Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám, szerda

Feszült helyzet Spanyolországban! KORMÁNYMŰI A TERRORAKCIÓK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA Baszkföldön egyelőre nem lesz rendkívüli állapot Arab Liga Tanácsülés (ČSTK) — A spanyol kormány Ismertette a napokhan meghir­detett új programjának részle­teit, melynek célja az KTA baszk szélsőséges szervezet terrorista akcióinak a megakadályozása. Az ötpontos terv legfontosabb jellemvonása, hogy alig egy hó­nappal a jobboldali katonai ál­lamcsínykísérlet után és első ízben Franco diktátor halála óta a spanyol hadsereg is aktívau bekapcsolódik az ETA radiká­lis szárnya elleni harcba. Az in­tézkedéseket az a körülmény tette szükségessé, hogy az ETA két napon belül az elmúlt hét végén két merényletet íkövetett el magas beosztású katonatisz­tek ellen. A hadsereg ezért a kormány döntése értelmében a rendőr­séggel közösen szigorúan ellen* őrzi a Ivaszk—francia határtérsé­get, beleértve a legális személy­Robbanás Teheránban (ČSTK) — Tegnap a kora reg­geli órákban hatalmas robbanás volt az iszlám forradalmi gár­dák központi bizottsága teherá* ni székhelyén. Az épületben fegyver- és lőszerraktár is volt, melyet szintén elért a tűz, úgy­hogy egy sor további robbanás ts bekövetkezett. A tűzoltóknak a délelőtti órákban még nem si­került megfékezniük a* tüzet. A PARS hírügynökség szerint a robbanást rövidzárlat okozta, és a karóik nem nagyok. Az eset kivizsgálása folytatódik, mivel nem kizárt annak a lehetősége, hogy iMjinbamerénylet okozta a tüzet. Gyilkolt a maffia (ČSTK) — Dél-Olaszországban Guardavalle falu közelében a mezőn ismeretlen tettesek le­lőtték Giuseppe Franco olasz földművest és két fiát. A rend­őrség szerint a gyilkosságot va­lószínűleg a délvidéken hírhedt maffia követte el. A kalábriai térségben tavaly mintegy 900 gyilkosságot írtak a maffia ro­vására. 1981. III. 25. T ulajdonképpen egy úgyne­vezett „szenátusi meghall­gatás“ nem más, mint az ameri­kai törvényhozás megszokott érdeklődése bizonyos állások holnapi betöltőinek politikai nézetei felől. így történt ez an­nak idején Alexander Haig kül­ügyminiszter esetében is, akit jónéhány alkalommal, jónéhány szenátor kérdezett ezerféle dol­gokról, — sükerült is kialakíta­ni róla egy viszonylag pontos képet. A szenátorok megálla­píthatták ugyanazt, amit a saj­tó is leszögezett: Reagan elnök külügyminisztere, a volt NATO- főparancsnok mindennek mond­ható, csak „galambnak“ nem; meglehetősen kemény politikai uralma kezdődik hivatalbalé- pésével a State Departement- ban. Persze a legfőbb kérdés most, azok után a valóban rendkívü­li, a világbéke szempontjából hallatlanul pozitív javaslatok­nak az elhangzása után, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev tett az SZKP XXVI. kongresszusán, hogy a Reagan kormányzat és annak külügyminisztériuma, Alexander Haig vezetése alatt milyen álláspontot foglal el a világ nagy kérdései: enyhülés, feszültség, béke konfrontáció tárgykörében. Ami az amerikai külpolitika és mindenekelőtt Haig várható vonalát illeti, természetesen tekintetbe kell venni, hogy na­gyon sok élesen szovjetellenes, néha durva hangú kijelentést tett a külügyminiszter is és ma­ga az elnök is. Ám március kö­zepén egy olyan külügyminisz- tériumi reggelin, amelyen né­hány újságíró volt hivatalos, Alexander Haig kijelentette: alsóbb szinten megkezdődnek a megbeszélések a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.' Amikor .elkezdték arról faggat­ni, hogy hol és kik beszélget­nek majd, és tulajdonképpen és teherforgalmat. A spanyol hatóságuk szerint az ETA ter­roristái Franciaországban ta­lálnak menedéket. A spanyol hadsereg és rendőrség szoros együttműködést! nyomán a bel­ügyminisztériumnak alárendelt különleges . központot hoztaik létre. A spanyol kormány még min­dig nem engedett a hadsereg nyomásának, hogy Baszkföldön hirdessenek ki rendkívüli álla­potot. Habár sajtóértesülések szerint ezt fontolóra vették, Madridban az értesülést hivata­losan cáfolták. A kormány vi­szont „soronkívül és sürgősen“ a parlament elé terjeszti új tör­vénytervezetét, amely megköny- nyítené és egyszerűsítené a rendkívüli állapot 'ki hirdető .-ét és a polgári szervwk jogköré­nek korlátozását. A parlament ezemkívül sürgősen megvitatja a büntető törvénykönyv egyes-- paragrafusainak módosítására beterjesztett törvénytervezetet is I. János Károly király elnök­letével tegnap ülést tartott a spanyol hadsereg három fegy­vernemének vezetőiből álló leg­felső Védelmi tanács Az ülésen részt vett Sotelo kormányfő és Oltárt hadügyminiszter is f ČSTK ? Tuniszban kedd este megkezdődött az Arab t.i-* ga Tanácsának ülésszaka, me­lyen a tagországok külügymi­niszterei vesznek részt. A megnyitó ülésen felszólalt Faruk Kaddumi, a PFSZ kíii döttségének vezetője, s beszé­dében megállapította, hogy az amerikai politika, amely arra irányul, hogv az arab országo­kat katonai tömbökbe vonja be, az érintett országok nem­zeti függetlenségének elveszté­sét eredményezheti. Emlékezte­tett az arab országok egységé­nek szükségességére, és a szo­cialista országokkal való állan­dó együttműködésre szólította rei őket. Arafat a szovjet javaslatról (ČSTK — Jasszer Arafat, a Palesztina! Felszai>adításí Szer­vezet végrehajtó bizottságának elnöke Adenben az afro ázsiai népek szolidaritási szervezeté- neik 13. ülésén nagyra értékel­te a közel-keleti válság békés rendezésére vonatkozó szovjet javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy örömmel fogadja az SZKP XXVI. kongresszusán ’ Leonyid Brezsnyev által tolmácsolt ja­vaslatokat, mert azok ,,a tér­ség probLémái igazságos ren­dezésének lehetőségét tartal­ma zeák“. A hazafiak egyoídafú tűzszünete eJíenére ELKESEREDETT HARCOK SALVADOR-SZERTE (ČSTK) — Salvador több ré­szén tovabbra is folytatódnak a heves összecsapások a Fa rabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLNJ partizánjai és a katonai-polgári junta egységei között. A SALPRESS salvadori hírügynökség jelentése szerint csalk a Guazapa és Suchitoto térségében folyó harcok során az elmúlt napokban legkevesebb száz kormánykatona esett el Elkeseredett harcok folynak Morazán és La Unióm tartomá­nyokban is. A hazafiak nem kezdeményez­tek katonai akciókat ugyanis az FMLN vezetősége tegnapra 24 órás egyoldalú tűzszünetet hir­detett. A partizánok így emlé­keztek meg Oscar Arnulfo Ro­méra San Salvador t érsekről, akit épp egy évvel ezelőtt gyil­koltak meg. Annáik ellenére, hogy a junta s mindenekelőtt annak elnöke, Jósé Napoleon öuaile többször ígérte, hogy le leplezi Romero gyilkosait, és ki­vizsgáljad gyilkosság körűimé nyeít, erre mind ez ideig nem került sor. A tény egyáltalán nem meglepő, mivel nyílt titok, hogy a szélsőjobboldali terro­risták nemcsak a kormánykato­náik vedelme alatt folytatják te­vékenységüket, de egyes akciói­kat közvetlenül egyeztetik ve­lük JEGYZET miről, Haig az Associated Press tudósítója szerint így felelt: „Én azt hiszem, hogy ezeknek a megbeszéléseknek Washing­ton lesz a színhelye és azok a tóműk széles körét fogják érin­teni. Elképzelhető, például, hogy én fogok beszélgetni Dobronyin nagykövettel. Szó esett arról is, hogy mi­ként válaszol majd az Egyesült Hogyan tovább? Államok a csúcstalálkozóval kapcsolatos Brezsnyev-javaslat­ra, és az egyik újságíró meg­kérdezte a reggelin Haiget, hogy Leonyid Brezsnyevnek Ro­nald Reaganhez intézett leve­lére mikor válaszolnak. Az ame­r ikai külügyminiszter elgon­dolkozott és azt mondotta, hogy a közeli jövőben nem látja le­hetségesnek rnég a csúcstalál­kozót, azt rendkívül alaposan elő kell készíteni és ,,a magas szintű, érdemi tárgyalások előtt rendkívül alaposan tár­gyalni kell az Egyesült Álla­moknak és nyugati szövetsége­seinek“ és majd csak azután kerül sor a kérdéssel kapcso­latos válaszadásra. Rendkívül érdekes a Reuter tudósítójának jelentése — ez az újságíró is ott volt a reggelin. Beszélgetés közben szó esett arról, hogy az amerikaiak vé­leménye szerint a „Szovjetunió­nak is kell tenni valamit a csúcstalálkozó előtt, olyasmit, ami majd jelentősen javítja a légkört“. Ekkor az egyik újság­író azt kérdezte: „Milyen elő­feltételei vannak a csúcstalál­kozónak, Mr. Haig?“ Haig rá­nézett a kérdezőre, és a Rauter tudósítója szerint így felelt. „Nem használok ilyen kifejezé­seket mint előfeltétel“. Az egyik nagyon jól tájéko­zott és tekintélyes nyugatné­met Amerika-szakértő, Herbert von Borch a Süddeutsche Zei­tung hasábjain Reagan politi­kájáról írva megjegyzi: „A dip­lomaták a világ minden részén az új elnök elképzelésein tana­kodnak, amelyektől oly annyira függ Földünk sorsa. Egyesek azt mondják, időt kell adni egy újdonsült államfőnek, hogy megszabaduljon a választási hadjárat során használt reto­rikájától, mások megborzonga- nak a Fehér Háznak a Szovjet­unió ellen irányuló féktelen támadásai láttán ... Arra kö­vetkeztethetünk, hogy Reagan félelmet akar kelteni a másik hatalomban, félelmet az Egye­sült Államok vakmerőségétől, akárhogyan is reagál erre a Kreml.“ Az kétségtelen, hogy egy új államfőnek idő kell ahhoz, hogy megismerkedjen az ügyekkel, kellő realizmussal vizsgálja a világ dolgait és tudomásul ve­gyen megváltoztathatatlan tör­ténelmi tényeket. Ilyen törté­nelmi tény például az, hogy az elmúlt évtizedekben bizonyos erőegyensúly alakult ki a két legnagyobb politikai-gazdasági és katonai hatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött. A szovjet vezetők több­ször, világosan és félreérthetet­lenül megmondták: ennek az erőegyensúlynak a fenntartását kívánják. Reagan mégis ezt mondta 1980 nyarán: „Miért lenne az baj, ha Amerika az el­ső a katonai erők dolgában? Mitől lenne veszélyes ez a ka­tonai fölény?“ Az amerikai külpolitika irá­nyítóinak tudniuk kell: katonai fölény egyik fél részéről sem kívánatos és lehetséges, csak az egyenlőség, egyenlő bizton­ság, erőegyensúly alapján lehet továbblépni, kölcsönös előnyök­kel tárgyalni — akár csúcsszin­ten is. GÄRDOS MIKLÓS Nemrég aláírás­gyűjtő akciót saier- vasctek Bonn ut­cáin. Az NSZK fő­városának több tiz- »r/.«r lakosa írta alá azokat az ive­ket. amelyek fel­szólítják a szövet­ségi kormányt, érje el, hogy Europabaii no telepítsenek nukleáris raketá kát (ČSTK tele foto) NSZK Szociáldemokrata politikus a NATO-rakéták ellen (ČSTK) — Az NSZK-ban ter­jed a tiltakozás hullatna a NATO veszélyes a tóm rakéta­tervei ellen. A szociáldemokraták baden- wQrttembergi tartományi szer­vezete, amelyneik élén Erhard Eppler, az SPD egyik vezető személyisége áll, kérte az 1979 novemberében született NATO döntés felülvizsgálatát. A döntés értelmében Nyugat-Európa több országában, mint ismeretes, új amerikai közép hatótávolságú rakétákat helyeznének el. Épp ler ezzel egyidőben javasolta, hogy a kérdést vitassák meg az SPO rendes kongresszusán, amely a jövő év tavaszán esedé­kes A Stutígarter Zeitung című napilap szerint a badenwürt­te m berg i sím >c i a Idemokr a t áknaik az a véleménye, hogy a további tárgyalások megkönnyítése ér­dekében ideiglenes moratóriu­mot kellene elrendelni az ame­rikai rakéták gyártására és Nyu­gat Európa ban való elhelyezé­sére. Az SPD tartományi szer­vezetének vezetősége szerint a szovjet—amerikai tárgyalások­nak a fegyverkezés ellenőrzésé­ről azonnal és minden előzetes feltétel nélikül meg kell kezdőd­niük. A katonai fenyegetés fo­kozása Európában és a konti­nens amerikai nukleáris rakéta­támaszponttá való átalakísása nemi egyeztethető össze az NSZK létérdekeivel. Itt a nyugatnémet „kormány teljes döntési szabad­ságának kell érvényesülnie, mondotta Eppler. INDIÁT AGGASZTJA PAKISZTÁN FELFEGYVERZÉSE (ČSTK) — Az indiai balolda­li Patriot c. napilap tegnap kö­zölte, hogy az Egyesült Álla­mokban, Nagy Britanniában és a Német Szövetségi Köztársa­ságban akkreditált indiai nagy­követek az említett országok kormányainak tolmácsolták In­dia aggodalmát, azzal az ame­rikai döntéssel kapcsolatban, hogy az USA felfegyverzi Pa­kisztánt. A nagykövetek hang­súlyozták, hogy India részéről Pakisztánt semmilyen veszély sem fenyegeti, s ezért nem szükséges, hogy a térségbe korszerű katonai felszerelést irányítsanak. Mint azt az UNI hírügynök­ség közölte, Pakisztán a leg­korszerűbb támadó fegyvere-' két és más katonai felszerelést próbál szerezni Washingtontól. Az Egyesült Államok és egyes további országok az elkövetke-1 ző két évben 2,5 milliárd dol­lár értékű fegyvert akarnak szállítani fszlamahadnak. A Namíbia tanács SZANKCIÓKAT KÖVETEL PRETORIA ELLEN (ČSTK) — Paul Lusaka, az ENSZ Namíbai-tanácsának el­nöke felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy foganatosítson megfelelő intézkedéseket a Dél­afrikai Köztársaság ellen, amely namíbiai területről a szomszédos független országok ellen folytatott agresszív ak­cióival tartósan fenyegeti a vi­lágbékét és a nemzetközi biz­tonságot. Az ENSZ Namíbia-tanácsa elítélte a dél-afrikai fajüldöző csapatok legutóbbi agresszióját Angola ellen, és ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a nyugati országok kato­nai-gazdasági és politikai tá­mogatásban részesítik a fajül­döző rezsimet. A SWAPO, a Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet Luandában közzétett nyilatkozata szerint Namíbia népi felszabadító had­Ford pekingi tárgyalásai (ČSTK) — Gerald Ford volt amerikai elnököt pekingi lá­togatása során fogadta Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunis­ta Párt KB alelnöke. Ford át­nyújtotta Tengnek Ronald Rea­gan elnök személyes üzenetét. Ford a levél tartalmáról újság­íróknak elmondotta, hogy Rea­gan üzenetében „a kétoldalú kapcsolatok folyamatosságáról biztosította a kínai felet“. Fordot fogadta Csao Ce-jang kormányfő, valamint Huang Hua külügyminiszter is. A tisz­teletére adott fogadáson Hua hangsúlyozta: „nem lát okot arra, hogy ne fejlődhessenek zavartalanul a Ikínai—amerikai kapcsolatoké serege februárban több sikeres hadműveletet hajtott végre a dél-afrikai megszálló egységek ellen. Az akciók során mintegy 50 fajüldöző katona életét veszi tette, és megsemmisítették az Ondangva és Oshakote közötti fontos hidat is. Titkos találkozó (ČSTK) — Jeane Kirkpat­rick, az Egyesült Államok ál­landó ENSZnképviselője a múlt héten titokban találkozott a dél-afrikai fajüldöző rezsim hírszerző szolgálatának kato­nai ügynökeivel. A hírt hétfőn egyidejűleg jelentette be a wa­shingtoni külügyminisztérium és a dél-afrikai vezetők. A titkos találkozó szöges el­lentétben áll azzal a külügy- minisztériumi állítással, hogy ott állítólag semmit sem tud­tak a dél-afrikai katonai kül­döttség amerikai látogatásáról. Az USA állandó ENSZ-delegá, tusa állítólag tárgyalt Wes- terhuizen tábornokkal, a dél- afrikai titkosszolgálat főnöké­vel is. DÉL KOREA Fokozott harckészillt^g (ČSTK) — Dél-Korea egész területén a mai ún. parlamenti választások előestéjén fokozott harckészültségbe helyezték a rendőri alakulatokat. A belügy­miniszter rendele te nyomán „határozottan el kell fojta­niuk“ a választások bojkottá­lására, vagy a választási tör­vény megsértésére irányuló mindennemű kísérleteket. A katonai alakulatoknál Is meg- ■ felelő intézkedéseket fogfl na to­to sí tót tak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom