Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám, szombat

KORUNK VEZETŐ EREJE Bármely civilizációnak, amely a kor vezető erejének szerepére pályázik, megfelelő érettséggel kell rendelkeznie. Amikor a kommunisták ilyen erőnek ne­vezik a szocialista világrend­szert, számolnak ezzel. A szo­cializmus létének néhány évti­zede során hatalmas gazdasá­gi, ideológiai és nemzetközi po­litikai potenciált halmozott fel. Ez elegendő ahhoz, hogy jelen­tékeny hatást gyakoroljon a vi­lág fejlődésére. Ebben a szocialista országok vezető pártjai, elsősorban az SZKP szerzett nagy -érdemeket. A szovjet párt kongresszusa megállapította, hogy a KB Poli­tikai Bizottságának nem volt olyan ülése, amelyen ne vitat­tak volna meg az egész szocia­lista közösséget érintő, annak fejlődését szolgáló kérdéseket. Ezek a problémák változatla­nul az első helyen álltak az el­múlt öt év folyamán is az SZKP tevékenységében. Milyen ered­mények születtek? Ki lesz az első? Az Egyesült Államoknak, az NSZK nak, Angliának 80—150 évre volt szükségé, hogy har­mincszorosára növelje ipari ter­melését. A Szovjetunió ezt mint­egy négy évtized alatt érte el, e négyből csaknem kettő a kül­földi betolakodók elleni háború és az ezeket követő újjáépítés időszaka volt. Ma a Szovjetunió ipari ter­melésének összvolumene meg­haladja olyan ipari nagyhatal­makét, mint az NSZK, Anglia és Franciaország, és eléri a leg­nagyobb kapitalista ország, az Egyesült Államok termelésének nyolcvan százalékát, de míg ez utóbbi kétszáz éves, a Szovjet­unió alig több hatvannál. Min­den különösebb vizsgálódás nél­kül is világos: a szovjet gazda­sági fejlődés üteme megelőzi ez amerikait. A szocialista közösségi sajátossága A számok önmagukért beszél­nek. A KGST tagországok szá­ma tíz. Három földrészen he­lyezkednek el, és a szárazföld 19 százalékát foglalják el. A Föld lakosságának egytizede él ezekben az országokban, a vi­lág ipari termelésének mégis egyharmadát adják. Rövid idő alatt behozták hátrányukat, és most a villamos energia, a szén, a cement, az acél és a műtrá­gya termelésében megelőzik az EKG-országokat. A KGST nem­zeti jövedelmének növekedési üteme kétszerese á fejlett tő­kés országokénak. A KGST országai most azon fáradoznak, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést, és megtalálják annak új, gazdasá­gos formáit. Az utóbbi években felgyorsult az integráció komp­lex programjának a megvalósu­lása. Ennek alapját a hosszú le­járatú együttműködési tervek jelentik. Céljuk, hogy közös erőfeszítéssel biztosítsák az energiaszükségletet, a fűtő­anyag- és nyersanyagigényeket, meggyorsítsák a gépgyártást, a szállítás fejlesztését, és kielé­gítsék a közszükségleti cikkek és élelmiszerek iránti igénye­ket. A kezdeti lépéseket már meg­tettük. Az 1978—79-es üléssza­kokon jóváhagytak öt ilyen hosszú lejáratú tervet. A terve­zett méretekről a következő példából ítélhetünk. Az euró­pai KGST-országokban és Kubá­ban 37 millió kilowatt össztel­jesítményű atomerőművek épí­tését tervezzük. Ez azt jelenti, hogy a tagországok évente kö­rülbelül 250 milliárd kilowatt­óra energiát fognak kapni. 1980 elejéig a Szovjetunió a KGST partnereinek több mint két és fél ezer üzem, műhely és egyéb létesítmény építésében nyújtott, illetve nyújt segítsé­get. Ezek közül csaknem két­ezer az energetikai és nehéz­gépipari objektumok száma. Magasabb szintien A tagországok közeledése nemcsak gazdasagi területen folyik, hanem a politikában, ideológiában és a társadalmi életben is. Az SZKP XXV. kong­resszusán elhangzott, hogy ezek & kapcsolatok segítenek abban, hogy a tapasztalatok kölcsönös felhasználásával egyre biztosab­ban haladjunk előre, megsok­szorozzuk az erőt. Az SZKP természetes törekvé­se, hogy ezeket a kapcsolato­kat kiszélesítse, elsősorban a tagországok kommunista párt­jai között. Az élet már nemegy­szer bebizonyította: az összefo­gás és a célok egysége bizto­sítja a kommunista és munkás­pártok győzelmét. A szocialista országok veze­tő pártjainak fő- és első titkárai állandó kapcsolatban állnak egymással. Hagyományossá vál­tak Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára és a baráti országok vezetőinek krími ta­lálkozói. Ezek a tárgyalások le­hetővé teszik számunkra — mondta Leonyid Brezfsnyev elv­társ —, hogy megvitassuk a fel­merülő kérdéseket, megosszuk örömünket és bánatunkat, kije­löljük további előrehaladásunk útját. A baráti államok kétol­dalú tervek alapján is fejlesz­tik együttműködésüket. Már ko­rábban kijelölik az aktuális problémákat, amelyeket feltét­len meg kell vitatni, megálla­pítjuk a munkabizottságok szá­mát és szintjét. Ezek a tervek különféle szintűek, magukba foglalják városok, gyárak, kol­hozok pártszervezeteit. Az utóbbi évek során széle­sedtek a szocialista országok kormányközti kapcsolatai is. Gyakorlattá vált a miniszté­riumok közvetlen együttműkö­dése, a legkülönfélébb problé­mák kidolgozására. 1971-ben tartották meg a pár­tok Központi Bizottságainak el­ső ideológiai konferenciáját. Azóta ezek a formák rendsze­ressé váltak. Ma már a kutatá­sokat nem egyedülálló tudósok, hanem munkacsoportok végzik. Közösen jelentetnek meg köny­veket, kicserélik a politikai irodalmat. Kidolgozták a tudo­mányos intézetek hosszú lejá­ratú, sokirányú programját is. A tömegtájékoztatásban is igen széles körűek a közös munka lehetőségeinek kutatásai. Ezek és a többi pozitív fo­lyamat új szintre emelik a szo­cialista országok közötti kap­csolatokat. JEVGENYIJ RACS1N. a filozófiai tudományok kandidátusa AZ EGYSÉGES CSELEKVÉSÉRT Jegyzetek a galántai városi pártkonferenciáról 1981. if. 14. A lk üld öt tok kézhez kapták * határozati javaslat szövegét. Ez jó volt, mert hiszen a 'kon­ferenciának egyik fontos fel­adata a határozatok egységes értelmezése. Jozef Mastný elv­társ elmöiki beszámolója alapos és konkrét volt, a javaslat is­meretében felkészültebben je­lentkezhettek vitára a felszó­lalók. És jelentkeztek is. Kissé túlzottnak tűnt ugyan, hogy a felszólalók többsége kötelességének tartotta szerve­zete, üzeme nevében köszön­tem a küldötteket, hasznos ta­nácskozást kívánva, néha na­gyon is hosszú és terjengős, szóvirágokkal tarkított volt a bevezetés, és a befejezés is, tények említése, érdemleges vélemény nélkül. A formulát, vagyis a sablont alkalmazva ők is módot találtak azért, rendszerint beszédük közepén, a legfontosabbra: a hozzászó­lásra. Csak persze közben múlt az idő, és ugye ha lé- nyegretörőbben fogalmaztak volna, akkor nem tizenhatan, de többen is szóhoz jutottak volna. A vita előtt hangzott el az ellenőrző és revíziós bizottság jelentése, mely azért keltett érdeklődést, mert nemcsak beszámolt a megállapított té­nyekről, hanem az 1-es és 3-as számú utcai pártszervezetben tapasztaltak nyomán felvetette a kérdést: miként lehetne a fiatal kommunisták nevelésé­vel többet foglalkozni ezekben a szervezetekben? Az üzemek­ben szerzett tapasztalatok alapján pedig felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szemlél­tető agitáció eszközeit célsze­rűbben, formalizmustól mente­sen kell a gazdasági propa­ganda céljaira felhasználni. Sok problémához szóltak hozzá a vitázók. Javaslatokat is előterjesztettek, esetenként véleményezték a határozati ja­vaslat egy-egy pontját. Figyel­meztettek, a lakások és isko­lák építésének problémakörét illetően ismételten, amit Fran­tišek Morovic és Ján Či- mo elvtársak sem minden ok nélkül is külön hangsúlyoztak. Ha a sikerekről szóltak, a jogos elismerés hangoztatásá­val egyidejűleg a példa köve­tésére össztönöztek másokat. Ián Blicha elvtárs, a SZISZ városi bizottságának elnöke el­mondta, hogy dicséretre mél­tó tény: a fiatal újítók az utóbbi, két évben 18 alkalmaz­ható, jelentős gazdasági ha­szonnal járó javaslatot nyúj­tottak be, közülük is élenjáró Adám Barnabás, a Járási Ipari Vállalat ifjú kommunistája. Ugyanakkor azonban figyel­meztetett: ilyen siker csak ott érhető el, ahol a kommunis­táik a szakszervezeti üzemi bi­zottsággal, az ifjúsági szerve­zet tisztségviselőivel együttmű­ködve kidolgozzák az ifjúság nevelésének komplex és táv­lati tervét. Mások, mint Ján Macuch és Horváth József elvtársak is, örömmel állapították meg: Jól bevált a városfejlesztés érde­kében szervezett vállalások nyilvános ellenőrzésének mód­szere, ma már a város egy- egy lakosára 23 négyzetméter rendezett zöldterület jut. Ám felhívták a figyelmet azokra a jelenségeikre — telefonron­gálás, vandalizmus és hasonló •— melyek jelzik: többet kell foglalkozni a tudatformálással, a fiatalok nevelésével, a szi­gor sem mellőzhető. Jó példája volt a kommunista nevelőik és pedagógusok elmé­re szóló éipítő bírálatnak ez a kérdés: Miként lehetséges, hogy egyes iskolákból évtize­deik óta nem jelentkeznek ka­tonai pályára a fiatalok? Persze, szóba kerültek a na­gyon időszerű, gazdasági prob­lémák is. Polák László elvtárs, a TOS üzemi pártszervezetének küldötte elmondta, hogy mi­iként tervezik nyugatnémet cé­gekkel kooperálva a számve­zérlésű esztergagépek gyártá­sát, miként valósítják meg az üzemben a termékszerkezet­váltást, a bővítést, milyen ta­pasztalatokat szereztek a komplex intézkedések érvénye­sítése terén. Tanulságként ál­lapította meg: ez a minőség javításának módja, ha vele egyidejűleg megszüntetik, mint ők is tették, a munkaerők üzemből üzembe való vándor­lását. A rend, a fegyelem megszi­lárdításának szükségességéről, az így elért muinkasikerekről szólt Tibor Maršovsky elvtárs, a bútorgyári eseteket elemez­ve, Mészáros Ferdinánd elv­társ pedig a traktor- és gép­állomás kommunistáinak tö­rekvéseit vázolva. Megható, kedves színfoltja volt a konferenciának, amikor bejelentették: megérkezett a pionírok küldöttsége. A kül­döttséget vezető fiú pedig be­jelentette, hogy a pártunk megalapításának 60. évfordu­lója köszöntésére szervezett Menet—60 akcióban a város pionírjai milyen feladatok tel­jesítését vállalták. Azután folytatták a vitát. Nyomon követhetően az egy­séges állásfoglalás és cselek­vés kialakítása volt a vita célja és eredménye. HAJDÜ ANDRÁS Az Uniöovi Gépgyár dolgozóinak elsőrendű feladata az idén is a csehszlovák fűtőanyag- és energiaipar igényeinek kielégítése. A gépgyár a mosti bányakörzet és a sokolovi barnaszénmedence és brikettgyár számára az idén 865 millió korona értékben szállít bányagépeket. Felvételünkön Jan Minarik szocialista munkabrigád- tag a KU 800/13 típusú óriásgépet szereli (Felvétel: ČSTK — V. GalgonekJ A legjobb minőségű terméket az atomerőműveknek! Vamberkben (Rychňov nad Knéžnou-i járás J az Antonín Zá- potocký Vasmű üzemi pártalap- szervezete nagy figyelmet szen­tel az 5-ös számú pártalapszerve­zet munkájának a termelésben és az atomerőművek számára gyártott hegesztett anyagok fej­lesztésében. Ez az alapszervezet alig egy éve létezik. A túlságo­san népes 1-es számú alapszer­vezet kettéosztásával jött létre. Az új alapszervezet létrehozá­sát az tette szükségessé, hogy a termelésnek a már említett te­rülete nagyon fontos és igé­nyes. Az üzem e rendkívül fontos szakaszán szükségessé vált: a kommunistákat helyesen osz- szuk szét. Olyan elvtársakat vá­lasztottunk ide, akik képesek szakember módjára megítélni a gazdasági vezetés munkáját, érvényesíteni a párt ellenőrző szierepét — mondotta Jozef Šej- na, a CSKP üzemi bizottságának elnöke. A új alapszervezet pártbizott­ságát is sikerült a szükségletek­nek megfelelően összeállítani. A pártbizottság tagjává vált az 1-es számú alapszervezet né­hány tagja. Ezzel a bizottság ki­bővült és megszilárdult. Az alapszervezet most már teljesíti tervfeladatait, megerősödött lagállománya, s a legnagyobb figyelmet azokra a feladatokra összpontosítja, amelyek befo­lyásolják a gazdasági tervek végrehajtását. Itt elsősorban az atomerőmüvek számára gyár­tott, kellő mennyiségű és minő­ségű hegesztett anyagokról van szó. Az alapszervezet első taggyű­lésén elhangzott beszámoló a munka minden szakaszára ki­tért. Világosan kitűnt belőle: a pártbizottság tudatában van an­nak, hogy a kommunisták párt­csoportokban végzett tevékeny­ségének értékelése, a szakszer­vezetekben, az ifjúság körében, a munkaverseny fejlesztésében és a műszaki haladás előbbre vitelében kifejtett munka érté­kelésén kívül miért bírálja és elemzi azt, hogy nem kielégítő a részvétel a taggyűléseken és a pártoktatásokon, hogy hiá­nyos a pártcsoportok mókája. A hiányosságokat azért bírál­ja, mert az egyre bonyolultabb feladatok telejsítéséneik jól be­vált eszköze a kommunisták példás tanácskozása, munkaer­kölcse, példamutatása. A vitában számos fiatal kom­munista is szót kért. Mojmír Kubec elvtárs, a SZISZ üzemi bizottságának tagja a szervezet sokoldalú tevékenységéről, a termelésben dolgozó fiatalok­nak nyújtott segítség szüksé­gességéről beszélt, Jozef Hylas elvtárs pedig rámutatott arra, hogy „az üzemnek nyitva tar­tott szemmel is lehet segíteni“. Szólt az ifjúsági fényszóró moz­galomról, amely már 1980-ban sikereket ért el a takarékosság­ban, a gépek kihasználásában és a környezetvédelemben. Nehezebb az üzemen kívül bekövetkezett hibák eltávolítá­sa, amint azt Ottó Kríž, a párt­bizottság elnökhelyettese álla­pította meg. A rosszul csoma­golt és jelölt huzal például a szállítás közben uneggörbül, vagy gyakran megsértik a cso­magolás súlynormáját. Hogyan gyárthatunk jó minőségű ter­mékeket, hogyan csökkenthet- jük a hulladékot, ha öreg gé­pekkel dolgozunk, egyenesítő berendezés nélkül, ha több mé­ter huzalt vagyunk kénytelenek a szemétbe dobni? A felszólaló a vitában választ kapott az üzem vezetőségétől, hogy a huzalt gyártó acélüzem megpróbálja a problémát meg­oldani. A közelmúltban az atomprog-* ram teljesítését rendkívül fon­tos feladatnak minősítették enrgiaiparunik jövője szempont­jából. Ma már nagyon égető kérdés. Amint azt a beszámoló is megállapította, 1980-ban ere­detileg 550 tonna, 37,5 millió korona értékű hegesztett anyag gyártását tervezték, de a szük­séglet nagyobb volt. Az állami terv módosítása arra kénysze­rítette a dolgozókat, hogy elsa­játítsák az egészen új gyártási módokat, hogy jó minőségű és mennyiségű munkát végezze­nek. Az eredmény várakozáson felüli volt: 49,5 millió tonna ér­tékben 597,7 tonna hegesztett anyagot gyártottak. A sikerekből kivették részü­ket a hegesztett anyagok fej­lesztésében résztvevő kollektí­vák, a laboratóriumok és pró­batermek dolgozói. Jaroslav Vidrma elvtárs, a fejlesztési részleg vezetője rá­mutatott, milyen nehéz és fon­tos a módosított feladatok telje­sítése, mert a termelésben drá­ga nyersanyagot dolgoznak fel. Szükség lesz a részletes gazda­sági elemzésre, amely megmu­tatná a gazdasági mutatók tel­jesítésének tényleges feltétele­it. Szükséges lesz a nyersanyag- és félkészáru-fogyasztást is feldolgozni. Azt is szükséges volt megem­líteni, hogy a nagykiadásoknak olyan rendszer kialakításához kell vezetniük, amely lehetővé tenné a maximális megtakarí- tást — a minőségi követelmé­nyek megőrzésével. Ezek a kö­vetelmények az atomenergia­ipar nyersanyagát tekintve sza­porodnak, s megvalósításuk rendkívül nehéz feladat lesz. Sok esetben ez azt jelenti, hogy jobb minőségű munkát kell vé­gezni. A termelésben dolgozók már­is ötletekkel állnak elő, hogyan lehetne csökkenteni az önkölt­ségeket, jobban kihasználni a laboratóriumok teljesítőképes­ségét. A hegesztett termékeik gyár­tása az atomerőművek számára fontos tényezővé vált az üzem gazdasági feladatainak teljesí­tésében, s jelentős mértékben hozzájárult a gyártás minőségé­nek javításához, állapította meg az 5-ös számú párta lap­szervezet értékelő taggyűlésén elhangzott beszámoló. Az Antonín Zápotocký Vasmű 5-ös számú pártalaps^ervezeté- nek kommunistái értékelő tag­gyűlésükön hangsúlyozták, hogy a komplex intézkedések megva­lósítása jobb pártmunkát igé­nyel. A feladatok konkrétak. A kommunisták a feladatok telje­sítésekor nemcsak a szaktudá­sukat, hanem kommunista meg­győződésüket is felhasználják és megmutatják, hogy képesek a munkakollektívák eszmei ne­velésére és vezetésére VLADIMÍR SMtQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom