Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám, szombat
A CSSZSZK1S81—1385-ös gazdasági és szociális fejlesztése fii jranyaMak javaslata f*eehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége megvitatta a CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak javaslatát, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa elé terjesztenek. Ügy döntött: a tervjavaslatot közzéteszi, hogy azt minden párttag és állampolgár megismerhesse. A hetvenes évek a stabilitás és a békés fejlesztés, a gyümlöcsöző építőmunka korszakaként ikerülnek be hazánk szocialista építésének történelmébe- A fejlett szocialista társadalom építéséneik a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott, majd a XV. kongresz- szuson továbbfejlesztett fő irányvonal lett a szilárd alapja. Megszilárdult a szocialista rendszer, a dolgozó nép hatalma, erősödött a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és az értelmiség szövetsége, elmélyült nemzeteink és nemzetiségeink, az egész csehszlovák nép egysége. Szilárdult a Szovjetunióhoz és az összes testvéri szocialista országhoz fűződő barátságunk. A CSSZSZK szilárd alkotóeleme a szocialista közösséginek és a nemzetközi forradalmi mozgalomnak, a társadalmi haladásért és a világbékéért vívott küzdelemnek. Dolgozó népünk — áldozatos munkájának és magas szintű aktivitásának köszönhetően — a CSKP vezetésével további jelentős sikereket ért el. Tovább növekedett hazánk gazdasági teljesítőképessége, szilárdultak a szocialista termelési viszonyok, emelkedett az anyagi és kulturális színvonal, erősödött az egész lakosság szociális biztonsága. Közben számos akadályt és nehézséget küzdöttünk le, mivel a CSKP XV. kongresszusán kijelölt feladatok végrehajtása az eredetileg feltételezettnél sokkal bonyolultabb gazdasági feltételek között ment végbe. Ugyanakkor nem mindig és nem mindig idejében sikerült meggátolnunk a kedvezőtlen hatások érvényesülését. Eredményeinknek köszönhetően megbízható alapot teremtettünk ahhoz, hogy társadalmunk a nyolcvanas években sokoldalúan fejlődhessen. A CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztésének fő Irányai az elért eredményekhez kapcsolódnak, figyelembe vesszük eközben, hogy igényesebb belső és külső feltételek között dolgozunk. A fejlesztés fő irányát — a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalával összhangban — a 7. ötéves terv alapvető céljai és végrehajtásának útjai fejezik ki. I. Gazdasági és szociális fejlődés a CSKP XV. kongresszusa után 1981. II. 28. A párt XV. kongresszusa által kijelölt alapvető gazdaság- és sj^ciálpo- litikai célok teljesítésében bonyolult feltételek között is jelentős eredményeket értünk el. Noha a gazdasági fejlődés dinamikája egészében véve lassúbb volt a 6. ötéves tervben feltételezettnél, tovább folytatódott az anyagi-műszaki bázis fejlődése, folyamatosan növekedett a társadalmi termelés. A létrehozott nemzeti jövedelem 20 százalékkal növekedett, és növekményét csakinem 90 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növekedése fedezte. A 6. ötéves terv szándékaival összhangban az SZSZK- ban gyorsabban növekedett az erőforrás-képzés, mint a CSSZK-ban. Az ipari termelés körülbelül 25 százalékkal, az építőipari termelés 26 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekedett. Jelentős termelésszerikezeti változtatásokat hajtottunk végre. Az 5. ötéves tervidőszak utolsó évéhez viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedett az állóalapok értéke. Elmélyültebbé vált a CSSZSZK-nak a nemzetközi munka- megosztásban való részvétele, és különösen növekedett a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való gazdasági együttműködésünk. A kétségbevonhatatlan pozitív eredmények ellenére azonban teljesen nem valósítottuk meg tervszándékalnkat. Nem alakult kielégítően a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hasznosítása, a tüzelőanyag, energia, nyersanyag és anyag, illetve az állóeszköz-állomány és a munkaerő kihasználása. A hatékonyság és az ösz- szes munka színvonalának gyors emelésére irányuló stratégia szorgalmazása nem nyilvánult meg elég erőteljesen gazdasági összeredményeink alakulásában. A társadalmi termelés és az anyagi erőforrásképzés növekedésével összhangban tovább emelkedett a lakosság életszínvonala. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók havi átlagbére (a* efsz-dolgozók nélkül) 2642 korona, 15 százalékkal több, mint 1975-ben. A szövetkezeti földművesek összehasonlítható tiszta juttatása a 6. ötéves tervidőszakban 16 százalékkal növekedett, és megközelítően elérte a népgazdaság többi ágazatában dolgozók jövedelmének színvonalát. Az egy személyre eső fogyasztással kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy az összes alapvető élelmiszer, a ruházati cikkek és a széles körben használt háztartási cikkek fogyasztásában jő színvonalat értünk el, és e téren kiáltjuk az összehasonlítást a világ iparilag fejlett országaival. A kiske* resikedelmi forgalom 20,2 százalékkal, az élelmiszer-forgalom 18,7 százalékkal növekedett. Az iparcikkforgalomban 21,6 százalékos növekedést értünk el. Magas színvonalúra emelkedett a háztartások mosógéppel, rádió- és televíziós-készülékkel való ellátottsága. Leggyorsabban a személygépkocsik száma növekedett; az ötéves tervidőszak kezdetén 10 lakosra jutott egy gépkocsi, míg 1980-ban már körülbelül minden 7. lakosra jut egy személyautó. Az ingyenes szolgáltatásoknak, szociális juttatásoknak köszönhetően 1980-ban átlagosan 8950 koronát fordított társadalmunk minden egyes állampolgárra, 1700 koronával többet, mint 1975-ben. A szociális biztosítási juttatások teljes összege 1980-ban (1975-höz viszonyítva) 32 százalékkal növekedett. Hazánk a családról, a gyermekekről és az idősebb, már munkaképtelen állampolgárokról való gondoskodásban nemzetközi viszonylatban az élenjáró államok közé tartozik. Kiterjesztettük az idős és egyedül élő állampolgárok számára nyújtott gondozás rendszerét. A szakszervezetek részvételével emelkedett a vállalati szociálpolitika színvonala; növekedett az üzemi konyhákat Igénybevevői: száma, a szakszervezeti üdültetésben évenként több mint 3,4 millió személy vesz részt, és a 6. ötéves tervidőszakban a kulturális és szociális alapból több mint 25 milliárd koronát folyósítottak a dolgozókról való gondoskodás tökéletesítésére. Emelkedett a lakáskultúra színvonala; 647 000 új és korszerű lakást vettek birtokukba a családok, ami kb. 35 ezerrel több, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az ötéves tervidőszakban 1000 lakosra átszámítva ált- gosan 8,7 lakást építettünk évente, és a CSSZSZK e szempontból is a világ élenjáró országai közé tartozik. A felépített lakások teljes 90 százaléka 9orolhafó I. kategóriába, és a nagy- lparilag épített lakások 50 százaléka 3 és több szobás. Viszont nem sikerült egyes új lakótelepeken erőteljesebben előrelépni a komplex járulékos létesítmények építésében és a közműfejlesztésben. Az iskolaügyi, kultúrális és egészségügyi fejlesztésben teljesítettük és több szakaszon túl is teljesítettük a feladatokat. Az egészségügyi rendszer 1980 végén 190,4 ezer kórházi és egyéb Intézményi ággyal rendelkezett, ezen belül a kórházi ágyak száma 119,2 ezer. Az egy orvosra eső lakosok száma 1975-től 1980-ig 366-ról 310-re csökkent. Magasabbra emelkedett a lakosság műveltségi színvonala. Tovább folytatódott iskolarendszeaünk tökéletesítése, emelkedett az óvodás- és iskolás- korúakról való gondoskodás színvonala. A 3—5 éves gyermekeknek kb. 85 százaléka jár óvodába, a tervezett növekményt e téren több mint 100 ezerrel túlteljesítették. Az iskolai éttermeket igénybevevők száma több mint 2,3 millió, így a tervet e téren 15 százalékkal túlteljesítettük. A községek és városok fejlesztéséhez jelentősen hozzájárult a választási programok végrehajtása, ezen belül a „Z“-akciók keretében végrehajtott fejlesztés is. Lényegesen növekedett a hazai és külföldi üdülési lehetőségek kihasználása. Az utóbbi években évenként több mint 10 millió állampolgárunk utazott külföldre. A 6. ötéves tervidőszakban tovább növekedett az ipar erőforrásképzési részaránya, megnőtt a mezőgazdaság fejlesztésében betöltött szerepe. Az ipari termelésben fontos szerkezeti változtatásokra került sor. Leggyorsabban a gépipar fejlődött, több mint 38 százalékkal, míg a fafeldolgozó Ipar 35, a vegyipar pedig csaknem 30 százalékos növekedést ért el. Jelentős figyelmet fordítottunk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére és a tüzelőanyag- és energia- fogyasztás csökkentésére. A szén- és lignitjövesztés 7,8r százalékkal növekedett, és 1980-ban elérte a 123 millió tonnát. A villanyenergia-termelés több mint 22 százalékkal növekedett; a 0. ötéves tervidőszak utolsó évében elérte a 72,7 milliárd kWó-t. Nem sikerült leküzdeni az északcsehországi barnaszénkörzetben kialakult kedvezőtlen helyzetet. Nem teljesítették a Letakarítási munkák tervét, ami elsősorban azzal függ össze, hogy nem működnek elég megbízhatóan a külszíni bányák jövesztőberendezései, és nem megfelelő színvonalú a kezelésük. A gépiparban és az elektrotechnikai iparban az ötéves tervidőszakban gyorsan fejlődtek egyes műszakilag igényes gépipari szakágazatok, pl. az atom-erőmű be rendezés-gyártás, a félvezetős gyengeáramú technika és a mikroelektronika, valamint a műanyag- és kaucsukfeldolgozó gépek gyártása. A népgazdaságban — elsősorban a petrolkémiai ipar fejlesztése alapján megnövekedett a vegyipar szerepe. A közszükségleti iparban kiemelt ütemben fejlődött a hazai nyersanyagot feldolgozó ágazatok termelése. A feldolgozóipar azonban nem kielégítően igazította hozzá termelési struktúráját és termékeinek minőségét a népgazdaság és a lakosság igényeihez, a géipar nem tudott teljesen hozzáidomulni a világpiac igényes feltételeihez, és nem teljesítette exportfeladatait. Noha az 1976—1980-as időszak két esztendejében kedvezőtlen volt az időjárás, 9 százalékkal növeltük a mezőgazdasági termelést. Ezen belül az állattenyésztés termelése 11, a növénytermesztési ágazaté pr>dig 6,7 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakban a gabonatermelés 7,8 százalékkal, a vágóállat-termelés 18,8, a tejtermelés pedig 12,7 százalékkal növekedett. Ezeket az eredményeket a további anyagi befektetéseknek köszönhetően érte el a mezőgazdaság. 1980-ban hektáronként 255 kilogramm tiszta tápanyagot juttathattak a talajba, takarmánykeverékből pedig csaknem 8 millió tonnát állítottak elő és bo- csájtottak a termelők rendelkezésére. Az ötéves tervidőszakban 77 milliárd korona értékű beruházást valósított meg a mezőgazdaság, ebből csaknem 34 milliárd korona a gépekre és berendezésekre esik. A mezőgazdasági termelés növeléséhez jelentősen hozzájárult a tudományos-műszaki fejlesztés, a koncentráció, a szakosítás és a termelésintegráció elért szintje. Noha a nyersanyag-beszerzés a 6. ötéves tervidőszakban nehézségekbe ütközött, élelmiszeriparunk 15 százalékkal növelte a termelést, az árualapokba történő szállítást pedig 17 százalékkal növelte. A termelésben és az árualap gyarapításában növekedett az értékesebb élelmiszerek részaránya. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése közötti összhang hiánya, a gabonatermesztési hozamok ingadozása, amely a kedvezőtlen időjárással függött össze, szükségessé tette, hogy viszonylag drágán és terven kívül gabonát és takarmányt importáljunk, főleg hogy biztosítani tudjuk a magas színvonalú húsfogyasztást. Nem sikerült megállítanunk a mezőgazdasági földterület lemorzsolódását. Közlekedési rendszerünk a 6. ötéves tervidőszakban kielégítette a népgazdaság szállítási igényeit. Ennek ellenére nem sikerült teljesen kiküszöbölni az áru- és személyszállítás folyamatosságában és minőségében mutatkozó fogyatékosságokat. A gépállományt tovább korszerűsítettük. A vasút teljesen megszüntette a gőzmozdonyok használatát, és 317 kilométer vonalszakaszt villamosítottunk, 215 kilométer vonalszakaszon pedig automatizált rendszereket szereltünk fel. Prágában üzembe helyezték a Főpályaudvar új csarnokát, illetve a metró további szakaszait, és tovább folytatják a prágai vasúti csomópont átépítését, valamint a szlovákiai déli fővonal építését. Üzembe helyezték a Prága—Bratislava autópályát. A 6. ötéves tervidőszakban a népgazdaságban 715 milliárd korona beruházási eszközt használtak fel, miközben gyorsabban növekedett a beruházások aktív része, más szóval a gépekre, berendezésekre fordított ösz- szeg részaránya. Jelentős eszközöket fordítottunk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére. Az üzembehelyezett új bányák évi kapacitása kb. 15 millió tonna szén. Ezek a bányák többnyire a kimerült szénbányákat pótolják öt év alatt összesen 4300 MW villanyerőművi kapacitással gyarapodtunk. ebből két egyenként 440 MW-os egység a Jaslovské Bohunlce-i Atomerőműben van. Az acélcső-gyártás kapacitását 245 ezer tonnával gyarapítottuk és jelentős termelő létesítményeket helyeztünk üzembe a vegyiparban és a gépiparban is. Intenzíven biztosítottuk Prága, a CSSZSZK fővárosa, Bratislava, az SZSZK fővárosa és ar észak-csehországi kerület feljesztését. A Szovjetunióban részt- vettünk a gázvezeték építésében. Ugyanakkor a befejezetlen építkezések száma csökkentését és az építés átlagos időtartama lerövidítését illetően nem sikerült elérnünk a kitűzött célokat. Az átadásra tervezett kapacitások 30 százalékát nem sikerült határidőre üzembe helyezni. Az építőipari szervezetek kb. egynegyedrésznyivel növelték teljesítményüket. Tovább folytatódott az építőmunkák iparszerűvé fejlesztése, és eredményeket értünk el az erőknek az állami terv kiemelt feladataira való összpontosításában. Az építőipari munkák szerkezete azonban nem volt összhangban teljes mértékben a tervben szereplő beruházások szükségleteivel és nem biztosította az építkezések gyorsabb ütemű befejezését. A termelésben nem értük el az állóeszközök jobb kihasználását. A 6, ötéves tervidőszakban nem volt meg-* felelő a gépeknél kialakított munkahelyek kihasználása. Az elhasználódott állóeszközök kiselejtezése a 6. ötéves tervidőszak egyetlen évében sem volt összhangban a tervvel. Gyarapodott a kutatási és fejlesz-, tési bázis, elmélyültebbé vált a kutatás és a termelés összekapcsolása. A műszaki színvonal emelésében elért eredmények főleg abban nyilvánultak meg, hogy csökkent az 1 kWó előállítására eső fajlagos tüzelőanyagfogyasztás, hogy megnövekedett az oxigén konverterekben gyártott acél, növekedett az orsónélküli gépeken gyártott pamutfonal, a korszerű technológiával és géprendszerekkel, magas fokú gépesítéssel és automatizálással előállított gépipari termékek részaránya. Bővült a Szovjetunióval és a többi KGST-tagállammal való tudományosműszaki együttműködés. Növekedett a közösen megoldott feladatok száma, és kétszeresére emelkedett a kölcsönösen átadott tervdokumentációk szá« ma. A népgazdaság fejlesztés intenzívebbé tételének fontos tényezője volt a feltaláló- és újítómozgalom, amely a dolgozók kezdeményezésén alapszik. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményei és a lehetőségek érvényesítése azonban még nem felelt meg teljesen a népgazdasági igényeknek. Nem sikerült lényegesen meggyorsítani a kutatás—fejlesztés—termelés— felhasználás ciklust, és jelentős le- hetőségeink vannak még termékeink műszaki színvonalának és minőségének javításában. Az a körülmény, hogy a gyártmány- fejlesztés és a műszaki színvonal, illetve a minőség javítása nem volt megfelelő, elsősorban népgazdaságunk exportképességét befolyásolta kedvezőtlenül, és ez okozta, hogy — főleg a gépiparban — nem teljesítették a kiviteli feladatokat. A 6. ötéves tervidőszakban elmélyültebbé vált a csehszlovák népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódása. Teljes külkereskedelmi forgalmunk — összehasonlítható árakban számolva — kb. egyharmadrásznyivel növekedett. Bővült a szocialista országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — történő gazdasági együttműködés. A csehszlovák népgazdaság nemzetközi munkamegosztásba való bevonásában fontos szerepe volt a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja megvalósításához történő hozzájárulásunknak, és annak, hogy hazánk bekapcsolódott a KGST-tagor- szágok együttműködése távlati célprogramjainak kidolgozásába és megvalósításába. Sikeresen teljesítettük a Csehszlovákiára háruló kötelezettségeket, amelyek a Szovjetunióban épülő vasérckitermelő, illetve -dúsító és vas- ötnvénygyártó üzemek, a Kijemba- jevszkl Azbesztcement Kombinát, a Szovjetunióból az MNK-ba irányuló 750 kV-os távvezeték, főleg pedig a Szövetség gázvezeték közös építésével függenek össze. Már a 6. ötéves tervidőszakban megindultak ezekből a közös létesítményekből a CSSZSZK-ba Irányuló szállítások. A sikeres kétoldalú együttműködés pozitív példája a CSSZSZK és a Szovjetunió atomerőmű- építési együttműködése, illetve a CSSZSZK és az NDK olefingyártási együttműködése. A szocialista országokkal végrehajtott 6. ötéves tervidőszak! árucsere- forgalom hazánk egész külkereskedelmi forgalmának 67 százalékát tette ki. A Szovjetunió hazánkba irányuló kőolaj-, földgáz- és egyéb alapvető fontosságú nyersanyag-szállításai — de gép- és berendezésszállításai is — népgazdaságunk számára lehetővé teszik a további fejlődést. Ugyanakkor a Saovjetunióval történő együttműködés biztosítja feldolgozóiparunk termékeinek állandó értékesítését. Azzal, fFolytatás a 4. oldalon)
