Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám, szombat

A CSSZSZK ISHä85-iis gazdasági és szociális fejlesztése tt rapid iasste (Folytatás a 3. oldalról) hogy a CSSZSZK és a Szovjetunió megkötötte a termelésszakosítás és a kooperáció távlati programjával kap­csolatos egyezményt, előfeltételeket teremtettünk kölcsönös gazdasági kap­csolataink hatékonyságának további növeléséhez. A nem szocialista országokkal is továbbfejlesztettük gazdasági kapcso­latainkat. A kapitalista gazdaság vál­ságjelenségeinek elmélyülése ellenére kb. 30 százalékkal növekedett az ezekkel az országokkal lebonyolított, anyagi egységekben kifejezett keres­kedelmi forgalom. A CSKP XV. kongresszusán megfo­galmazott igényekkel összhangban ki­dolgoztuk és a 6. ötéves tervidőszak végén részben már realizáltuk is a tervszerű népgazdaságirányítás töké­letesítését célzó komplex intézkedé­seket. A hatékony és minőségi terme­lés komplex tapasztalati módszerének néhány kiválasztott termelési-gazdasá­gi egységben történő alkalmazásával győződtünk meg az irányítási rend­szer legfontosabb minőségi vonatko­zásairól. A jóváhagyott komplex intézkedé­seiket már a 7. ötéves terv javaslatá­nak és az 1981-es állami terv javas­latának előkészítési folyamatában is érvényesítettük. Az Irányítás és a tervezés rendszerében és mecha niz- musában végrehajtandó változások előtérbe helyezik a gazdasági növe­kedés intenzív tényezőinek érvénye­sítését. Nagy igényeket támasztanak a tervek minőségével és összekapcso­lásával szemben, nagyobbak az elvá­rások az önálló elszámolási rendszer kihasználásával, a gazdasági ösztön­zéssel és az irányítási tevékenység színvonalának emelésével szemben, és számolnak a kollektívák nagyobb ará­nyú kezdeményezésével is. A 6. ötéves tervidőszakban elért gazdasági- és szociálfejlesztési ered­mények, a termelőerők etért színvo­nala, a mozgósítható tartalékok, a szocialista termelő viszonyok, dolgo­zóink képzettsége és tudása, dolgo­zóink aktív és kezdeményező bekap­csolódása a szocialista versenymoz­galom és a szocialista munkabrigád- mozgalom fejlesztésébe — mindez együttvéve — jelentős előfeltételeit képezi szocialista hazánk 1980 utáni gazdasági és szociális feljesztése ha­tékonysága elengedhetetlen növelé­sé nek. II. Az 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztés irányzata A fejlett szocialista társadalom fej­lesztésének fő irányvonala a 7. öt­éves tervidőszakban is a CSKP gaz­dasági és szociális programjának alapját jelenti. A párt politikájának 'kulcsfontossá­gú célja a lényegesen nehezebb külső és belső feltételek között is az elért magas életszínvonal és az ezzel kap­csolatos szociális biztonság megtartása a népgazdaságfejlesztésben elért ered­ményekkel összhangban. E cél elérése azonban — több külső és belső okból kifolyólag — rendkívül igényes feladat lesz. Fel' tétlenül számolnunk kell főleg azzal, hogy sokkal nehezebben és drágábban tudjuk beszerezni a szükséges tüzelő­anyagot és energiát, a kőolajat, a fé­meket, az élelmiszert, a többi nyers­anyagot és anyagot. Ez mint a bel­földről, mint az importból származó termékeikre érvényes. Különösen igé­nyes feladat lesz az Importált nemes tüzelőanyagok beszerzéséhez szüksé­ges anyagi eszközök biztosítása. Helyt kell állnunk a nyugati piacokon ki­alakult éles konkurrenciaharcban, meg kell felelnünk a külföldi vásárlók és a hazai fogyasztók fokozódó minő­ségi és müszaki-színvonal-igényeineik, miközben számolni kell a létszámnö­vekmény és a beruházási lehetőségek lényeges csökkenésével és más ténye­zőkkel. A 7. ötéves terv szándékainak rea­lizálása ilyen körülmények között megköveteli, hogy következetesen megvalósítsuk a hatékonyság és az összes munka minősége javításának irányvonalát a termelőeszközök haté­konyabb kihasználása által, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsí­tása és eredményeinek maximális ki­használása révén, a CSSZSZK-nak a nemzetközi — főleg pedig a Szovjet­unióval való — szocialista munka- megosztásba való elmélyültebb bekap­csolódásával és a tervszerű irányí­tás tökéletesítésével a dolgozók Irá­nyításba történő bekapcsolódásának növelése mellett. A gazdaság- és szociálpolitikai cé­lok elérése megköveteli, hogy a 7. öt­éves tervidőszakban megteremtsük a nemzeti jövedelem 14—16 százalékkal való növelésének előfeltételeit. A nemzeti jövedelem növekedését 90—95 százalékban a társadalmi munkater­melékenység növelésével fedezzük. Ennek érdekében szükségszerű: 1. A népgazdaság összes ágazatában jobban értékesíteni és ésszerűbben ki­használni az összes tüzelőanyagot és energiát, anyagot és nyersanyagot, va­lamint a meglevő állóalapokat és munkaerőt. Eközben kiemelkedő fi­gyelmet kell fordítani a termelés mi­nősége és műszaki színvonala javítá­sára, mert az anyagi eszközök és az emberi munka magasabb szintű érté­kesítésének ez a döntő előfeltétele. E szándék megvalósítása érdekében kö­vetkezetesen érvényesíteni kell a terv­szerű népgazdaságirányítás tökéletesí­tését célzó intézkedéseket. E követel­ménnyel összhangban az 1981-1985- ös időszakban biztosítani kell a nép­gazdaságban a költségek további csökkentését és a termelő alapok ren­tabilitásának javulását a követke­zőkkel: — a nyersanyag- és anyagfogyasz­tásban a megtakarítás erőteljes növe­lésével, a nyersanyagok és anyagok hatékonyabb kihasználásával és érté­kesítésével, hogy így maximálisan csökkenthessük a társadalmi termelés anyagigényességét. A társadalmi ter­melés további fejlesztését lényegesen kisebb hazai és importnyersanyag-, il­letve energetikai erőforrás növek­ménnyel, illetve a fogyasztásnak azo­nos szinten tartásával biztosítsuk. Te­gyük progresszívebbé a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagfo­gyasztási normákat, és — főleg az im­portált erőforrásoknál — megfelelő helyettesítéssel biztosítsuk a fogyasz­tás ésszerűbbé tételét. Fokozottan használjuk ki a másodlagos nyers­anyagokat, és tegyük hatékonyabbá az ilyen nyersanyagok hasznosításának irányítását. Rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni a kőolaj és a földgáz gaz­daságosabb kihasználása hasznosítása és megtakarítása érdekében. Ugyanis ezek az erőforrások igénylik a legna­gyobb költségeket. Az 1981—1985-ös időszakban a népgazdaságban éven­ként átlagosan 2 százalékos megtaka­rítást kell elérni a tüzelőanyag- és energiafelhasználásban. A termelés számára a fémfelhasználásban 4,5—5 százalékos megtakarítást írunk elő. Az említett anyag, nyersanyag és tü­zelőanyag felhasználásának ésszerűsí­tésére kidolgozott állami célprogramo­kat következetesen le kell bontani, majd nagy gondot kell fordítani vég­rehajtásukra. — határozott fordulat elérésével az állóalaphasznosításban, miközben első­rendű figyelmet kell fordítani a ka­pacitás műszakszámnöveléssel, felújí­tásokkal, progresszív korszerűsítéssel, az elavult és már nem hatékonyan termelő állóalapok kiselejtezésével tör­ténő jobb kihasználására. A beruhá­zásokon a megkezdett akciók számá­nak erőteljes csökkentésére, az épít­kezések gyorsabb ütemben való befe­jezésre, az építési időtartam lerövidí­tésére és a tervezett termelési para­méterek minél rövidebb idő alatti el­érésére kell összpontosítani. Csökken­teni kell az új, igényes és hosszú költségmegtérülési idejű nagyberuhá­zások terjedelmét. — a termelés- és teljesítménynövek­mény munkatermelékenység-növelés általi fedezése mértékének növelésé­vel. A feldolgozó ágazatokban a ter­melés növelését lényegében új munka­erőnövekmény nélkül kell biztosítani. Az építőiparban a munka struktúrájá­nak megváltoztatása mellett is meg kell gyorsítani a munkatermelékeny­ség növelését, amelynek erőteljeseb­ben kell növekednie az összteljesít­ménynél. Ésszerűbben és hatékonyab­ban kell kihasználni a létszámnövelés erőforrásait és a munkatermelékeny­ség-növelés tartalékait. Ezt elsősorban a termelés és a munka szervezésének tökéletesítésével, a munkaidő teljes kihasználásával, a termelési folyama­tok komplex gépesítésével és automa­tizálásával, az elavult termelő beren­dezéseik korszerűsítésével és a célsze­rűtlen adminisztratív tevékenység kor­látozásával érhetjük el. Fontos teendő a dolgozók képzettségi összetételének tökéletesítése, a magas képzettség lé­nyegesen jobb kihasználása a műszaki színvonal emelésének és a minőség ja­vításának biztosítására, a technológiai folyamatok és a termelésszervezés tö­kéletesítésére. 2. A termelésszerkezetet és a fej­lesztés ütemét következetesen alá kell rendelni a népgazdaság hatékony fej­lesztése szükségleteinek, és kiemelt feladatnak kell tekinteni az export­szállítások maximális növelésit, az exportteljesítőképesség erősítését és a csehszlovák népgazdaság importigé­nyességének csökkentését. A termelésben e célból szerkezeti változtatásokra van szükség, amelyek­nek elsősorban arra kell irányulniuk, hogy megteremtsük az exportra terme­lés maximális növelésének előfeltéte­leit. Ezt főleg a termékek minőségé­nek javítása és műszaki színvonala emelésével valósítjuk meg. Támogatni kell az import csökkentését elősegítő termelés fejlesztését, illetve azoknak az ágazatoknak a fellendítését, ame­lyek fejlesztéséhez a CSSZSZK-ban kedvező természeti és gazdasági adott­ságok vannak. 3. Biztosítani kell a csehszlovák népgazdaság hatékonyabb bekapcsoló­dását a nemzetközi munkamegosztás­ba. Ezt oly módon hajtjuk végivé, hogy a folyamat hozzájáruljon a termelés műszaki színvonalának további eme­léséhez, a munkatermelékenység nö­veléséhez, a termelés anyag- és ener­giaigényességének csökkentéséhez, a nagyobb sorozatban és hatékonyabban termelés megvalósításához. Jelentős feladat a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás fejlesztése, az e téren meglevő új lehetőségek el­mélyültebb kiaknázása, a aaoéufflSta gazdasági integráció formáinak töké­letesítése és a csehszlovák népgazda­ság szorosabb összekapcsolása a KGST-tagországok — elsősorban a Szovjetunió — népgazdaságaival. Nagy gondot kell fordítani a nem­zetközi együttműködés progresszív for­máinak — elsősorban a fcermelésazá- kosítás és a kooperáció — intenzí­vebb fejlesztésére és azoknak a fel­adatoknak a végrehajtására, amelyek a sokoldalú integrációs akciókra vo­natkozó egyezményekből, a hosszú tá­vú kereskedelmi szerződésekből és kéto Ida lú gazda ság i -egy üt t műk ödé si egyezményekből erednek. A gazdasági életben, a tudomány­ban és a technikában, illetve a többi szférában a kölcsönös előnyösség alapján folytatjuk a nem szocialista országokkal való együttműködést. 4. Az egységes csehszlovák népgaz­daság fejlesztése kulcsfontosságú kér­déseinek megoldása során a CSSZK és az SZSZK gazdaságának fejleszté­sében a csehszlovák népgazdaság ará­nyos fejlesztésének még hatékonyab­bá tételére összpontosítunk. Eközben a természeti és gazdasági feltételek maximális kihasználásából, az erőfor­rások és lehetőségek optimális hasz­nosításából, főleg a termelési-műszaki bázis és a imunikaerőnövekmény szín­vonalas értékesítése követelményéből indulunk ki. Ezen az alapon biztosíta­ni kell, hogy az SZSZK gazdasága di­namikusabban növekedjék, és hogy fokozottan részesedjék Szlovákia az országos erőforrások létrehozásából. Ugyanakikor mindkét köztársaságban megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani a kulcsfontosságú kérdések megoldására az egységes csehszlovák népgazdaság további fejlesztése kere­tében, az exportképesség és -haté­konyság növelésére. A legfontosabb ipari központokban és Prágában, a CSSZSZK fővárosában, illetve Bratislavában, az SZSZK fővá­rosában biztosítani kell a kijelölt ter­melési, jövesztési, illetve fejlesztési feladatok végrehajtását. 5. Tovább kell tökéletesíteni a terv­szerű népgazdaságirányítást. Ez a to­vábbi szociális és gazdasági fejlesztés­sel kapcsolatos feladatok megoldásá­nak ‘egyik fő eszköze. A tervszerű népga zda ság i rá n y í tá s tökéletesítését célzó komplex intézkedések megvaló­sításával és továbbfejlesztésével meg­teremtjük az erőteljesebb intenzív fej­lesztés, a hatékonyság növelés és az exportképesség szükséges előfeltéte­leit. 111. A tutaányos-iHaki haladás érvényesítse népgazdaságunkban A tudományos-műszaki haladásered­ményeinek következetes gyakorlati al­kalmazásával az Irányítás minden szintjén lényegesen kell emelnünk a termelés mű szaki-gazda sógi színvona­lát, és az egész csehszlovák népgaz­daság hatékonyságát döntő mértékben kell növelnünk. 1. AZ ALAPKUTATÁS FELADATAI A csehszlovák tudomány feladata az új Ismeretek gyarapítása és a vi­lág új tudományos ismereteinek köz­vetítése a fejlett szocialista társada­lom építése szükségletei számára. Mindez megköveteli, hogy a kutatási kapacitásokat a döntő fontosságú tu­dományos-műszaki fejlesztési felada­tokra összpontosítsuk, továbbá azt, hogy következetesebben használjuk ki a szocialista tudomány integrációja nyújtotta lehetőségeiket és következe­tesebben érvényesítsük a tudományos eredményeik gyakorlati alkalmazásá­nak új és hatékonyabb formáit. Az egyes tudományos ágazatokban a következőkre Irányítsuk a kutatást: A fizikai tudományágakban mélyít­sük el az alapvető ismereteket az elektronika, a számítástechnika és a gépipar anyagi, technológiai és alkat­részgyártási problémáinak megoldása érdekében, valamint a hatékonyabb energiatermelés, -átalakítás és -fel- használás érdekében. Fejlesszük a matematikai módszere­ket és eszközöket, és azok társadalmi gyakorlatban történő kihasználását. A föld- és űrkutatási tudományága­ikat a hazai ásványi nyersanyagbázis fejlesztésére, a kritikus feltételek kö­zötti lelőhely-feltárás problémáinak megoldására, az ásványi nyersanyagok dúsításának és kihasználásának töké­letesítésére irányítsuk. Szolgáltassunk alapadatokat a vízforrások feltárásá­ra, védelmére és területi kihasználá­sára, a légköri változások előrejelzé­sére, a környezetvédelmi és -formálá­si problémáik megoldására. A műszaki tudományokban teremt­sük meg a speciális fém- és összetett anyagok fejlesztésének feltételeit. Mé­lyítsük el az igényes energetikai be­rendezések szerkesztéséhez szükséges mechanikai rendszerek működésének kutatását. Nyújtsunk megfelelő alapis­mereteket az erősáramú technika, az irányító és automatizálási technika fejlesztéséhez, mégpedig a kiberneti- zálás és az elektronizálás fejlesztésé­vel kapcsolatban. A kémiai tudományokban mélyítsük el az anyag szerkezete és tulajdonsá­gai közötti összefüggések ismeretét. Szolgáltassunk megfelelő adatokat az Igényelt tulajdonságú új anyagok elő­készítéséhez és az új, a hagyományos­tól eltérő technológiai folyamatok ki­fejlesztéséhez, különös tekintettel a hulladéknélküli gyártást, a nyers­anyag- és energiatakarékosságot, vala­mint a környezetvédelmet elősegítő technológiai eljárások kidolgozására. A biológiában mélyítsük el azokat az ismereteket, amelyek lehetővé te­szik az élő organizmusok funkciójába történő ésszerű beavatkozásokat. Több alapadatot kell szolgáltatni az alkal­mazott molekula- és genetikai kuta­tás és az alkalmazott biológia, illetve a biokatalízis fermentáción és a bio­katalízisen alapuló eljárások számára, További biológiailag aktív anyagokat készítsünk elő egészségügyi, mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kihasználás­ra. A biológiai-mezőgazdasági, erdészeti és ökológiai tudományágakat az orga­nizmusok fejlődése törvényszerűségei­nek megismerésére kell ösztönözni, to­vábbá a talaj termőképességének fo­kozására és a talajvédelem növelésé­re, a civilizációs folyamatnak a bioszféra erőforrásaira történő hatásai megismerésére, valamint a környezet- védelmi és -formálási módszerek töké­letesítéséhez szükséges alapadatok megszerzésére kell irányítani kutatá­saikat. Mélyítsük el a növényi és ál­lati szervezetek produkciósképességét befolyásoló tényezők ismeretét, s já­ruljunk hozzá e szervezetek betegség és kártevők elleni védelméhez, vala­mint az egyéb nemkívánatos külső ha­tások elleni védelméhez. A biológiai-orvostudományokban mé­lyítsük el az emberi szervezet fejlő­dési mechanizmusainak ismeretét, és azt, hogy a civilizációs fejlődés felté­telei közepette miként hat rá a kör­nyezet. Szolgáltassunk megfelelő alap­adatokat a súlyos betegségek meg­előzése, diagnosztizálása és gyógyí­tása tökéletesítéséhez. A társadalomtudományokban az al­kotó marxista—lenlnista elvek alapján elemezzük a hazánkban és a világban végbemenő társadalmi jelenségeket, szorosan együttműködve a többi szo­cialista országgal. Teremtsük meg a párt programtevékenysége fejlesztésé­hez szükséges feltételeket, miközben figyelmünket a társadalmunk további gazdasági és szociális fejlesztésének döntő fontosságú feladataira összpon­tosítjuk. 2. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS FELADATAI Az Irányítás minden szintjén szer­ves kapcsolatot kell teremteni a mű­szaki fejlesztés terve és a népgazda­sági terv többi része, főleg a terme­lési terv, a műszaki-tervezési munkák terve, valamint az állóeszközök újra­termelési terve között. Az eddiginél (Folytatás az 5. oldalon) *881. U. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom