Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám, péntek

Községeink, városaink, járásaink és kerületeink további fejlesztése MILYENEK LEGYENEK A NEMZETI FRONT ÚJ VÁLASZTÁSI PROGRAMJAI? Kommentáljuk BESZÉDES SZÁMOK A múlthoz képest jóval gyorsabban, rugalmasabban készültek el és kerültek a nyilvánosság elé a legutóbbi, 1980. november 1-i nép-, ház- és lakásszámlálás egyes átfogó eredményei. Ez természetesen elsősorban a statisztikai tevé­kenységben is teret hódító korszerű számítótechnikának köszönhető. A Szövetségi Statisztikai Hivatal e heti közleményében fontos tényeket tudunk meg hazánk népessége alakulásáról az elmúlt évtizedben, továbbá a lakosság életkor szerinti megoszlásáról, 'nemzetiségi összetételéről, gazdasági aktivi­tásáról, a házak és a lakások számáról, illetve a lakóterület nagyságáról és a lakások komfortjáról. Keddi számunkból helyszűke miatt kiszorult még egy érdekes táblázat, amely számot ad arról, hogy milyen ma nálunk a háztartások ellátottsága tartós fogyasztást cikkekkel. Az életszínvonal egyik jelentős és sok vonatkozásban jellemző mutatójáról van szó, amely vitathatatlanul közérdek­lődésre tarthat számot. A számok ugyanis ebben az esetben is beszédesek. A tavalyi számlálás döntő pillanatában országosan a ház­tartások 87,1 százalékában volt hűtőszekrény. A fejlődés ütemét lemérhetjük azon, hogy 1961-ben ez az arány csak 13.3 százalékos volt. Csaknem azonos a helyzet a tévékészü­lékkel való ellátottságot illetően, amely elérte a 87,3 százalé­kot, míg két évtizeddel ezelőtt még csak a háztartások 23,8 százalékában volt a világot szobánkba varázsoló tévé. Hadd jegyezzük meg, hogy ezen belül már minden huszadik háztar­tásban színben nézik a műsort. A mosógépek száma is rohamosan nőtt. Míg 1961-ben a háztartások 55,1 százalékában segítette elsősorban a nők otthon végzett munkáját, száműzve a mosás fáradalmait és hozzájárulva a nem csekély időmegtakarításhoz is, addig tavaly már ez volt a helyzet a háztartások 82,8 százalékában. Az sem érdektelen, hogy csaknem minden negyedik háztar­tás (22,7 százalék) már automata mosógéppel rendelkezik. Főként a férfiak, de nemcsak ők figyelnek fel a további adatra, amely szerint 1980 végefelé a háztartások 37,8 száza­lékában volt személygépkocsi, míg egy évtizeddel annak előtte csak 17,7 százalékában. A statisztikai jelentésből az is kiolvasható, hogy az említett tartós fogyasztási cikkek viszonylatában Szlovákia törté­nelmi okokkal magyarázható lemaradása a cseh országré­szek jmögött tovább csökken. Jelenleg ez a lemaradás 0,8 és 2,8 százalék között mozog, amiből kivételt csupán a személy- gépkocsik képeznek. A cseh országrészek háztartásainak 40.3 százalékában van már autó, Szlovákiában viszont csak 31,9 százalékában. Az eddigi fejlődés alapján azonban teljes joggal feltételezhető, hogy a két nemzeti köztársaság szintje a tartós fogyasztási cikkek területén is gyorsan kiegyenlí­tődik. A tények ismeretében megállapíthatjuk, hogy háztartása­ink szüntelenül javuló ellátottsága nemcsak életszínvona­lunk felfelé íveléséről tanúskodott az elmúlt évtizedben, hanem arról is, hogy rangos helyet vívtunk ki Európa és a világ legfejlettebb országai között. Ezt különben a most közölt és tüzetes elemzést igénylő egyéb statisztikai adatok is bizonyítják. Következtetésünk alátámasztására nyilván találunk további meggyőző tényeket azokban a közleményekben is, amelyekben a Szövetségi Statisztikai Hivatal - saját bejelentése szerint - még ebben az esztendőben fokozatosan és részletesen ismertetni fogja a tavalyi nép-, ház- és lakásszámlálás legfontosabb eredmé­nyeit. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ ÜDÜLÉS TÉLEN Mint ismeretes a CSKP KB 18. ülése azt javasolta, hogy júliusban tartsuk meg az általános választá­sokat. Ezután a Szövetségi Gyű­lés törvényt hagyott jóvá, amely értelmében néhány hónappal lerö­vidül a képviselő-testületek meg­bízatási ideje. A nemzeti bizottsá­gok képviselői választásának elő­készítése már folyamatban van. Értékelik a választási programok teljesítését, az egyes nemzeti bi­zottságok hatáskörében felmérik a képviselők munkáját. Az a tény, hogy a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya már jóvá­hagyta a Nemzeti Front új válasz­tási programjainak alapelveit, le­hetővé teszi, hogy a községekben, városokban, járásokban és kerü­letekben megkezdjük kidolgozá­sukat. Az SZSZK kormánya a közel­múltban hagyta jóvá a programok kidolgozásának időrendi tervét. A nemzeti bizottságok a Nemzeti front szerveivel és szervezeteivel együtt tehát most az előtt a feladat előtt állnak, hogy kidolgozzák a választási programokat, ame­lyekkel a képviselőjelöltek a vá­lasztók elé járulnak. Ez rendkívül jelentős társadalmi feladat. Az új alapelvek teljes mér­tékben megtartják a mostani meg­bízatási időszak választási prog­ramjainak bevált elveit és a pozitív tapasztalatokra épülnek. Elsősor­ban a CSKP vezető szerepének elvéről, a szocialista demokrácia elvéről, a választási programok re­alitásának és nyíltságának elvéről van szó. Ezeket tükrözi a válasz­tási programok tartalma, a nemze­ti bizottságok, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek munka­stílusa, munkaformái és módszerei. Szocialista társadalmunk fejlő­désének új feltételeiből kiindulva, amelyeket a népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerét tökéle­tesítő intézkedések, valamint a CSKP KB 15. és 18. ülésének határozatai szabnak meg, előtér­be kerülnek a választási progra­mok kidolgozása szempontjából a gazdasági és a szociális fejlődés kérdései, tekintettel a maximális hatékonyság, gazdaságosság és a kiváló minőség elérésére. Ezek­kel a feladatokkal szorosan össze­függ a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezeteinek politikai-szervező és ideológiai nevelő tevékenysége. A nemzeti bizottságoknak gaz­dag tapaszvalataik vannak a válasz­tási programok kidolgozásával, megvalósításával kapcsolatban A programok jelentős politikai do­kumentumok, amelyek révén a köz­ségekben, járásokban és kerüle­tekben megvalósul a CSKP és a szocialista állam politikája. Hangsúlyoznunk kell, hogy kidol­gozásuk alapelvei egységes köte­lező irányelvet jelentenek az összes nemzeti bizottság és államigazgatási szerv számára. Az alapelvek érvényesítése során kü­lön figyelmet kell szentelni • a választási programok ideo­lógiai és tárgyi irányzatának, • a lakosság politikai és mun­kakezdeményezése fejleszté­sének, • a választási programok kidol­gozása formáinak és módszere­inek. A programok bevezető részé­ben röviden és objektíven értékel­ni kell az eddigi választási progra­mok teljesítését, rá kell mutatni az új megbízatási időszak feladatai meghatározásának politikai kiin­dulópontjaira, a CSKP KB 18. ülé­se határozatainak és a 7. ötéves tervnek megfelelően, elsősorban pedig azokra a feladatokra, ame­lyek a CSKP XVI. kongresszusá­nak és az SZLKP kongresszusá­nak határozataiból erednek majd. A választási programok felada­tait nagy felelősséggel, reálisan kell meghatározni. Az állampolgá­rok kezdeményezésének kibonta- / koztatása, a kötelezettségvállalási mozgalom, a nemzeti bizottságok szocialista versenyének szervezé­se lesz a választási programok feladatai megvalósításának fő eszköze. A választási programokban el­sőrendű szerepet kell tulajdonítani a gazdasági és szociális felada­toknak. A választási programok kidolgozásának alapelvei megkö­vetelik, hogy a Nemzeti Front vá­lasztási programjai komplexen ki­fejezzék a CSKP XVI. kongresz- szusa által jóváhagyott gazdasági és szociális program alapvető fel­adatait az adott területen és tartal­mazzák a 7. ötéves terv által meg­határozott döntő fontosságú gaz­dasági és szociális feladatokat is. A nemzeti bizottságok e felada­tok lebontásakor differenciáltan járnak el, figyelembe véve saját hatáskörüket, a helyi feltételeket. A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságok tevékenységének egyes területei szerint bontják le a gazdasági és szociális fejlődés feladatait. A vá­lasztási programok kidolgozásá­nak alapelvei a feladatok követke­ző fontossági sorrendjét határoz­zák meg: a területi egységek fej­lesztése, környezetvédelem, mun­kaerőgazdálkodás, energiagaz­dálkodás, beruházások, szolgálta­tások, szociális ellátás, lakásépí­tés és karbantartás, hulladék­anyagok gyűjtése, a föld védelme és a mezőgazdaságnak nyújtott segítség. A választási programok gazda­sági és szociális részében jelentős szerepe van a falu és a városszé- pítési akciónak. Az új gazdasági feltételekből kiindulva a Z-akció beruházásos részének feladatai az ötéves terv részévé válnak. Már folyamatban van a Z-akció új irányelveinek és a nemzeti bizott­ságok szocialista versenye új alap­elveinek kidolgozása, amelyeket az SZSZK kormánya február vé­gén vitat meg. Az új intézkedések előnyben részesítik azokat az akciókat, amelyek a lakosság önkéntes se­gítségével, a helyi források és tar­talékok kihasználásával épülnek. Előnyben részesülnek azok az ob­jektumok, amelyeket több nemzeti bizottság közösen építhet, s ame­lyek átadásuk után a lakosság széles rétegeit szolgálják majd. Ebből a szempontból nagyobb fi­gyelmet érdemelnek a központi községek. Továbbra is nagyon időszerű feladat marad a megkez­dett építkezések számának csök­kentése és az elvégzett munka minősége. A 6. ötéves tervidőszak folyamán Z-akcióban 4673 építke­zést kezdtek meg és összesen 8459-et fejeztek be. Ezáltal a megkezdett építkezések száma 786-tal csökkent, de számuk még mindig nincs arányban a társadal­mi szükségletekkel és a helyi le­hetőségekkel. Ezért, az SZSZK kormánya a 370/1980. sz. rende­letével feladatul adta a nemzeti bizottságoknak, hogy 15 száza­lékkal csökkentsék a 2 millió koro­nánál kisebb beruházással meg­valósuló építkezések számát és az építés idejét 12 hónapra rövi­dítsék le. A kerületi nemzeti bizott­ságok és a bratislavai nemzeti bizottság külön programot dolgoz­nak ki ezzel kapcsolatban. A választási programok felada­tainak további része a politikai­szervezési tevékenységre vonat­kozik. A fő cél: a nemzeti bizottsá­gok a Nemzeti Front szervezetei­vel és szerveivel és az adott terü­let intézményeivel egybehangol- tan és egységesen járjanak el úgy, hogy az állampolgárok és az in­tézmények aktivitása a választási programok legfontosabb feladatai­nak teljesítésére irányuljon. Foko­zott figyelmet kell szentelni a nem­zeti bizottságok politikai szervező munkájának a központi községek­ben és a városokban, főleg az új lakótelepeken. A választási prog­ramok ezzel kapcsolatos feladata­inak a helyi feltételekből kell kiin­dulniuk, meg kell szabni az illeté­kes menzeti bizottságok, szerveik, képviselőik, apparátusuk, szerve­zeteik és aktívájuk konkrét köte­lességeit. Ezeknek a feladatoknak az a célja, hogy szüntelenül növel­jük a lakosság részvételét a nem­zeti bizottságok tevékenységé­ben, elmélyítsük és fejlesszük a szocialista demokrácia formáit, elsősorban a nemzeti bizottságok szervei tanácskozásának előké­szítése, az aktívák és a szerveze­tek munkája területén. A lakossági szolgáltatások, a szocialista tör- vénysség megtartása, a közrend és a szocialista tulajdon védelme területén hatékonyabb ellenőrzést kell bevezetni. A politikai szervező és ideológi­ai nevelő munka területén a fel­adatok az állampolgárok szocialista nevelésére és arra irányulnak, hogy megnyerjük a lakosságot a XVI. pártkongresszus határoza­tai és a választási programok aktív teljesítésére. A nemzeti bi­zottságok területén a tömegmun­ka és a mozgósítás bevált mód­szere a szocialista verseny. Annak érdekében, hogy a vá­lasztási programok kidolgozásá­nak új alapelvei hatékony irányvo­nalat jelentsenek a nemzeti bizott­ságok, a Nemzeti Front szervei és szervezetei funkcionáriusainak alaposan meg kell velük ismer­kedniük. A központi államigazga­tási szerveknek, a társadalmi és szövetkezeti szervezeteknek saját feltételeikre kell lebontaniuk az alapelveket, módszertani utasítá­sokat kell adniuk az általuk irányí­tott szervezeteknek arra vonatko­zóan, hogy hogyan kapcsolódja­nak be a választási programok kidolgozásába és megvalósítá­sába. Az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságok a választási progra­mok javaslatait a magasabb fokú nemzeti bizottságok elé terjesztik. Ez nagyon fontos követelmény, amely lehetővé teszi, hogy a vá­lasztási programok reálisak legye­nek és tartalmazzák mindazokat a fő feladatokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa és a 7. ötéves terv határoz meg a nemzeti bizottságok számára. A választási programok a ma­gasabb szintű irányítási szervek általi felülbírálás után is nyílt doku­mentumok maradnak. Az állam­polgárok elmondják véleményüket a választók nyilvános gyűlésein. A reális észrevételekkel és javas­latokkal kiegészített választási programokat jóváhagyás végett a nemzeti bizottságok alakuló ple­náris ülései elé terjesztik. Jóváha­gyásuk után a nemzeti bizottságok és az adott államigazgatási terület valamennyi intézménye számára komplex programot jelentenek majd a következő megbízatási időszakra. PAVEL MIKULÁŠ, az SZSZK Belügyminisztériu­mának osztályvezetője A dolgozók kilencven százaléka a szabadságát a nyári időszakra, júliusra és augusztusra tartalékol­ja. Ebben persze szerepe van an­nak, hogy a gyermekek ebben a két hónapban nyári vakáción vannak, és így kívánnak nyaralni a szülők. De tegyük szívünkre a kezün­ket, meghozza-e az ilyen nyári szabadság mindenkor a szervezet kellő felfrissülését és a várt pihe­nést? Ilyenkor mindenütt a nyara­lók tömege nyüzsög, az étkezdék­ben sort állnak az emberek és bizony nem könnyű hideg üdítő italhoz jutni sem. Télen az emberek többsége meleg szobában érzi magát biz­tonságban, holott zárt helyen min­den egyes nappal csökken a szer­vezet ellenálióképessége, és ez­zel út nyílik a fertőző betegségek kórokozóinak behatolására. Télen ugyanis nem azért fázunk meg, mert hideg van, hanem azért, mert állandóan zárt helyen tartózko­dunk. Télen a szabadban por- és bak­tériummentes a levegő, nem be­szélve az éltető ibolyántúli suga­rakról, melyek hatását a hó még csak erősíti. A hideg-meleg hatá­sa kedvezően hat a vérkeringésre, és a téli üdülők friss levegője fo­kozza az anyagcserét. Az, aki odahaza félve ül le az étkezéshez, itt nyugodtan falatozhat, mert a fo­kozott anyagcsere-működés kö­vetkeztében a szervezet mindent eléget és nincs mód arra, hogy felesleges kilókat raktározzon el. A téli levegő a bőr ereire is jó hatással van, mert „tornáztatja“ azokat. Télen rendszerint több oxigént iélegzünk be és több széndioxidot Iélegzünk ki. A vér­keringés ilyenkor meggyorsul, hogy a szív minél több oxigént vehessen fel. A téli üdülés színhelyén száraz időben sétáljunk sokat. Nedves időben pedig vigyázzunk arra, hogy a cipőnk át ne ázzon, mert a nedves lábbeli és harisnya több­nyire hülést okoz. Amint fedél alá kerülünk, első dolgunk legyen, hogy ruhát, harisnyát és cipőt cse­réljünk. Téli üdülés idején nagyon fon­tos, hogy olyan ruhatárral indul­junk el, amely megvéd az időjárás okozta veszélyektől. A téli öltözék sehol se szorítson és ne gátolja a vérkeringést. A cipő ne legyen se szűk, se bő, mert a szűk cipő fagydaganatot okoz, a túl bő cipő pedig feltöri a lábat. Az utóbbi ellen megóv a szarvasfaggyú. A láb erős lehűlése esetében ta­nácsos a lábfejet addig dörzsölni, amíg a vérkeringés helyreáll. Idős emberek sétára feltétlenül vigyenek magukkal botot, hogy a síkos úton biztonságosan közle­kedjenek. Idősebb korban a cson­tok könnyen törnek. Az erős nap­sugárzás ellen véd a napszem­üveg Csak egyszer, egyetlenegyszer próbáljuk meg a téli üdülést - és szinte biztosra vehető, hogy szer­vezetünk annyira megedződik, hogy az influenzától nem kell tar­tanunk. Dr. Marék Antal Az országos onkoló­giai program kereté­ben csaknem 250 ezer személy vett részt kivizsgáláson. E kivizsgálások során nagy hasznát vették a Tomográf nevű mű­szernek. A képen: a Hradec Králove-i kórházban Jaroslav Puspi&il pásienst ké­szít elő a kivizsgá­lásra. (Z. Humpálová felvé­tele - ČSTK) til szó 1981. II. 6. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom