Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám, csütörtök

TÍZ ÉV - MÉRLEGEN Beszélgetés dr. Ivan Stanislavval, az OPUS igazgatójával Ezekben a napokban ünne­pelte fennállásának tízéves év­fordulóját az OPUS hanglemez- és zeneműkiadó vállalat. A ju­bileum alkalmából kértük meg dr. Ivan Stanislavot, a vállalat igazgatóit, hogy válaszoljon kérdéseinkre. ® Egy évtizeddel ezelőtt mi­lyen célok, elképzelések és szánd6knk alapján jött létre az OPUS? — Honglemezgyártó vállala­tunk a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisz­tériumának fennhatósága alá tartozik. A legfontosabb cé­lunk az volt, és ma is az, hogy hozzájáruljunk a szlovákiai ze­nekultúra — s ezáltal az egye­temes csehszlovákiai zenei élet — fejlődéséhez és gazda­godásához. Kiadói tevékenysé­günkkel igyekszünk pezsgőbbé tenni zenei életünket, fórumot és fejlődési lehetőséget te­remtünk elsősorban a szlová­kiai zenészeknek és zeneka­roknak. Fontos feladatunknak tartjuk a kortárs cseh zenemű­vek, valamint az értékes kül­földi zeneművek kiadását s nem utolsósorban a klasszikus zenei alkotások színvonalas terjesztését. 9 Számokkal, adatokkal mi­képpen lehet érzékeltetni egy évtizedes fejlődésüket? — Tíz évvel ezelőtt Szlová­kiában körülbelül 80 ezer nagylemezt adtak el, 1975-ben 810 ezret, tavaly pedig már 1 millió 600 ezret. A lakosság kulturális érdeklődésének bő­vülésén kívül, úgy vélem az OPUS vállalatnak is jelentős érdeme van ebben a nagy fej­lődésijén. # Melyek a legnépszerűbb OPUS lemezek? — A klasszikus zeneművek közül Gershwin alkotásait tar­talmazó kiadványunk, továbbá Mozart-, Beethoven-, és Ber- lioz-lemezünk a legnépszerűbb. A könnyűzenei lemezek kö­zött a Collegium raosicum fel­vételei viszik el a pálmát. Nép­szerűek népzenei felvételeink is. Sokan vásárolták a Marcin bátyó humoros monológjait tar­talmazó lemezt. A gyermekek között a Hófehérke és a hét törpe című meselemezünk fo­gyott el nagy példányszámban. Külföldön egyértelműen a Szlovák Kamarazenekar a leg­népszerűbb, ennek az együt­tesnek ma már európai rangja van. A külföldi érdeklődésről elmondhatjuk, hogy ott legin­kább a komolyzenei felvéte­leink iránt érdeklődnek. # Milyen az OPUS együtt­működése a külföldi partne­rekkel? — Nagyon jó az együttmű­ködésünk a szocialista orszá­gok hanglemezgyártó vállala­taival, köztük elsősorban a szovjet Melogyijával, a Hun­garotonnal és az NDK-beli VEB Deutsche Schallplatten vállalattal. Velük bonyolítjuk le a legnagyobb kereskedelmi forgalmat. A nyugati orszá­gokba az ottani szokásoknak megfelelően elsősorban felvéte­leket adunk el, ők készítenek ebből hanglemezt és a lemez­borítót is ők tervezik. Jó a kapcsolatunk a japán Victor vállalattal, az NSZK-beli RCA Schallplatten céggel, a spanyol Zafiro Discosszal, valamint az amerikai Musical Meritage So­ciety társulattal. Ők elsősorban komolyzenei és népzenei fel­vételeink iránt érdeklődnek. ® Nem jelent e gondot a Supraphon vagy a Pánton je­lenléte külföldön? — Egyáltalán nem. A fejlett nyugati országokban természe­tes, hogy például Beethoven valamelyik remekművét egy boltban húsz-harminc hangle­mezgyártó vállalat kínálja el­Gyökeres felvéte7^ adásra. A konkurencia tehát természetes, sőt még jobb munkára sarkallhat. Cseh test­vérvállalatainkkal idehaza és •külföldön is jó az együttműkö­désünk. 0 A jó lemez elkészítése nyilván nemcsak az Önök vál~ lalatától függ, hanem mások­tól is. — Nyilvánvalóan. Sok függ attól is, milyen körülmények között préselik a lemezt, mi­képpen tárolják, milyen körül­mények között árusítják. Ha­zánkban egy helyen a Beroun melletti Lodénlcén gyártják a lemezeket, valljuk meg őszin­tén, meglehetősen elavult kö­rülmények (között. Ez több eset­ben érezhető a lemezek minő­ségén is. örülünk annak, hogy rövidesen hozzálátnak a gyár korszerűsítéséhez s .néhány éven belül talán mai gond­jaink egy része megoldódik. O Önök milyen körülmények között dolgoznak? — Feltételeink, sajnos távol vannak az ideálistól. A stú­diónk Pezinokban van, az épü­letben albérletben dolgozunk. Nagy gondot okoz a lemezek raktározása is. A tervek sze­rint idén júliusban megkezdik hanglemezgyártó vállalatunk új létesítményének építését, ahol az igényekhez méltó kö­rülmények között dolgozhatunk majd. Remélem, a kivitelező vállalat azúttal állja a szavát, és az építkezés idén nyáron valóban megkezdődik. % Mi a véleménye a hang­lemezeket gyártó üzlethálózat­ról? — Hanglemezgyártó vállala­tunknak 38 saját üzlete van Szlovákiában. A cseh országré­szekben is kaphatók a leme­zeink egyrészt a hanglemez- boltokban, másrészt ugyan­úgy, mint nálunk a nagyáruhá­zakban, a kisebb településeken pedig a különböző üzletekben. A közeli napokban Galántán adunk át új hanglemezboltot, szeretnénk üzletet nyitni Bar- dejovban és Prievidzán is. A helyi vezetők több helyen nem értik teljesen, miért akarunk külön hanglemezboltot nyitni, amikor más üzletekben kapha­tók lemezek. Más üzletekben természeteisen nem lehet olyan választék, a lemezt kedvelők széles tábora nem találhat kedvére való választékot. Egyébként örömmel mondha­tom el, hogy a bratislavai hanglemezboltokon kívül aránylag nagy a forgalom a dunaszerdahelyiben és más dél­szlovákiai üzletben is. Az utóbbi időben hiány­cikknek számítanak a kazet­ták. — Nem a mi hibánkból. A kazettákat is Lodenicén gyárt­ják, nem megfelelő mennyiség­ben, olykor kifogásolható mi­nőségben. Külföldről korláto­zott számban tudunk behozni kazettát, mert ez devizakérdés, otthon pedig a már említett gyártóhoz vagyunk kötve. Re­mélem, az igért korszerűsítés­sel ez a gondunk is enyhül valamelyest. 9 A lemezhallgatás elenged­hetetlen feltétele a jó repro­dukciós technika is. — E téren, úgy érzem a kör­nyező szocialista országokhoz 'képest is lemaradtunk. Üzle­teinkben meglehetősen gyér a választék. A méregdrága be­rendezéseket nagyon ritkán kapni, az olcsóbb, de jó minő­ségű gramafonokat és más be­rendezéseket nehéz beszerezni. Talán mi örülnénk a legjob­ban, ha a csehszlovákiai elekt­ronikai ipar e téren is mielőbb visszaszerezné jó hírnevét. # Van-e arra lehetőség, hogy az OPUS magyar nyelvű lemezeket adjon ki, olyanokat, amelyek a szlovákiai magyar kulturális életet képviselik? — Igen. Néhány éve jelen­tettük meg az Ifjú Szívek nagylemezét, most jelent meg a következő. Újabb magyar és ukrán lemezek kiadásának elv­ben nincs semmi akadálya. A minőségi kritériumok persze, e téren is érvényesek. Ugyanakkor fontosnak tar­tom azt is, hogy a népművelési intézmények és az Iskolák tart­sák jobban szívügyüknek a ma­gyar nyelvű lemezek sorsát. A szavakon kívül tettekkel Is bi­zonyítsanak. Az Ifjú Szívek el­ső nagylemeze nem kelt el olyan mennyiségben, amint azt vártuk, remélem, most na­gyobb lesz az érdeklődés. # Milyen új OPUS lemezekre hívja föl olvasóink figyelmét? — Több érdekes komolyze­nei kiadványunk jelenik meg, amelyek remélhetően szintén sikeresek lesznek. A könnyű­zenei lemezek közül Soltész Rezső nagylemezét adjuk ki, és minden bizonnyal nagyon népszerű lesz a Locomotív GT és Pavol Hammel közös nagy­lemeze, amely a tervek szerint ugyancsak idén jelenik meg. SZILVÄSSY JÓZSEF Cselekvő közösségben Egy Zobor aljai CSEMADOK-szervezet hétköznapjai A nyitrai (Nitra) járás ma­gyarlakta falvai közül tizenki­lencben működik CSEMADOK helyi szervezet. Egyik helyütt jobban, máshol kevésbé jól. A koloni (Koliňany) helyi szerve­zet egyike a járás legjobbjai­nak, mind a vezetőség szerve­ző munkáját, mind a tagság aktivitását illetően. Ezt a tényt Sándor János járási CSEMA- DOK-titkár is megerősítette. Ö ismertetett meg a koloni helyi szervezet elnökével, Brath Te- rézzel is, akinek minden adott­sága megvan ahhoz, hogy jó CSEMADOK-elnök lehessen. Sándor János szerint az a jó járási CSEMADOK-titkár, aki minél többet mozog a helyi szervezetekben és élő kapcso­latot tart nemcsak a helyi szer­vezetek funkcionáriusaival, ha­nem a sortagokkal is. Ha most ugyanezt a megállapítást az el­nökre vonatkoztatjuk, elmond­hatjuk, hogy Brath Teréz első­sorban azért kiváló CSEMA­DOK-elnök, mert egyrészt szin­te együtt él a helyi szervezet­tel, másrészt állandó szoros kapcsolatot tart a járási titkár­sággal. E kettős követelmény­nek elég nehéz megfelelni, mi­velhogy rengeteg időt igényel. Aki önkéntes CSEMADOK-mun- kát vállal, nem sajnálhatja sza­bad idejét. Néhány vonás Brath Teréz arcképéhez. Munkásszülők gye­reke. Az alapiskolát szülőfalu­jában, Kolonban, majd a szom­szédos Gímesen (Jelenec) vé­gezte, 1968-ban érettségizett az Ipolysági (Šahy) Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Első munkahelye a nyitrai Raciona- llzációs Vállalat volt, jelenleg — ugyancsak Nyitrán — a Me­zőgazdasági Felvásárló és El­látó Vállalatnál dolgozik. — Számítógépkezelő vagyok, második éve. Betáplálom a gépbe a szakemberek által elő­készített programokat és ügye­lek a gép folyamatos működé­sére. — És milyen munkát végez­nek a géppel? — Többnyire szolgáltatáso­kat nyújtunk a járás mezőgaz­dasági üzemeinek, például elő­rejelzéseket készítünk egy^egy gazdaság optimális beruházá­sairól, kiszámítjuk a mezőgaz­dasági üzemek gazdasági ered­ményeit és így tovább. — Megszokta már az új munkahelyet? — Meg. És szeretem *is a munkámat. Aki elégedett a munkahelyé­vel és szereti a munkáját, az általában a szabad idejét is ésszerűen meg tudja szervez­ni. Brath Teréz Kolonből uta­zik be naponta autóbusszal a munkahelyére, ami meglehető­sen fárasztó. És amikor késő délután vagy este hazaér, CSEMADOK-elnökként száll le az autóbuszról. Sokszor nem is haza megy először, hanem a művelődési otthonba, próbára. Pedig otthon is akad elég ten­nivaló, hiszen szülei már idő­sek, szükségük van a segítsé­gére. Brath Teréz 1969 óta tagja a 120 embert számláló CSEMA- DOK-szervezetmek, több éven át pénztáros volt, harmadik éve pedig az elnöki tisztséget látja el. Azon túl, hogy elnök az j skolás gyerekünk ja Ä nuár végén hozza ha­za félévi bizonyítványát, amely 90k örömet, de nem­egyszer komoly gondot is okoz. Sőt, a két-három elég­séges vagy elégtelen osztály­zat nem várt meglepetést is jelenthet. Pedig a bizonyít vány ebben az esetben az is kola segélykérő figyelmezte tése a család számára, mely tantárgyakban lenne szükség nagyobb szorgalomra vagv óbb munkára való ösztöké 'ésre, segítségre. Az osztályzat két tényező ől függ: a képességtől és a szorgalomtól. A képesség és a szorgalom azonban szerves egészet alkot, kiegészíti egy­mást. Aki tehetséges az ha­marább megtanulja felada­tát, mint az, akinek gyengéb­bek a képességei. A képesség szorgalommal fejleszthető. Aki nehezen tanul valami­lyen tantárgyat, de időt szán rá, kitartással végül egészen jó eredményeket érhet el. Természetesen ennek a for­dítottja is igaz; aki nehezeb 'in tanulja ugyanazt a tan A mérleg egyik oldalán a szorgalom, a másikon a ké­pesség. Ezt a kettőt kell az osztályzatnak egyensúlyba hoznia. Éppen ezért a peda­gógus joggal követel többet egy jó képességű tanulótól, míg ugyancsak joggal mél­\ félévi bizmiyšívány tárgyat ős ezt éppen ezért elhanyagolja, lemarad. Ilyen­kor érik aztán a szülőket bi zonyítványosztáskor kelle rnetlen meglepetések. Ez azonban nem ok a család* „gyászra“. Nincs ok az ag godalomra akkor sem. ha a gyermek nehezebben tanul. Fontos, hogy a hiányosságot fokozott szorgalommal pó­tolja. tányolja a szorgalmat a gyengébb képességűeknél. A bizonyítvány: fígyelmez tetés. De nem arra figyel­mezteti a szülőket, ha gyer­mekük rosszabb osztályzatot hoz haza. akkor: nemulass. A testi ftínyítés nem jelent segítséget a gyermeknek, csupán félelmet, szorongást vált ki belőle, a tanulás iránt pedig undort és érdektelen­séget. A dorgálás, a verés nem oldja meg a problémá­kat. A feladat a helyes diag­nózis megállapítása: miért kapott a gyermek rossz osz­tályzatot? A bizonyítvány az iskola egyiik — szülők felé Irányu­ló — „jelzőberendezése“, amely megbízhatóan szigna- lizálja, hol van szüksége a gyermeknek a szülő segítsé­gére, támogatására. A végső cél tehát az, hogy gyerme­künk jobban, többet tanul­jon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú Ismerete­ket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozód­jék a munkához való helyes viszonya. A jó bizonyítvány éppen ezt hivatott elsősorban tük­rözni. MARKÖ EMIL énekkarnak, és a színjátszó- és folklórcsoportnak is tagja. A népművelő munka hogyan­járól beszélgetve megkérdez­tem: — Mi szükséges ahhoz, hogy jól működjön egy CSEMADOK helyi szervezet és hogy valaki jó CSEMADOK-elnök lehessen. — Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy mindenek­előtt jó, vagyis hozzáértő, élet­képes vezetőségre van szükség, hogy a vezetőséget olyan em­berek alkossák, akiket valami­lyen belső tűz, alkotásvágy kényszerít a munkára, nem pe­dig a járási bizottság. S hogy valaki jő elnök lehessen? Spon­tán ügyszeretet, megfelelő kép­zettség, sokoldalú felkészültség és az egyes vezetőségi tagok s persze a tagság támogatása nélkül senki sem lehet jó CSE­MADOK-elnök. Én abban a sze­rencsés helyzetben vagyok, hogy nálunk a helyi szervezet választmánya és a CSEMADOK- tngság is igen lelkesen és ak­tívan csinálja, amit vállalt. Hogy én milyen elnök vagyok, annak megítélését helyi szer­vezetünk tagságára bízom. A többi CSEMADOK-helyi szerve­zethez hasonlóan a koloni is helyisögproblémákkal küzd. Az egyetlen művelődési ház nem­igen képes kielégíteni vala­mennyi társadalmi szervezet te­remszükségletét, hetenként két- háromszor még filmet is vetí­tenek a kultúrházban. Szeren­csére a SZISZ rendelkezik klubhelyiséggel, a CSEMADOK- vezetőség is itt tanácskozik ha­vonként egyszer, és a Simek Viktor által vezetett vegyeskar is az ifjúsági klubban tartja próbáit. — Bemutathatja énekkarukat lapunk olvasóinak? — A mostani koloni ének­kart 1970-ben alapította helyi szervezetünk. Első karnagya Dunajszky D. Géza volt, aki je­lenleg a CSEMADOK-központ- ban dolgozik. Az énekkar kö­zel harminc tagú, fiatalok és idősebbek is egyaránt tevé­kenykednek soraiban. 1974-ben ezüstkoszorút nyertünk a ga- lántai Kodály-napokon. Egyéb­ként baráti kapcsolatot tar­tunk fenn több itthoni és a magyarországi zalaikomári kó­russal is. A CSEMADOK koloni helyi szervezete sokrétű kulturális tevékenységet folytat. Nemcsak énekkara van, hanem a zobor- aljai népművészet ápolásában is jelentős szerepet visz. Több alkalommal adott már otthont énekkari kisfesztlváloknak, (Arról nem is beszélve, hogy készséggel támogatja az ép­pen Zoboralját járó népdal- és néptáncgyűjtő folklórkutatőlk munkáját.) Azonfelül színjátszó csoportjuk is elég sokszor hal­lat magáról. Vezetője Balkó Imre adminisztrátor. — Eddig milyen darabokat játszott már együttesük? — Többnyire vígjátékokat játszunk. Ügy gondolom sem a közönségünk, sem a csoport nem eléggé felkészült még ar­ra, hogy nehéz drámákkal pró­bálkozzunk. Tavaly viszont Ivan Bukovčan Mielőtt a kakas megszólal című drámáját vit­tük színre. A Jókai-napokon ugyan még nem vett részt a színjátszó csoport, de már volt három­szor járási első és egy alka­lommal kerületi harmadik he­lyezett is a színjátszó együtte­sek fesztiválján. A Nyltra-vidéki színjátszás­történet egyik érdekes adata, hogy az első Csehszlovák Köz­társaságba errefelé Kolonban játszottak először magyar nyel­ven színdarabot. 1923-ban. 1924- ból már színlapot Is talált Sán­dor János járási CSEMADOK- titkár, ezen a darab címe — Gyimesl vadvirágok — és a szereplők neve Is megtalálha­tó. Egy CSEMADOK helyi szer­vezet sokszínű életéről sok­irányú tevékenységéről nem mondható el minden egy rö­vid riportban, arról viszont meggyőződtünk, hogy a koloni szervezet sokat tett és tesz is saját közössége s ezáltal a csehszlovákiai magyar kultúra fejlődéséért. KÜVESDI JÁNOS 1981 I. 22.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom