Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám, szombat
Torzított szállóigék Nyelvünkben nem ritkák az állandó szókapcsolatok. Ezeknek egyik fajtája a szállóige. A szállóigék irodalmi, történelmi vagy mitológiai eredetűek (avagy ott szereplő személlyel függnek össze). Többnyire teljes mondatot alkotnak, és erősen idézet jellegük van. Általában a választékos stílusban használatosak. Kialakult, vagy mondjuk így: megszokott formájuk van; s ha irodalmi idézetek, akkor nem szabad rajtuk változtatni. Előfordulhat azonban az is, hogy a szállóigéket nem a megszokott alakjukban találjuk, hanem több—kevesebb változtatás van bennük. Ennek a változtatásnak stílusbeli okai vannak. A szándékos torzítás esetén a „szerző“ nagyon is jól ismeri az eredeti szállóigét, és ugyancsak tudja, hogy a változtatással milyen hatást ér el. A könnyed humor kelléktárát bővítik az efféle szállóigék. A Több is veszett Mohácsnál szállóige ebben a formában Arany János „Elesett a Rigó lovam patkója“ ... kezdetű versének refrénjében szerepel először. Néhány évtizeddel később Mikszáth Kálmánnak „Prakovszky, a siket kovács“ című művében így olvashatjuk: „Ej, no, több is veszett az orosházi kovácsnál* Mikszáth tehát a szatirikus hatás kedvéért átköítötte, más viszonyok közé helyezte a szállóigét. Kiváló írónk, Karinthy Frigyes is kedvelte az efféle át költéseket. Az Együgyű lexikonból idézünk egyet. A latin mens sana in corpore sano (ép testben, ép lélek) mondatot így „fordítja“: „menj szanatóriumba, Szana őrmester". Rejtő jenő műveiben a harsány humor forrása a torzított -szállóige: Ember, ki ide belépsz, hagy fel minden reménytelenséggel!“ Az eredeti így hangzik: „.. .ki itt belépsz, hagyj föl minden reménnyel!“ Vagy: azt a szertartásos szólamot [„Meghalt a királyi Élfen a királyľ), amellyel a francia királyok halálát, illetve az új király trónralépését bejelentették. Rejtő népszerű hősének, Fülig Jimmynek leveleiben így olvashatjuk: „Meghalt a király, élve a király!“ A torzításnak van egy további formája is. Ez úgy jött létre, hogy „megalkotója“ csak hozzávetőlegesen ismerte a szállóigét. Így tehát ez a hozzávetőleges tudás meg is látszik mondatán. Míg a szándékos torzítások humorosak, a véletlen torzításokból épp a sz&llemesség hiányzik: elszín- telenedik, semmitmondóvá válik az egész mondat. Nézzünk meg néhányat! „A felnövekvő nemzedék követi-e, s kanosaiul festett egekbe törő álmokat kergetve könnyelműen eltékozolja-e a gazdag örökséget, vagy köszönettel elfogadja, becsülettel gyarapítja a szerény hajlékot?“ Nem nehé/ felismerni benne Vörösmarty Mihály ,.A merengőhöz“ című versének sorait: „Ábrándozás az élet megrontója. Mely kanosaiul, festett egekbe néz." Mint látható a torzítás óriási mértékű, vagy mondjuk meg magyarán: hamisítás. Ugyan milyen lehet a kanosaiul (= kancsal módra) festett ég? Vörösmarty vigyázott a félreérthelőségre, ezért vesszőt tett. A tör ige egész más hangulatot ad, mint a néz. — Egy másik Vörösmarty-torzítás: „Most tél van és csend és hó és a Sport Szálló első emelete“. Az eredeti műben (Előszó) az utolsó és utána a halál szó szerepel. Még ha igaz is az idézet első része (tél, csend, hó), ilyen mértékű bagatellizálás nem engedhető meg. — „A gyerekek átesnek felnőtté válásuk Rubikonján.“ Julius Ceasar annak idején csupán átlépte a Rubikon nevű határfolyót, s ezzel megindította hadjáratát a gallok ellen. Akárhogy nézzük is: egy hirtelen elhatározás vagy felelősségteljes döntés sokkal gyorsabb mozzanat, mintsem hogy egy élettani folyamathoz hasonlítsuk. Végül említsünk meg olyan torzításokat is, amelyek látszólag lényegtelenek, de a pontatlan idézéssel a régiességet, a népi ízt számoljuk fel. Arany János „Rege a csoda- szarvasról című versének refrénje: „Száll a madár ágrul —ágra, Száll az ének szájrul—szájra... “ nem mondhatjuk: ágról, szájról és az indokolatlannak vélt vesszőket sem hagyhatjuk el. Madách Imre tragédiájából: „Milliók egy miatt.“ Mai nyelvünkben a milliók szó szerepelne, de az idézetben nem! Jókai Mór zseniális címszerkesztő volt. Több regényének a címe szállóigévé vált, így például Az arany ember. Három szól Nem pedig kettő, ahogyan sokan idézni szokták. Elmefuttatásunk végére értünk, jóllehet a példák számát még gyarapíthattuk volna. De: sapienti sat — mondta Plautus, a nagy római drámaíró, azaz a bölcsnek ennyi is elég, megérti ennyiből is. Változtathatunk ugyan szállóigéinken, ha a helyzet la pillanatnyi helyzet) megkívánja és megfelelő hatást akarunk vele elérni. Ám ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább nézzünk utána! A hibás idézéssel esetleg más, nem kívánt hatást érünk el, mint amilyet eredetileg akartunk. Nagyon érvényesülnie kell itt is Kazinczy Ferenc mondásának: „Jót s jól!“ M1ZSER LAJOS Mi komoly és mi súlyos? Nemrégiben olvastam egyik hazai magyar lapunkban ezt a mondatot: A rablás nagyon komoly bűncselekmény. Helyes-e ez így? Mondhatjuk-e bűncselekményről, bűnről, vétségről, szabálysértésről, hogy komoly? Nem a büntető törvénykönyv kiváltsága vagy szeszélye, hogy súlyos bűncselekményről, súlyos vétségről, súlyos testi sértésről beszél — ellentétben a könnyű vagy könnyebb vétségekkel, könnyű testi sértéssel. Ezt a köznyelvben is így mondjuk helyesen. A veszélyes, veszélyes következményekkel járó, nagyarányú bűncselekmény súlyos bűncselekmény, a nagy fokú, igen erős testi sértés súlyos testi sértés. Nem állítom, hogy komoly szavunknak nincsen bizonyos viszonylatban hasonló jelentéstartalma. Olyan megnyilatkozásra, jelenségre, állapotra, amelynek veszélyes következményei lehetnek, amely tehát súlyos, veszedelmes, mondhatjuk, hogy komoly. Beszélhetünk például komoly fenyegetésről, mondhatjuk, hogy a helyzet nagyon komoly, vagy hogy az ügy komolyra fordult. Ezekben az esetekben a komoly szó használata helyes. Bűncselekmény minősítésére a komoly sző nem alkalmas. Helyesen tehát azt ikell mondanunk: A rablás nagyon súlyos bűncselekmény. MAYER JUDIT Helyzetkép — olvadás után Látogatóban egy egységes földmüvesszövetkezetben A szokottnál enyhébb január végi, február eleji idő megfosztotta fehér takarójától a határt, s ez a növénytermesztők körében némi aggodalomra adott okot. Az agronómusok — a száraz hidegtől tartva — a kezdetben jobban örültek volna, ha egy kicsit tovább marad a hó, de ha már így alakult és erős fagy nélküli lesz a folytatás, a kezdet nem mondható rossznak. Istenes Andor mérnöknek, az udvardi (Dvory nad Žltavou) Auróra Egységes Földművesszövetkezet főagronómusá- nak gondolatait foglalják magukba a fenti mondatok, s minden bizonnyal más mező- gazdasági üzemekben is hasonlóan vélekednek a jelenlegi helyzetről. A hóolvadást követően kollégáival, Ladislav Dzurej mérnökkel és Vadkerti Ferenccel, a baromlaki (Branovo), illetve az udvardi részleg agronómu- sával többször is bejárták a határt, hogy lássák, hogyan telelt a búza és a többi őszi vetés. — A kapott kép nem ad okot különösebb aggodalomra. Az 1565 hektáros búzaterület mintegy negyedén 400 felett van a négyzetméterenkénti tőszám. Ez a tavalyival azonos terület. Az ennél gyengébb, de még jónak mondható rész az előbbi kétszerese, 253 hektáron pedig hiányos a vetés, vagyis 275 alatti a négyzetméterenkénti tőszám. Tavaly tavasszal ilyen gyenge vetésünk nem volt, tehát most ennyivel rosz- szabb a helyzet. Hasonlóan jól bírta a telet az őszi árpa, s úgy mutatkozik, hogy nem lesz problémájuk az ősszel vetett takarmánykeverékekkel, akárcsak az intenzíven termesztett fűvel és a lucernával sem. Az igaz. a nyári vetésű lucernán nyomot hagyott a decemberi hó nélküli fagy, de csak a növény vetésterületének tized részén. Mindez, persze, csak a pillanatnyi helyzet. Nagyon korai lenne végleges következtetéseket levonni, hiszen a tél még aligha mondta ki az utolsó szót — tartják ebben a szövetkezetben is. A felmérést követően gyorsan cselekedtek. Máris elvégezték a búza fejtrágyázását és egyben a bok- rosodást gyorsító más kezelést is alkalmaztak. Kivételt csak az a 300 hektár képez, amelyen a biológiai fejlettség nem telte lehetővé a műtrágya alkalmazását. Párhuzamosan az intenzíven termesztett fű is megkapta az első tápanyagadagot, mégpedig folyékony szerves trágya formájában. — Siettünk a munkával, s 1gy még akkor elvégeztük, amikor fagyos volt a föld. Pillanatnyilag már nehezebben járhatók a parcellák, helyenként kiengedett a föld fagya. Örülünk neki, szívesen kiegyez-* nénk egy korai tavaszban, hiszen idejében megkezdhetnénk a talajművelést. A termelési terv kész, tudjuk, hogy miből és mennyit fogunk vetni, és már az árpavetőmagot is előkészítettük. A feladatok lényegében a tavalyival azonosak, a vetésterület számottevően csak a cukorrépa esetében növekedett. A tervezett 350 hektár tizedével nagyobb a tavalyi területnél. Hogy győzzük munkaerővel, 150 hektáron teljesen gépesíteni akarjuk a cukorrépa termesztését, beleértve az egyelést is. Remélem, megkapjuk az ilyen termesztési módra alkalmas vetőmagfajtát. Hasonlóan konkrétak az el' képzelések a tömegtaikarma- nyokat és a szemes kukoricát illetően is. Az utóbbi esetében a tavalyi tapasztalatok alapján a korai-késői hibridek 20-40 százalékos részarányát szeretnénk kiegyenlíteni, a fennmaradó 40 százalék pedig tavalyihoz hasonlóan középkorai hibrid lenne. A növénytermesztésben dolgozók a napokban megtartott ágazati termelési értekezleten részletesen megismerkedtek a rájuk váró feladatokkal. Mindenki tudja, hogy mikor mi lesz a munkája, mit és hogyan kell végeznie, hogy az elkövetkező hetekben jó alapokat teremtsenek az eredményes folytatáshoz. — él— Segít az Agrotechnika A helyszínen mérik fel a gépjavítók igényeit A mezőgazdasági üzemek javítóműhelyeiben ismét pezseg az élet, jelezve a tavasz egyre gyorsabb közeledtét. Az Agrotechnika rimaszombati (Rimavská Sobota) kirendeltségének szakemberei az elmúlt napokban a járási mezőgazdasági igazgatóság gépesítési osztályának dolgozóival együtt sorra látogatták a szövetkezeteiket és állami gazdaságokat, hogy a helyszínen győződhessenek meg a munkálatok menetéről, a javítók legégetőbb gondjairól. Kiss Lászlótól, a kirendeltség vezetőjétől arról érdeklődtem, hogy milyen konkrét céllal keresték fel a mezőgazdasági üzemeket? — A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire haladtak az elmúlt heteik során a gépjavítók, s lesz-e a mezőgazdasági üzemeknek a tavaszi munkák kezdetére ütőképes gépparkjuk. Emellett természetesen szemügyre vették, hogyan telelnek a nagyértékű gépek, az idény végeztével elvégezték-e azokon a legszükségesebb karbantartási munkákat, a konzerválást? Bennünket viszont elsősorban az érdekelt, hogy milyen módon segíthetnénk a legjobban a nagyüzemeket, melyek azok az alkatrészek, amelyek hiánya leginkább fékezi a munkák menetét. — Hogyan összegezné a látogatások tapasztalatait? — Egyöntetű vélemény alakult ki közöttünk arról, hogy a gépek tárolása a nagyüzemek többségében nem megfelelő, sok helyütt a legalapvetőbb karbantartási műveleteket sem végezték el. Ez az egyik oka a gépek gyakori üzemzavarának, következésképpen az alkatrészhiánynak is. A mezőgazdasági üzemek védelmében azonban azt is el kell mondani, hogy az őszi munkák nagyon elhúzódtak, s a gépkezelők és -javítók számára rendkívüli nehéz feladatot jelentettek. Arról sem a gépjavítók tehetnek, hogy a nagyobb gépek többsége a szabad ég alatt telelt, a gazdaságok zömében ugyanis nincs megfelelő fedett gépszín. Mi részleteikbe menően ' is regisztráltuk a gazdaságok alkatrészigényeit, s a legtöbb esetben konkrétan is megbeszéltük a javítás mikéntjét; hol van szükség teljes alkatrészcserére, s hol elég a felújítás. A tavaszi munkák előtt — érthetően — különös gonddal kezeljük a vetőgépek javítását. Sajnos, a helyzet alkatrészellátás szempontjából nem a legörvendetesebb; általános gond a lánchiány, örvendetes viszont, hogy — s bár továbbra sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket —, de három év óta először ismét tudunk szállítani tányérokat a tárcsákhoz. A felmérések legnagyobb hasznát azonban mi mégis abban látjuk, hogy a legkeresettebb alkatrészek oda kerülnek, ahol azokra a legnagyobb szükség van. — Az említetteken kívül milyen módon segíthetik még a mezőgazdasági üzemeket? —• Az igényeknek megfelelően próbáljuk országot járó anyagbeszerzőink révén kijavítani a meghibásodott alkatrészeket. Az E—512-es kombájnok esetében például kapcsolatot teremtettünk a Valašské Meziŕíčí-i gépjavítókkal, ahol az említett kombájntípusokhoz megbízható módon javítják a fékhengereket és a terelőcsigákat. Hasonló módon végzik Kromerížben a porJasztópum- pák és a különböző hidraulikus berendezések, Dašicén pedig a hűtők javítását. Ezeik a kapcsolatok ma már odáig fejlődtek, hogy sokszor raktári készleteink is vannak az említett alkatrészekből, s a meg- hibásodottak ellenében azonnal a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére tudjuk bocsájtani. — Anyagi érdekeltségük is fűződik az ilyenfajta szolgai tiltásokhoz? — Egyáltalán nerii, sőt mondhatnám, hogy ez gyakran költségeink növekedésével jár, anyagi hasznunk viszont jelentéktelen. Hogy mégis miért csináljuk? Egyrészt ezáltal csökkentjük az új alkatrészeket igénylők hosszú névsorát, másrészt a mi munkánkra is jó fényt vet. És örömmel is tölt el bennünket, ha működési területünkön nem vesztegelnek a gépek alkatrészhiány miatt. HACSI ATTILA Megkezdték a karai karalábé betakarítását a napokban a Vásárúti (Trhové Mýto) Egységes Földmüvesszövetkezetben. A több mint 100 ezer darab korai karalábén kívül 300 ezer fejes salátát is szállítanak a piacra. A hét hektárnyi iivegház és fóliasátor fűtésére olcsó energiaforrást — a termálvíz hőjét használják ki. A felvételen Tö rök Zsuzsanna (balról) és Tóth Irén a korai karalábét rakja a ládába (Felvétel: Blažej PalkoviČ — CSTK) 1981. II 14. 4
