Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám, csütörtök

A Kassai (KoSi- ce) Mezőgazda- sági Gépjavító Üzem egész Szlovákia szá- mára végzi a Skoda ST-180 traktorok és az M-634 típusú motorok gene­rál javítását. A képen: Mikuláš Matisko mér­nök (baloldalt) és Juraj Sagan szerelő, az üzem dolgozói, generáljavítás után vesznek át traktort A növénytermesztés szakosításának problémái TOVÁBB FOLYTATÓDIK A TERMELÉS KONCENTRÄLÄSA (A. Haščák felvétele — ČSTK) Kialakulnak a nagyobb parcellák A növénytermesztési mimikáik gépesítésének egyik fö félté te* le a termelés 'koncentrációja és szakosítása. Ez segíti elő a szakosítást. Mivel a nagyobb teljesítményű repülőgépek, traktorok csak akikor tudnak gazdaságosan dolgozni, ha na­gyobb parcelláikon végezhetik a munkát, a korábban 'kidolgo­zott tervek szerint a területi és járási mezőgazdasági igazgató­ságok a mezőgazdasági üzemeik vezetőivel együttmű'ködve ha* tározzáik meg, hogy a helyi vi­szonyoknak megfelelően me­lyik növényt termesztik na* gyobb területen. A nyugat* szlovákiai kerületben a mező-* gazdasági üzemekben a kuko­ricát átlagosan 500 hektáros területen, a cukorrépát az efsz-ek 212 hektáron, az álla­mi gazdaságokban pedig 234 hektáron termesztik. A 365 burgonyatermesztő mezőgazda­sági üzem közül 22-ben már 200 hektárra növekedett a bur­gonyatermő terület. További koncentrációját a hegyaljai körzetekben a természeti fel­tételek fékezik. Komoly prob­léma a zöldségtermesztés sza­kosítása. Szlovákiában 363 me­zőgazdasági üzem termel zöld­séget, átlagosain 36,4 hektáron* Ez a terület néhány mezőgaz­dasági üzemben túl nagynak bizonyult. Az adatok bizonyítják, hogy, a szakosítás lassan megvalósul. Ennek ellenére a munka ter­melékenységét még nem min­den növény termesztésekor le­het a szükségletnek megfele­lően fokozni. Alapos felméré­sek bizonyítják, hogy ennek több oka is van. Üjabb tervek a termelés további koncentrációjára & hetedik ötéves tervidő­hézségeket okoz a trágya eltávolítása, rossz a belső mikroklíma. Az itt hizlalt seriéseK- nél átlagosan 25-30 dekagrammal kell több koncentrált takarmány az egységnyi termék előállításához, mint a többi hizlaldában. A gazdaságosság elveivel összhangban a jö­vőben az emeletes hizlalda egyik szintjén vágóbaromfit fognak nevelni. Baromfihús­sal pótolják majd — a korábbinál lényege­sen olcsóbban — a kieső sertéshúsmennyi* ség egy részét A további részt pedig mar­hahússal ellensúlyozzák. Az utóbbi mellett szól, hogy az öntözőberendezés lehetővé te­szi a tömegtakarmányok termesztésének lé­nyeges fokozását, és amint az elmúlt évek is bizonyítják, a szövetkezetben régi ha­gyománya van a gazdaságos szarvasmar­ha-tenyésztésnek. Es végül a szarvasmar­ha-állomány bővítése mellett szól az 1980- 85 között valószínűleg felépülő 300 férő­helyes istálló is. A hatékonyság és a gazdaságosság továb­bi fokozása érdekében az állattenyésztés­ben dolgozók munkaversenyében egyetlen mutatót értékelnek, mégpedig az egység­nyi állati termékre Jutó koncentrált takar­mány mennyiségét. Az idén és az elkövet* kező években még következetesebben akar­ják járni ezt az utat, elsősorban az egyéni eredmények közötti különbségek csökken* tésének lehetőségét keresve. A negyedé* venként értékelt verseny legjobbjainak, minti például legutóbb Izsák Viktor, az Abrahám házaspár, Kuliszi Géza, Kincer és Németh Gizella, valamint Zlatica Reháková ered-* ményei, és természetesen az elsőségért já+ ró jutalom nagy ösztönző erő. Ezt már as idei év is bizonyítja. A téli Időszak ellené* re tovább fokozták a tejtermelést, s év ele* jétől 3-4 százalékkal nagyobb a fejési át* lag, mint tavaly ilyenkor volt. Sikerült te* hát úgy Indítani az évet és a 7. ötéves terv* Időszakot, ahogy elhatározták: a termelést mutatóban minden vonatkozásban felül* múlni a korábbiakat. Több korszerűbb gépre és berendezésre lenne szükség A gabonatermesztés gépesí­tése népgazdaságunk fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában megoldottnak látszik. Mélyebb elemzések azonban azt bizo­nyítják, hogy sok még a meg­oldásra váró probléma, a je- lenleginél Jóval több korszerű T|fj gépre és berendezésre lenne ■** szükség. A CSKP KB 18. ülésé­nek határozata is felhívja a 1981 gépipari vállalatok figyelmét, hogy a mezőgazdaság számára I. 22. biztosítsák az elegendő és meg­felelő minőségű eszközöket. Abból indul 'ki, hogy az elmúlt 5 időszakban a mezőgazdasági üzemek csak sok utánjárással szerezhették be a munkák EGRI FERENC. Az Iparszerű termelési mód­szerek a 6. ötéves tervidőszak­ban jelentősen elősegítették a munkatermelékenység fokozó­dását, a növénytermesztés fej­lődését és az ágazat termesz­tésének egyes munkafolyama­tait már sikerült teljesen gé­pesíteni. A kukorica például még nem is olyan régem a kapás­növények közé tartozott, de mivel megváltoztak a növény- ápolás és betakarítás feltételei, a gabonafélék közé sorolták. Kézi erővel csak szórványosan takarítják be termését. A ku­koricaszár szecskázása és el­szállítása még nem teljesen megoldott probléma, azonban az élenjáró mezőgazdasági üze­mekben már kialakították a megfelelő gépsort a munkák gyors végzésére. Csupán idő kérdése, hogy minden mező- gazdasági üzem elég gépet szerezhessen be a takarmányo­zásra Is felhasználható kuko­ricaszór feldolgozására. A cu­korrépa termesztésben szintén a gépi munka döntő, egyelőre még az egyelési munkák igény­lik a fizikai munkaerőt. A bur­gonyabetakarító kombájnok és osztályozó berendezések még nem felelnek meg teljesen a követelményeknek, azonban a korszerű gépek már aránylag kis veszteséggel dolgoznak. Egyre jobbak tehát a feltéte­leik az Iparszerű tennelési mód­szerek nagyobb arányú alkal-í mazására. végzéséhez szükséges ekéket, traktorokat, önjáró szecskázó­kat és más gépeket. Nagyon sok üzem csak úgy végezhette el az őszi talajművelési mun­kákat, hogy a szomszédos me­zőgazdasági üzemek kölcsön adták gépeiket. Az őszi mun­kák üteme jórészt azért is nem volt elég gyors, mert kevés volt a gép. Vonatkozik ez a zöldség betakarítására is. Az egyesült efsz-ekben nehéz volt átcsoportosítani a részlegekről a munkaerőt. Tíz kilométeres távolságról is szállították a (kertészeti csoport tagjait. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az eddigi ta­pasztalatok alapján kétféle megoldást javasol. Átmenetileg a munkaigényes zöldségféléket ott kell termeszteni, ahol elég munkaerő van. Távlatilag azonban a munkák lehető leg­magasabb fokú gépesítésére kell törekedni. Ezen a téren már sokat ígérő próbálkozások történtek. A Hetényl (Chotín) Efsz példája nyomán a mar- cél lházi (Marcelová), udvardi (Dvory nad Zitavou), tardos­keddi (Tvrdošovce) és más efsz-ekben kombájnokkal taka­rították be a paradicsomot és félkész árut 'készítettek belőle. Üjabb berendezések vásárlásá­val még a termés válogatását kell megoldaniuk, és akkor lé­nyegesen javul majd a félkész termékek minősége is. A lak* szakállasi (Sokolce) efsz-ben a hagyma termesztését teljesen gépesítették. ígéretes kísérlete­zések történnek a zöldbab, a fűszerpaprika és más zöldség géppel való betakarítására is. Nagy probléma azonban a gyökérzöldségek gépi betakarí­tásának biztosítása. Még min­dig nincsenek megfelelő gé­pek erre a munkára. A múlt év őszén jól jött volna a gé­pek segítsége, mert a kerté­szeti csoportok dolgozói az esős fagyos időjárás miatt nem tudták idejében betakarítani a petrzselymet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési osztálya dolgozóinak becslése szerint jónéhány száz tonna gyökérzöldség a földben maradt, amelynek egy részét már csak a tavasz kezdetén le­het kiszántani. szakban a növénytermesztés­ben tovább folyik a termelés koncentrációja. Okulva a ko­rábban elkövetett hibákon, a helyi viszonyoknak megfele­lően határozzák meg, hogy az egyes körzetekben milyen nö­vényekből termesszenek többet. A még nem teljesen jóváha­gyott tervjavaslat szerint az ipari módszerekkel termesztett kukorica átlagos területe üze­menként 600 hektár, a korai burgonyáé 120 hektár, a fo­gyasztási és ipari célokra ter­mesztett burgonyáé pedig 300 hektár lesz. A szakemberek úgy vélik, hogy az ilyen kon­centráció a legmegfelelőbb, al­kalmazhatók a tudomány- és technika legújabb vívmányai, kihasználható a gépek teljesí­tőképessége, és megteremthe­tők, a megfelelő feldolgozási és tárolási lehetőségek is. Ala­pos vita után úgy döntöttek, hogy a korai zöldségféléiket azokban a körzetekben ter­mesztik, ahol felhasználható a kompresszorállomások hulla­dékhője és egyéb üzemek el­folyó melegvize, valamint a termálvíz-forrásokból feltörő forró vízzel is fűHietik a fó­liasátrakat és üvegháza'kat. In­tézkedések történtek, hogy a korai zöldségfélék betakarítá­sára is korszerű gépeket ké­szítsenek a gépipari üzemek. A külkereskedelmi szervek máris tárgyalásokat folytatnak kül­földi partnereikkel a még ná­lunk nem gyártott jól bevált gépek vásárlására. A tervjavaslat szerint a nö­vénytermesztés szakosítását nagyban elősegítik majd az ag­rokémiai vállalatok. Az elkö­vetkezendő években a földte­rület 50 százalékán végzik el a gyomirtó és növényvédelmi munkákat, és szintén ugyan­ennyi területre juttatják a szerves- és műtrágyát. A növénytermesztés szakosí­tását és a termelés koncentrá­cióját elősegítő terveket még a napokban felülvizsgálják, átta­nulmányozzák, és ha szüksé­ges, kiegészítik. Valószínű, hogy némi változásokat eszkö­zölnek rajta, de a tervjavaslat máris azt bizonyítja, hogy az elkö'vetkezendő tervidőszakban az illetékes szervek komolyab­ban foglalkoznak a jobb terme­lési feltételek megteremtésével és sokoldalúan biztosítják, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói terveiket az elvárá­soknak megfelelően teljesíthes­sék. BALLA JÓZSEF Vesszőparipájuk az újítás A Prága-Košíŕe-i Ipari Auto- matizációs Üzem három újító elektrotechnikusa: Stanislav Zborník, JoseJ Fišer és Premysl Rambousek a kezdeményezésé­ről ismert a gyárban. Vala­hányszor szükség volt a segít­ségükre, a nehézségek leküz­déséhez, igyekeztek eleget ten­ni a kéréseknek. És mert az utóbbi időben — különösen a téli hónapokban — gyakran túllépte az üzem az áramfo­gyasztási tervet, s ennek kö­vetkeztében a kötbérek fizeté­se sem ment ritkaságszámba, cselekvésre határozták el ma­gukat. Noha feladataikat más­más munkahelyen teljesítik, a közös érdek, ismét önként vállalt többletmunkára késztet­te őket. — Hacsak egy mód van rá, véget vetünk az áldatlan álla­potnak — mondották. Szaktu­dásuk és megértésük eredmé­nyeként így született meg újí­tási javaslatuk: az árammérők* kel ellátott, áramfogyasztást ellenőrző, nagyobb bőröndhöz hasonló szekrény. — Nagy szükség volt rá, ezért nem sajnáljuk a fáradt­ságot és az időt — utaltak kísérleteikre és vitáikra. És ezt teszik továbbra is, mert ké­szülékük már működik ugyan, de tudják, hogy mint minden újdonság — ez is tökéletesít­hető. Alkotásukat NSO 10-nek ne­vezték el, ami a 10 000 kilo­watt-óráig terjedő áramfo­gyasztás számjegyes ellenőrzé­sének a rövidítése A készü­lék két órára. előre progra­mozható. Ennek az időnek az elteltével pedig az időnként ki­gyulladó égő a fogyasztás túl­lépésének a veszélyét jelzi. Ha ez bekövetkezik, elegendő az illető munkahelyet telefonon figyelmeztetni, csökkentse ä fogyasztást. Hasonló készüléket még nem szerkesztettünk, s ezért mindenekelőtt a fogyasztás szabályozásának a feltételei­vel ismerkedtünk meg. Csak ezután állapodtunk meg a teendőkben, felosztva egymás között a munkát — mondják. A napokban a készülékhez egy már kiselejtezett villany- írógépet szereltek, amely az áramfogyasztás negyedórán­kénti feljegyzésével megtaka­rítja az áramelosztó-berendezés kezelésével kapcsolatos mun­kát. Ennek köszönhető a már jóváhagyott további újítáál ja­vaslatuk. A tökéletesített ké­szüléket néhány hónapon belül helyezik üzembe. A jó ötletnek köszönhetően az áramfogyasz­tás túllépésének lehetőségét nemcsak az NSO készülékre szerelt égő jelzi. A veszélyről a dolgozók — a fény- és hang­jelzés figyelmeztetésére — a munkahelyeken, tehát közvet­lenül is tudomást szereznek. Nem csoda, hogy a bűvös szekrénynek csakhamar híre ment, és a vállalat többi üze­mében is élénk érdeklődést ta­núsítónak iránta. Ez ad erőt az ifjú újítóknak javaslatuk továbbfejlesztéséhez és az újabb kísérletekhez. A kívülálló szemével nézve sza­bad idejüket minden bizonnyal kellemesebben is eltölthetnek a fiatalok. Hiszen Stanislav szenvedélyes fényképész és —» amint mondja — már családja van. Premysl iszőrakozása a kertészkedés, Josef pedig a gépkocsikban leli örömét és a bátyjának is igyekszik segít­ségére lenni a házépítésben. Közös vesszőparipájuk azonban a párt politikája iránti elköte­lezettségüket Is kifejezésre jut­tató, hosszadalmas, bonyolult kísérleteket igénylő újítások. Ezért vállalják egyöntetííen: semmi sem oly tökéletes, hogy még tökéletesebb ne lehetne. KARDOS MARTA A NElEZSEGEK ELLENEM IS IIZAKODlAN Üjj elképzelésekkel kezdik a 7. ötéves tervidőszakot az izsai állattenyésztők összességében eredményes évet s egy­ben tervidőszakot zárt az izsai (Iža) Béke Egységes Földmüvesszövetkezet állatte­nyésztő ágazata. Az állattenyésztésben dol­gozók az 1980-as tervmutatókat egy kivéte- levél, a tervidőszak feladatait pedig kivé­tel nélkül teljesítették. Silvester Tvrdoň mérnök, az ágazat ve­zetője és munkatársai előtt most — az értékelés és a tervezés napjaiban — az a kiemelt feladat áll, hogy a tanulságok kö­vetkezetes levonásával áthozzák és folytas­sák az új évben mindazt, ami a múltban hozzájárult a sikerekhez; de ugyanakkor következetesen elvessék és megszüntessék a zavaró körülményeket, amelyek a terme­lésben nehézségeket és kieséseket okoztak. A feladatok lényegében három nagy cso­portba oszthatók. Ezek: a fajtakialakítás, a pillanatnyi feltételekhez igazított és az adott lehetőségek maximális kihasználását lehetővé tevő termelési szerkezet megvá­lasztása, valamint a munkaversenyben rej­lő lehetőségek kiaknázása. A követendő irányok és célok meghatározásában a haté­konyság és a gazdaságosság minden eset­ben kiemelt szerepet kap. Az egyes feladatcsoportokat Pavol Uhrín alelnök és az ágazatvezető segítségével boncolgattuk. A kapott kép is bizonyítja, hogy amennyiben az egyszerűbb és köny- nyelib rutinszerű munka helyett rövid és hosszú távra egyaránt az új feltételek és lehetőségek figyelembevételével készülnek a tervek, akkor évről évre felszínre kerül­nek hasznosítható tartalékok. Másrészt — s ez talán még az előbbinél is lényegesebb tanulság —, aki előbbre akar lépni, annak nem szabad csak fentről várnia az utasítás sokat. Kezdeményeznie kell még akkor is, ha ez nagyobb felelőséggel és többletmun­kával jár. Izsán a kezdeményezés egyik része a sa­játos elképzelésen alapuló fajtakialakítás. A sertésállományt jelenleg már a régi is­tállókban is gazdaságosan tarható és a ta­karmányt jól hasznosító húshibrid teszi kí< A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programja keretében az állomány mintegy harmadát kitevő vörös-tarka mellett a fe­kete-tarkával keresztezett egyedek vannak többségben. Így a jövőben — az éves elvá­rásoknak megfelelően — rugalmasabban tudják fokozni a hús-, illetve, ha a pilla­natnyi helyzet úgy kívánja meg, a tejter­melést. A földművesszövetkezet a múlt év őszén vette át a 600 hektárt behálózó öntözőbe­rendezést, rendelkezik egy külföldi típus­terv alapján épült emeletes sertéshizlaldá­val, 1980-ban 104 százalékra teljesítette a hízómarhák eladási tervét, 1975-80 között évenként átlagosan 530 literrel emelkedett az éves fejési átlag, s amíg 1975-ben egy liter tejet 0,39 kilogramm koncentrált ta­karmány felhasználásával termeltek, addig öt évvel később ehhez az egységnyi termék­hez már 0,24 kilogramm takarmányt hasz­náltak fel. Látszólag egymástól távol álló tények a fentiek, az idei és a tervidőszak elképzelé­seinek megformálásában mégis szoros egy­séget alkottak. Az emeletes sertéshizlaldában nehéz fel­tételek melleti folyik a termelés. Az illeté­kes külkereskedelmi szervezet nem tudja biztosítani a berendezések javításához és

Next

/
Oldalképek
Tartalom