Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-23 / 45. szám, hétfő

M ttl HmiTK iMUKflT A MSI PARTKDWFERENCIflK WťUft a— ----------------------------------■nngUBM— ----------------------------------------------------------------------------------,., . „ „ Je lentős sikerek szemléje Nagyon tömören értékelve a rozsnyói (Rožňava) járási párt- konferenciát, azt mondhatom, hogy magvas volt a beszámoló és az volt a vita is. A járás a la p szie r ve zet e i ik ü Id ö t te i n ak kétnapos tanácskozásán La­dislav Abrahám, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja vezette a CSKP Központi Bizottságának kül­döttségét. A delegáció tagjai voltak: Mikuláš Štefan, az SZLKP KB tagja, Rabay Zoltán, az SZLKP KB póttagja, Ján Kufko és Ivan Bajcura, a ke­let-szlovákiai kerületi pártbi­zottság elnökségének tagja és Ján Pap, a CSKP KB helyettes osztályvezetője. Ján Galo vezető titkár a be­számolóban joggal hangsúlyoz­ta, hogy a rozsnyói járás mél­tóképpen hozzájárult hazáink­nak a legutóbbi ötéves terv­időszakban .megtett előrehala­dásához. 1976-ban a járási pár (konferencia az elkövetkező időszakra egyebek között azt tűzte ki célul, hogy az ipari termelést 30—31 százalékkal gyarapítsák. Ezt a célt elérték, s a 6. ötéves tervidőszak terv­feladatait december 14-ig meg­valósítva az év végéig még 148 millió korona értékű ter­mékkel adott többet a társa­dalomnak a járás három ipari vállalata és 29 üzeme. Nagyot fejlődött a mezőgazdasági ter­melés is. Csak természetes, hogy a be­számoló és a vita egyaránt ki­emelte a dolgozók példás in unkakezdeményezését, amely lehetővé tette az eredmények elérését, s név szerint is ki­emelte azokat, akik ehhez a legnagyobb mértékben hozzá­járultak. Az előttünk álló jelentős fel­adatok teljesítésével összefüg­gésben kiemelték a gazdasági propaganda és agitáció fon­tosságát, amelynek egyebeik között arra kell irányulni, hogy a lemaradó munkakollek­tívák elérjék az átlagosak és a jobbak színvonalát, a job­bak pedig a legjobbak szint­jére emelkedjenek. A járási pártbizottság el­nökségének beszámolója ki­emelte a csehszlovákiai ma­gyar lakosság gombaszögi kul­turális ünnepségeinek jelentő­ségét nemzeteink és nemzeti­ségeink testvéri egységének el­mélyítésében. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kultúra fejlesztésében a CSEMADOK- kal való együttműködés a kö­zös célokon, a szocialista ha- zafiság, a proletár és szo­cialista internacionalizmus el­vein alapul. Ezzel összefüggés­ben tisztelettel emlékezett meg a közelmúltán elhunyt Lorincz Gyula nemzeti művész, a CSKP KB tagja, a Szövetsé­gi Gyűlés képviselője, a CSE- MADOK elnöke érdemes mun­kásságáról. A vitában felszólalt Ladislav Abrahám elvtárs is. Rámuta­tott, hogy a tanácskozást je­lentős sikerek szemléjének tarthatjuk. A konferencia az elkövetke­ző időszak feladatait kitűző határozat elfogadásával és a járási pártszervek megválasz­tásával fejezte be tanácskozá­sát. Vezető titkárrá ismét Ján Galo elvtársat választották meg. (gálj Nagyobb arányosságra kell törekedni Az SZLKP martini járási párt- konferenciáján a CSKP KB kül­döttségét Karol Martinka, az SZLKP KB tagja, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlo­vák Tervbizottság elnöke ve­zette. Jozef Ferianöik elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára az eredményekre és hi­bákra egyaránt rámutató beszá­molóban a járás gazdasági fej­lődését elemezve megállapítot­ta, hogy a kommunisták, a szó* cialista munkabrigádok, az ész- szerűsítők és az újítók kezde­ményező munkája alapján az or­szágos jelentőségű gépipari, fa­ipari és más üzemekben tovább emelkedett a termelés színvo­nala, s a gépipar szerkezeti át­építésében elért eredményekkel megszilárdult és távlatilag is stabilizálódott a Martini Nehéz­gépipari Művek gyártási prog­ramja. A beszámoló azonban a fo­gyatékosságok között arra is rámutatott, hogy amíg az át­lagbérek a 6. ötéves tervidő­szakban 15,8 százalékkal növe­kedtek, a munkatermelékeny­ség szakaszán csak 6,2 száza­lékos növekedést sikerült elér­ni. Az ilyen irányú fejlődésnek okvetlenül véget kell vetni, mert ez komoly problémákhoz vezetne a gazdasági egyensúly megtartásában. Martinka elvtárs felszólalásá­ban kiemelte, hogy nemcsak egy bizonyos időszak értékelé­séről van szó. Hangsúlyozta, hogy egy minőségileg teljesen új időszakba lépünk, melynek feltételei szigorúan megkövete­lik a társadalmi munkaterme­lékenység következetes növelé­sét. Az eddigi szocialista építés folyamán felhalmozott gazdasá­gi és tudományos-műszaki po­tenciálunk, főleg a dolgozók szakképzettségének állandóan emelkedő színvonala jó és meg­bízható alapot képez a minő­ségi fejlesztésben kitűzött cél­jaink eléréséhez. A feltételek azonban évről évre nehezebbek lesznek, mert a nyers- és az alapanyagok, az energia és a munkaerő forrásai korlátozot­tak, s csak minimális mértékben növelhetők. Martinka elvtárs a járás ered­ményeit értékelve megállapított ta, hogy a Martini Nehézgép­ipari Művek dolgozói jő példát mutattak a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében, s azt Is kezdeményezően vállal­ták, hogy az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusa évé­ben a Szovjetunióba irányuló szállítási feladataikat december 15-ig a kívánt mennyiségben és minőségben teljesítik. A gazda­sági és társadalmi fejlődés to­vábbi területeit értékelve arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a martini járás lakos­sága a 6. ötéves tervidőszak­ban több mint hat százalékkal növekedett, ugyanakkor a szán­tóterület hat százalékkal csök­kent. A mezőgazdasági terület csökkenését ezért okvetlenül meg kell akadályozni, s na­gyobb gondot kell fordítani a járásban minden négyzetméter­nyi földterület kihasználására. A konferencia vitájában a fel­szólalók részletesen elemezték az alapszervezetek munkáját a Erő és magabiztosság Február 23. — a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napja Hatvanhárom év telt el az­óta, hogy a fiatal Vörös Had­sereg 1918. február 23-án át­esett a tűzkeresztségen. Ekkor történt, hogy röviddel első egységeinek létrehozása után, a hiányosan felfegyverzett, csaknem teljesen kiképzetten forradalmi osztagok feltartóz­tatták a német militarizmus hordáit, meg védelmezték a forradalom bölcsőjét, Petrog- rádot. Jelen sorok írójának 1968-ban alkalma volt mégis­merkedni az akkor nyolcvan­egy éves Mihail Ogurcovval, aki részt vett a Téli Palota el­leni rohamban, majd a fiatal Vörös Hadsereg első ütközetei­ben. Ogurcov elmondta, hogy lyukas bakancsban, feslett ru­hában, dideregve indultak a csatába. Kenyeret napok óta nem láttak, húsról álmodni sem mertek. Napjában néhány maréknyi nyers búza jutott csupán a vöröskatonáknak, egy zsebrevaló száraz fű és újság­papír volt a füstölni. valójuk. Csupasz kezük a fegyver vasá­ra dermedt, foguk vacogott, de forradalmi elszántsággal indul­tak rohamra és elsöpörték az ellenséget. Ogurcov testvérhu- ga, Ója is együtt harcolt a vö- r ö sg á r d i s tákka 1. Ha rm i n c ha t o s lábán negyvenkettes bakancs lötyögött, botladozott, néha el is vágódott benne. Nem tágí­tott: újra és újra talpra ug* rótt és a férfiakkal együtt csépelte az ellenséget. Ogur­cov azóta elhunyt, de fényké­pe ma is ott látható Lenin- grádbam, a Forradalmi Mú­zeumban. Embertelenül nehéz körül­mények között küzdöttek a Nagy Október első katonái és a Narva—Pszkov térségben ví­vott első ütközet után még megannyi megpróbáltatással kellett szembenézniök. Vállal­ták és leküzdötték a megpró­báltatásokat. Helytálltak 14 ország intervenciós hadsere­geinek szorongató gyűrűjében, győztek a polgárháború ne­héz, zaklatott éveiben, küzdöt­tek és dolgoztak az első öt­éves tervek gyarapító Idő­szakában. A Nagy Honvédő Háiborút megelőző években, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, kö­vetve Lenin tanítását, fáradha­tatlanul folytatta a fegyveres erők védelmi képességének erősítését, ellátta korszerű fegyverekkel és más harci tech­nikával, nevelte parancsnoki és politikai kádereit. 1940-ben az ország hadiipara körülbelül 2 millió egyéni lőfegyvert, mintegy 40 ezer aknavetőt, s több mint 15 ezer tüzérségi löveget adott a hadseregnek. A Nagy Honvédő Háború kezde­tekor 19 akadémián, 210 tisz­tiiskolán és 68 továbbképző tanfolyamon több mint 300 ezer növendék és hallgató folytatta tanulmányait. A hitleri hadsereggel vívott gigászi küzdelem a szocializ­mus eszmélnek teljes diadalá­val végződött a népbutító és embergyűlölő eszmékkel szem­ben. Nagy árat kellett fizetni a győzelemért: húszmillió szovjet ember élete árán sike­rült megmenteni a világot a hitlerista leigázás fenyegető rémétől. A háború után, mint ismere­tes, az imperializmus agresz- szív körei semmiképpen sem akartak belenyugodni a szov­jet hadsereg győzelmei nyo­mán létrejött szocialista világ- rendszer létébe. Támaszkodva kezdeti atommonopóliumukra, lázas sietséggel hozzáláttak az agresszív katonai tömbök ösz- sze t ák o 1 á sá h oz, kiró bba n to t ták a hidegháborút, azzal a nem is leplezett szándékkal, hogy azt valóságos háborúvá változ­tassák. Minderre a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország saját védeLmi képessé­gének erősítésével, a Varsói Szerződés kollektív biztonsági szervezetének létrehozásával válaszolt. Ezen belül a főter- het kezdettől fogva a Szovjet­unió vállalta magára. Nem kétséges, hogy a szocialista országok szüntelen erősödése és a lenini külpolitika elvei­nek megvalósítása mellett a szovjet hadsereg ereje volt és maradt a világbéke megőrzé­sének legfőbb tényezője. Napjainkban még egyértel­műbb, mint vaLaha: a nemzet­közi imperializmus nem mon­dott le eredeti szándékáról, a szocializmus megsemmisítésé­nek tervéről. A szovjet had- sereg ereje, felkészültsége azonban ismételten meggondo­lásra készteti, hogy ezt a szándékát katonai eszközökkel próbálja megvalósítani. Mert a történelmi szükségszerűségnek megfelelően a Szovjetunió fegyveres erői az elmúlt évti­zedek folyamán Is töretlenül tovább fejlődtek. A szovjet párt- és államveze­tés, a szovjet nép áldozatkész munkálkodása, gondoskodása folytán létrejött az a realitás, amelynek legfőbb jellemzője, hogy az Egyesült Államok hadereje és a szovjet fegyve­res erők — tehát a két veze­tő nukleáris hatalom — között hadászati erőegyensúly alakult ki. Ez jellemzi a két vezető katonai koalíció erőviszonyait is. Ez az erőegyensúly a tartós béke megőrzésének fontos té­nyezője. Február 23-án, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napján szeretettel és tisztelettel köszöntjük a hat­vanhárom éves szovjet fegyve­res erőket, a világbéke leg­főbb oltalmazóit. Ugyanakkor a szovjet néppel, s a többi testvéri szocialista ország né­peivel vállvetve folytatjuk kö­zös küzdelmünket a szocializ­mus vívmányainak megbízható védelméért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, az új világháború kirobbantásának megakadályozásáért, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, a népek közötti barát­ság és egyetértés erősítéséért. BERTALAN ISTVÁN Kedvező fejlődés (ČSTK) — A trenčíni járás Ipari és mezőgazdasági termelé­se a hatodik ötéves tervidőszak­ban 30 százalékos növekedést ért el — szögezte le a trenčíni járási pártkonferencián elhang­zott beszámolójában Dušan Šiš- miš vezető titkár. A legsikere­sebb a gépipari termelés volt. A mezőgazdászok a legjobb eredményeket a gabona, a kom­ló és a hüvelyesek termeszté­sében érték el. Lemaradtak vi­szont a burgonya, a cukorrépa és más termékek szállításában. A járás életszínvonalának emelkedéséről tanúskodik az a tény, hogy csaknem minden nyolcadik polgár új lakásba költözött az elmúlt öt év során. A beszámoló számos fogyaté­kosságra is rámutatott. Bíráló- art foglalkozott a műszaki fej­lesztés színvonalával. Leszögez­te, hogy ezt a következő idő­szakban a szocialista országok­kal folytatott hatékonyabb együttműködés révén nagymér­tékben meg kell gyorsítani. A trenčíni kommunisták a vi­tában kicserélték tapasztalatai­kat a járás gazdasági és társa­dalmi életének több területéről, elmondták észrevételeiket, ja­vaslataikat. Különösen hasznos volt a Stará Turá-i Chirana ve­zérigazgatójának, Pavol Zeman- nak a hozzászólása, aki a komp­lex intézkedések érvényesítésé­ről beszélt. Rámutatott néhány akadályozó tényezőre is, mint amilyenek a szállítói-megrende­lői kapcsolatok. A vitában felszólalt Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára, a CSKP KB küldöttségének veze­tője. Elmondta, hogy a kommu­nisták elsőrendű feladata a kö­vetkező időszakban az, hogy alkotó módon érvényesítsék a gyakorlatban a komplex intéz­kedéseket, és mindent megte­gyenek a hetedik ötéves terv­időszak első évi feladatainak si­keres teljesítése érdekében. Fejlődésünk kedvező — mon­dotta —. Ez viszont nem jelen­ti azt, hogy megtűrjük a fegyel­mezetlenséget, bírálat és szank­ciók nélkül nézzük a hanyag­ságot. A tanácskozás szüneteiben a küldöttek megtekintették a já­rás dolgozói által gyártott ter­mékek kiállítását. A fogyasztói cikkeket, megmunkáló gépeket, üvegipari termékeket bemutató kiállítást esztétikusán elrende­zett panelok és faliújságok egészítik ki, amelyek az üzemek és vállalatok dolgozóinak mun­ka- és társadalmi tevékenységét dokumentálják. járás vállalatai, intézményei és szervezetei előtt álló igényes feladatok biztosításában. Az üzemek és az egyes munkahe­lyek dolgozói a pártkonferen­cia alkalmából értékes kötele­zettségvállalásokkal köszöntöt­ték a CSKP XVI. kongresszusát és a CSKP megalapításának 60. évfordulóját. A Martini Nehéz­gépipari Müvek Ql-es üzemének dolgozói a konferencia első napján rendkívüli műszakokat tartottak, melyben legyártottak hat mezőgazdasági traktort, összesen egymillió 80 ezer ko­rona értékben. (makrai) Növelni kell a politikai munka hatékonyságát (CSTK) — A žilinai járási pártbizottság jelentése, amelyet Milan Goruša vezető titkár is­mertetett, megállapította, hogy a járás dolgozói a kom­munisták vezetésével teljesítet­ték a hatodik ötéves terv dön­tő fontosságú feladatait. A járás gazdasági potenciálja az értékelt időszakban 12,6 milliárd koronára emelkedett, fokozatosan növekedett az évi ipari termelés — 4,8-ről 7,1 milliárd koronára. A leggyor­sabb ütemű a gépipari, a vegy­ipari és a famegmunkáló ter­melés volt. Az elmúlt ötéves tervidőszakban több mint hét- milliárd koronát fordítottak be­ruházásokra, 7000 új lakást építettek, tovább szélesítették a szolgáltatások hálózatát. Jó eredményeket értek el a mező- gazdasági termelés terén is. Kommunista igényesség, bírá­ló szellem, alkotó légkör jelle mezte a žilinai pártkonferencia tanácskozását és vitáját. A vi­tában felszólalók nagy többsé­ge rámutatott, hogy az ipar és a mezőgazdaság egyes szaka­szaiban, a termelésben és az irányításban szükséges, hogy tovább mélyítsük a párt vezető szerepét. A hetedik ötéves terv­időszak igényes feladatainak teljesítése érdekében szükséges — hangsúlyozták a felszólalók —, hogy növeljük a politikai munka hatékonyságát, A vitában felszólalt a CSKP KB küldöttségének vezetője, Jindrich Poledník elvtárs, a CSKP KB titkára. Felszólalásá­ban elismerően szólt a konfe­rencia küldötteinek igényes és bíráló hozzáállásáról. Bizonyító esztendők A nyitrai (Nitra) járási párt­konferencia tárgyilagosan érté­kelte az elmúlt időszak sikereit és gondjait. A pártbizottság je­lentését František Talar, a járá­si pártbizottság vezető titkára terjesztette a konferencia elé. Hangsúlyozta: örvendetes, és mindenképpen biztató, hogy a járás népgazdaságának fejlődé­si üteme gyorsabb volt, mint a megelőző időszakban, pedig a körülmények nehezebbek vol­tak. Ennek ellenére az ipari termelés terjedelme 36,2 száza­lékkal, a mezőgazdasági terme­lés összértéke pedig 24,8 száza­lékkal növekedett. Ez annak köszönhető — ecse­telte a Zlaté Moravce-i Calex hűtőszekrénygyár példáján Dio- níz Urbanský, a vállalat igaz­gatója —, hogy szilárdult a kommunisták cselekvő egysége, felelősségteljesebbé vált az alapszervezetek munkája. A komplex intézkedések beveze­tése révén a tényleges teljesít­ményt honoráló bérrendszerben dolgozó szakmunkások szám­aránya meghaladta a 60 száza­lékot. A hetedik ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai célkitűzései­nek elérése — fejtette ki véle­ményét vitafelszólalásában Ján Janik elvtárs, a CSKP KB kül­döttségének vezetője, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára — továbbra is szüksé­gessé teszi az irányítás, a vál- lalati munkaszervezés tökélete­sítését. Közfelfogássá kell ten­ni, hogy ez nem kampányszerű feladat, hanem szerves része annak a széles körű intézkedés- sorozatnak, amelynek végső cél­ja a munka minőségének a ja­vítása. Az új iránti érzékenység fon­tos elemévé vált a pártalapszer- vezetekben és a vállalatokban, a mezőgazdasági üzemekben, állami intézményekben dolgozó kommunisták munkájának, al­kotó kezdeményezésének. En­nek legfontosabb bizonyítéka, hogy a járás dolgozói 189 mil­lió 835 ezer korona értékű vál­lalást tettek a tervidőszak első éve feladatainak túlteljesítésére, a XVI. kongresszus és a párt megalapítása 60. évfordulójá­nak tiszteletére. A tanácskozás határozatokba foglalta a következő időszak .legfontosabb tennivalóit. A párt- bizottság vezető titkárául ismét František Talar elvtársat vá­lasztották. (szombath)

Next

/
Oldalképek
Tartalom