Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám, szombat

TOVÁBBI SZOVJET HITEL LENGYELORSZÁGNAK Bolgár javaslat Genfben (ČSTK) — Genfben folytatja munkáját a leszerelési bizott­ság. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló megállapodás megkötését sürgette felszólalásában Ger- hard Herder, az NDK képvise­lője, s hangsúlyozta, hogy ez jelentős mértékben Járulna hozzá a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez és a háborús veszély csökkentéséhez. India, Jugoszlávia, Mexikó és más országok képviselői is tá­mogatták azt a Javaslatot, hogy hozzanak létre mihamarább kü­lönleges munkacsoportot a kér­dés megtárgyalására. A bizottság csütörtöki ülésén a bolgár küldöttség javaslatot terjesztett elő azon országok biztonságának fokozott szavato­lásáról, amelyek nem rendel­keznek atomfegyverekkel. ENSZ Vita az emberi jogokról (ČSTK) — Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága megkezdte a ,,népek joga az önrendelkezésre és a jog érvényesítése azoknál a népeknél, amelyek gyarmati sorban vagy idegen megszállás alatt élnek“ kérdés vitáját. Va­lerian Zorin szovjet képviselő a bizottság csütörtöki ülésén hangsúlyozta, hogy az imperia­lista és gyarmatosító erők nem hagynak fel a nemzeti felsza­badító mozgalmak elnyomására irányuló politikájukkal. Zorin szólt a pretoriai rendszernek nyújtott nyugati segítségről és az Egyesült Államok egyéb tör­vénytelen akcióiról. Afganisz­tánnal kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió nem avatkozik az ország belügyeíbe, az Imperialista erők azok, ame­lyek csatlósaikkal hadüzenet nélküli háborút folytatnak Af­ganisztán ellen. Nő a kölcsönös árucsere (ČSTK) — A Szovjetunió to­vábbi, több mint egymilltárd dolláros pénzhltelt nyújt Len­gyelországnak, ezenkívül 200 millió dollár értékben sokféle árut és nyersanyagot szállít hosszú lejáratú, tízéves hitelre. Ezt Mleczyslaw Jagielskl, a len­gyel miniszterelnök első helyet­tese közölte abban az Interjú- baji, amelyet a PAP hírügynök­ségnek adott a kőt ország gaz­dasági együttműködéséről. Mint elmondotta, ez a segítség azon a 670 millió dollár értékű pénz- és áruhitelen felül értendő, amelyet az orzság a múlt év utolsó hónapjaiban már megka­pott. Jagielskl emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunió — jól­lehet saját gabonatermése sem volt kielégítő — tavaly mégis 500 ezer tonna gabonát szállí­tott Lengyelországnak. Jagielskl elmondta: decembe­ri moszkvai látogatása alkal­mával javaslatot tett arra, hogy a Szovjetunió vegyen részt olyan lengyel Ipari objektumok befejezésében, amelyeknek az építését a korlátozott beruházá­si lehetőségek miatt félbe kel­lett hagyni. A továbbiakban a lengyel energiaigények kielégí­tésében vállalt szovjet szerepet méltatta, de rámutatott, hogy az import önmagában nem le­het távlati megoldás: Lengyel- országnak — más KGST-orszá- gokhoz hasonlóan — erősen ki kell vennie részét a szovjet energiabázis fejlesztéséből. Nyikola] Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Ryszard Karski lengyel külke­reskedelmi és tengergazdálko­dási miniszter Moszkvában csü­törtökön jegyzőkönyvet írt alá az 1981-es szovjet—lengyel ke­reskedelmi árucseréről. A Jegy­zőkönyv szerint a kölcsönös kereskedelmi árucsere értéke At afgán egészségügy nagy gondot fordít az anyákról és a gyer­mekekről való gondoskodásra. Felvételünkön afgán gyerekek egy egészségügyi központban megelőző vizsgálaton vesznek részt (ČSTK-felvétel) az Idén eléri a 8,4 milliárd ru­belt, tehát magasabb lesz, mint tavaly volt. Megállapodás Ustrzykában (ČSTK) — A délkelet-lengyel­országi krosnenskól vajdasági Ustrzykában tegnap reggel meg­állapodást írtak alá a sztrájko­ló parasztok képviselői az Andrzej Kacal mezőgazdasági miniszterhelyettes vezette kor­mánybizottsággal. A megállapo­dás többek között új mezőgaz­dasági felvásárlási árak beve­zetését, valamint az állami köz- igazgatási szerveknek a lengyel népgazdaság egyes ágazataival fenntartott új kapcsolata létre­hozását Irányozza elő. Az ustr- zykal megállapodás elérését szabták feltételül az egy nap­pal korábban létrejött rzeszovi megállapodás érvénybe lépése­ként. A vajdaság kisparasztjal az év elejétől követelték az ún. „Parasztszolldarltás“ független szakszervezet bejegyzését, és követelésüket sztrájkokkal s a rzeszovi vajdasági szakszerve­zeti tanács épületének elfogla­lásával próbálták alátámaszta­ni. A parasztok akciói kezdettől fogva támogatták a Walensa-féle Szolidaritást, melynek vezetői rendszeresen meglátogatták Rzeszovot és Ustrzykát, sztráj­kokra buzdították a paraszto­kat, és egyeztették követelései­ket a maguk céljaival. A Lengyel Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint isme­retes, február 10-én elutasította az ún. „Parasztszolidaritás“ be­jegyzési kérelmét. Tiltakozás a „Szolidaritás" provokációi ellen Lengyelországban a Jaruzels- ki kormány hivatalba lépése óta 11 nap telt el. Annak elle­nére, hogy láthatóan felgyor­sult a vitás problémák rendezé­se, újabb provokációk tapasz­talhatók, egyebek között a gom- bamődra szaporodó különböző bulletinek és röplapok formájá­ban. E nyomtatványok ,,minő­ségéről“ fest képet a Trybuna Ludu tegnapi számában. A Szo­lidaritás nevű szakszervezetnek a gdynlai kikötőben működő bl- zottsága „információs bulletin­jének“ 99. számában nem áta- lották összehasonlítani a len­gyel üzemekben és vállalatok­ban uralkodó helyzetet a hitle­ri koncentrációs táborok körül­ményeivel. A gdyniai kikötő valamennyi dolgozója nevében a vállalat 27 pártalapszervezetének képvise­lői élesen tiltakoztak a Szoli­daritás felháborító eljárása el­len. 1981 II. 21. MADRID Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hel­sinki Záróokmányát aláíró or­szágok madridi találkozóján a küldöttségek hozzáláttak a zá­ródokumentum megszerkeszté­séhez. Ezzel döntő szakaszába lépett a múlt év novemberé­ben megkezdődött tanácskozás. A karácsonyi szünet előtt be­terjesztett több mint nyolcvan Javaslat vitájában, amely a múlt héten zárult le, a nyu­gati országok, elsősorban az Egyesült Államok, ahelyett, hogy az előrehaladást segítő (kezdeményezéseket szorgal­mazták volna. Ismét a Kelet és a Nyugat közötti szembenál­lást növelő témákra összponto­sították figyelmüket. A szocialista országok a 'kö­zel három hétig tartó vita so­rán érvekkel támasztották alá a mintegy 50 javaslatukat, amelyek mind a résztvevő or­szágok különböző területeken való együttműködésének bőví­tésére, az államok közötti bi­zalom erősítésére Irányulnak, s rámutattak, hogy számos kér­désben lehetőség van az ál­láspontok közelítésére, a min­den fél számára elfogadható megoldás kidolgozására. Ugvanakkor következetesen hangsúlyozták azt az állás­pontot, hogy a helsinki Záró­okmányt egységes egészként kell kezelni s az egvüttmfíkö- dés minden területével, az egyes ajánlásokkal azonos mó­don kell foglalkozni. A találkozó tárgyalásainak középpontjában a katonai eny­hülés kérdései állnak. A ta­lálkozón — a Varsói Szerző­dés tagállamainak álláspontját képviselve — eredetileg a len­gyel küldöttség terjesztett elő javaslatot, hogy hívjanak ösz- sze Varsóba európai katonai enyhülési és leszerelési konfe­A TUSlKflZO DM HNUSU renciát. A lengyel Javaslatot követően ebben a tárgyban ro­mán, jugoszláv, svéd és fran­cia Javaslatot Is benyújtottak. Sajnos, a találkozó e fő kér­désében, a konferencia össze­hívásának ügyében sem hozott haladást a vita. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küldöttségei kifejtették, hogy a lengyel Ja­vaslat, amely szertat a varsói konferenciát több szakaszban lehetne megrendezni, a Varsói szerződés korábbi állásfogla­lásain alapul. Felszólalásaik­ban részletesen megindokolták az indítványt s hangsúlyozták, hogy az reális, nyílt és de­mokratikus: nem támaszt elő­feltételeket, kész bármely résztvevő javaslatainak meg­tárgyalására, tiszteletben tart­ja az államok biztonsági érde­keit. Egyúttal nem zárkóztak el az elől, hogy tárgyalási alapul a madridi találkozó el­ső szakaszában előterjesztett többi javaslat reális elemeit Is figyelembe vegyék. Az eddigi vita azonban nyil­vánvalóvá tette, hogy a NATO- országok nem hajlandóik mó­dosítani merev álláspontjukat. A nyugati küldöttségeik — Wa­shington nótáját fújva — ki­zárólag a francia javaslat alapján mutattak hajlandósá­got arra, hogy a konferencia kérdésével foglalkozzanak. Ez a francia beterjesztés azonban — bár címében európai lesze­relési konferenciát ajánl — egyetlen leszerelési Intézke­désre sem tesz javaslatot. Ehe­lyett minden konkrétum nél­kül, csak katonai bizalomerő­sítő Intézkedésekről szól. Rá­adásul ezek elfogadását a kon­ferencia megtartásának előfel­tételéül szabja, és nem tesz említést a nukleáris fegyve­rekről sem. Negatív eleme a francia javaslatnak, hogy „az Atlantl-őceántől az Uraiig“ ter­jesztené ki ezeknek az intéz­kedéseknek az érvényét. A szocialista országok kül­döttel a francia javaslattal kapcsolatban rámutattak, hogy a fenti, földrajzilag talán tet­szetős meghatározás katonai- stratégiai szempontból elfo­gadhatatlan, mert figyelmen kívül hagyla egyebek között az Atlanti-Óceánon cirkáló ten* geralattjárőkat, amelyeknek nukleáris rakétái a kelet-eu* rőpal országokat veszik célba. Született pedagógus Nyikolaj Kiszlicin, az SZKP XXVI. kongresszusának küldötte Hat évvel ezelőtt Klszllcln, a leningrádi Bolsevik Gépgyár dolgozója megszerezte az or­szág legjobb ifjú esztergályosa címet. Szaktudása mellett főleg akaraterejének köszönheti ezt a győzelmet, hiszen csak többszö­ri nekifutásra jutott el a döntő­ig. A Munka Vörös Zászlaja Ér­demrendjét viszont nemcsak kiemelkedő munkateljesítmé­nyeiért, hanem több évi, áldo­zatos nevelő munkájáért is kap­ta. Az üzemben a fiatal eszter­gályos született pedagóguste­hetségnek tartják. Nyikolaj Kiszlicin, a szer­számkészítő részleg legjobb esztergályosa, brigádvezető, ér­dekes kísérletbe kezdett: a vál­lalati szakmunkásképző frissen végzett fiataljaiból állítja össze brigádját. A brigád összetétele évről évre változik, de ez nem megy a munka rovására. Ellen­kezőleg, minden évben elsőosz­tályú káderek kerülnek ki Kisz- licln sajátos „egyeteméről“, és gazdagítják az üzem többi bri­gádját. Figyelemreméltó, hogyan éri el ez a harminchat éves fiatal­ember, hogy az a 8—10 tizen­éves fiú, akiknek gyakorta „mindenről“ van saját elképze­lésük, csak épp a munkafegye­lemmel és a kötelességtudattal állnak hadilábon, szinte hete­ken belül a brigád vezetőjük szemével kezdik szemlélni kör* nyezetüket. — Nem a brigádvezető, ha* nem a kollektíva szemével —■ * mondja Kiszlicin. — Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a brigád és a kollektíva nem egy, és ugyanaz. A brigád pusztán a munkaszervezés egyik formája, és csak sok küzdelem árán vá­lik közösséggé. Az új brigád egyes tagjai néha olyan dolgo­kat művelnek, hogy azt hiszem, már feladom. De azután min­den rendbe jön, meg tudom győzni a gyerekeket. Ha vala­melyikük lázong, hogy a rábí- zott munkát nem egy, de két! műszak alatt sem lehet elvé­gezni, csak ennyit mondok: fél műszak alatt megcsinálomi Stoppold az időtl És nekiállok dolgozni. Ez a legnyomósabb érv, a meggyőzés legjobb mód­,aV% És mit vár Nyikolaj Kiszlicin a kongresszustól? — Most tanítok, a párt XXVL kongresszusán pedig én szeret* nék tanulni. Sokat tanulni, hogy lépést tudjak tartani azokkal a feladatokkal, amelyek a párt, az ország előtt állnak. így sze-t retném meghálálni a bizalmat, hogy megválasztottak a kong­resszusa küldöttévé. (gMÍ Veszélyes NATO-tervek Fokozódó tiltakozás a nukleáris fegyverkezés ellen (ČSTK) — Bernardd Rogers tábornok, a NATO nyugat-euró­pai erőinek főparancsnoka az amerikai képviselőház hadügyi bizottságában azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak és NATO-partnerelnek azon kell lennlök: Nyugat-Eurőpában le­gyenek stratégiai és nem stra­tégiai nukleáris fegyverek és hagyományos fegyverek egy­aránt. Az USA szövetségeseitől azt követelte, hogy teljesítsék katonai költségvetésük évi nö­velésére tett kötelezettségválla­lásukat, fokozzák harci készült­ségüket, növeljék fegyveres erőik számát, és fogadják be területükre a legújabb típusú tömegpusztító fegyvereket. Ro­gers támogatta a neutronfegy­verek nyugat-európai elhelyezé­sére vonatkozó terveket Is. A tábornok mindezt az állítólagos „szovjet veszély“ elcsépelt szó­lamával, az Egyesült Államok Szovjetunióval szembeni „lema­radásával“ Indokolta, és azt ál­lította, hogy a Nyugat katonai erejének fokozása hozzájárul az enyhüléshez. • • • A francia békemozgalomnak a nukleáris fegyverkezést és a neutronbombát elítélő nyilatko­zatát már több mint százezer ember írta alá. Ezt az Országos Francia Béketanács közölte Pá­rizsban, és úgyszintén teljes tá­mogatásáról biztosította az NSZK-ban, Nagy-Britannlában, Belgiumban, Hollandiában ős a skandináv országokban kibonta­kozó hasonló mozgalmakat. A török közvéleményt is ko­molyan aggasztja az a brit saj* tóban lábra kapott hír, misze­rint a neutronfegyverek elhe­lyezésére legalkalamasabb or- szágok az NSZK és Törökor­szág. A Cümhurlyet című anka­rai lap tegnapi számában hang­súlyozta, hogy a neutronfegy- verek nyugat-európai elhelye­zésére tett sikertelen kísérletek után Washington más államok­kal számol agresszív polltlká-> jának megvalósításában. Kanadát és az Egyesült Álla­mokat sem szabad a katonai kép egészéből kihagyni. E ja­vaslat tehát a konferencia In­tézkedéseinek hatályát a Szov­jetunió egész európai területé­re kívánja kiterjeszteni, hogy ezáltal stratégiai előnyt bizto­sítson az Egyesült Államok­nak. Ugyanakkor szemben a nyílt és minden reális javaslat megtárgyalását lehetővé tevő lengyel Indítvánnyal, előfelté­teleket támaszt a konferencia megtartására. Eddig sem az Egyesült Ál­lamok, sem szövetségesei nem álltak elő semmiféle építő el­gondolással az európai enyhü­lés előmozdítására, sőt azelől Is elzárkóztak, hogy tárgyila­gos szellemben megvitassák a szocialista és más államok ja­vaslatait. Az érdemi munka e napokban, a dokumentumok szerkesztésének szakaszában, nem annyira az üléseken, mint Inkább a különböző küldöttsé­gek közötti nem hivatalos ta­lálkozókon folyik. A szocialis­ta országok részéről megvan az akarat ahhoz, hogy Madrid újabb lépést jelentsen földré­szünk békéjének megszilárdí­tásához vezető úton, a béke­szerető emberiség azonban a találkozó többi résztvevőjétől Is elvárja, hogy konstruktív módon foglaljon állást az eu- rónal katona! enyhülés kérdé­seihez. a konfrontáció veszé­lyének csökkentéséhez. PROTICS JOI.ÄN ássa Baszk-földön (ČSTK) — A spanyol Baszk­földön újabb emberrablások történtek. Bilbaóban elrabolták az osztrák és a salvadori kon­zult, míg Pamplonában az uru­guayi konzult. Az elrabolt kon­zulok sorsáról nem érkeztek semmiféle hírek. Mindhárom esetben azonos „forgatókönyv“ szerint dolgoz­tak az emberrablók: a fegyve­res támadók behatoltak az ál­dozatok házába, majd Ismeret­len helyre szállították őket. A' többi családtagot az emberrab- lók bűntársai feltartóztatták, és nem engedték meg, hogy te­lefonáljanak a rendőrségnek. Általános a vélemény, hogy az akciót a szélsőséges nacio­nalista ETA szervezet tagjai kö­vették el, akik az utóbbi évek­ben már 27 emberrablást hajtot­tak végre. Terrorakcióikkal akarják felhívni a figyelmet nemcsak a Baszk-föld Spanyol- országtól való elszakítására vo­natkozó követelésükre, hanem azokra a megtorlásokra, ame­lyeknek a szervezet bebörtön­zött foglyai vannak kitéve. Egy ETA-tag „rejtélyes“ halála a hét elején hatalmas tüntetése­ket váltott ki Spanyolországban, Az ETA most valamennyi Baszk­földön állomásozó külföldi kon­zul elrablásával fenyeget. Hondurasi akciók Nicaragua ellen (ČSTK) — Nicaragua északi részein hondurasi katonák foly­tatják határ menti provokációi­kat. A managual honvédelmi minisztérium tegnapi közlemé­nyében adta hírül, hogy február 16-án és 17-én hondurasi fegy­veres egységek behatoltak Ni­caragua területére, és megtá­madták a határőröket. A nlra*« raguai kormány élesen tiltako­zott a hondurasi hatóságokhál az akelő miatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom