk el az iskolaügy, az egészségügy, a tudomány és kultúra terén. A felszabadulás óta Kassán több mint 66 000 korszerű la­kás épült az alapvető műszaki és já­rulékos intézményekkel együtt. Jó fel­tételeket teremtettünk az új, modern, szocialista életkörülmények kialakításá­hoz. A kelet-szlovákiai kerületi és a kassai városi pártbizottság teljes mértékben tu­datosítja, hogy a város dinamikus fejlő­dése megköveteli a tervszerű környezet­védelmet. Ennek a kérdésnek rendsze­res figyelmet szentelünk. A lakosság életkörülményeire kulcs- fontosságú hatása van a kohó-, gép-, energetikai és élelmiszeriparnak, vala­mint a fejlett építőiparnak. Pártszerveink és -alapszervezeteink a gyakorlatban abból indulnak ki, hogy a párt alapvető gazdasági és szociál­politikai céljainak eléréséhez szándé­kainkat és feladatainkat össze kell kap­csolni azokkal az eredményekkel, amelyek a társadalmi termelés haté­konyságának és a munkatermelékeny­ségnek a növekedésétől függnek. A ha­tékony termelés és a minőségi munka szavatolja, hogy népgazdaságunk meg­felelő anyagi eszközöket teremtsen a környezet formálására és védelmére. Igyekszünk hatékonyan kihasználni a tudományos-műszaki fejlődés eredmé­nyeit is. Tudományos-kutatási alapun­kat arra irányítjuk, hogy a termelés­sel közösen oldja meg az élet- és mun­kakörülmények felmerülő kérdéseit. A meglevő termelési alap minőségét javí­tani, fejlesztését pedig úgy szeretnenk megoldani, hogy az energia és a nyers­anyagok értékesítése magasabb fokú, a környezetre való negatív hatás viszont kisebb legyen. Arra gondolok, hogy a jövőben meg kell teremtenünk olyan műszaki berendezések kutatása fejlesz­tésének a feltételeit, amelyek minimá­lisan károsítják a természetet és a kör­IFolytatás az 5. oldalonj ti szó 1981. ni 30

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom