Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám, szombat

GUSTÁV HUSÁK HATVANNYOLC ÉVES A PARI ÉS A NÉP SZOLGÁIATABAN A nemzetek történetében léteznek olyan egyéniségek, akik tevékenységükkel, gondolataikkal, érzéseikkel és tet­teikkel, átélt emberi örömükkel, néha szenvedéseikkel megjelölik azt az utat, amelyen nemzetük és a politikai mozgalom halad. Ilyen személyiség a cseh és a szlovák nép legújabbkori történelmében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, aki éppen ma 60 éves. 1981. I. 10. G ustáv Husák már a München előtti' (köz­társaságban aktívan bekapcso­lódott a forradalmi mozga­lomba, együk fő szervezője volt az antifasiszta küzdelem­nek és a Szlovák Nemzeti Fel­kelésnek. Nagy szerepe volt abban, hogy a nemzeti de­mokratikus forradalom szocia­lista forradalomba nőjjön át, valamint a februári események alakulásában, a szocialista fejlődés alapjainak lerakásá­ban. Kitartóan harcolt azok ellen a fogyatékosságok, hi­bák és elhajlások ellen, ame­lyek a hatvanas évek második felében válságot idéztek elő Csehszlovákia Kommunista Pártjában. Történelmi szerepe volt abban, hogy pártunkat és társadalmunkat aránylag rövid időn belül sikerült kivezetni a hatvanas éveik végének mély válságából, amelyet a revizio­nista és szocialistaellenes erők tevékenysége idézett elő. Gustáv Husáknaik fő érdeme van abban, hogy hazánkban a marxista—leninista erők győztek és biztosítják a nem­zetek és nemzetiségek együtt­élésének lenini koncepcióját, s kedvező feltételeiket teremt­hettünk ahhoz, hogy a közös szocialista állam teljes mérték­ben teljesítse belső és külső funkcióit. Gustáv Husák elv­társ vezetésével megújították a CSKP és a társadalom irá­nyításának lenini alapelveit, a pártmunkát és a párt vezető szerepét. A proletár és a szo­cialista internacionalizmus el­veihez hű CSKP, az SZKP ol­dalán jelentős helyet vívott ki magának a nemzetiközi kom­munista mozgalomban s a vi­lágban végbemenő forradalmi folyamatban. Gustáv Husák volt a kezde­ményezője a fejlett szocialista társadalom építése reális prog­ramja kidolgozásának, ame­lyet a XIV. kongresszus foga­dott el és a XV. kongresszus fejlesztett tovább. E program sikeres teljesítése által vált Csehszlovákia politikai, kultu­rális, szociális, gazdasági szem­pontból fejlett szocialista or­szággá. A Gustáv Husák elv­társ által megszemélyesített politika a szociális biztonság kommunista politikája. Teljes mértékben összhangban áll a dolgozók érdekeivel, azzal a törekvéssel, hogy meggyorsít­suk az osztálynélküli társada­lomhoz, a kommunizmushoz vezető haladást. A zoknak a jelentéseknek és eseményeknek mély­sége és hatása alapján, ame­lyeket Gustáv Husák a párt élén kifejtett tevékenységével jelentősen befolyásolt és be­folyásol, kienlelhetjük azokat a tényezőket, amelyek arról ta­núskodnak, hogyan és miben formálódott politikai arcéle. Gustáv Husák 1913. január 10-én született munkáscsalád gyermekeként az akkor sze­gény és kis falucskában, Dúb- ravkán (ma Bratislava negye­de). Gustáv Husák a társada­lompolitikai valósággal való első találkozásai során szociá­lis igazságtalanságba ütközött, és ifjú kora óta tudatosította, hogy a nem kommunista és aintikommunista eszmei áram­latok mögött politikai és gaz­dasági hatalom áll, amely az uralmon levő kizsákmányoló osztály számára a dolgozók jo­gos követeléseinek elfojtására szolgál. A kommunistákat ki­rekesztették a társadalmi élet­ből, „lázadóknak“, a „nemzeti érdekek árulóinak“ nevezték őket, vagy legalábbis javítha­tatlan utópistáknak. Gustáv Husáknak, mint fiatal diák­nak — ahogyan később ő ma­ga írta — épp a kommunis­táknak az a törekvése tet­szett, hogy forradalmi úton megdöntsék a fennálló társa­dalmi rendet, az osztály alá­rendeltségével, politikai és jo­gi elrendezésével, erkölcsi nor­M eggyőződé séhez híven, miszerint „fontos meg­találnunk helyünket a társa­dalmi erőik nagy küzdelmében, azt a helyet, amelyet eszünk és meggyőződésünk, de egy­ben hitünk és vonzódásunk diktál nekünk“, ugyanolyan szívóssággal dolgozott Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­ban 1938 után is, amikor a párt illegalitásba vonult. Kivá­ló tudományos felkészültségé­nek, tulajdonságainak, szorgal­mának és előző politikai tevé­kenységében szerzett tapaszta­latainak köszönhetően, 30 éve­sen (1943-ban) Karol Smicfké- vel és Laco Novomeskývel együtt tagja lett a CSKP V. il­legális vezetőségének, amely­nek ténykedéséhez fűződik nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovákiai antifasiszta és nemzeti felszabadító harcban végbement alapvető fordulat. A Szlovák Nemzeti Felkelés fontos határkő volt nemcsak a szlovákiai, hanem az egész csehszlovák nép ellenállási mozgalmában is. Ezáltal kez­dett megvalósulni a CSKP Kle­ment Gottwald vezette moszk­vai vezetőségének az az irány­vonala, hogy a nemzeti felsza­badító küzdelem nemzeti de­mokratikus forradalomba nőj­jön át. E vezetés képviselője, Ján Sverma, nagy segítséget nyújtott a felkelés szervezői­nek. A közös ellenség, a hit­leri fasizmus elleni harcban rakták le a csehszlovák egy­ség új alapjait, szilárdult meg a csehek és a szlovákok test­véri kapcsolata. A Szlovák Nemzeti Felkelés az eddigieknél sokkalta job­ban lehetővé tette Gustáv Hu­sák számára, hogv megismer­je a társadalmi fejlődés tör­vényszerűségeit, a nép ener­giáját és akaraterejét, hogy meglássa az egyszerű ember bátorságát, aki a hősiesség el­ismerésének igénye nélkül le­mond egyéni érdekeiről és egybeforr a többiekkel a tár­sadalmi haladásért folytatott nagy, áldozatokat kívánó küz­delemben. Gustáv Husák a fel­kelésben megtanulta, mik az igazi értékek, mi a képmuta­tás és a hazugság. A felkelés elmélyítette benne az embe­rek, a forradalom, a Szovjet­unió iránti viszonyt, s enél- kül elképzelhetetlenné vált számára a sikeres politikai te­vékenység, a társadalomnak és a haladó ember életének értel­met adó forradalmi célok való­ra váltása. G ustáv Husák elvtársat nem törték meg az élet legnehezebb helyzetei sem. Életének egyik legbonyolultabb időszakában, az ötvenes évek­ben is hű maradt kommunista meggyőződéséhez. Elutasította az ellene koholt otromba vá­dakat. Gustáv Husákot 1963- ban rehabilitálták ugyan, de nem volt lehetősége politikai tevékenység kifejtésére. Képes­ségeit viszont érvényre jut­tatta főleg akkor, amikor azt a hatvanas évek elmélyülő válsága leginkább megköve­telte. A CSKP és a társadalom leg­nehezebb időszakában, 1968 augusztusában az SZLKP, majd 1969 áprilisában a CSKP élére Gustáv Husákot választották. A párt élére áldozatkész és bá­tor, széles politikai látókörrel rendelkező szervező került, aki azelőtt már számtalanszor bi­zonyította, hogy képes kifejez­ni és megvalósítani korának nagy céljait, aki mindig az el­sők között volt alkotó csele­kedeteivel a szocialista fejlő­dés további perspektíváinak megteremtésében, a társadalmi fejlődés által felvetett problé­mák megoldásában. Gustáv Husák elvtárs meg­választása a kommunista párt élére, majd 1975-ben a köz­társaság elnökévé, annak a tiszteletnek és megbecsülés­nek a kifejezése volt, amely­nek a csehszlovák kommunis­ták és a nép körében örvend. A választás helyességét iga­zolják népünknek a hetvenes években elért építési sikerei is, amelyek Csehszlovákia szo­cialista fejlődésének történeté­ben a legjelentősebbek közé tartoznak. G ustáv Husák elvtárs an­nak idején hangsúlyoz­ta: azok, akiket a világ meg­ismerése, az élet értelmének keresése elvezetett a marxiz­mus—leniinizmushoz, „a kom­munista mozgalom rendelkezé­sére kell hogy bocsássák te­hetségüket, tudásukat, idejüket és életüket, de olyan tulajdon­ságaikat i*;, amelyeket a poli­tika történetében kevésbé em­legetnek, a tiszta jellemet, az őszinteséget és a becsületet“. Népünk boldogságáért, a szo­cializmus és a kommunizmus győzelméért végzett munkájá­val Husák elvtárs meggyőzően bizonyította, hogy életkrédójá­hoz hű volt' és az is maradt. * * * Gustáv Husák elvtársat pár­tunk teljesen törvényszerűen állította a CSSZSZK és a szo­cialista állam politikai életé­nek élére. Egész életével bi­zonyította, hogy a biztonság és a perspektívák politikusa A jelenlegi bonyolult időszak­ban szeretnénk kifejezni a cseheknek és a szlovákoknak, valamint a hazánkban élő va­lamennyi nemzetiségnek azt a meggyőződését, hogy a CSKP vezetésével megoldjuk azokat a problémákat, amelyek dön­tőek szocialista hazánk fejlő­désében, és amelyeket nem tu­dunk megkerülni. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a CSKP és államunk ve­zetése által kidolgozott kon­cepció szellemében, kommunis­ta pártunk 60 éves történeté­hez hűen megvalósítsuk a szo­cializmus és a kommunizmus építésének azon nagy eszméit, amelyekért él és dolgozik Gustáv Husák elvtárs. VILIAM PLEVZA akadémikus SZÁNDÉK ÉS VALÓSÁG Ki szervezi a politikai nevelést az ifjúsági házban? Párkányban (Štúrovo), a ná- nai városrészben szorgos tár­sadalmi munkával épült fel az ifjúsági ház, melyet tavalyad­tak át rendeltetésének. Sokat fáradoztak építésén a fiatalok, és az idősebbek is, így tehát az ifjúsági ház nemcsak a fia­taloké, hanem az 1500 lakosú városrész minden lakosának nagyrabecsült művelődési in­tézménye. — Az ember sohasem csu­pán fiatal vagy öreg, hanem ehhez még fiatal, ahhoz már öreg — érvel Pesti László elv- társ, az ifjúsági ház gondno­ka, az utcai pártszervezet al- elnöke, — így tehát otthon érezheti magát mindenki a házban, de azért elsősorban mégis csak a fiataloké. — Kézimunka-kiállítást ren­deztek benne nemrégiben a nőszövetség helyi szervezeté­nek tagjai. A könyvtárat rend­szeresen látogatják az időseb­bek iis. Jói sikerült „A három nemzedék találkozója“ elneve­zésű rendezvény, a pionírok, a fiatalok és nyugdíjasok közös műsoros estje. — Irodalmi színpad, színját­szó együttes. Sorolhatom bátran, mert a Dániel Erzsébet vezette irodal­mi színpad már országos ren­dezvényeken is szerepelt, dí­jakat is nyert, a Hajtman Kornélia tanítónő gondjaira bí­zott színjátszó együttes is jó hírnevű, s nemcsak az érsek- újvári (Nové Zámky) járás­ban. Pesti elvtárs folytatja: — Gyakoriak a teaestek, diszkót meg bálokat is ren­deznek, mint legutóbb a sportolók. És kérdően rámnéz: — Csak azt ne kérdezd elv­társ, hogy ki szervezte meg a politikai nevelést 1 — Kérdezem pedig ... — Szórakozva művelődnek, művelődve bizonyos politikai ismeretekre is szert tesznek. — Ez persze kevés — ál­lapítja meg —, és ez nemcsak egyéni vélemény, pártszerve­zetünk vezetősége is így véle­kedik. Sőt, a taggyűlésen is megvitattuk ezt a problémát. Tájékoztatása nyomán kiraj­zolódik a helyzetkép: a nánai városrészben nincs ifjúsági alapszervezet, azok a fiatalok, akik az ifjúsági házban te­vékenykednek, az üzemi és is­kolai szervezetek tagjaiként részesülnek a politikai okla- tásban, Tácsik József, aki a technikai szolgáltatás dolgo­zója, szervezett fiatal, megbí­zást ugyan kapott a politikai nevelés irányítására, de konk­rét feladatot nem. — Legyünk pontosak! — mondja Pesti elvtárs. — Ez, hogy úgymondjam, a tegnapi helyzetkép, mert pártszerveze­tünk védnökséget vállalt az if­júság felett. Vagyis: a kommunisták nem fogadták el azt a tetszetős­nek tűnő érvelést, hogy raj­tuk kívül álló, objektív okok miatt nem lehet a problémát megoldani. A vezetőség elő­ször számba vette, hogy a nyugdíjas párttagok közül kik azok, aikik korábban, tisztség­viselőként már foglalkoztak fiatalokkal, politikai nevelé­sükkel. Külön-külön mind­egyikkel elbeszélgettek, mind­egyiket megkérdezték, hogy milyen módon tudna segíteni, milyen előadás megtartását vállalná, esetleg vállalja-e vi­taest megszervezését. — Azért választottuk ezt. a módszert — magyarázza —, mert utcai pártszervezet va­gyunk, tagságiunk zöme nyug­díjas ugyan, de tudjuk, hogy senki számára sem mellékes, ki szervezi a politikai neve­lést az ifjúsági háziban, és ho­gyan, ezért elsősorban mi, kommnisták vagyunk felelő­sek. Az ifjúság nevelését cél­zó tervben ezt is pontosan rögzítettük. Természetesen a fiatalok számára leginkább megfelelő .foglalkozási formát választjuk, s ezt velük közö­sen megbeszéljük. A szándék így válik majd valósággá. HAJDÜ ANDRÁS ELEMZÉS NYOMÁN Egy töldművesszövetkezeti pártszervezet évzáró taggyűléséről Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban két, nagyon sikeres gazda­sági éve volt a Bátorkeszi (Voj- nice) Efsz-nek, 1978-ban 52,3 métermázsás, tavaly pedig 58,3 métermázsás rekordtermést ta­karítottak be búzából, Ez sem tudta azonban pótolni a kedve­zőtlen időjárás okozta vesztesé­geket, mert úgy tervezték, hogy a mezőgazdasági termelés­nek 1980 végéig az 1975-ös év­hez viszonyítva 26,4 százalék­kal kell növekedni. Érthető te­hát, hogy a pártszervezet évzá­ró taggyűlésén Szegi István pártelnök részletesen elemezte a földművesszövetkezet gazdasági mérlegét, méltatta a sikereket, a hiányosságokkal, a problé­mákkal is foglalkozott. Beszámolójából kitűnt, hogy a növénytermesztési feladatokat átlagosan 109,7 százalékra tel­jesítették. Ezzel igyekeztek kie­gyenlíteni azt a lemaradást, mely az állattenyésztésnél és az építkezési beruházásoknál mutatkozott. A sertéshizlalásnál 0,49 kg-os, a marhahizlalásnál 0,95 kg-os volt az átlagos, na­ponkénti súlygyarapodás. A tej­termelés egy tehénre számítva a tervezett 3350 liter helyett 3480 liter volt. — Küzdelmes időszakot hagy­tunk magunk mögött — hang­súlyozta a pártelnök, — nem si­került minden téren elérnünk azt, amit célul tűztünk ki, vi­szont sok másban magasan túl­teljesítettük a tervfeladatokat. Az elemzés nyomán arról is szólt, hogy a teljesítmények ter­vét átlagosan 100,3 százalékra teljesítette a iőldművesszövet- kezet, így elérték: számadáskor nyereségrészesedést is kap a tagság. Méltatta a kommunisták példamutatását, azt a helyes módszert, hogy az úgynevezett kényes kérdéseket és problémá­kat sohasem kerülik ki, mivel készek azok megvitatására, a megoldás keresésére. Részletesen foglalkozott a pártcsoportok tevékenységével. Jelenleg 11 pártcsoport műkö­dik. Legtevékenyebb a Dékány Imre és Mácsodi István vezette csoport. Sürgette, hogy példáju­kat követve mindegyik csoport törődjön következetesen a tag­gyűlés határozataiból eredő fela­datok teljesítésével, fordítsanak nagyobb figyelmet az ifjúsági szervezet és a tömegszerveze­tek tevékenységére. Örömmel állapította meg, hogy a pártoktatás terén kitű­zött feladatokat becsülettel tel­jesítette a pártszervezet tagsá­ga. Üj tennivalóként szólt ar­ról, hogy a felsőbb fokú pártok­tatásba is be kell kapcsolódni, mert a politikai nevelőmunka tevékenysége csak akkor fokoz­ható, ha az agitátorok, a veze­tők, jól képzett marxisták. Elemzése nyomán állapította meg Szabó Imre elvtárs, a járá­si pártbizottság titkára: — Lényegében sikeresnek mondható a pártszervezet mun­kája. Jó úton járnak a földmű­vesszövetkezet kommunistái. Remélhető tehát, hogy az új és igényesebb feladatokat is becsü­lettel teljesítik majd. A vitában már főleg erről szóltak, a feladatokról, hiszen az elemzés adta a lehetőséget: örülve a sikereknek, okulva a problémákból meg lehet kezde­ni jövőnk alakítását, formálá­sát. Eredményes, sikeres volt az évzáró taggyűlés. MlRlAK FERENC máival. Meggyőződéssel hitt abban, hogy e nemes cél el­éréséhez az alapot csak a marxizmus—leninizmus tanai teremtik meg. Ezek a tények egyértelműen igazolják, miért lett Gustáv Hu­sák 16 évesen (1929-ben) a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, majd a Komenský Egyetem jo­gi karán folytatott tanulmá­nyai kezdetén, 1933 őszén a CSKP tagjává és tisztségvise­lőjévé. A CSKP ifjúsággal és diáksággal foglalkozó szlová­kiai vezetőségében dolgozott, fellépett a CSKP nyilvános összejövetelein, gyűlésein. Har­colt a fasiszta veszély ellen, azon fáradozott, hogy a fasiz­mus ellenzőinek, sorait tovább bővítse. Mint az ifjúsági kom­munista mozgalom vezető egyénisége, majd a Szocialista Akadémikusok Egyesületének elnöke és a Szlovák Diákszö­vetség egyik vezető szemé­lyisége fontos szerepet ját­szott e szövetség fasisztaelle­nes erőinek egyesítésében, amely pozitívan hatott az egész csehszlovák diákmozga­lomban a politikai fejlődésre. 1967-ben a következőket mondotta: „A harmincas évek­ben rohamosan bővült azok­nak a szlovák értelmiségiek­nek és főiskolásoknak a tábo­ra, alkuk a marxizmus tanait vallották, a CSKP tagjává vál­tak, vagy legalább rokonszen­veztek annak programjával és politikai akcióival. A kommu-* nizmus otthonra talált, 'gyöke­ret vert, szerteágazott és le- galizálódott a szlovák értel­miség soraiban is. Az Ifjúsági diákmozgalom­ban végzett munkája során, a CSKP-ban kifejtett, arra irá­nyuló tevékenysége által, hogy a munkásosztály és a többi dolgozó, valamennyi demokra­tikus erő akcióegységét meg­teremtse, valamint a fasiszta veszély elleni harcban sze­rezte Gustáv Husák politikai tapasztalatait. Tevékenységet fejtett ki a Szovjetunióval va­ló gazdasági és kulturális együttműködési társaságban; 1937-től ő lett e szervezet tit­kára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom