Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 8. szám, szombat
r kis ^ LNYELVŐR^ Oi lelefonközpoEii Piešťanyban A bécsi, a budapesti és a párizsi postai archívumban érdekes adatokat őriznek az európai telefonhálózat fejlődésének történetéről, és a telefon egész világon való elterjedéséről. Ezeik az adatok tanúskodnak többeik között arról, hogy éppen 100 évvel ezelőtt, 1881-ben kezdett hódítani a telefon az egyes városokban/ s a 19. század végén már megjelentek az első városközi beszélgetéseket lehetővé tevő telefonvezetékek is. Kevésbé (közismert, hogy európai viszonylatban Bratislavá- ban használtak első ízben telefonkészüléket. A Grassalkovich palotában [amely ma a pioníroknak nyújt otthont) felszerelt három készülék 1877. október 28-án csördült meg először. Néhány nappal (később, október 30-án Berlinben, majd ezt követően Bécsben és több más európai városban is használatba vették az első telefonkészülékeket. Az első városközi telefonvezetéket Kassa (Košice) és Stósz (Stos), valamint Poprad és Starý Smokovec között építették meg és helyezték üzembe. Hamarosan léterejött a telefonösz- szeköttetés Bécs és Budapest között is, ami lehetőséget nyújtott több délnyugat-szlovákiai város és falu bekapcsolására is a telefonhálózatba. Az akkori vállalkozók éltek is ezzel a lehetőséggel. A telefonközpont erősítő állomását tekintik meg az átadáson meg* jelent vendégek. Balról az első Ondrej Kováč mérnök, a távközlés szlovákiai központi igazgatója A PK 202 telefonközpont Szlovákiában az első ilyen típusú működő berendezés (Felvétel: Henrich Sásik) A világhírű fürdővárosban, Piešťanyban is hamarosan helyet kapott a telefon. Már 1934- ben üzembe helyeztek itt egy automatikus telefonközpontot, a Mikrofonnál:, amely 1945. április 2-ig szolgált, összesen 240 csatlakozóvonala volt; a szovjet hadsereg előli hátrálás során a német fasiszták megsemmisítették. Ideiglenesen egy kézi kezelésű telefonközpontot helyeztek üzembe, amelyet 1948- ban az akkori világviszonylatban is nagyon korszerűnek számító svéd Ericsson gyártmányú telefonközponttal váltottak fel. Eredetileg 500 csatlakozóvonala volt, de kapacitását a későbbiekben 2500 csatlakozóvonalra bővítették. A rohamosan fejlődő fürdőváros azonban hamarosan kinőtte ezt a telefonközpontot is, az elöregedett technika egyre több gondot okozott. A Vág- parti fürdővárosban, amelyet a hazai lakosságon kívül más országok állampolgárai is nagy számban felkeresnek, egyre sürgetőbbé vált a távbeszélő hálózat korszerűsítése. A hetvenes években központi döntés született, amelynek értelmében a piešťanyí telefon- hálózatot radikálisan korszerűsíteni kell, hogy mind a helybeli lakosság, mind pedig a gyógyfürdőkben tartózkodó hazai és külföldi vendégeik igényeit ki tudják elégíteni. A’ bratislavai Stavoindustria vállalat 1973 és 1979 között 24 millió korona költséggel felépítette az új távközlési központot. A Távközlési Szerelővállalat dolgozói az objektumban elhelyezték a korszerű, PK 202-es telefonközpontot, amely a kar- líni Tesla gyártmányfejlesztőinek, illetve dolgozóinak műve. A bonyolult berendezés 21 millió koronába került, és további egymillió korona költséggel erő^ sítő állomást is felszerelteik az épületre. A PK 202-es automatikus telefonközpont szlovákiai viszonylatban egyedülálló a maga nemében. jelenlegi kapacitása 6000 telefon csatlakozóvonal, amelyek számát azonban 14 000 -re lehet növelni, A központra ezen kívül 20 érmes telefonautomata, 120 sorozat vonal és egy (a gyógyfürdőknek szánt) nagy- széria-vonal is rákapcsolható. A sorozat-, illetve a nagysoro- zat-vonal segítségével a házi telefonközpontok kézi kezelése is teljesen kiiktatódik. A korszerű telefonközpont üzembe helyezésével az eddiginél lényegesen könnyebben és gyorsabban teremthető kapcsolat Piešťany és a földkerekség bármely más városa között. 1981. január 5-e óta teljesen automatikus távbeszélő kapcsolat jött létre Piešťany és környékbeli községek, Vŕbová, Veselé, Chtelnica és Veiké Kostoíany között. Bratislava most már közvetlenül is hívható a Vág-partl fürdővárosból, de Nové Mesto nad Váhom, Trnava és Trenčín hívását is automatizálták. A telefonközpont üzembe helyezése óta a Bratislavából, Trnavából, Nové Mesto nad Váhomból és TrenCínből érkező hívásokat is automatizálták.’-’ 1984-ben befejezik a bratislavai tranzit-telefonközpont építését. Ennek üzembe helyezése után Piešťanyt is rákapcsolják az automatikus tranzit-telefonhálózatra. Ez azt jelenti, hogy a fürdővárosból közvetlenül lehet majd hívni Európá úgyszólván minden országába. Kétségtelen, hogy ez is hozzájárul a szép szlovákiai város hírnevének öregbítéséhez. VLADIMÍR RYMAREVIČ ALT- MANSKIJ Nagyarányú műszaki fejlesztéssel A több mint kétezer embert foglalkoztató Kassai (Košice) Kerámiaipari Művek már két évtizede igen fontos népgazdasági feladatot teljesít a hazai nyersanyag felhasználásá- val készített termékek termelése terén. Gejza Langer vállalatigazgató a lezárt 6. ötéves tervidőszak előzetes mérlegéről szólva elmondotta, hogy a bruttó termelési tervet több mint tízmillió koronával túlszárnyalták, a nyereség a tervezettnél hatmillió koronával mutatkozik kedvezőbbnek. A vállalat eredményesen teljesíti exportfeladatait. Az értékelt időszakban például a szocialista országokba irányuló kiviteli tervet több mint 65 millió koronával teljesítette túl a vállalat, a hazai piacra pedig 22 millió korona értékű termékkel juttatott többet a tervezettnél. A 7. ötéves tervidőszakban több mint 26 százalékos termelésnövekedéssel, s ezzel összefüggő jelentős műszaki fejlesztéssel és beruházással számol a vállalat. Többek között nagyon figyelemre méltó a a nálunk és jó bevált perllt nagyobb arányú feldolgozására és felhasználására irányuló törekvésük. Az eddig végzett felmérések alapján Leihotka nad Brehmi környékén 20 millió tonna és az Eperjes-Tokaji hegylánc vidékén további 15 millió tonma -perlit-készlet található. Az új, igényesebb feladatok végrehajtásához szükséges előfeltételek megteremtésével kapcsolatban megfelelő intézkedéseket tettek és tesznek. A komplex intézkedések szellemében kidolgozták a vállalat műszaki-gazdasági tervezetét. Ebben — többek között — konkrét formában szerepel a tudományos-műszaki fejlesztés és a termelésnövekedést szolgáló beruházások kivitelezése. Az új tervidőszakban számolnak a közel 164 millió korona költséggel épülő michalovcei burkolócsempegyár építésének meggyorsításával, a kassal per- litdúsító-üzem — közel 8,2 millió korona költséggel járó — korszerűsítésével és további négy kisebb beruházás megvalósításával. A 7. ötéves tervidőszakban sorra kerülő beruházások közül az egyik legnagyobb az ún. „ásványi gyapjú“ szigetelő anyagot gyártó üzem, amely 286 millió korona értékű ráfordítást igényel és évente 15 ezer tonna hőszigetelő anyag gyártására lesz képes. A tervben szerepel közel 81 millió koronás beruházási költséggel a lastovcei bentonitdúsító-üzem felépítése, évi 40 ezer tonna termelési kapacitással. A műszaki fejlesztéssel összefüggő intézkedések tervezetében szerepel többek között a Losonci (Lučenec) csempegyárban néhány munkafolyamat gépesítésének, automatizálásának megoldása, és számos további beruházás is. Figyelemre méltó, hogy a Kassai Kerémiaipari Művek már kidolgozta a kerámia- és perlittermelés fejlesztésének 1990-ig terjedő tervezetét és előkészületeket tett hasonló, 2000-ig terjedő fejlesztési terv kidolgozására. A következő tíz évre szóló gyártásfejlesztési terv alapján 1990-ben 3,55 millió négyzetméter csempe, 3 millió négyzetméter kerámia- burkolat gyártásával és 720 ezer tonna köbméter dúsított perlitet termelésével számolnak. Gondoltak az egészség- ügyi kerámiai termékek gyártásának bevezetésére, illetve bővítésére is, melynek az a célja, hogy az eddigi behozatalt legalább 50 százalékkal csökkentsék ezeknél a termékeknél. E tények is cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a Kassai Kerámiaipari Művek dolgozói fel- készülten léptek a tervidőszakba- ikulikl RENDELKEZÜNK-E „LÓHOSSZAL”? „Az a vezető, akinek nincs tekintélye, aki a szakmában nem rendelkezik a mind többet emlegetett lóhosszal, hovatovább paprikajancsi lesz, akit senki sem vesz komolyan." Ezt a vésztjósló figyelmeztetést a közelmúltban olvashattuk egy vezércikkben, s a szigorú szentencián csak az a kedélyesen hangzó „lóhossz“ enyhít valamit. Sámánkodó lovas nemzet vagyunk, történelmünkből ismerős fogalmak az olyanok, mint táltos, sőt lófő; szólásaink, közmondásaink közt is sok a lóval kapcsolatos, ám a lóhossz e szövegből mégis kissé különösen sandít ránk. Némi gondolkodás után megértjük, hogy tulajdonképpen lóhossznyi előnyről van szó. Lóversenyek közvetítésekor gyakran hallhatjuk, hogy ez vagy az „egy lóhosszal vezet", „fél lóhosszal vezeti a mezőnyt“; sőt, újabban tréfás értelemben emberre vonatkoztatva is hallhatjuk; ám nem úgy, hogy „lóhosszal rendelkezik'*. Ezek a szókapcsolatok már mintha megindultak volna az állandósulás útján, s megváltoztatásuk, leegyszerűsítésük nem teszi szemléletesebbé a fogalmazást. Szerencsésebb lett volna a közismertebb alakját használni. Talán így: „...aki a szakmájában nem tett szert a mind többet emlegetett lóhossznyi előnyre,.. Ha azonban igazén következetesek akarunk lenni, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az utóbbi kapcsolatnak van bizonyos gúnyos, tréfás hangulata, s ez kérdésessé teszi azt, hogy vajon beleillik e a komoly szándékkal, polemikus éllel fejtegető szövegbe. A gazdasági vezetők fölkészültségét elemző vezércikkben nem hat-e kissé bizarrul? Dicséretre méltó dolog elevenségre, nagyobb szemléle tességre törekedni, azonban stíluseszközeinket körültekin tőén kell megválogatnunk. MORVAY GÁBOR ALAPVETŐ DOLGOK Aligha találunk ma elcsépeltebb szót az alapvető melléknévnél. Alapvető dolgokról beszél a szónok, az iskolaigazgató, a brigádvezető, alapvető dolgok felől érdeklődik a riporter, s a válaszban is akad mindig valami alapvető. Alapvető dolgokat készítenek műhelyekben, alapvető dolgokat árulnak a boltokban, s alapvető érdekességekről ír a közíró. De beszéljenek a példák! A lemorzsolódás alapvető (legfőbb) oka a gyenge tanulmányi eredmény. Az alapvető (ismert, szokáioáj tejtermékek mellett vásárolhat a vevő ízesített joghurtokat is. A zöldmetszés alapvető (fontos, lényeges, korszerű) technológiai elemmé vált. Van alapvető akadály, cél, célkitűzés, feltétel, félreértés, fordulat, gond, irányzat, probléma, szempont, táplálék, típus, tulajdonság, veszély stb. Vannak alapvető érdekek, jellemvonások, kérdések, követelmények, mozzanatok, változások stb. Ami eddig csak alapos volt, még az is kezd alapvető lenni, mert lehet hallani alapvető vizsgálatról és alapvető indoklásról is. Vannak aztán valójában alapvető dolgok is: Khomeini politikájának alapvető pillére az iszlám. Az alapvető kémiai műveleteket az alkimisták találták fel. Az alapvetően módosító- és határozószó sem dicsekedhet kevesebb sikerrel. A H 60 háztartási fagyasztószekrény alapvetően (valójában) két célt szolgál. Alapvetően (tulajdonképpen) arról van szó, ... Az egészségügy a közérdeket alapvetően (igen közelről, közvetlenül) érinti. A rendkívüli állapot alapvetően (teljesen) új helyzetet teremtett. A szállító járművek teljesítménye alapvetően (jócskán, ugyancsak) megnövekedett. Nem kevés az olyan megnyilatkoztatások száma sem, amelyekben az alapvetően szónak mondatbeli szerepe nincs, egyszerűen csak töltelékszó. Nem jelent többet, mint hát igen, hogy úgy mondjam, persze-persze. Legfeljebb azt jelzem vele, hogy kapcsolatban vagyok beszélgető partneremmel. A kirándulóknak alapvetően könnyű, több rétegű felsőruházatot ajánlunk. Alapvetően milyen paraméterei vannak az új kocsiknak? Szóban forgó szavunk előtagját, az alap főnevet, a nyelvújítók alkották a 18. sz. végén, az al főnévből, és a feltételezett -p képzőből, amelyet a talp főnévből vontak el. Szükség volt reá, hogy magyar szóval is megmondhassuk, mi a fundamentum. Hogy jól sikerült alkotás, kiterjedt családja bizonyítja: alapít, alapoz, alapos, alaptalan, alapítvány, alapzat, nem is szólván a sok alap elő- és utótagú összetett szóról. Közéjük tartozik az alapvető melléknév, is. Szerencsés, magyaros összetétel. A’tyáink is vetették a fundamentumot. Nem az alapvető melléknév ellen szólunk. Szükségünk van rá, mert a maga helyén jól szolgálja a gondolatcserét. Csupán túlzott, felesleges használatát hibáztatjuk. Divatjához alighanem hozzájárult az idegen szövegek szó sze- rinti fordítása is. É. KISS SÄNDOR KI A HONVÉD? A második világháború egyik ütközetéről szóló szövegben olvastam ezt a mondatot: A német gyalogságot visszaverte a gárdahonvédek sortüze. Ebben a mondatban egy helytelen szóösszetétel fordul elő, mégpedig ez: gárdahonvéd. Tudjuk, hogy a szovjet hadsereg bizonyos egységeit, melyek a Nagy Honvédő Háborúban különösen példás, hősies magatartást tanúsítottak, a gárda jelzővel tüntették ki. Ezért volt például gárdaezred, gárdahadosztály, csakhogy az ilyen alakulatnál, egységnél szolgálók az ilyen vagy olyan számú vagy nevű gárdaezred, gárdahadosztály katonái, esetleg gárdakatonák, de semmiképpen sem gárdahonvédek. A honvéd szó ugyanis csak magyar katonát jelent. Mai értelemben a honvéd, a magyar néphadsereg tagja, a múltban pedig az 1848/49-es szabadságharc katonája, illetőleg 1868 és 1918 közt az a magyar katona, aki nem a közös hadsereg, hanem a honvédség kötelékébe tartozott. MAYER JUDIT
