Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám, szerda

Az SZLKP kongresszusának vitája korszerűsítésére törekszenek, főképpen a Szovjetunióval megkötött ikooperá* ciós egyezményeik és külföldön vásá­rolt licenoek alapján. Ilyenek a mar­tini Nehézgépipari Művek, a Považská Byslrica-l Csapágygyár, a tlmačei Szlo* vákiai Energiaipari Művek, a Ban sík A Bystrioa-i, a Liptovsiký Hrádok-i és a piešťanyi elektronikaipari és más vál­lalatok. Támogatni fogjuk a felsőokta­tási intézményeknek és a Szlovák Tu­dományos Akadémia tudományos nnun- ikahelyeinek tevőleges részvételét a gépipar súlyponti, tudományos-kutatá­si feladatainak megoldásában, különö­sen a termelés további gépesítésében, automatizálásában és robotizáIásában. Alapvető fordulat 'következik be a vegyipar további fejlődésében. Lejár­tuk a vegyipari termelés gyors és di­namikus fejlesztéséinek jelentős és szükséges szakaszát, amelyben nagy. petrolkémiai műanyaggyártó, múlana 1- gyártó és műtrágyagyártó kapacitások épültek. A további fejlődést a nehéz- vegyipari anyagok jobb nemesítésére és hasznosítására, s könnyűvegyipari és gyógyszeripari kapacitások építésé­re orientáljuk, hogy jobban ki tudjuk elégíteni a népgazdaság korszerű ike- mizálásámak szükségleteit, és csök­kentsük mindeddig meglevő jelentős függésünket az importtól. Az elmúlt évtizedben több mint 12 milliárd koronát fordítottunk a cellu­lóz és a papíripar, valamint a faipar lényeges átalakítására, korszerűsítésé­re és bővítésére, jelentős természeti értékünk, a fa jobb hasznosítására. E beruházások visszatérülése sajnos egyelőre még késlekedik, egyrészt a beruházási határidő csúszása, nem egy, eset bem pedig a termelés nem kielégí­tő beindítása, a berendezések meghi­básodása, és a tervezett mutatok el nem érése miatt. Természetesen ez ko­moly problémákat okoz a hazai meg­rendelők szükségleteinek fedezése te­rén nem is beszélve a devizavesztesé- gekröl. Ezért elvárjuk, hogy az Iparügyi Mi­nisztériumban valamint a konszernek­ben, a trösztökben és a vállalatoknál dolgozó kommunisták és irányító dol­gozók valamint a technológiák szállí­tói minden szervezési, műszaki és ha kell káderintézkedést megtegyenek avégett, hogy a Vranov ban, Zilinán, Pe- zinokon és másutit létesített új kapa­citások minél gyorsabban visszatérít* sék a befektetéseket. Teljes felelősség­gel minden feltételt meg kell terem­teniük ahhoz, hogy az idén augusztus­ban üzembe helyezzék az ágazat leg­nagyobb beruházását, a ružomberokl Cellulóz- és Papírgyári Kombinátot. Elvtársak I Figyelmünk homloktelében kell áll* nia az élelmiszertermelésnek, mert eredményei jelentős mértekben befo­lyásolják a népgazdaság kiegyensúlyo­zott fejlesztését. Bár a 6. ötéves terv­időszakban az élelmiszertermelés to­vább nőtt, és egészében véve folyama­tos volt a lakosság élelmiszerellátása, nem feledkezhetünk meg arról, hogy, ezt csak a takarmánybehozatal növe­lése árán értük el, ami jelentősein megterhelte fizetési mérlegünkéi. Nein kell külön hangsúlyozni, hogy a fe szült külgazdasági viszonyok — és északi szomszédunk szomorú példája — nem engedi meg, hogy megismétel* jük ezt a fajta megoldást. Mindezt tel­jes komolysággal tudatosítaniuk kell nemcsak a mezőgazdasági dolgozóik­nak, hanem mindazoknak, akik felelő* sí ük a mezőgazdasági be fektetésekért, különösen a vegy-, a gép- és az élei* mi szer ipar dolgozóinak. Mezőgazdaságunk jelenlegi legsúlyo­sabb problémája a takarmány termesz­tés és az állattenyésztés közötti ki­egyensúlyozatlanság. E probléma meg­oldásának egyedüli lehetséges útját abban látjuk, hogy a gabonatermesz­tés növelésén kívül lényegesen növel- jü a tömegtakarmánytermelést a szán­tóföldeken, a réteken és a legelőkön, hiszen az utóbbiak a mezőgazdasági­lag megművelt szlovákiai terület 33 százalékát képezik. Mindannyian tud­juk, hogy még nagy termelési tartalé­kok vannak a minőségi tömegtakar­mányok előállításának növelése terén. Az állattenyésztés szerkezetét ehhez kell idomítanunk. Ez azt jelenti, hogy a hústermelés további növelését a szarvasmarha és a juhtenyésztés fej­lesztésével kell elérni, míg a sertés és a baromfi tenyésztés csak szerény kere­tek között fejlődhet, amennyire azt a gabonatartalékok, illetve takarékosabb és hatékonyabb felhasználásuk lehető­vé teszi. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni akarom, hogy a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumnak, valaminta kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak sokkal nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a juhtenyésztés már jóváhagyott koncepciójának vég­rehajtására, s e célra olyan területe­(Folytatás az 5. oldalon) Ikarítást érjünk el, általában prog­resszívabbá tegyük a gazdaságosság, tendenciáit, s jobban hasznosítsuk az összes nyers- és alapanyagot. Ez per­sze a szlovákiai központi szerveknél, valamint a vállalati, gazdasági szfé­rában dolgozó kommunistáktól meg­követeli, hogy komolyabb és kezdemé­nyezőbb legyen a hozzáállásuk az ága­zati, a szakágazati, és a termelési szerkezet progresszív változásaihoz. Erre szükség van a belső szükségletek jobb kielégítése, a beruházásokhoz szükséges hatékony technika biztosítá­sa, a kooperációs szállítások kereté­ben a termelési szükségletek progresz- szív anyagokkal való kielégítése, a bel­kereskedelem fogyasztási cikkekkel való ellátása, valamint hazai munkánk hatékonyabb nemzetközi cseréje szem­pontjából. Fel kell számolni a kényel­mességet, a szűk vállalati, helyi és re­szortérdekek érvényesítését, ki kell kü­szöb-öl ni a rutinszerűséget és a vele ö ssze f ü g g ő kon ze r va t i v i zm u st. Tekintettel arra, hogy termelésünk jelentős mértékben nyersanyagimport­ra szorul, nem hatékony dolog, ha k«- hóipari alapanyagokat, csak alacsony szintig feldolgozott: kőolajipari termé­keket, vagy faipari nyersanyagot ex­portálunk. Azt a célt kell kitűznünk, hogy növeljük az exportképességét azoknak a termékeknek, amelyekben minél nagyobb mértékben megtestesül az emberek minőségi munkája és tu­dása. Ugyanúgy társadalmi érdek az, hogy nagyobb gondot fordítsunk az import korlátozását célzó termelésre és így csökkentsük függőségünket a nem szocialista piacoktól, s előmozdít­suk azt, hogy az export megelőzze az importot. Külső kapcsolatainkról szólva külön hangsúlyoznunk kell a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk fon­tosságát, mert ez rendkívül fontos tényezője Csehszlovákia gazdasági sta­bilitásának. Ez az együttműködés le­hetővé teszi számunkra, hogy kedve­zőbb árfeltételek között és hosszú tá­vú egyezmények alapján beszerezzük a létfontosságú nyersanyagokat és az új gépeket, s mi több, ezt az importot feldolgozó iparunk termékeinek tartó­san biztosított kivitelével fedezzük. A hosszú távú csehszlovák—szovjet gyár­tásszakosítási és kooperációs program számos szlovákiai vállalat, különösen a gépipari és a vegyipari vállalatok számára tág teret biztosít a műszaki­lag igényes termelési program kifej­lesztéséhez, a nagyüzemi termelés ha­tékonyságának érvényesítéséhez, amit a hatalmas szovjet piac biztosít. Hozzá kell tenni, hogy a gazdasági előnyös­ségen kívül ez az együttműködés ki­fejezi a szocialista országok testvéri kapcsolatait. Arra kötelez bennünket, hog y e k ötelezet t sége i nk hatá r i d ő n be­lüli és minőségi teljesítését politikai értelemben a szocialista internaciona­lizmus konkrét gyakorlati megnyilvá­nulásának tartsuk. Nagyra értékeljük azoknak a válla­latoknak a kezdeményezését, amelyek dolgozói kötelezettséget vállaltak a Szovjetunióba irányuló szállítások ha­táridő előtti teljesítésére. Ez különö­sen a közép-szlovákiai kerületben van így, s ezt a szovjet elvtársak is kü­lön kiemelik. Ugyancsak nagyra kell értékelni a Martini, a Detvai, a Komáromi (Ko­márno) és a Dubnicai Nehézgépgyár, a Podbrezovái Š ver ma Vasmű, a pú- chovi Május 1 Gumigyár, a smolenicei Chemolak és számos más vállalat dol­gozóinak munkáját. Példásan teljesí­tették a Szovjetunióba . irányuló kivi­tel tervét tavaly és a korábbi idő­szakban. Felelős feladatok hárulnak a 7. öt­éves tervidőszakra a csehszlovák gép­iparra, mivel növelnie kell szállításait a hazai piacra, sőt nagy mértékben, több mint kétszeresére a külföldi pia­cokra. Természetesen ehhez megfele­lő mértékben kell hozzájárulniuk a szlovákiai gépipari vállalatoknak, még­pedig nemcsak termelésük terjedelmé­nek nagyarányú, 50 százalékos növelé­sével, hanem és elsősorban termékeik műszaki színvonalának emelésével és minőségének javításával, az új, prog­resszív termelési formákra való kon­centrálással, a rugalmas áruszállítás­sal, elegendő mennyiségű pótalkatrész és szervizkapacitás biztosításával. Ez ugyanúgy vonatkozik a hazai szállítá­sokra, mint a kivitelre. A szlovákiai gépipari vállalatok igé­nyes feladataira való tekintettel az SZLKP KB Elnöksége és a szlovák kor­mány következetesen ügyelni fog ar­ra, hogy a szlovákiai szervek felelő­sen teljesítsék a gépiparral szembeni feladataikat a beruházások területén ugyanúgy, mint a munkaerőképzés és elosztás, valamint a munkaerőstabili­zálási feltételek megteremtése terén. így akarunk segíteni főként azok­nak a vállalatoknak, amelyek fontos fejlesztési feladatokat hajtanak végre, a termelés szerkezetének javítására és PETER COLOTKA ELVTÁRS, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke eddiginél jóval kisebb növekedése mel­lett kell biztosítani. Ilyen feltételek között a fejlődés to­vábbi dinamikájának megtartása, a belső és a külső kapcsolatok fő terü­letein a kiegyensúlyozott fejlődés, va­lamint a lakosság életszínvonalának megtartása és további emelése megkö­vetelik, hogy a párt vezetésével min­denütt — a kormánytól és a miniszté­riumoktól kezdve egészen az irányítás legalacsonyabb szintjéig —, nyomaté­kosabban és egyértelműbben érvénye­sítsük az intenzív és a hatékony fej­lesztés irányvonalát, hogy még hatá­rozottabban szálljunk szembe a gazda­ságosság bárminemű hiányával, a sze­rénytelenséggel és a pazarlással. Ezért a Központi Bizottság beszámolója is bíráló igényességgel következetességet, felelősséget és alkotó hozzáállást kö­vetel meg tőlünk azoknak a feladatok­nak a teljesítésével kapcsolatban, ame­lyek hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetéből adódnak. Ez a dokumen­tum, amelyet a napilapok közöltek, kongresszusunk alapanyagai, valamint a gazdasági kérdések elemzése a be­számolóban széles áttekintést adnak eddigi fejlődésünkről és jövő (felada­tainkról. Felszólalásomban ezért csak néhány kiemelt kérdéssel akarok fog­lalkozni, amelyekre fel kell hívni a pártnak, a szlovák kormányban dolgo­zó kommunistáknak és az irányítás alacsonyabb szintjén dolgozóknak a fi­gyelmét. Elvtársak! Miközben a reánk váró feladatokat elemezzük, látjuk, hogy teljesítésük alapvető feltétele a tudo­mányos-műszaki haladás vívmányainak szélesebb körű érvényesítése. A tudomány és a kutatás területén Szlovákiában jelenleg mintegy 50 ezer ember dolgozik, ami nem kevés, sem hazánk egész tudományos kutatási alapjához, sem pedig az iparilag fej­lett országok által elért színvonalhoz képest. Munkahelyeink azonban telje­sítményüket tekintve nem egyszer el­maradnak a külfölddel szemben. Ezért tevékenységünk fejlesztése során — a Szlovák Tudományos Akadémia intéze­teiben, a reszortok kutatóintézeteiben és a felsőoktatási intézmények kuta­tómunkájában egyaránt — nagyobb gondot kell fordítani a káderek neve­lésére, szakmai és szervezési képessé­geikre, a népgazdaság gyakorlati szük­ségleteinek megoldása iránti érzékük­re, és ennek megfelelően kell megol­dani differenciált anyagi ösztönzésük­nek és a sikeres munka hatékonyabb ösztönzésének kérdéseit. A műszaki ha­ladás kifejezettebb előmozdítását kell szem előtt tartani az emberek képzé­sében, mégpedig a szakmunkásképzés­től kezdve egészen a főiskolai okta­tásig és a tudományos káderek képzé­séig. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva, a gyakorlatban szorosabbra és rugal- masabbra kell fűzni a tudományos ku­tatómunka és a termelés kapcsolatát. Tovább kell javítani az irányítást már a tervben, továbbá a kormány, a Fej­lesztési és Műszaki Minisztérium és anás illetékes minisztériumok közvetlen irányító és ellenőrző munkájában az­zal a céllal, hogy az erőket fokozott mértékben azokra a feladatokra össz­pontosítsuk, amelyek megoldását a gyakorlat teszi szükségessé és ame­lyek megoldása jobb eredmények el­érését biztosítja. Jóval nagyobb mér­tékben kell felhasználni a világ kü­lönböző részeiről érkező tudományos­műszaki információkat, hogy a kutató és a fejlesztő munkákra fordított esz­közök ne annak felfedezését eredmé­nyezzék, amit már felfedeztek, s ne kedvtelések folytatására és olyan mun­kákra koncentrálódjanak, amelyek táv­latilag sem teremtik meg a feltétele­ket az eredmények hatékony felhasz­nálásához. Társadalmunk nagy lehetőségeket biztosított az alkotó munkát végző sze­mélyek érvényesüléséhez. Az alap és az alkalmazott kutatás munkahelyein számos technikus, mérnök és tudomá­nyos dolgozó fejlődött, s ezért hozzá­juk fordulunk, hogy tudásukat és képes­ségeiket a mostani és a távlati szük­ségletek kielégítésére összpontosítsák. Tekintettel az energia és a nyers­anyagtartalékok egyre nehezebb hoz­záférhetőségére, valamint az energia és a nyersanyagok árának emelkedé­sére, a tudományos-műszaki fejlesztés­nek hatékonyabban kell szolgálnia nép­gazdaságunk gyorsabb orientálódását a kisebb energia és nyersanyagigényes- ségű termelési szerkezetre. Az a fel­adat áll előttünk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban évente átlagosan két­százalékos fűtőanyag és energiamegta­karítást, 4,5—5 százalékos fémmegta­ményeif 'Eze^ az eredmények összefüggenek a párt-, az állami és a gazdasági szerveknek, valamint a Nem­zeti Front szervezeteinek szívós és ke­mény küzdelmével. Ezek egyúttal dol­gozóink milliói becsületes munkájának, arra irányuló törekvésének eredményei, hogy a bonyolultabb és igényesebb fel­tételek ellenére teljesítsék a 0. ötéves tervet. A párt és a szocialista állam politi­kájának vitathatatlan sikere, hogy egé­szében véve sikerült tiszteletben tar­tani a 6. ötéves terv alapvető koncep­cióját, folytatódott a termelés viszony­lag gyors, dinamikus növekedése, lé­nyegesen bővítettük a termelő- és á nem termelő ágazatok anyagi-műszaki alapját, tovább emeltük az emberek életszínvonalát. Szlovákia gazdasági élete gyorsabb fejlődésének köszön­hetően megnőtt Szlovákia hozzájárulá­sa Csehszlovákia nemzeti jövedelmé­nek kialakításához és így — összhang­ban a XV. pártkongresszus előirányza­tával — Szlovákia tartalékainak és feltételeinek felhasználásával hozzájá­rultunk az egész ország fejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatban nagyra értékeljük azokat a lehetőségeket, amelyeket az egységes csehszlovák népgazdaság, energiaipari potenciálja, a szlovákiai vállalatok és a fejlett csehországi vál­lalatok együttműködése biztosít a be­ruházások, a gyártásszakosítás és koo­peráció, a tudományos kutatási alap eredményeinek felhasználása szaka­szán. Bár tudatában vagyunk a hatodik ötéves terv feladatai teljesítésében mu­tatkozó fog yatékossá goiknak — amint ezt a beszámolóiján Lenárt elvtárs is hangsúlyozta —, felelősen kijelenthet­jük, hogy a csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése összehasonlítható a többi testvéri szocialista ország fej­lődésével, és stabilitását, az emberek létbiztonságának megszilárdítását te­kintve élesen elüt a tőkés világ ren­géseitől és válságjelenségeitől. Ez egyértelműen bizonyítja szocialista rendszerünknek és az egész szocia­lista közösség internacionalista kap­csolatainak előnyeit. Ezért Husák elv­társ, a CSKP KB főtitkára a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán elmondott üdvözlő be­szédéljen teljes joggal megállapíthatta: „ ... sikeres volt. a párt XV. kongresz- szusa óta eltelt Időszak, amelynek mérlegét most vonjuk meg. Alapjában véve sikerült elérni a gazdasági és a szociális fejlesztés terén kitűzött célo­kat.“ Az elmúlt időszak pozitív értékelése azonban semmiképpen sem eredmé­nyezhet önelégültséget, azt, hogy be­hunyjuk a szemünket a munkánkban fellelhető problémák és fogyatékossá­gok előtt. Hiszen, az egyes reszortok, konszernek, trösztök, vállalatok és ve­zető dolgozóik nem egyforma mérték­ben járultak hozzá ezeknek az ered­ményeknek az eléréséhez. Nem min­denki tett meg minden tőle telhetőt, a lehetőségeknek és a társadalmi szük­ségleteknek megfelelően azért, hogy a XV. pártkongresszus irányvonalával összhangban minél jobban csökkentsük a kedvezőtlen, objektív feltételek ha­tását mégpedig a belső tartalékok mozgósításával, a munka hatékonysá­gának növelésével és minőségének ja­vításával. Minden párt-, állami és gazdasági szervnél különösen a vezető dolgozók­nak el kell gondolkodniuk eddigi és jövő munkájukról. Ez annál sürgetőb­ben szükségszerű, mert további fejlő­désünk feltételei minden bizonnyal még bonyolultabbak és igényesebbek lesznek. Számítanunk kell ugyanis ar­ra, hogy megnövekszenek a hazai fű­tőanyag- és nyersanyagtermelés költ­ségei, emelkedni fognak a fűtő- és a nyersanyagok behozatali árai, számíta­nunk kell arra, hogy a nem szocia­lista országokija irányuló kivitel so­rán még keményebb lesz a konkurren- cia, a termelés növelését gyakorlatilag a nyersanyagtartalékok növekedése nélkül és a munkaerőállománynak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom