Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám, kedd
Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése 1981. II. 24. 3 (Folytatás az 1. oldalról) Ha ä Szovjetunió bármelyik Lakosát megkérdeznénk, legyen az kommunista, vagy pártonkívüli, vajon mi jellemezte elsősorban pártunk útját az el' múlt években, azt felelnék: mindeneik előtt az, hogy sikerült megőrizni a békét. A legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek teljes szívből mondják: köszönjük a pártnak! Ma teljesen világos, hogy a Szovjetunió és szövetségesei jobban, mint bár- mikor azelőtt, a világbéke fő támaszai. A béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség további enyhüléséért folytatott harcunk mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a szovjet nép számára biztosítsuk a szükséges kíitső feltételeiket az országépítésben előtte álló feladatok teljesítéséhez. Etvtársnök és elvtársak! Az elmúlt években a párt, Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága szüntelen figyelmet fordított a szocialista országok barátságának és együttmű- k ödésének megszi 1 ár d í tásá ra. Velük közösen új, szocialista világot és az államok között a történelem során eddig nem tapasztalt, valóban igazságos, egyenjogú és testvéri kapcsolatokat építünk. Éppen így alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség országaival — Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Laosszal, Magyarországgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, Romániával és Vietnammal.- A társadalmi-gazdasági fejlődés és a nemzetközi politika valamennyi jelentős problémáját illetően elvhű nézet- azonosság uralkodott közöttünk. Ez a testvéri kommunista pártok tartós, kölcsönös együttműködéséneik eredménye, ami közös sikerünk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetősége között mélyen gyökerező kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van. Az elmúlt években harminchét legfelsőbb szintű baráti találkozóra került sor a Krímben. Protokoláris külsőségeik nélkül és elvtársi légikörben vitattuk meg kapcsolataink fejlődésének távlatait és a világpolitika kulcsfontosságú problémáit, meghatároztuk a jövő feladatait. Valamennyi találkozó hozott újat és hasznosat. A testvéri országok és pártok vezető képviselőinek szeretném őszinte iköszönetemet kifejezni ezért a jó együttműködésért. Párt- és kormányküldöttségeink rendszeresen találkoztak. Gyakorlattá váltak a központi bizottságok nemzetközi kapcsolatokért, az ideológiai és szervezeti pártmunkáért felelős titkárainak tanácskozásai. A Szovjetunió és a szocialista közösség országainak pártszervezeteit számos szál fűzi össze, minden szinten — a köztársaságok, kerületeik és területek szintjétől egész a járások és a nagy- vállalatok szintjéig. Élő és gyümölcsöző jelleget kapott az állami szervek, a társadalmi szervezeteik és a termelő kollektívák közötti együttműködés. A szellemi téren, az ideológia és a kultúra terén való szoros kapcsolatok az együttműködés tartós normáivá váltak. Az államok közötti viszonyt mindig nemzetközi kapcsolatoknak nevezik. Azonban csak a mi korunkban, a szocializmus világában váltak valóban a nemzetek közötti kapcsolatokká. Embereik milliói és milliói vesznek részt bennük közvetlenül Ez, elvtársnők és elvtársak, a szocializmus elvi vívmánya és nagy érdeme az emberiség iránt. Együttműködésünk mind több területet. ölel fel. Példaként megemlíthetjük az Interkozmosz programot. A testvéri országok űrhajósai nemcsak a tudományért és a népgazdaságért dolgoznak, hanem rendkívül jelentős politikai küldetést is teljesítenek. Engedjék meg, hogy erről a helyről szívélyesen üdvözöljem a világűr hőseit — a szocialista országok bátor fiait! A testvéri országok többségének alkotmánya is hangsúlyozza a Szovjetunióval való barátság és együttműködés gondolatait. Ez nagy bizalom a ml országunk iránt és mi hasonlóképp felelünk rá. A Szovjetunió új alkotmánya a szocialista országokkal való barátságot, együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást a szovjet külpolitika alapkövének tartja. Az elmúlt időszak meggyőzően bizonyította, hogy az európai, de az átfogó nemzetközi ügyekben is mily be-Elvtársnők és elvtársaki A XXV. kongresszus utáni időszak összességében véve nem volt egyszerű. Számos nehézség merült fel az ország gazdasági fejlődésében és a nemzetközi helyzetben egyaránt. Ennek ellenére elértük a kitűzött célóikat. Ez ismét a szocialista rendszer hatalmas lehetőségeiről, a szovjet nép áldozatkészségéről, lenini pártunk elvhű, osztályhű politikájának helyességéről tanúskodik. Ezzel valóban egyetemes jelentőségű problémát oldunk meg, mert ma egyetlen ország népe számára sincs lényegesebb, fontosabb kérdés, mint a béke megőrzése, valamennyi ember legalapvetőbb jogának, az életre való jog- nak a biztosítása. folyásos és ösztönző szerepet játszik a Varsói Szerződés és mindenekelőtt Politikai Tanácskozó Teslülete. Szerződésünk legfelsőbb politikai szerve, amely már korábban járhatóvá tette az összeurópai konferenciához vezető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésén számos új kezdeményező javaslatot tett, amelyek a világban nagy figyelmet keltettek. Fő céljuk az enyhülés megvédése, lendületesebbé tétele, az, hogy új lelket öntsenek bele. Ezekben az éveikben alakult meg együttműködésünk új szerve, a külügyminiszterek bizottsága. Azonban már most elmondható, hogy megalakít tása teljes mértékben bevált: megnövekedett a külpolitikai akciók egyeztetésének operatív jellege. A szövetséges fegyveres erők építése koordináltan folytatódott. Ez irányban, mint mindig, jó munkát vég zett a honvédelmi miniszteri bizottság. A Központi Bizottság tudatja a kongresszussal, hogy a szocialista országok katonai, politikai, védelmi szövetsége, hűen szolgálja a békét. Mindaz a rendelkezésére áll, ami a népek szocialista vívmányainak megbízható védelméhez elengedhetetlen. Mindent megtesz azért, hogy ez így legyen a jövőben is! Elvtársnőik és elvtársak! Távolról sem szeretnénk rózsás színekben ecsetelni a jelenlegi szocialista világ képét. Országaink fejlődésében* nehézségek is felmerülnek. A gazdaság intenzív fejlesztésére való átmenet, a nagy szociális programok megvalósítása és a kommunista tudat kialakítása — ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Időre és fáradhatatlan alkotó munkára van szükség. Természetesen tanulnunk kell egymástól. A testvéri országok a szocializmus építésének évei során sokoldalú, pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek össze a termelés szervezésében, az irányításban és a népgazdasági problémák megoldásában. Tudjuk például, hogy milyen jól működnek Magyarországon a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és vállalatok és hogy milyen értékes tapasztalatokkal rendelkeznek az NDK-ban a termelés ésszerűsítését, az energia-, nyersanyag- és anyagtakarékosságot illetően. Sok érdekes és értékes dolog található a szociális biztosítás rendszerében Csehszlovákiában. Bulgáriában és számos más európai szocialista országban megtalálták a mezőgaz- dasági-ipari kooperáció hasznos formáit. Tanulmányozzuk tehát, használjuk ki gondosabban és nagyobb mértékben a testvéri országok tapasztalatait. Közismert, hogy a kapitalizmussal folyó verseny döntő frontja a gazdaság területe, a gazdaságpolitika. A legutóbbi kongresszuson a többi testvérpárthoz hasonlóan elsőrendű feladatként tűztük ki a szocialista integráció további elmélyítését a hosszú távú célprogramok alapján. Ezek segítenek a népgazdaság legégetőbb, létfontosságú problémáinak megoldásában. Jelenleg folyamatban van ezeknek a programoknak a megvalósítása. Az integráció tempója fokozódik. Gyakorlatilag a gazdaság, a tudomány és a technikai valamennyi ágazatában szembe tűnőek a gyártásszakosítás eredményei. Már mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú megállapodás született e téren. Befejező szakaszában van a KGST-tagországok 1981— 1985-re szóló népgazdasági terveinek koordinálása. Ha a közös munka sikereiről beszélünk, jogos büszkeséggel említjük meg az olyan objektumokat, mint például a mintegy háromezer kilométer hosszú Szojuz gázvezeték, az új elektromos vezetékekkel bővített Béke energetikai rendszer, az uszty-ílimszki cellulózgyár, a mongóliai Erdenet fém- feldolgozó-, a kubai nikkelkombmát és számos más új létesítmény. És még sok munka vár ránk egész közösségünk jóléte érdekében. Az, amit a szocialista országok a gazdasági fejlődésijén és az emberek életszínvonalának növelésében elértek, egy egész korszak műve. Az elmúlt évek több szocialista állam népgazdasága szempontjából nem voltak a legkedvezőbbek. Mégis tény, hogy a KGST tagországai gazdasági növekedésének üteme az elmúlt tíz évben száz százalékkal volt gyorsabb, mint a fejlett tőkés országoké. A KGST tagjai alkotják továbbra is a világ legdinamikusabban fejlődő országainak csoportját. Az SZKP és a többi testvérpárt arra összpontosítja figyelmét, hogy az elkövetkezendő két ötéves terv a szó cialista országok intenzív termelési és. műszaki-tudományos kooperációjának időszaka legyen. Maga az élet diktálja a feladatot — a tervek egyeztetését az egész gazdaságpolitika egyeztetésével kell idegé szíteni. Olyan kérdések is szerepelnek napirenden, mint a gazdasági mechanizmusok szerkezetének a közelebb hozása, a kooperációban és a közös vállalatok létrehozásában részt vevő minisztériumok, egyesülések és vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok további fejlesztése. Erőink és forrásaink egyesítésének még számos más formája is lehetséges. Amint láthatják, elvtársak, számos új, nagy feladat vár ránk. Talán hasznos lenne, hogy ha ezeket a közeljövőben közösen vitatnák meg a testvérpártok vezető képviselői. A Szovjetunió, hasonlóan, mint szocialista partnereink, természetesen arra törekszik, hogy a kapcsolatok minden irányban kölcsönösen előnyösek legyenek. A Szovjetunió a testvéri országok ból gépeik és berendezések sok fajtáját, közlekedési eszközöket, közszükségleti cikkeket és egyes nyersanyagfajtákat kap. A Szovjetunió a szocialista piacra kőolajat, földgázt, éroet, gyapotot, fűrészárut és természetesen, különböző iparcikkeket szállít. Az elmúlt ötéves időszakban a KGST-or- szágoktól 90 milliárd rubel értékű árut kaptunk és a mi szállításaink elérték a 98 milliárd rubel értéket. Bármely szocialista ország gyorsütemű fejlődése, az olyan problémák, mint az energiaforrások és a nyersanyagok biztosítása, a tudomány és a technika legújabb ismereteinek a bevezetése elképzelhetetlen a többi testvéri országai való kapcsolatok nélkül. Az együttműködésünk során keletkező problémákat közösen oldjuk meg, valamennyi testvéri ország érdekei és a közös érdekek összehangolásának leghelyesebb útjait keressük. Ez például a kőolaj, a földgáz és más kölcsönös szállított nyersanyagok, iparcikkeik előnyös árainak megállapítására vonatkozik. Előfordul olyan rendkívüli eset is, amikor a barátoknak rendkívüli segítségre van szükségük. Ilyen volt például Vietnam esete, amely 1979-ben Peking barbár agressziójának áldozatává vált. A Szocjetunió és a többi szocialista ország Vietnamnak gyors ütőmben élelmiszert, gyógyszert, építőanyagot és haditechnikát szállított. Ilyen volt Kambodzsa esete is, amelyet Peking védencei — a polpotisták teljesen tönkretettek. Ez, elvtársak, a szocialista internacionalizmus a gyakorlatban, a szovjet emberek ezt az álláspontot megértik és helyeslik. Mindnyájunk érdeke, hogy a szocialista piac képes legyen kielégíteni közösségünk országainak növekvő szükségleteit. A gazdasági lehetőségek kölcsönös kiegészítéséből eredő hasznot természetesen nem lehet csak kereskedelmi szempontból megítélni. E feladat megoldása a gazdasági és pártvezetés felelősségteljes hozzáállását, a testvéri országok érdekei közötti szilárd összefonódás tökéletes megértését követeli. A Nyugattal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett vagyunk. Ez egyébként a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásának egyik tényezője. Itt azonban figyelembe (kell venni a tőkés országok politikáját is. Ezek az államok nem egy esetben a politikai nyomás eszközeként igyekszenek kihasználni a hozzánk fűződő gazdasági kapcsolataikat. Vajon nem erről tanúskodnak a különböző tilalmak és diszkriminációs korlátozások egyes szocialista országokkal szemben? Egészében véve le kell szögezni, hogy az elmúlt években országunknak bonyolult feltételek között kellett megoldania alkotó feladatait. Bizonyos szerepet játszott a világgazdasági konjunktúra visszaesése és az árak jelentős ingadozása. Az enyhülési folyamat lelassulása és a lázas fegyverkezés, amelyet az imperializmus kényszerít ki, nehezen érint minket is. Való tény, hogy az ideológiai harc is jelentős mértékben kiéleződött. A Nyugat számára ez nem csupán az eszmék konfrontációjára korlátozódik. A Nyugat a szocialista világ aláásá- sára és megbontására szánt eszközök egész rendszerét veti be. Az imperialisták és segítőik rendszeresen szerveznek ellenséges kampányokat a szocialista országok ellen. Mindazt befeketítik és kiforgatják, ami ezekben az országokban történik. A legfontosabb számukra, hogy az embereket eltérítsék a szocializmustól. Az elmúlt időszak eseményei szüntelenül újra bizonyítják, hogy osztály* ellenségeink tanulnak saját kudarcaikból. Egyre rafináltabb és alattomosabb mórion lépnek fel a szocialista országok ellen. Éppen ott jönnek létre a feltételek a szocialistaellenes elemek aktivizálásához, ahol az imperializmus felforgató tevékenysége mellett hibák és sikertelenségek is előfordultak. így volt ez a testvéri Lengyelországban, ahol a szocializmus ellenségei külső erőik támogatásával anarchiát keltenek, és az események alakulását az ellenforradalom irányába szeretnék terelni. Amint azt a LEMP KB legutóbbi plenáris ülésén leszögezték, Lengyelországiján veszélybe kerültek a szocialista állam alapjai. A lengyel elvtársak most arra törekszenek, hogy leküzdjék a válságos helyzetet. A párt harci képességének növelésére a munkásosztállyal és a dolgozókkal való szövetség megszilárdítására összpontosítanak, kidolgozzák a lengyel gazdaság helyreállításának konkrét programját. A szocialista Lengyelország számára jelentős politikai támogatássá vált a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek tavaly decemberi moszkvai találkozója. Ez világosan megmutatta, hogy a lengyel kommunisták, a lengyel munkásosztály és az ország dolgozói szilárdan támaszkodhatnak barátaikra és szövetségeseikre; a szocialista Lengyel- országot, a testvéri Lengyelországot nem hagyjuk magára, és nem engedjük meg, hogy bárki is bántsa! A lengyelországi események ismét azt bizonyítják, hogy a párt számára, vezető szerepének megszilárdítása szempontjából milyen fontos éberen figyelni a tömegek hangját, határozottan harcolni a bürokratizmus, a volun* tarizmus minden megnyilvánulása ellen, aktívan fejleszteni a szocialista demokráciát és megfontolt realista politikát folytatni a külgazdasági kapcsolatokban. A világszocializmus a történelem során különböző próbákat állt ki. Előfordultak bonyolult és válságos pillanatok egyaránt. A kommunisták azonban mindig bátran visszaverték az ellenséges támadásokat és győztek. így volt ez a múltban és így lesz a jövőben is. Senki sem vonhatja kétségbe közös elhatározásunkat, hogy megvéd- jük érdekeinket és megőrizzük a népek szocialista vívmányait! A népek béikéje és biztonsága igazságos ügyéért, a dolgozók érdekeiért harcolunk. A mi oldalunkon áll a marxista—leni- nista tanítás igazsága. Erőnk az egységben és az összeforrottságban van. A legutóbbi kongresszuson arról volt szó, hogy a szocialista államok 'közeledésének a folyamata valósul meg. Ez a folyamat tovább fejlődik. Nem hagyja azonban figyelmen kívül a nemzeti sajátosságokat és a történelmi hagyományokat. A szocialista országok társadalmi élete és gazdaságirányítása formáinak különbözőségében azt kell látni, ami a valóságban létezik — a szocialista életmód érvényesítése formáinak és módszereinek a gazdagságát. Tovább fejlődnek kapcsolataink azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Sokirányú a szovjet—jugoszláv együttműködés fejlődése“. A lefektetett alapelvek és megállapodások jó alapot teremtenek az együttműködés további bővítésére. A szovjet—jugoszláv barátság mélyen gyökerezik és jövőjében nem kételkedünk. A Szovjetunió szolidáris a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország békés, demokratikus, külső beavatkozás nélküli egyesítéséért folytatott harcával, és a vele való kapcsolatok elmélyítésére és gazdagítására törekszik. Külön kell megemlíteni Kínát. A KNK társadalmi-gazdasági fejlődésében az elmúlt húsz év 9orán szerzett tapasztalatok kemény leckét Jelente(Folytatás a 4. ol&alon) I. AZ SZKP NEMZETKÖZI POLITIKÁJA 1. A szocialista világrendszer fejlődése és a szocialista országok együttműködése
