Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám, szombat
APR Ó HÍ R D ÉTÉS HIEDELMEK NÉLKÜL AZ IDŐJÁRÁSRÓL (1) Megfigyelése Az időjárásnak mindig nagy szerepe volt az ember életében. Nemcsak megfigyelte és a saját bőrén tapasztalta, hanem alkalmazkodott is hozzá megielelő öltözködéssel. Az időjárás hat az ember szervezetére 3s tevékenységére. v régmúltban élt ember, aki ki volt szolgáltatva a természet kénye-kedvének, az időjárásban a hatalmas szellemek és az istenek akaratát vélte megnyilvánulni, ez számos hiedelem alapja lett. Ezek a hiedelmek áldozatokra is késztették az embert, hogy elnyerje az istenek kegyelmét, elterelje magáról az istenek haragját A legrégibb feljegyzések A különféle hiedelmek ellenére az emberek már régen próbálták megmagyarázni a megfigyelt természeti jelenségeket. Erre nemcsak a kíváncsiság vitte őket, hanem és főként, az, hogy életük és tevékenységük nagymértékben függött e jelenségektől. Az emberi tevékenység akkoriban ugyanis sokkal inkább a természet és az Időjárás függvénye volt, mint manapság. Kezdetben az ember az időjárást az égitestekkel, főként a nappal, a holddal és a csillagokkal hozta összefüggésbe, lerakva ezzel az úgynevezett asztrometrológia alapjait, mely szerint az égitestek befolyásolják az időjárást. A legrégibb és a legtöbb feljegyzés az ókori Babilóniából és Egyiptomból maradt fenn, ahol a meleg és a hideg idő váltakozása csaknem ugyanolyan rendszeres volt, mint a csillagok járása. Az időjárással kapcsolatos megfigyeléseiket — az akkori elképzelések szerint az időjárás egy- egy égitest keleti és nyugati részével volt kapcsolatos — az emberek időjárási szabályokba fektették le. Ezek között akadnak olyanok, amelyek i jelenség helyes megfigyelését tükrözik, például a szelek irányával vagy a felhők vándorlásával kapcsolatban. Vannak azonban olyan szabályok is, amelyek téves elképzeléseken alapulnak. Ilyen szabályokat találtak az időszámításunk előtti IV. és V. évezredből származó agyagtáblákon. Az ókori Görögországban egyes filozófusok már rendszerbe foglalták az időjárásról és általában a természeti jelenségekről vallott nézeteket. De még az ő esetükben sem be- 'zélhetünk meteorológiáról, mint a légköri jelenségek fizikai viszonyait vizsgáló tudományágról. A meteorológia kifejezés két görög szó, a meteo- rosz vagyis légi, földön felüli és logosz, vagyis tan, tudomány görög szavak összetételéből keletkezett. Régen a meteorológia fogalma tehát nagyon tág volt, beleértették mindazokat a jelenségeket és tüneményeket, amelyek a föld felett mentek végbe. Az első meteorológiai könyvet Meteorologika címmel Arisztotelész írta, aki időszámításunk előtt 384 és 322 között élt. A mű 42 fejezetből áll, ebből 15 a légkörtannal "ogialkozlk. Jel ítős előrehaladás született az időjárás megfigyelésében és az időjárási jelenségek vizsgálatában a XV. század végén, a tengeri felfedező utak időszakában. Azok a tengerészek, akik vitorláikon ismeretlen óceánok felé indultak ütni c, természetesen nemcsak a tengeráramlatok, hanem az időjárás, elsősorban a levegőmozgás iránt is nagy érdeklődést tanúsítottak. Ezek az utazók igyekeztek eligazodni az éghajlati viszonyoknak és változásaik okainak tömkelegében. Csakhogy az egyéni, hiányos és az összehasonlítást mellőző szubjektív megfigyelések pontos mérések nélkül nem szolgálhattak tudományos általánosítás alapjául, és nem feleltek meg azoknak a gyakorlati követelményeknek, amelyek már az akkori viszonylag fejlett tengeri hajózást és kereskedelmet jellemezték. Döntő fordulat Az időjárás megfigyelésében döntő fordulat csak a XVII. században következett be, amikorra már feltalálták és tökéletesítették az összes alapvető meteorológiai eszközt és műszert. Galilei megszerkesztette a hőmérőt. Torricelli a légnyomásmérőt. Ezt követte a csapadékmérő, majd a széliránymérő és további meteorológiai műszerek, amelyek segítségével megkezdték az időjárás objektív megfigyelését, tehát az egyes elemek értékeinek mérését. Az első meteorológiai állomások is abban az időben jöttek létre. Egyidejűleg kísérleteket tettek arra, hogy kiépítsék e megfigyelőállomások hálózatát, mégpedig úgy, hogy mindegyik megfigyelőállomás rendszeresen regisztrálja az időjárás legfontosabb elemeit, tehát a levegő hőmérsékletét, nyomását és nedvességtartalmát, a szél erősségét, a felhőzet sűrűségét és a csapadék mennyiségét. Csakhogy ezek a kis számban működő első meteorológiai állomások nem sokáig maradtak fenn. A XVIII. században ismét nagyobb gondot kezdtek fordítani a meteorológiai megfigyelésekre. Ebből az időből már rendszeres feljegyzések maradtak fenn az időjárásról, persze csak kevés helyen. Az időjárás megfigyelését Berlinben 1719-ben, Pétervárott 1743-ban, Bécsben és Prágában 1775-ben, Budapesten 1780-ban kezdték meg. A múlt század második felében megalakultak az első meteorológiai intézetek állami ellenőrzéssel. Ezek az intézetek nemcsak a meteorológiai állomások hálózatának bővítéséről és az időjárási megfigyelések tökéletesítéséről gondoskodtak, hanem az addig összegyűjtött anyag alapján a tudományos kutatómunkát is megkezdték. Az időjárás megfigyelése a leggyorsabban a XX. században fejlődött. Lényegesen bővült a meteorológiai állomások hálózata. A megfigyelőmunka a trópusokon, Ázsia és Afrika belsejében, sőt a korábban megközelíthetetlen északi és déli sarkvidéken is megkezdődött. Növekedett a meteorológiai megfigyelést végző műszerekkel felszerelt hajók száma, és a meteorológiai megfigyelőállomásoké a hegyvidékeken. A meteorológiai állomások felszerelését új korszerű műszerekkel egészítették ki. Szlovákia mai területén a legrégibb objektív megfigyelések a XVIII. század elejéről származnak, mégpedig 1717 és 1720 között Reiman Ádám Eperjesen végzett ilyen megfigyeléseket. A XVIII. század nyolcvanas éveinek kezdetén egy Ideig a pozsonyi várban működött meteorológiai állomás. Megfigyelései azonban APlOHIÜDíTfS [ köszönetnyilvánítás rában ragadott ki szerettei köréből. Köszönetünket fejezzük ki a koszorúkért, virágcsokrokért, a vigasztaló szavakért és részvétükért, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-116 V Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, Ismerősöknek, barátoknak, akik 1980. december 30-án elkísérték utolsó útjára a lévai (Levice) temetőbe a drága, Jó férjet, szerető apát, apóst, nagyapát, déd- nagyapát. V a 1 a s l k Bélát, akit a kegyetlen halál 74 éves koISMERKEDÉS nem maradtak fenn, nyilvánvalóan akkor vesztek el, amikor Napóleon katonái a várost elfoglalták, s a várat felgyújtották. Kézsmárkon 1769 és 1793 között működött meteorológiai állomás, amelynek feljegyzései fennmaradtak. A múlt és a jelen A régmúltban az emberek főként a szembetűnő és a káros időjárási jelenségeket észlelték. Ismereteiket igyekeztek emlékezetben tartani és továbbadni, majd kőtáblákra és krónikákba írták őket. A huzamosabb megfigyelésekből szabályokat alkottak, így keletkezett sok népi jóslat. Ezekbe azonban sok hiedelem és asztrológiai elem is belekeveredett. A régi krónikák az időjárás káros jelenségeit csak nagyon röviden írják le, s elmondják, milyen károkat okoztak a termésben. Manapság nemcsak korszerűen felszerelt meteorológiai állomásokon folyik a megfigyelés, hanem automata állomásokon is, amelyek hosszabb időn át működnek az ember jelenléte nélkül. Adatokat nyernek arról, hogyan alakul az időjárás az ember számára nehezen elérhető és az ember életfeltételeinek nem megfelelő területeken és helyeken. Adataikat rádió útján továbbítják a meteorológiai központoknak. A Földön jelenleg mintegy tízezer meteorológiai állomás működik, amelyeken naponta nyolcszor rendszeresen ellenőrzik az időjárást. A megfigyeléseket egységesen, egyforma műszerekkel és ugyanazokban az időpontokban végzik. Erre azért van szükség, hogy össze lehessen hasonlítani a légkör fizikai viszonyait a Föld különböző helyein. A fontosabb időjárási jelenségek megfigyelésében nagy segítséget nyújtanak a korszerű műszaki berendezések, például a rádiószonda, a meteorológiai radar és műhold, amelyek a légkörből nyernek adatokat. További különleges műszereket használnak a látási viszonyoknak és a felhőzet magasságának mérésére, ami különösen a légi közlekedés szempontjából nagyon fontos. Dr. PETER FORGÄČ ADÁSVÉTEL ■ Eladó világos árnyalatú, fából készült, kétoldalt egymásba tolható és szétnyitható válaszfal. Méretei: 2,40X3,35 m. Érdeklődni 17 óra után a 98-264-es telefonszámon lehet. 0-143 ■ Eladó háromszobás ház gázfűtéssel. Holló Štefan, Krížna 9., Kolárovo. Ű-106 ■ Vennék magyar pulikutyaköly- köket. Jelige: Törzskönyvezett. 0-109 ■ Eladó négyszobás szép családi ház kerttel, pincével Dunaszerda- helyen. Cím: Tóth József, PNZZ, Dunajská Streda, telefon: 225-24. Ű-110 merték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a számunkra nagyon szomorú évfordulón, s szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Örök fájdalomban szenvedő felesége, fiat, lánya, két kis unokája: Anitka és Józsika, testvérei és az egész rokonság 0-121/a VEGYES MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, de a nagy fájdalom és az igaz szeretet nem múlik el soha. Fájó szívvel emlékezünk drága kicsi fiunkra, Patinák Islvánkára, aki öt évvel ezelőtt, öt és fél éves korában örökre eltávozott közülünk, de nem egyedül, magával vitte minden örömünket és boldogságunkat. Akik Ismerték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel e szomorú évfordulón. Mi, akik nagyon szerettük, nem feledjük el soha. Örökké gyászoló szülei, nővére, Erzsébet, nagyszülei. Sztár- nya (Starňa) Ű-91 ■ 1981. január 13-án volt egy éve annak, hogy a felejthetetlen, Jó férj és édesapa, Tóth János (Zemianska Olča) 45 éves korában búcsúszó nélkül távozoit tőlünk. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a számunkra nagyon -szomorú évfordulón, s szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Örök fájdalomban szenvedő felesége, fia, Jani, lánya, Teri, testvérei, sógornői, sógorai és az egész rokonság 0-121 9 Mély fájdalommal emlékezünk a legdrágább férjre, édesapára és nagyapára, Tóth Istvánra (Zemianska Olča), aki 1980. február 5-én hosszú be-> tegség után 58 éves korában örökre eltávozott tőlünk. Akik is■ A Bratislavai Vegyipari Szak* középiskola Igazgatósága (Stredná priemyselná škola chemická v Bratislave) értesíti a magyar általános iskolák igazgatóságait, hogy az előző rendelettel ellentétben az Oktatási Minisztérium legújabb rendelete alapján iskolánkban továbbra is megmarad a magyar tanítási nyelvű osztály. Ebbe az osztályba az egész országból (Szlovákiából) lehet jelentkezni. Kérjük az általános iskolák igazgatóit, hogy a jelentkezők kérvényeit továbbítsák az alábbi címre: Stredná priemyselná škola chemická (SPŠCH), ul. Februárového víťazstva č. 78, 810 (Y) Bratislava. ÚF-10 ■ FIÚK ÉS LÁNYOK! Az Udvardy (Ovory nad 2itavou| Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet hív benneteket! Tanintézetünkben 4 év után szak- érettségit szerezhettek a mezőgazdasági-gépészeti és az állatto- nyésztési szakon. A két szakra egyaránt felveszünk lányokat és fiúkat az alapiskola 8. és 9. osztályának elvégzése, valamint a felvételi vizsga sikeres letétele után. A tanulók szakközépiskolai érettségit tesznek, és lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaikat főiskolán folytassák. Felveszünk továbbá fiúkat a mezőgazdasági-gépészeti szakra az alapiskola 8. és 9. osztályának elvégzése után. A tanulmányi idő 3 év. TanuImá-> nyaik befejezése után a dolgozók szakközépiskolájában folytathatják tanulmányaikat, és ott megszerezhetik az érettségi bizonyítványt is. Szállást és ellátást korszerűen berendezett diákotthonunkban biztosítunk tanulóinknak. Sportolási lehetőség a Jól felszerelt tornateremben, a sportpályán, valamint a 25 méteres úszómedencében. A mezőgazdasági-gépészeti szakon lehetőség van a hajtási jogosítvány A, B, C kategóriájának, valamint a láng- és ívhegesztési jogosítványnak a megszerzésére Is. Jelentkezni írásban vagy személyesen lehet a következő címen: Riaditeľstvo SOUP, Gottvvaldovo nám. 2, 941 31 Dvory nad Žitavou. ŰF-12 R 175 cm, 21 éves falusi fiatalember szeretne megismerkedni hozzá Illő lánnyal. Autószerelő vagyok kisebb fáráshibával. Lakásom van. Fénvkénes levelek előnyben. Jelige: Megértés. 0-115 A nyugat-szlovákiai kerületben bővítettük a LADA-gépkocsik pótalkatrészeinek választékát alábbi üzleteinkben: BRATISLAVA, Prievozská u!, č. 26, telefon: 621-20 BRATISLAVA, Stará Vajnorská cesta, telefon: 672-817 GALÄMTA (Galanta), Cintorínska ul. č. 1, telefon: 25-27 NOVÉ IVIESTO nad Váhom, Hviezdoslavova ul., telefon: 22-94 HOLIČ, Bratislavská ul. č. 11, telefon: 22-66 MOTOTECHNA vállalat Gorkého e. 3 BRATISLAVA i -MM® 1381 I. 31. ÜF-3
