Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám, szombat

A CSSZSZK m-1985-ös gazdasági és szociális fejlesztése ffl irányaiiak jwsttta VI. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás Az erdőgazdaságban feltételeket kell teremteni az erdők termőképessé­gének további növeléséhez, beleértve az erdők további funkcióit. Fokozni kell a fiatal erdőkről való gondosko­dást, s növelni kell az erdők ellenál­lóképességét a természeti rendellenes­ségekkel szemben. Rendszeres figyelmet kell szentelni a környezet védelmének, főleg az ipari szennyezés korlátozásával. A levegő szennyezésével előidézett károk gyors felszámolásával gondos­kodni kell a faanyag gazdaságos hasz­nosításáról és a kitermelt területek felújításáról. Az erdők termőképességével össz­hangban a 7. ötéves tervidőszakban mintegy 92 millió köbméter fát kell kitermelni, vagyis 3,7 százalékkal töb­bet, mint a 6. ötéves tervidőszakban, s a haszonfa kitermelését kb. 87 millió köbméteres szinten kell biztosítani. A vízgazdálkodási ágazatban gon­doskodni kell a lakosság, a mezőgaz­daság és az ipar vízellátásáról, éspe­Az építőipar fejlesztését következe­tesen a megkezdett építkezések befe­jezésére, az építési határidők lerövidí­tésére és a kapacitások idejében való üzembe helyezésére keli irányítani. Fo­kozatosan fel kell számolni a kapaci­tások elaprózottságát, s az építőipari termelés nagyobb koncentrációja vé­gett következetesen kell szabályozni az új építkezések számát az előirányzott beruházási tervvel összhangban. Eköz­ben ae építőipari munkák technológiai eljárásaiban a hazai nyersanyagforrá­sokból származó anyagok hatékony ki­használására kell törekedni. Az építkezések befejezését az építő­ipar alapvető feladatának kell tekin­teni, s ennek kell alávetni az irányítás egész rendszerét a minisztériumoktól kezdve egészen az üzemegységekig. Fejleszteni kell a rekonstrukciókra, a korszerűsítésekre és az épületek ja­vítására szolgáló kapacitásokat, mind a termelési, mind a nem termelést szférában, s növelni kell e munkák ha­tékonyságát. Az építőipari kapacitások átszervezé­sét és a kooperáció elmélyítését az ágazati munkamegosztás keretei között elsősorban a beruházási szükségletek szerkezeti fedezésére és az építkezé­sek befejezésére kell irányítani, főleg a tüzelőanyag-energetikai alapban, s ki kell egyenlíteni a beruházások és a kapacitások forrásait az ötéves terv­időszak egyes éveiben a közületi épít­kezések szakaszán. Az építőipari kapacitásokat a legfon­tosabb építkezésekre kell összpontosí­A szállítási rendszer legfontosabb feladatának a népgazdaság és a lakos­ság szállítási igényeinek idejében tör­ténő, folyamatos és hatékony kielégí­tését tartjuk. Az áruszállítást 7—9 szá­zalékkal kell növelni, miközben fo­kozott feladat hárul a vasúti szállítás­ra. Emelni kell a személyszállítás kul­turáltságát, elsősorban javítani pontos­ságát és általában az utasoknak nyúj­tott szolgultatások színvonalát. A társadalmi termelés szállításigé­nyességét legalább 5 százalékkal csök­kenteni kell, elsősorban a racionalizá­ciós intézkedésekkel, a szállíttatóknak csökkenteniük kell a termelés anyag­igényességét, meg kell szüntetniük a nem hatékony kooperációkat és szako­sításokat és a nem racionális áruszál­lításokat, meg kell gyorsítani a ki- és berakodást és egyenletesebbé kell ten­ni a szállítást. Ugyancsak fontos fel­adat az egész szállítási folyamat szer­vezésének tökéletesítése. Meg kell gyorsítanunk a progresszív szállítási rendszerek, elsősorban a kon­ténerszállítás és a palettizálás fejlesz­tését. Csökkenteni kell a szállítás minden fajtájának energiaigényességét és terv­szerűen előnybe kell helyezni az ener­getikai szempontból kevésbé igényes szállítási formákat, vagyis a vízi- és vasúti szállítást. Előnyben kell részesíteni a vasúti szállítás fejlesztését, mint szállítási rendszerünk fő összetevőjét. Vasúton - kell szállítani elsősorban a szilárd tü­zelőanyagokat, érceket és a kivitelre szánt árut. El kell érni, hogy a vasúti szállítás részaránya 1985-ben elérje legalább a 70 százalékot. Előnyben kell részesíteni a vonalvillamosítást. A legmegterheltebb szakaszokon nö­velni kell a vonalak áteresztő képessé­gét, a vasúti csomópontok kapacitását, a. technológiai folyamatok fokozatos dig a felszíni és a föld alatti vízfor­rások fejlesztésével. Árvízvédelmi ren­dezésekről kell gondoskodni az ilyen veszélynek kitett folyókon, főleg a Morava déli részén, továbbá az Odera, a Garam, az Ipoly és a Sajó terüle­tén. A Magyarországgal kötött együtt­működési szerződés értelmében foly­tatni kell a dunai vízművek építését. Folytatni kell továbbá a vízgazdálko­dási építkezéseket az észak-csehorszá­gi barnaszén medencében, a tüzelő­anyag-energetikai alap fejlesztésével összefüggésben. Ki kell szélesíteni a vízvezeték- és a csatornahálózatot, növelni kell a közműves vízvezetékekből ellátott és a csatornázásra kapcsolt házakban élő lakosok részarányát. A karbantartás javításával csökkenteni kell a vezeték- hálózatban előforduló vízveszteségeket. Érvényesíteni kell a vízzel való éssze­rű gazdálkodás alapelveit. Tisztító berendezések építésével első­sorban a szennyezés legfontosabb for­rásait kell felszámolni. tani, éspedig Prága főváros, az észak­csehországi kerület, és az SZSZK fő­városa, Bratislava összpontosított beru­házásainak a területére. A szocialista országokkal folytatott együttműködés keretei között, valamint a nem szocia­lista államok felé növelni kell az épí­tőipari munkák exportját. Építőipari munkák behozatalával nem kell szá­molni. Következetesen kell növelni az irá­nyító, a szervező és az ellenőrző mun­kák színvonalát az irányítás minden szintjén. Javítani kell a munka minő­ségét, s meg kell szigorítani az érté­kelés szempontjait az építésben részt­vevő minden alakulatnál. Az építési munkák teljesítése során jó munkaszervezéssel csökkenteni kell az állási veszteségeket, fokozni kell a gépek és a berendezések kihaszná­lását, s következetesen kell gazdálkod­ni az építőanyagokkal. Növelni kell az építőipar teljesítményét a nyári hó­napokban és egyúttal feltételeket kell teremteni a téli időszakban végzett hatékony munkához. Az építőipari termelés műszaki fej­lesztését takarékosabb munkaerő-gaz­dálkodásra, s az olyan haladó építési módszerek teljes kihasználására kell irányítani, amelyek csökkentik a kő­olajból készített termékek, az acél- szerkezetek és mindenféle fém felhasz­nálását, csökkentik az energia és az üzemanyagok fogyasztását az építés folyamán és a mű további üzemeltetése során. automatizálásával. Bővíteni kell a vil­lamosítást, legalább 450 kilométeres szakaszon el kell végezni a vonalvil­lamosítást és 380 kilométeren a kor­szerű biztonsági berendezések beveze­tését. Folytatni kell a vasúti pályák műsza­ki állapotának javítását a karbantartó és felújító munkák mennyiségének nö­velésével s minőségének javításával, s meg kell teremteni a feltételeket a vasúti szállítás javító kapacitásának teljes kihasználásához. Oj normális nyomtávú vasúti átke­lőhelyet kell építeni Csehszlovákia és a Szovjetunió között, s folytatni kell Szlovákiában a nyugati vasútvonal épí­tését. A közúti szállításban a népgazdaság szállítási szükségleteivel összhangban a szállított áru mennyiségét 8—10 szá­zalékkal kell növelni. Előnyben kell részesíteni a Csehszlovák Gépkocsiköz­lekedési Vállalat tevékenységét és részarányát a közúti teherszállításban legalább 55 százalékra kell növelnünk. Jobban kell kihasználni a szállítóesz­közöket s racionalizációs intézkedése­ket kell foganatosítani a szervezés, az irányítás és a tervezés területén. Az üzemi szállítást jobb tervezéssel, a szállító eszközök összpontosításával és a javító részlegek nagyobb egységekbe való összevonásával kell ésszerűsíteni. A járművek jobb kihasználásával és műszaki állapotuk javításával legalább 13 százalékkal csökkenteni kell .az üzemanyagfog/asztást. A folyami szállításban legalább 35— 40 százalékkal növelni kell a szállított áru mennyiségét, miközben előnyben kell részesíteni a nemzetközi szállítá­sok növelését, teljes mértékben ki kell használni a hajóállományt és az átra­kógépeket. A légi szállításban általános éssze­rűsítésre van szükség, gazdaságosabbá kell tenni az egész üzemeltetést és csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást. A közutak építésében, tekintettel a korlátozott beruházásokra, az eszközö­ket a legfontosabb kiemelt feladatok­ra kell összpontosítani, különös tekin­tettel a legjobban kihasznált útvona­lakra, valamint a prágai és bratislavai közlekedési helyzet megoldására. Fo­kozatosan meg kell szüntetni a közle­kedés szempontjából hibás útszakaszo­kat, s következetesen egybe kell han­golni az utak és az autópályák épí­tését. A városi tömegközlekedésben kor­szerűsíteni kell a műszaki alapot, előnyben részesítve a villarnosvonalak fejlesztését, s ennek megfelelően biz­A csehszlovák gazdaság további si­keres fejlődését, hatékonyságának nö­velését Csehszlovákiának a nemzetkö­zi munkamegosztásban, elsősorban azonban a szocialista gazdasági integ­rációban való fokozott részvétele fel­tételezi. Alapvető feladatnak kell te­kinteni a csehszlovák gazdaság haté­kony exportképességének gyors meg­erősítését és a kivitel növekedési üte­mének jelentősebb meggyorsítását a behozatalhoz viszonyítva. A népgazda­ság irányításának valamennyi szintjén meg keli valósítani ezt a kiemelt fela­datot. Ezzel összhangban az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben kell reagálni a külföldi piacok helyzetére. Ez megkö­veteli a kivitel struktúrájának tökéle­tesítését, a csehszlovák termelés és kivitel műszaki színvonalának emelé­sét, minőségének javítását. A kivitel struktúrájában növelni kell a feldol­gozó ipar termékeinek részarányát, a szakképzett munka értékesítésének magas fokával. A behozott nyersanya­gok, elsősorban tüzelőanyagok kedve­zőtlen áralakulása következményeinek enyhítése érdekében magasabb kivite­li árakat kell elérnünk. Szüntelenül javítani kell a termékek műszaki szín­vonalát, minőségét és általában az ér­tékesítést. A behozatalra előirányzott összege­ket a termelési és személyi fogyasz­tásra kell gazdaságosan felhasználni, előnyben részesítve a gyorsan megté­rülő gépbehozatalt. A csehszlovák külgazdasági kapcso­latok további fejlesztésének alapja a továbbiakban is a szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés. A csehszlovák gazdaság és a szovjet gaz­daság szoros kapcsolata a fő biztosíté­ka a csehszlovák gazdasági fejlődés stabilitásának és dinamikájának. A szocialista országok viszonylatá­ban meg kell teremteni a feltételeket a kölcsönös árucsere-forgalom több mint 25 százalékkal való növeléséhez a 7. ötéves tervidőszakban. Tekintet­tel a szocialista országok piaci igé­nyeinek növekedésére, állandóan javí­tani kell a termékek műszaki-gazdasá­gi mutatóit, minőségét a műszaki és szervizszolgáltatásokat. A csehszlovák népgazdaságnak az eddiginél nagyobb mértékben kell be­kapcsolódnia a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, s aktívan részt kell vennünk a KGST keretében az in- tegrációs programok megvalósításá­ban. A termelési kooperációt és szakosí­tást ki kell használni a termelés mű­szaki színvonalának emelésére, az ex­port képesség növelésére, a tőkés be­hozataltól való függőség csökkentésé­re. Ezen a téren kulcsfontosságú fela­datnak kell tekinteni Csehszlovákiának és a Szovjetuniónak a szakosítás és kooperáció fejlesztésére vonatkozó távlati programja következetes teljesí­tését. A gazdasági fejlődés igényessége megköveteli, hogy a beruházási prog­ram 1981—1985-ben a népgazdaság fej­lesztésének legégetőbb szükségleteit oldja meg maximális hatékonysággal. A 7. ötéves tervidőszak folyamán, te­kintettel a nemzeti jövedelem feltéte­lezett kialakítására és felhasználására, nem szabad növelni a beruházások évi terjedelmét. Fordulatot kell elérni az állóeszkö­zök újratermelésének módjában, mi­közben a fő hangsúlyt a már létező kapacitások jobb kihasználására, a be­ruházások hatékonyságának növelésé­re, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek kihasználására helyez­zük. Ez megköveteli, hogy javítsuk a tosítani kell a járművek szállítását. Folytatni kell a metrók építését. A hírközlés területén a lakosságnak és a szocialista szervezeteknek nyúj- tott szolgáltatások minőségének javí­tására kell összpontosítani. Fokozato­san növelni kell a hírközlés rugalmas* ságát, a műszaki alap korszerűsítésé­vel, a karbantartás javításával, a hír-* közlési berendezések és az egész háló* zat javításának meggyorsításával. To­vább kell növelni a távbeszélő állomá­sok számát. Folytatni kell a távolsági távbeszélő központok automatizálását. Fokozatom san javítani és bővíteni kell a második televízióprogram vételét. A postai szolgáltatásokban folytatni kell az egyes műveletek automatizálá­sát és gépesítését, elsősorban a postai és a közlekedési csomópontokban. Az állami és gazdasági tervekben és megvalósításuk során meg kell terem­teni a feltételeket a sokoldalú integ* rációs intézkedésekből, a KGST-orszá* gok népgazdasági terveinek koordiná­ciójából, valamint a hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodásokból eredő kölcsönös kötelezettségek teljesítésé­hez. El kell mélyíteni a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, a csehszlovák vállalatok közvetlen kap­csolatait a KGST-tagországok partner* vállalataival, amelyek a termelést ko* operációban részt vesznek. Fokozni kell felelősségüket a vállalt kötelezett­ségek teljesítéséért. A kölcsönös előnyök, valamint Cseh­szlovákia, és a szocialista közösség szükségleteiből eredő távlati célkitű­zések alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élése elveinek szellemében, a hel­sinki biztonsági és együttműködési én tekezlet záródokumentumával össz­hangban tovább kell fejleszteni tudo­mányos-műszaki és gazdasági együtt* működésünket a nem szocialista álla­mokkal. Gazdasági kapcsolataink fejlesztését ezekkel az országokkal az eddiginél hatékonyabban, koncepciós tervekkel kell alátámasztani. Meg kell teremteni a reális feltételeket a csehszlovák ki­vitel értékének növeléséhez, a külgaz* dasági kapcsolatok távlatiságának meghosszabbításához s ki kell hasz* nálnl az együttműködés magasabb szintű formáit, mint amilyen a terme* lesi és tudományos-műszaki kooperá­ció. A fejlődő országokkal való kapcsola­tainkban el kell mélyíteni a sokolda* lú együttműködést, amely ezen orszá* gok termelőerőinek fejlesztését szol* gálja. Eközben továbbra is az együtt­működés olyan formáinak fejlesztésé­re kell törekedni, amelyek mindkét fél részéről lehetővé teszik, hogy nagyobb mértékben hozzájáruljanak a nemzet­közi munkamegosztáshoz. A fejlett tőkés országok viszonylaté* ban meg kell teremteni a feltételeket a kölcsönös árucsere struktúrájának javításához, elsősorban azáltal, hogy a csehszlovák kivitelben fokozni kell a gépek és a gépi berendezdések szere* pét. A behozatalt céltudatosan a szűk* séges nyersanyagok és alapanyagok behozatalára kell irányítani, elsősor­ban a magas műszaki színvonalú ter­mékek gyártásához, amelyek lehetővé teszik a csehszlovák termelés haté­konyságának növelését és exportképes­ségünk fokozását. Az ilyen termékeket elsősorban azokból az országokból kell behozni, amelyek nem érvényesítenek diszkriminációs intézkedéseket a Cseh­szlovákiával való együttműködésben, elsősorban a késztermékek csehszlo­vák kivitelét illetően. Folytatnunk kell aktív részvételün­ket a fontos gazdasági kérdések meg­oldásában a nemzetközi szervezetek keretében. felújításra és korszerűsítésre, valamint a fejlesztésre fordított beruházások közti arányt, miközben következete­sen biztosítani kell az összhangot az állóeszközök és a munkaerő újrater­melése között. Valamennyi részvevő munkáját, a szállításokat a megkezdett építkezések gyors befejezésére, elsősorban a kie­melt feladatokra, az állóalapoknak és termelési kapacitásoknak a kitűzött időpontokban való üzembehelyezésére és a megkezdett építkezések arányta­lan nagy számának csökkentésére kell koncentrálni. Az egyidőben folyó épít­kezések számának jelentős csökken­tésével meg kell teremteni a feltétele­zi Folytatás a 9. oldalon) VII. Építőipar VIII. Szállítás és hírközlés IX. Külgazdasági kapcsolatok X. Beruházások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom