Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám, szombat

A CSSZSZK 1981—1985-fls gazdasági és szocBBs fejlesztése to mainak iresto [Folytatás a 6. oldalról) őrző xnöszaiki berendezések gyárfá­sát az atomenergetika számára. Fejleszteni kell továbbá a beruhá­zási elektronikát, a mérőműszereik, a vizsgálóberendezések, a laboratóriumi és az egészségügyi műszaki felszerelés gyártását is. Gondoskodni kell a szük­séges periférikus és programozási be­rendezésekkel ellátott korszerű szá­mítástechnikai rendszerek szállításáról, különösen a technológiai folyamatok vezérléséhez. Az elektronikus számító­gépek és a távközlési berendezések gyártását a KGST-országok egyes rend­szereivel összhangban kell fejleszteni. Az erősáramú elektrotechnikában gondoskodni kell a népgazdaság beru­házási szükségleteiről, különösen az atom energ etikai és a tüzelőanyag- energetikai program számára, vala­miint a korszerű gépipart megbajtá- soikihoz. A belkereskedelem számára ki kell szélesíteni a magas műszaki-gazdasá­gi paraméterekkel rendelkező elek­trotechnikai fogyasztási cikkek felújí­tott választékát, főleg a színes tévé- készülékek, a magnetofonok. * gra- mafonok, a rádiókészülékek és más termékek területén. 4. VEGYIPAR ÉS ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK GYÁRTÁSA A vegyipari termelést — hosszú tá- von — a nyersanyagok és az energe­tikád erőforrások lényegesen nagyobb fokú kihasználására irányulva kell fejleszteni. Oly módon, hogy közben gyors ütemben növeljük az igénye­sebb technológiai folyamatok részará­nyát, azzal a céllal, hogy megszüntet­hessük az így előállított vegyipari ter­mékek behozatalát, növelhessük ex­portjukat a KGST-tagországokkal, s főleg a Szovjetunióval folytatott nem­zetközi munkamegosztás es integrá­ció révén. A nem szocialista országok viszonylatába^ úgy kell fejlesztene az ágazat termelését, olyan termékszer­kezetet kell biztosítani, hogy lényege­sein javuljon az ágazat külkereske­delemhez fűződő 'kapcsolata. A vegy- lipari lermelés volumenét 1985 ig leg­kevesebb 12 százalékkal keli növelni. A vegyipari termelést az olyan szak­ágazatokra kell összpontosítani, mint « tiszta vegyi anyagoik, a szerves fes­tékeik, a polimeradalékok, a gyógysze­rek, a biotényezök és kenőanyagok gyártása. Előnyben kell részesíteni azokat a termelési szakágazatokat, amelyek esetében feltételezhető a sa­ját kutatási fejlesztési bázis tevékeny­ségének kihasználása, és az, hogy e szakágazatok termeléséhez £ minimá­lisra csökkenthető a nem szocialista országoktól való függőségünk a nyers­anyag-behozatalt illetően. Mivel egyre nehezebbé váük a kő olajbe'hozatal, néf> gazdaságunk min­den területéin el kell érni annak a hatékony intézkedésrendszernek az érvényesítését, amelynek célja a le­hető legnagyobb megtakarítások el­érése; mégpedig mind a fűtőolajfo- gyasztásban, mind a hajtóanyag fo­gyasztásban és a többi kőolajipari ter­mék viszonylatában. Azzal összefüggésben, hogy hazánk tüzelőanyag -energet i ka i mérlegében csökkenteni kell a kőolajfogyasztás részarányát, növelni k>ell — mégpedig 15 százalékra — a kőolaj vegyi fel­dolgozásának részarányát, és elő kel! készíteni a krakkoló egység építésé­nek megkezdését. A népgazdaság minden egyes ágazatában ki kell dol­gozni és meg kell valósítani a kőola­jon alapuló vegyi anyagok megtakarí­tásának programját, és el kell érni, hogy ezek feldolgozottsági mértéke egyre nagyobb legyen. A CSSZK-ban és az SZSZK ban fokozatosan komp- lettizálni kell a petrolkémiai termelő egységeket, abból a célból, hogy a már meglevő nyersanyagbázist haté­konyabban kihasználhassuk. A müszálgyártásban a választék bő­vítésére kell törekedni, és arra., hogy javuljon, a szintetikus szálaik minősé­ge. A műtrágyagyártásban javítani kell a minőséget és bővíteni a választékot, s erre van szükség az agrokémiai ter­mékek gyártásában is. Üj termelőkapacitásokat kell üzem­be helyezni a műszakigumi- és a töm- legyártásban, tovább kell bővíteni a szállító szalagok gyártását. A helyi gazdálkodási ipari vállalatokban lé­nyegesen kell növelni a traktor- és te'hergépkocsiabroncs újrafutóztatási kapacitását. Komplex módon teremt­sük meg a gyógyszeripari termelés di­namikus fejlesztésének és a gyógy­szeripari gyártmányfejlesztésnek a feltételeit, és az innovált termékek gyártását legalább 37 százalékkal nö­veljük. Olyan univerzális termelő rész­legeket létesítsünk, amelyek lehetővé tesziik a szintetikus gyógyszerek és a gyógyszeripari köztestermékek gyár­tását. A gyógyszergyártást minőségi és szerkezeti szempontból egyaránt hozzuk összhangba a szocialista egészségügy elvárásaival és a többi népgazdasági ágazat követelményeivel. A 7. ötéves tervidőszakban meg kell teremteni a behozatal és a kivitel kö­zötti passzív szaldó, felszámolásának előfeltételeit ebben az ágazatban is., 5 FAFELDOLGOZÓ IPAR A Ja ésszerű komplex kihasználásá­val (a fahulladékot is beleértve) a fa­feldolgozó iparban több mint negyed- résznyivel kell növelni a termelést. A termelés-növelésére főleg az 5. és a 6. ötéves tervidőszakban épített új kapacitásokat kell kihasználni. A nemfebérített cellulóz gyártását ugyanakkor több mint 60 százalékkal, e faforgács-lemezek gyártását 65—70 százalékkal, a farostlemez-gyártást pe­dig 15 százalékkal kell növelni. Lé­nyegében el kell érnünk a cellulóz és faforgács-lemezek nem szocialista országokból történő importjának meg­szüntetését, szilárdítani kell a fafel­dolgozó ipar exportképességét, s a nyersfa-kivitelt fokozatosan feldolgo­zott faipari termékekkel tk*il pótolni. A fűrészáru-termelés exportja haté­konyságainak növelése érdekében ugyancsak növelni kell e nagyobb fei- dolgozottsági fokozatú ara kivitelét, s növelni keli a tűlevelű fűrészáruszer­kezetet. Növelniikell a bútorgyártást és >avítamji a gyártott bútorok minőségét; a haza, é* a külföldi piacra szánt ter­mékek viszonylatában egyaránt. A oeliulózgyártásban összpontosít­suk a figyelmet az újonnan épített ter­melő ka paci tások kihasználására. A fa­forgács lemez és farostlemez gyártá­sára szolgáló felújított gépsorok tel­jes kihasználásáira, továbá az épülő ceilulóztermelő kapacitások gyors be­fejezésére — Pasikovban és Ružombe- roikban (ez utóbbi esetében a takar- mányéiesztő részleg építését illetően is) — nagy figyelmet fordítsunk. Ezzel egyidejűleg meg kel1) valósítani a cellulóz és papíripar rekonstrukció­ját a környezetvédelmi) szempontok fii gy elem bevét e l é ve 1. 6. KÖNNYŰIPAR A könnyűipar fejlesztésiét elsősorban a termékek minőségi és műszaki szín­vonalának javítására kell irányítani, továbbá az intenzívebb gyártmányfej­lesztésre és a belkereskedelmi hálózat színvonalasabb és divatosabb könnyű­ipari term éke kkel történő ellátására. A külkereskedelem szempontjából úgy kell módosítani a könnyűipari ter- méikszenkezétet, hogy növelhessük az exportra termelt áru részarányát és azokét, amelyek esetében értékesebb A CSKP XV. kongresszusán előirány­zott feladat — az önellátás fokozatos elérése a szemesek termelésében és az önellátás mértékének további növelé­se az élelmiszerek termelésében, — a 7. ötéves tervidőszakban is alapvető feladat marad. Az élelmiszerek terme­lését egyre nagyobb mértékben hazai forrásokból kell biztosítani a mező- gazdasági termelés és a feldolgozási folyamatok hatékonyságának növelésé­vel. Ezeknek az igényes céloknak az elérése a mezőgazdasági-élelmiszeripa- ri komplexum belső tartalékainak in­tenzív kihasználásával együtt megkö­veteli a többi termelési ágazat hozzá­járulásának növelését is az élelmisze­rek termeléséről való gondoskodásban. 1. A mezőgazdasági termelésben folytatni kell az egyes termelési sza­kaszok belterjesítését a növénytermesz­tés kiemelt fejlesztése mellett. Tökéle­tesíteni kell a mezőgazdasági terme­lés elhelyezését a természeti feltételek optimális kihasználásával összhangban, el kell mélyíteni a szakosítást és a koncentrációt. Tovább kell erősíteni a mezőgazdasági irányító szervek, a me­zőgazdasági vállalatok, a szakosított szolgáltatások és a termelőeszközök szállítóinak a felelősségét, és növelni kell a tudományos-kutatási alap rész­vételét e feladatok teljesítésében. Minden mezőgazdasági vállalatban meg kell gyorsítani a tudományos-mű­szaki haladás kihasználását, követke­zetesen és rugalmasan kell bevezetni a tudomány és a kutatás bevált ered­ményeit, s ki kell használni az élenjá­ró mezőgazdasági vállalatok tapaszta­latait. Tökéletesíteni kell a tervezést és a vállalaton belüli szervezést, haté- konyabban kell érvényesíteni az önál­ló elszámolási rendszert. Ennek érde­kében be kell fejezni a tervezés és az irányítás tökéletesített rendszerének kidolgozását és érvényesíteni kell azt munkát exportálhatunk, összhangban a behozott termékek árának alakulá­sával. A könnyűiparban 1985-ig 15 száza­lékos termelés-növelést kell elérni. A leggyorsabban az üvegszál- és az üveg- szövet-gyártást kell növelnünk; e ter­mékeket az elektron ika ipar ban és a lakástextília-gyártásban alkalmazzák. Az üvegipari termelést elsősorban a további termelési fogyasztásra szánt műszaki termékek gyártásának foko­zására kell összpontosítani, miközben az energiaigényesség lényeges csök­kentésére törekszünk. Be kell vezetni a színes televíziókészülékek képcsö­veinek gyártását. Az üveg-, porcelán-, finomkerámia- és bizsugyártásban nagy figyelmet kell szentelni a ter­melési bázis korszerűsítésének annak érdekében, hogy növeljük a hazai nyersanyag-bázis kihasználását. A pamutiparban biztosítani kell e finomfonal-gyártás nagyobb részará­nyát. A ikötöttárugyárlást, a ruhaipart és a bőrfeldolgozó ipart arra kell irá­nyítani, hogy növelje a luxus- és ki­váló minőségű termékek gyártását. A gyapjúfeldolgozóiparban — fő fej­lesztési ágazatként — fejleszteni kell a bútorhuzatoik és szőnyegek gyártá­sát. A lakosság cipőipari igényeinek jobb kielégítésére kell törekedni. 7. ÉPÍTŐANYAG IPAR Az építőanyagok gyártásának fej­lesztésével fedezni kell a népgazdaság szükségleteit mind a választék bővíté­se, mind pedig a maximális tüzelő­anyag- és energiafelhasználás szem­pontjából. Előnyt kell nyújtani a ke­vésbé energiaigényes termékek, a jobb hőszigetelési tulajdonságú termékek gyártásának. Ez utóbbiak energia-meg­takarítást tesznek lehetővé a belőlük épített objektumok használata során is. Következetesen kell takarékoskodni a cementtel, azért, mert ennek gyár­tása nagyon tüzelőanyag- és villamos- energia-igényes, és éppen ezért éssze­rűvé kell tenni felhasználását is. Min­den munkahelyen javítani kell a oe- m e nt f e 1 ha sz n á Iá si no r má ka t. A szilikát épületelemek gyártására szolgáló üzemek felújításával és kor­szerűsítésével lehetővé kell tenni az állóeszközök jobb kihasználását. Prog­resszív technológiai eljárásokat kell alkalmazni, és növelni kell az épület- szenkezeti-rendszereik kiépítését. Minden kerületben és járásban fo­lyamatosan és operatívan kell kielégí­teni a lakosság építőanyagigényét — a megfelelő szerkezetben —, és ügyel­ni kell az építőanyagok használati tu­lajdonságainak fejlesztéséie is. Te­remtsük meg az épületek jobb minő­ségéhez szükséges feltételeket, továb­bá a maximális anyagi költség-csök­kentés és a progresszív termelési mód­szereik alkalmazásának feltételeit. a mezőgazdaságban. Ezzel nagyobb ha­tékonyságot kell elérni a tervezési módszerekben, a vállalati és a szemé­lyi anyagi érdekeltség érvényesítésében és az ágazatok irányításában; A 7. ötéves tervidőszakban a 6. öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva körül belül 10 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ezen belül 14—16 százalékkal a növénytermelést. A növénytermelésben teljes mérték­ben ki kell használni a termőtalajt, in­tenzívebbé kell tenni a védelmét, s rendszeresen kell növelni a talaj ter­mőképességét. Törekedni kell a hoza­mok növelésére és stabilizálására min­den terménynél, emelni kell a táp­anyagellátás és a növényvédelem szín­vonalát, rendszeresen kell csökkenteni a veszteségeket a termelési folyama­tokban és a feldolgozás során. Gondoskodni kell róla, hogy a ga­bonafélék évi átlagos termése elérje a 11 millió tonnát, s így a növekedés a 6 . ötéves tervidőszakhoz viszonyítva megközelítőleg 9 százalékos legyen. Biztosítani kell a gabonaalappal való gazdálkodás szigorú követelményeinek érvényesítését. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a tömegtakarmányok termelését, s ezt a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—14 százalékkal kell növelni. Ehhez gondoskodni kell elegendő jó minősé­gű vetőmagról, főleg az évelő takar­mánynövények termesztéséhez, továb­bá nagy teljesítményű betakarító gé­pekről, főleg a lejtős területek számá­ra. A takarmánynövények kezelésénél és raktározásánál az energetikailag ke­vésbé igényes tartósítási eljárásokat kell érvényesíteni. A szarvasmarha tu­dományosan irányított takarmányozá­sánál szerzett ismeretek érvényesítésé­vel a jelenlegi szinthez viszonyítva 10—15 százalékkal jobban kell kihasz­nálni a megtermelt takarmányokat. A közellátás további javuása ceijából növelni kell a gyümölcs- és a zöldség­félék, valamint a burgonya termelését és felvásárlását. A nagyüzemi terme­lés fejlesztésén kívül az eddiginél ak­tívabban kell kihasználni a kistermesz- tők termékeit, részben saját ellátásuk­ra, részben a piac ellátására. A feldolgozó ipar nyersanyagellátásá­nak biztosítására és a külkereskede­lemhez fűződő kapcsolatok javítására további növekedést és minőségi javu­lást kell elérni a technikai növények termesztésében. Az olajos magvak ter­melését és felvásárlását a 6. öl éves tervidőszakhoz viszonyítva több mint felével kell növelni. A cukorrépánál meg kell szüntetni a stagnálást a ter­melésben és a cukortartalom alakulá­sában; e célból hatékony intézkedése­ket kell foganatosítani, és a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 12—15 szá­zalékkal kell növelni a termelést. A komló termelését ötödrészével kell növelni. Az állattenyésztés szerkezetét a reá­lis takarmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni és a növekedést első­sorban a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésével kell elérni, az állatok ter­melőképességének növelése által. Az abraktakarmányra Igényes termelést csak olyan mértékben kelj fejleszteni, ahogy azt az ellátás lehetővé teszi. Az abraktakarmányok fogyasztásának csökkentésére jó minőségű takarmány- keverékeket kell gyártani. Gondoskod­ni kell az elfogadott fejérjeprogram teljesítéséről. Fokozatosan meg kell valósítani az állattenyésztés biokemi- zálási programját. Gondoskodni kell a háziállatok te­nyésztésének további fejlesztéséről a háztáji gazdaságokban és a kistenyész- tőknél, egyrészt az önellátás fokozá­sára, másrészt szerződéses hizlalásra és ezzel a piaci választék bővítésére is. 2. Az élelmiszeriparban 1985-ig 10 — 11 százalékkal kell növelni a terme­lést és kb. 12 százalékkal kell növelni a belkereskedelmi szállításokat. Min­den szakágazatban gondoskodni kell a nyersanyagok magas fokú hasznosí­tásáról, beleértve a hulladékokat és a melléktermékeket. Hangsúlyt kell helyezni a minőség javítására és a gyártmányfejlesztésre, fokozni kell az élelmiszerek tartósságát és tápértékét « vitaminokkal és más adalékokkal va­ló dúsítás által. Ki kell szélesíteni és Javítani kell a csecsemő- és a gyer­mektáplálékok választékát. Fokozato­san csökkenteni kell a cukor terme­lési fogyasztását és be kell vezetni új diétás készítmények gyártását. 3. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a szállítások növekvő volumene mellett gondoskodni kell azok minél magasabb műszaki szín­vonaláról. A mezőgazdasági termelés biztosítására az ipari trágyák szállí­tását 8—10 százalékkal kell növelni, növelni kell továbbá a mésztartalmú anyagok, a védő vegyianyagok és a biokémiai eszközök szállítását a növény* termesztés és az állattenyésztés szá­mára. Az eddiginél sokkal jobban kell kihasználni az istállótrágyákat. A beruházások szakaszán az eszkö­zök kb. a 6. ötéves tervidőszak szint­jén maradnak. Folytatni kell az ön­tözőrendszerek intenzív építését, s to­vábbi lecsapolási munkákat kell el­végezni. A növénytermesztésben a be­ruházási forrásokat a betakarítási, a raktározási és a feldolgozási vesztesé­gek csökkentésére kell irányítani. Az állattenyésztésben az eszközöket első­sorban a szarvasmarhatenyésztés kapa­citásainak bővítésére kell fordítania Az élelmiszeriparban a beruházások­kal elsősorban a nyersanyagok haté­konyabb felhasználását és a minőségi termelést, elősegítő szakágazatok fej­lesztését kell biztosítani. A műszaki ellátottság javítása érde­kében a 7. ötéves tervidőszakban 10 000 céltehergépko^sit, 6,5 ezer rako­dógépet, 35 000 traktort kell a mező- gazdaságnak szállítani, s növelni kell a talajművelési eszközök és a vetŐgé- pek szállításait is. Gondoskodni kel! a további szükségletekről is, főleg a pótalkatrészekről és a csomagolóanya­gokról. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a mezőgazdasági termelési szol­gáltatásokat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére fordított esz­közöket maximális gazdaságossággal kell kihasználni. Főleg a beruházási esztjfzöket kell hatékonyan érvénye­sítőt, jobban ki kell használni a gé­pe Irt és a berendezéseket, javítani kell kar lantartásuk színvonalát, növelni kell a trágyafélék és a mezőgazdasági vegyszerek, a takarmányfélék és az üzemanyagok felhasználásának haté­konyságát. (Folytatás a 8. oldalon) MMKUíBríí.; .v­V. A mezőgazdaságí-éfetmiszeripari komplexum fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom