Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám, kedd

A sie tem alkotósok útját egyengetik Beszélgetés Robert Jurákkal, a prágai DILIA színházi és irodalmi ügynökség igazgatójával Mielőtt kiadónk gondozásá­ban megjelenik egy külföldi szerző műve vagy külföldön csehszlovákiai szerző alkotása, a megjelenés előkészítésében nagyon fontos szerepet töltenek be a szerzői jogvédő hivatalok. Szlovákiában a Lita irodalmi ügynökségre, a CSSZK-ban pe­dig a DILIA elnevezésű színházi és irodalmi ügynökségre tarto­zik az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások kia­dásával vagy felhasználásával kapcsolatos jogviszonyok rende­zése. Vonatkozik ez a csehszlo­vákiai szerzők külföldön megje­lenő és forgalmazott alkotásai­ra is. Tevékenységük természetéből adódóan a LITA-nak és a DILIA- nak jó áttekintése van arról, hogy külföldön mennyire isme­rik a cseh és a szlovák irodal­mat, milyen művek iránt érdek­lődnek, s miként alakul az iro­dalmi ízlés. Jóllehet, a szerzői jogvédő hivatalok neve nem sze­repel a kiadványokban, szere­pük elvitathatatlan a szellemi értékek útjának egyengetésében. A prágai DILIA munkájáról Robert Jurák igazgatóval be­szélgettünk. — Mi iránt érdeklődnek első- sorban a DILIA külföldi part- nerei? — A szocialista országokban ismerik irodalmunkat. Az olva­sók érdeklődése nemigen tér el a mi olvasóink igényeitől. Ez is a közös életcélok, a világról al­kotott elképzelések hasonlósá­gának megnyilvánulása. Más a helyzet a tőkés és fejlődő or­szágokban. Az NSZK-ban példá­ul a legnagyobb érdeklődés tu­dományos és gyermekkönyveink iránt tapasztalható. Japánban gyermekirodalmi műveink mel­lett népszerűek a sport temati­kájú és egészségügyi könyve­ink is. — Miként tükröződik a D1LIÄ tevékenységében a szovjet szer>­zői jogvédő hivatallal való együttműködés? — 1975 és 1979 között a cseh könyvkiadók 1127 szovjet művet jelentettek meg. Kiemelkedő eseményt jelentett együttműkö­désünkben Brezsnyev elvtárs há­rom műve — a Kis föld, Újjá­születés és a Szűzföld — kia­dására megkötött szerződés. A csehszlovákiai szerzők műveit a Szovjetunióban több nyelven ad­ják ki. 1979-ben például 79 mai cseh klasszikus szépirodalmi, il­letve szakirodalmi mű jelent meg szovjet kiadókban. Tavaly további 92 cseh mű szovjetunió­beli, illetve 160 szovjet mű cseh­szlovákiai kiadására kötöttünk szerződést. A fentebb említett ötéves időszakban 170 szovjet színmű fordítására, előadására kötöttünk szerződést, ugyanak­kor 41 cseh szerző alkotását játszották szovjet színpadokon. Megvásároltuk 257 szovjet rá­dió- és tévéjáték, továbbá 12 opera és 16 balettmű előadási jogát is. — Milyenek a DILIA tapasz­talatai a cseh irodalom magyar- országi, illetve a magyar mű­vek CSSZK-beli fogadtatása te­rén? ­Könyvkiadási együttműkö­désünk sajátossága abból a tényből ered, hogy Csehszlová­kiában viszonylag jelentős szá­mú magyar nemzetiségű él. Ez a körülmény kifejezésre jutott az 1952-ben megkötött közös könyvkiadási egyezményben is, amelynek alapján megfelelő mennyiségű kortárs és klasszi­kus magyar irodalmat és világ- irodalmat hoztunk be Magyaror­szágról. Ezzel szemben a bra­tislavai Madách Kiadó (koráb­ban ennek elődei) a magyaror­szági partnerkiadóknak szállít­ja közös könyvkiadásban a csehszlovákiai magyar írók al­kotásait, valamint a cseh és szlovák írók kiemelkedő művei­nek magyar fordításait. A közös könyvkiadás mellett számos mű­vészeti, tudományos mű jelenik meg közvetlenül a magyarorszá­gi kiadók gondozásában. Az együttműködés eredménye, hogy az elmúlt 5 év alatt a magyar olvasók több mint száz cseh iro­dalmi művel ismerkedhettek meg. A mai magyar olvasó jól is­meri Karéi Čapek, Jaroslav Ha- šek, Ivan Olbracht, Vladislav Vančura és Julius Fučík műve­it, de nem ismeretlenek előtte sok kortárs cseh író, pl. Jan Kozák, Ladislav Fuks, Jan Otče- nášek, Eduard Petiška, M. V. Kratochvíl és mások művel sem. A cseh könyvkiadók tervei­ben rendszeresen helyet kap a magyar irodalom. Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar irodalom népszerűsítésében rendkívül fontos szerepük van a műfordítóknak, a többi közt megemlíthetjük Vilém Závada nemzeti művészt, Míla Zadraži- lovát, Anna Valentovát, Erna Rozgonyiovát, a brnói Richard Pražákot és nejét stb., a szín­művek fordítói közt František Stiert és nejét, Ida de Vriest. A legutóbbi években 13 szerződést kötöttünk magyar színművek és zenedrámai alkotások CSSZK- beli forgalmazására. Köztük van például Örkény Macskajátéka, továbbá a Tóték és a Kulcskere­sők. A Macskajáték, amint is­meretes, már évek óta a prá­gai Nemzeti Színház legsikere­sebb darabja. 1980-ban 18 cseh mű magyar- országi, illetve 9 magyar kiad­vány cseh nyelvű kiadására kö­töttünk szerződést magyar part­nerünkkel. a budapesti Artisjuz szerzői jogvédő hivatallal. A DILIA és az Artisjuz közt 1975-ben aláírt együttműkö­dési és kölcsönös képviseleti megállapodása alapján gondos­kodunk irodalmaink legértéke­sebb alkotásainak rendszeres népszerűsítéséről országaink­ban. SOMOGYI MÁTYÁS Az igazság pillanata MARKÓ IVÄN Oj balettestjéröl Bármennyire is meglepő, Az igazság pillanata nem életrajzi mű, bár Markó Iván új tánc­kompozíciója az első perctől az utolsóig Lorcát idézi és az elő­adás végén Is a fiatalon el­hunyt spanyol költőért lobog a színpadon a gyertyafény. Fede­rico Garcia életének néhány pontosan ábrázolt fordulópont­ja csupán ürügy a koreográfus­nak, hogy megrázó erővel szól­hasson róluk, önmagáról és döb­benetes spanyolországi élmé­nyeiről. . Az igazság pillanatában azzal a hőssel találkozunk, akit az Ősök és utódokban ismertünk meg és á Stációkban láttunk legutóbb, s ez az ember lehet Lorca Is, Markó is, ugyanakkor bárki közülünk, mert a miszté­riumjáték előterében az élet, a megtett út és a halál áll. Markó ugyanis minden kompozíciójá­ban ugyanarra keres választ, csak éppen a kérdéseket teszi fel másképpen. Szerelemről és szenvedélyről, vágyakról és ál­mokról, hazaszeretetről és útke­resésről vall most is, miközben megszállottan keresi a termé­Film, könyv, hanglemez 1889-ben írta Guy de Maupas­sant az Erős, mint a halál című regényét, egy sikeres festőmű­vész öregkori szerelmének kü­lönös történetét, amelyben már előrevetette árnyékát az író közeledő, tragikus vége. A re­gényt megfilmesítik, egyik fő­szerepét Marina Vlady alakítja, akit a nézők jól ismernek, mió­ta André Cayatte szerepeltette az Özönvíz előtt című híres filmjében. 1980-ban három film Is ké­szült Marina Vladyval: A kép­zelt beteg Olaszországban Al­berto Sordival és Laura Antonel- livel, Franciaországban pedig két produkció. De ne csak fllm- szerepléselt említsük, hiszen megjelent Babuska című köny­ve, amelyet testvéreivel közösen írt, és készül egy nagylemeze te. szét szellemét: a duendét. Lor- cán kívül tehát két főszereplője van a darabnak: az egyik a du- ende, a másik a halál. Az előző erő amely sarkall és a vért per­zseli, az utóbbi az igazság, a végső elszámolás könyörtelen pillanata* Federicót, a fiút Szabó Ele­mér táncolja, A korábbi egyfel- vonásosokban technikai tudását csodálhattuk meg, most jellem­ábrázoló tehetségével tűnik ki. Színpadra lépésének első pilla­natától önmagunkkal nézünk szembe, hiszen arcának minden rezdülését, tekintetének minden sugarát valós érzelem, igazi hit fűti. Mozdulatvilága is annyira gazdag, hogy nemcsak a szerep­hez nő fel, hanem Markó Lorcá- Jának is légkört teremt. És eb­ben a légkörben a duende is önálló életet él. Szekeres Lajos olyan bravúros technikával for­málja meg a mágikus erejű mú­zsát, a természet egyszer paj­kos, zabolátlan, máskor pokoli, gyötrő szellemét, hogy a hős­nek ádáz harcot kell vívnia ve­le. Mert a duende egyszer kika­cagja és cserben hagyja, más­kor meg talpra állítja s erőt le­hel teste minden porcikájába. De a Halál így is bármikor köz­beléphet. Szinte végig ott van a színpadon; némán, leselkedően vagy éppen kihívóan, figyel­meztetően. Fülöp Viktor a Sza­murájban is igazolta már, hogy mindent tud, amit egy táncos­nak tudnia kell. A Halál szere­pében Ismét brillíroz, Ha moz­dulatlan, akkor szuggesztív, ha táncol, akkor lírai és precíz. A mámort, a szerelmet a Zöld­ruhás lány lopja be Lorca szí­vébe. Király Melinda esztétikus alkata és harmonikus mozdulat­világa egyszerűen felejthetet­len, hiszen mindent éreztetni tud a nézővel. A második felvo­násban ellentétes szerepet kap, de azt is pompásan oldja meg. Markő ugyanis néhány percre Bernarda Albához Invitálja a nézőt, hogy a ház fojtó légkö­rét szerelemmel oldja. A férfi­aktól elzárt lányok közűi termé­szetesen AUóla (Király Melin­da ] az övé, táncukban azonban nemcsak szenvedély, hanem ke­serűség is érezhető. A fekete barokk világát a Ki­rály és a Királyné érzelmektől mentes, sejtelmes kettőse idézi. Kiss János és Bombicz Barbara kifinomult stílusérzékkel és lát­ványosan táncolják el az egy­mástól rég elhidegült, közönyös emberpárt. És a költő, aki előbb még Velasquez leikébe bújva la­pozott a spanyol történelem- könyvben, most torreádor lesz és a színpad egyszerre arénává változik. A Bikát szintén Bom­bicz Barbara kelti életre s nyu­godtan állíthatom, senki sem kapott még Markótól ennyire igényes feladatot. Feszültséggel teli, félelmetes rohamai, vad ki­törései a táncosnő magas szak­mai tudásáról tanúskodnak, hi­szen az a hátborzongató néhány perc, amelyet a színpadon tölt, kitörölhetetlen nyomokat hagy az emlékezetünkben. A zenei összeállításban spa­nyol cigánydalok és szerelmi siratok ötvöződnek (különö­sen szép volt Joaquin Rodrigez közismert Aranjuezi Conciertója és Pedro Montoya feldolgozása), számomra viszont Vajda János zenéje is élményt jelentett. Kü­lön méltatást érdemelnek Gom­bár Judit ötletekben gazdag, megejtően szép jelmezei, ame­lyek szavakkal már-már utolér­hetetlenek. Utoljára hagytam a darab ko­reográfusát és a felnőtt Lorca életre keltőjét: Markó Ivánt. Tánctudásáról nehéz újat írni. Zseniális ’virtuozitása, kápráza­tos technikai bravúrja már Bé- jart-nál beérett, s Győrben ugyanolyan magával ragadó, mint Milánóban, vagy Brüsszel­ben. Első egész estét betöltő kompozíciójával igazi totális színházat alapított, amelyben mesterien egyesítette a prózát, a zenét, a táncot és a képzőmű­vészetet. Gondolatokban és ér­zelmekben egyaránt gazdag Az igazság pillanata, s ha egy este Béjart is a nézők között Ölne, bizonyára ő Is rácsodálkozna. 6. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ FILMEK SANCHEZ GYERMEKEI (omerikoi) Oscar Lewis magyarul is meg­jelent világhírű műveiből ké­szült a Sanchez gyermekei, Ce- sare Zavattini átírásában. A két főszerepet két világnagyság: Do­lores del Rio és Anthony Quinn alakítja. A Hal Bartlett rendezé­sében forgatott film a Mexico Cityben élő Sanchez család két generációjának sorsát beszéli el. Az alkotás központi alakja az idősebb Sanchez, aki nagy sze­retettel és féltő gonddal neveli négy gyermekét. Kétségekkel és aggodalommal figyeli, miként rendezik el jövőjüket felnőtté cseperedő fiai, lányai. Egyetlen kívánsága, hogy valamennyien maradjanak egy fedél alatt, ne hagyják el a családi fészket, mely biztonságérzetet s az ott­hon pótolhatatlan melegét nyújtja nekik. Vajon teljesül-e vágya? Hal Bartlett munkája közép­szerű film, realitásnak vélt köz­helyekből építkezik, pedig a családregényben minden felté­tel adott volt az átütő sikerhez. Az alkotás egy-egy képsora va­lóban hatásos, némely jeleneté azonban melodramatikus, Holly­wood fénykorát idéző. Az apát alakító Anthony Quinn színvo­nalas játékkal formálja meg ugyanazt a nagyhangú,fékezhe- tetlen indulatos férfítípušt, melynek megjelenítésére a Zor- ba óta számtalan filmbén őt ta­lálták a legalkalmasabbnak. Quinn tagadhatatlanul nagy szí­nész, ez az alakítása azonban mintha jutalomjáték lenne: sok­színű eszköztárának felvonulta­tása. Persze, játéka így is élve­zetes, fergeteges és a legjobb az egész filmben. A mesteri tudás­ról tanúskodó rendezés ellené­re is egy kissé vegytisztának, rezervátum jellegűnék tűnik föí a filmben Mexico City, gondo­san fésültnek a nyomor és Csu­pán borzongató játéknak a rendőri brutalitás. FESZTIVÁLELÖZETES Jelenet az OBLOMOV filmváltozatából; a képen Oleg Tabakov é$ Jelena Szolovej Januárban az idén is megren­dezik a téli filmszemlét, mely évről évre egyre több nézőt vonz a mozikba. Ennek érzékeltetésé­re csupán egyetlen adatot említ­sünk: 1980 ban a fesztiválfilmek nézőinek száma —; az 1973-as évhez képest — megháromszo­rozódott s meghaladta a 216 ez­ret. Napjainkban, amikor a mo­zilátogatók száma általában csökken, a szemle iránti foko­zott érdeklődés figyelmet ér­demlő. A téli filmszemlét Szlovákia 36 városában január 23-a és február 12-e között rendezik meg. Ünnepélyes megnyitására január 22 én Bratislavában ke­rült sor: bemutatják Martin Ťa­pák napjainkban játszódó sze­relmi történetét, az órát, Milan Kŕiažko és Anna Javorková fő­szereplésével. A szemle műso­rán 17 ország huszonegy alko­tása szerepel, többnyire olyan művek, melyek valamely nem­zetközi filmfesztiválon már ran­gos elismerésben részesültek. A fesztiválbizottság a világ film­terméséből keresztmetszetet nyújtva, javarészt gondolatgaz­dag, mondanivalójában és kife­jező eszközeibe^ újat* kereső al? kotásokból állította össze a szín­vonalas műsort. Lássuk hát a kínálatot. Ha­zánkat a seregszemlén három alkotás képviseli; az említett filmen kívül a Lány kagylóval című Jift Svoboda rendezte mű, valamint Jaroslav Soukup mun­kája, a Kisregény. A szocialista országok produkciói közül a szemle műsorán az alábbiak sze­repelnek: az Oblomov filmváltor zata, a Babilon, a Téli üdülés (szovjet J, a Korlát (bolgár), a Múlnak az évek (jugoszláv), a Solo Sunny (NDK-beli )* az Út­közben (magyar), az Amatőr (lengyel), az Élni és túlélni (ku­bai), az Erre járt Anasztázia (román) és első ízben egy viet­nami alkotás, Ha nincs otthon az anya. A nyugati országok filmjei közül láthatjuk az Egészen egy- szerű történet (francia), a La­kodalom (amerikai), az Orin, az elhagyott lány (japán), az Árká- szok (olasz), a Maria Braun há­zassága (nyugatnémet), az lphi-> genia (görög) és az Őszi szoná­ta (svéd) alkotásokat. —ym — 1981. L 13. MARIA BRAUN HÁZASSÁGA lobbra Hanna Schygulla, a fősze- ÜL rém

Next

/
Oldalképek
Tartalom