Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám, kedd
Az SZKP Központi Bizottságának beszámolójelentése (Folytatás az 5. oldalról) Mi hajlandók vagyunk kéz a kézben Amerikával, az európai államokkal, földrészünk valamennyi országával harcolni e valódi és nem csak vélt veszély ellen. A fegyverkezési versenyben egymás legyőzésére törekedni és számolni a nukleáris háborúban aratott győzelemmel, veszélyes őrültség. Általában elismerik, bogy a nemzetközi helyzet nagy mértékben a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikájától függ. Nézetünk szerint a két. ország közti kapcsolatok mai helyzete és a megoldandó nemzetközi problémák fontossága szükségessé teszi, hogy minden szinten párbeszédet folytassunk, méghozzá aktív párbeszédet. Mi, készen állunk erre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren döntő szerepük van a legmagasabb szintű találkozóknak. Ez így volt tegnap és így van ma is. A Szovjetunió normális kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal. Országaink nemzetei, valamint az egész emberiség érdekei szempontjából egyszerűen nincs más ésszerű megoldás. Elvtársakl Az elmúlt öt év alatt pártunk és a szovjet állam céltudatosan harcolt az európai békéért és biztonságért. Az európai kontinensen az enyhülés ellenségeinek törekvései ellenére, általában jól fejlődik a két rendszer országainak békés együttműködése. Egyre szélesebbek és gazdagabbak a politikai kapcsolatok. A külpolitika több fontos problémáját illetően, sikerül megtalálnunk a közös nyelvet. A gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok bővülnek és minőségileg változnak. Sokoldalú konferenciákat rendeztek az európai együttműködés különböző problémáiról. A kapcsolatok széles körű rendszerét építettük ki Franciaországgal. Gyakorlatilag szüntelen politikai párbeszédet folytatunk: különböző szinten, elsősorban V. Giscard d’Estaing elnökkel. Háromszorosára növekedett a szovjet- francia kereskedelmi forgalom. Több mint 300 témát tartalmaz a tudomány, a technika és a kultúra terén folytatott együttműködés. Nfoha nem értünk egyet Franciaország összes akciójával a nemzetközi porondon, kapcsolataink az enyhülés jelentős tényezője maradnak és további dinamikus fejlesztésüket szorgalmazzuk. Az 1970-ben kötött szerződés és további megállapodások alapján általában kedvezően alakultak kapcsolataink a Német Szövetségi Köztársasággal. Az •1978. és az 1980. évi találkozásunk Helmut Schmidt kancellárral, ugyanúgy, mint azelőtt a Willy Brandt-tal való találkozásaink, hozzájárultak az európai enyhüléshez és bővítették a kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet kapcsolatokat. Öt év alatt Nyugat-Né- metországgal folytatott kereskedelmünk csaknem kétszeresére nőtt. A gazdasági kapcsolatokban jelentős szerepük van a nagy terveknek, az Atom- más, az oszkolszki elektrometalurgial kombinát, vegyipari üzemek berendezéseinek szállításai, a gázvezetékek’ csöveinek és más berendezéseinek szállítása stb. Vannak azonban területek — és nőm Jelentéktelenek — amelyeken a Szovjetunió és az NSZK álláspontja alapjában ellentétes. Elegendő megemlíteni Bonn kísérletét, hogy időnként figyelmen kívül hagyja a Nyugat-Berlin- ről kötött négyoldalú megállapodást és több kérdésben ignorálja az NDK szuverenitását. A hetvenes években megkötött megállapodások szigorú és feltétel nélküli respektálását követeljük. Ez fontos országaink együttműködése, a kölcsönös megértés és az európai béke szempontjából. Bizonyos előrehaladást értünk el az Olaszországhoz fűződő kapcsolataink terén. Politikai kapcsolataink vannak, bővül a gazdasági együttműködés, nemzeteink kulturális gazdagságának kölcsönös megismerése. A barátság és a jószomszédság szilárd alapján fejlődnek a szovjet—finn kapcsolatok. Az érdemeknek megfelelően értékeljük Finnország és személyesen Kekkonen elnök hozzájárulását az európai biztonság megszilárdításához. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy gazdasági kapcsolataink is jól fejlődnek és sikeresen folytatjuk a nagy ipari objektumok közös építését. Készen állunk, hogy tovább fejlesz- szük jó kapcsolatainkat a szomszédos •Törökországgal, a hagyományos kapcsolatokat Görögországgal, örülünk, hogy sikeresen fejlődnek kapcsolataink Ausztriával, Svédországgal, Belgiummal, Ciprussal, és számos más európai országgal. Negyvenéves szünet után normalizáltuk kapcsolatainkat Spanyol- országgal. Ami a szovjet—brit kapcsolatokat illeti, azok sajnos stagnálnak — azonban nem miattunk. Véleményem szerint ez nem felel meg sem a Szovjetunió, sem Nagy-Britannia érdekeinek. Az európai kérdésekről beszélve nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy új, komoly veszély fenyegeti az európai békét. Elsősorban arról a NATO-dön- tősről van szó, hogy Nyugat-Európában új amerikai nukleáris rakéta-fegyvere kel telepítenek. Ez a döntés, nem „vá lasz“ az állítólagos szovjet veszélyre, nem jelenti a fegyverzet szokásos „korszerűsítését“, amint azt Nyugaton ál lítják. Ez nyilvánvalóan arra irányuló törekvés, hogy az európai katonai egyensúlyt a NATO javára változtassák meg. Meg kell érteni: a Szovjetunió szövetségesei ellen irányuló új ameri kai rakéták elhelyezése az NSZK, Olaszország, Nagy Britannia, Hollandia, vagy Belgium területén, nem hagyhatja érintetlenül az ezekhez az országokhoz fűződő kapcsolatainkat, nem is beszélve arról, milyen kárt szenved saját biztonságuk. Az említett országok kormányainak és par kimentjeinek megvan tehát minden okuk arra, hogy újból mérlegeljék ezt a kérdést. Az európai nemzetek létérdekei megkövetelik, hogy Európa más úton haladjon, azon az úton, amelyet Helsinkiben tűztek ki. Véleményünk szerint az európai értekezleten megkezdett folyamatnak nem szaluid megszakadnia. Az Európát aggasztó kérdések megoldása során alkalmazni kell a tárgyalások valamennyi formáját, a sokoldalú és a kétoldalú tárgyalásokat is. És most a Japánhoz fűződő kapcsolatainkról. Külpolitikájában uegatív momentumok nyilvánulnak meg — Washington és Peking veszélyes terveinek támogatása és a inilitarizálás •irányvonala. Nem gondoljuk azonban, hogy ez Tokió úgymond utolsó szava, bízunlk abban, hogy győzedelmeskedik az előrelátás és saját érdekeik megértése. A Szovjetunió továbbra is a szilárd és valóban jószomszédi kapcsolatokat szorgalmazza Japánnal. A nemzetközi porondon jelentősen megnőtt a latin-amerikai országok szerepe, többek között Mexikóé, BraElvtársak! A párt és az állam külpolitikai tevékenységének alapvető irányvonala a háborús veszély enyhítéséért és a lázas fegyverkezés megszüntetéséért folytatott harc volt és marad a jövőben is. Jelenleg ez a feladat különösen jelentős és szükség- szerű lett. A haditechnika fejlődésében ugyanis gyors és mélyreható változásod mennek végbe. Minőségileg újfajta fegyvereket, elsősorban tömegpusztító fegyvereket fejlesztenek ki. Olyan fegyverekről van szó, amelyeknek ellenőrzése, és így tehát a megállapodott korlátozások ellenőrzése is rendkívül nehéz, sőt néha megvalósíthatatlan lehet. A lázas fegyverkezés új fordulója veszélyezteti a nemzetközi stabilitást és jelentősen növeli a háború kitörésének veszélyét. A helyzetet bonyolítja, hogy az agresszív imperialista erők politikája már jelentősen fokozta a nemzetközi feszültséget, valamennyi veszélyes következményével együtt. Bizonyára nem létezik még egy olyan állam, amely az utóbbi években olyan sok konkrét és reális javaslatot terjesztett volna az emberiség elé a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb problémáit illetően, amint azt a Szovjetunió tette. Az emberiség számára legnagyobb veszélyt jelentő nukleáris fegyverek (korlátozásának problémájával kezdem. A Szovjetunió az értékelt egész idő alatt határozottan arra törekedett, hogy szüntessék be az ilyen fajta lázas fegyverkezest és akadályozzák meg a nukleáris fegyverek további fejlesztését a világban. Amint tudják, nagy munkát végeztünk a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról az Egyesült Államokkal kötendő szerződés előkészítésével kapcsolatban. Sóikat tettünk az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott, a kísérletek teljes betiltásáról szóló tárgyalások során. Jelentős kezdeményezést tettünk: bejelentettük és megerősítettük, hogy nem használunk nukleáris fegyvereket az olyan nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok ellen, amelyek nem engedik meg elhelyezését területükön. Ennél többet Is javasoltunk — a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését, a tartalékok fokozatos csökkentését a teljes felszámolásig. A Szovjetunió minden más tömeg- pusztító fegyverfajta betiltására is törekedett. A legutóbbi kongresszus óta ezen a téren so*k mindent sikerült elérnünk. Érvénybe lépett az a szerződés, amely megtiltja katonailag, ziliáé, Argentínáé, Venezueláé és. Perué. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Szovjetunió és a latin-ameri- kai országok kölcsönösein előnyös kapcsolatai kibővültek és készen állunk kapcsolataink további fejlesztésére. Jelentős tartalékaink vannak a Kanadához fűződő kapcsolataink fejlesztésében is. Továbbra is nyitva áll az út együttműködésünk és a többi kapitalista országgal való együttműködésünk további bővítéséhez, a legszélesebb együttműködés, a kormányokkal, parlamentekkel, vállalkozó körökkel. kulturális dolgozókkal és társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés bővítéséhez. Elvtársak, a békés egymás mellett élés politikája tehát, amelyet már V. I. Lenin tűzött ki, egyre nagyobb hatással van a mai nemzetközi 'kapcsolatokra. A hetvenes évek ezt nagyon meggyőzően bizonyították. Az élet megköveteli az összes or» szág gyümölcsöző együttműködését, az összes nemzet és az egész emberiség előtt álló békés, konstruktív feladatok megoldása érdekében. Ez az együttműködés nem utópia. Csírái, ha nagyon gyengék ts még, de mar léteznek. Ezeket észre keli venni, tisztelni és tovább fejleszteni. Hasznos együttműködés alakul ki a nemzetközi szervezetek keretében és számos ország között olyan területeken is, mint a nukleáris energia békés felhasználása, a járványok elleni harc, az írástudatlanság felszámolása, a történelmi és kulturális emlékeik védelme, a meteorológiai szolgálat. Országunk mindebben aktívan részt vesz. Reális alapja van tehát az államok közötti gyakorlati békés együttműködés további fejlesztésének. Enmük szükségszerűsége egyre nyilvánvalóbb. Elegendő, ha megemlítjük az olyan problémákat, mint az új energiaforrások felfedezése és kihasználása, az egyre szaporodó lakosság élelmiszerellátása, a világ természeti gazdagságának védelme, a világűr és a világóceán mélységeinek meghódítása. vagy más módon felhasználni az életkörnyezetet befolyásoló eszközöket. Előzetesen megállapodtunk a radiológiai fegyvereik betiltására vonatkozó szerződés fő elveiről. Folytatódik, lia megbocsáthatatlanul lassan is, a tár* gyalás a vegyi fegyverek betiltásáról. A békeerőik akciói eredményeképpen sikerült lelassítanunk Nyugat-Európában a neutron fegyverek fejlesztésének terveit. A nemzetek annál nagyobb' felháborodását váltja ki a Pentagonnak az az új törekvése, hogy e fegyverek Damoklész kardját helyezze az európai országok fölé. Ami minket illet, megerősítjük, hogy nem kezdjük el ezek gyártását, ha nem tűnnek fel más országokban és készen állunk olyan megállapodás megkötésére, amely végérvényesen betiltaná ezeket a fegyvereket. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országai néhány ikonkrét javaslatot tettek az európai katonai enyhülésre. Konkrétan azt szeretnénk elérni, hogy az európai konferencia résztvevői kötelezzék magukat: nem alkalmaznak egymás ellen elsőként nukleáris vagy hagyományos fegyvereket, azt, hogy ne terjesszék tovább a mai fegyvereket, s ne keletkezzenek új katonai tömbök Európában, sem a többi kontinensen. Az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseinek megvitatása és megoldása érdekében a Szovjetunió és szövetségesei európai értekezlet összehívását javasolták. Ez a (kérdés áll a mostani madridi értekezlet figyelmének középpontjában. További erőfeszítéseiket tettünk annak érdekében, hogy előrehaladást érjünk el a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon. A szocialista országok itt több mint a félútig nyugati partnereik elébe siettek. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, ha a nyugati országok továbbra is halogatni fogják ezt a tárgyalást és egyúttal fokozni fogják katonai erejüket Európában, figyelembe kell vennünk ezt a tényt. Az ENSZ határozatai, az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán is több olyan jelentős javaslatot hagytak jóvá, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei az elmúlt öt év során terjesztettek elő. A rfemzetközi biztonság megszilárdítására és a lázas fegyverkezés korlátozására vonatkozó szovjet javaslatok továbbra is érvényesek. A szovjet diplomaták és a külpolitikai front valamennyi dolgozója továbbra Is aktívan dolgozik ezek megvalósításán, a párt központi bizottságának vezetésével. Akcióink megfelelnek más országok és nemzetek vágyainak. Elegendő ha megemlítjük, hogy a különböző világrészek sok országa javasolta: Latin* Amerikán kívül, Afrikát és Közel* Keletet is nyilvánítsák atomfegyver- mentes övezetté, alakítsanak ki béke* övezetet Délkelet-Ázsiában, az Indiai- óceán és a Földközi-tenger térségében s mindez széles körű nemzetközi támogatást kapott. Az európai konferencia határozatai a gyakorlatban arra irányulnak, hogy egész Európa ilyen területté változzon. Elvtársakl Folytatjuk a harcot a nemzetközi helyzet mélyreható javításáért. Ezen a téren megbízhaló Iránytűt jelentett és jelent az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán meghirdetett böke-program. A mai nemzetközi helyzet új erőfe* szí léseket követel meg a háborús veszély elhárítására, a nemzetközi bíz* tonság megszilárdítására. Engedjék meg, liogy ezekkel a kérdésekkel kap* csolatban néhány javaslatot terjesz- szek a kongresszus elé. Amint tudják, az utóbbi években a világ egyes részein háborús tűzfész* kék keletkeztek, amelyek nemritkán nagy háborús tűzvésszé fajulhattak volna. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a konfliktusok megoldása nem könnyű. Sokkal könnyebb lenne a megelőzés, a tűzfészkek kialakulásán nak m egakadá 1 yozá síi . Európában például bizonyos mér* léikig ezt a célt szolgálják — és nem rosszul — a katonai bizalomerősítő intézkedések, amelyek az összeurópai konferencia határozata értelmében ér* vényesülnek. Arról van szó, hogy elő* re bejelentik a szárazföldi hadseregele katonai gyakorlatait, és megfigyelőket hívnak meg ezekre más országokból. Ezeket az intézkedéseket jelenleg az európai államok területén érvényesítik, a Szovjetunió nyugati területeit is beleszámítva. Már kijelentettük, hogy hajlandóik vagyunk tovább lépni és bejelenteni a haditengerészet és a lé* gíerő hadgyakorlatait is. Azt javasol* juk úqbói, hogy' előre jelentsék be a csapatok nagyobb átcsoportosítását. Most azt szeretnénk javasolni, hogy, lényegesen bővítsük azt a területet, amelyre ezek az intézkedések vonat* koznak. Hajlandók vagyunk kiterjeszteni a Szovjetunió egész európai ré* szere azzal a feltétellel, hogy a nyugati országok is megfelelően bővítik azt a területet, amelyre a bizalomerő* sitő intézkedések vonatkoznak. Van egy olyan terület, ahol a bl* zalomerősítő intézkedések kidolgozása és érvényesítése — természetesen sa- játosságaik figyelembevételével —t nemcsak rendezné a helyzetet, hanem lényegesen hozzájárulna az általános béike alapjainak megszilárdításához is. Ez a Távol-Kelet, ahol olyan nagyba* talmaik szomszédosak, mint a Szovjetunió, Kína és Japán. Amerikai támaszpontok is vannak ott. A Szovjet* unió hajlandó lenne konkrét megbeszéléseket tartani a bizalomerősítő intézkedésekről Távol-Keleten az összes érdekelt országgal. E nagy jelentőségű bizalomerősítő intézkedések javaslatainak előterjesztésekor abból indulunk ki, hogy ezek megvalósítása hozzájárul a haladáshoz a leszerelés kérdésében is. Továbbá: a Perzsa-öbölre vonatkozó javaslatainkkal kapcsolatban, néha azt mondják, hogy ezek nem vonatkoztathatók el a szovjet katonai kontingens afganisztáni tartózkodásának kérdésétől. Mit mondhatok erről? A Szovjetunió hajlandó önálló problémaként megállapodni a Perzsa-öbölről. Természetesen hajlandó részt venni az Afganisztán körüli helyzet részletes rendezésiében úgy, amint már erről előzőleg beszéltem. Nem elleneznénk azonban azt sem, ha az Afganisztánnal kapcsolatos kérdésekről a Perzsaöböl biztonsága kérdésével összefüggésben tárgyalnánk. Természetesen az afganisztáni problémának csakis nemzetközi vonatkozásait tárgyalhatnánk meg és nem Afganisztán belügyeit. Teljes mértékben szavatolni kell Afganisztán szuverenitását, és az el nem kötelezett ország státuszát. Ojból határozottan megfontolásra hívunk fel a stratégiai fegyverkezés területén. Nem engedhetjük meg, hogy a világ nemzetei a nukleáris háború ki- törésének veszélyében éljenek. A stratégiai fegyverkezés korlátozása és csökkentése rendkívül fontos probléma. Ami minket illet, készen állunk haladék nélkül folytatni az erre vonatkozó tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, miközben meg kell őrizni mindazt a pozitívumot, amit eddig ezen a téren elértünk. Természetesen ezeket a tárgyalásokat csakis az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján folytathatjuk. Olyan megoldást, amely egyoldalú fölényt biztosítana az Egye(Folytatás a 7. oldalon) 5. A béke megszilárdítása, a feszliltségenyhiilés elmélyítése és a lázas fegyverkezés megszüntetése
