Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám, kedd

AFGANISZTÁN Kormánynyilatkozat az ón. menekültek kérdésében Politikai foglyok amnesztiát kaptak (ČSTK) — Az Afgán Demok­ratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot tett iközzé, s eb­ben állást foglalt az .úgyneve­zett afgán menekültek kérdé­sében. Az afganisztáni kormány is­mételten megerősíti azt a ko­rábban kinyilvánított, s azóta a gyakorlatban is alkalmazott elvet, hogy amenesztiában ré­szesíti mindazokat, akik az el­lenség hazugságai és fenyege- getései hatására elhagyták Af­ganisztánt, s akiknek kezéhez nem tapad vér. A kormány szavatolja a visszatérők sze­mélyes biztonságát, a lakóhely szabad kiválasztását, a foglal­kozás kiválasztását, a földkér­dés megoldásában való egyen­jogú részvételüket. Az afga­nisztáni kormány kinyilvánítja készségét, hogy hajlandó fo­gadni a jelenleg külföldön tar­tózkodó személyeket és hang­súlyozza: a visszatérők szá­mára biztosítja az alapvető feltételeket az élethez, az ered­ményes munkához és a társa­dalmi tevékenységhez. Az országban végbement po­zitív változások, a külföldről visszatérők áradata előidézte a reakciós és imperialista körök dühét, akik szerették volna le­fékezni a menekültek vissza­áramlását. A nyilatkozatban az Afgán Demokratikus Köztársa­ság kormánya felszólítja a Iszlám konferencia Tízpontos napirend (CSTK) — A szaúd-arábial Taif városkában szombaton és vasárnap zárt ajtók mögött tanácskoztak az iszlám orszá­gok külügyminiszterei. A ta­nácskozáson, amely az iszlám csúcskonferenciát hivatott elő­készíteni, tíz pontból álló napi­rendet fogadtak el. A palesztin kérdésen, az Irak—iráni konf­liktuson, a közös gazdasági stratégián, Jeruzsálem Jövőjén és más kérdéseken kívül a re­akciós Iszlám országók a janu­ár 25-én kezdődő konferencia napirendjére tűzették az ún. af­gán kérdést is. Amint az afgán külügyminisz­térium január 17-i nyilatkoza­tában hangsúlyozta, e kérdés napirendre tűzése ellenkezik az Iszlám országok érdekeivel, s célja csupán egy: rontani a helyzetet Afganisztán körül, va­lamint afgán és szovjetellenes propagandakampányt szítani. szomszédos országokat: szün­tessék be aígánellenes tevé­kenységüket, ne gördítsenek akadályokat az állattartók sze­zonjellegű vándorlásának útjá­ba, ne akadályozzák az afgá­nok hazatérését. Az afganisztáni fővárosban közlemény jelent meg arról, hogy szabadon bocsátanak 265 politikai foglyot. A forradalmi tanács elnöksége és a rendkí­vüli forradalmi törvényszék határozatának értelmében a politikai foglyok ügyét gondo­san kivizsgálták; a foglyok, akiket megtévesztett az ellen­séges propaganda, őszinte megbánást tanúsítottak. Az amnesztiára a nagy mu­zulmán vallási ünnep, Moha­med próféta születésnapja al­kalmából került sor. MOSZKVÁBAN tegnap meg­kezdődött a szovjet—bolgár gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 24. ülésszaka. LISSZABONBAN vasárnap be­fejeződött a Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak ülése. FERDINAND MARCOS, a Fü- löp-szigetek elnöke rádió- és televíziós beszédében bejelen­tette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti az országban 1972 óta érvényben levő rendkívüli állapotot, és megszünteti a ka­tonai bíróságokat. MILTON OBOTE Uganda!, Ju­lius Nyerere tanzániai, Daniel Arap Moi kenyai és Kenneth Kaunda zambiai államfő Kam- palába megtartott csúcstalálko­zóján megállapodott abban, hogy a kelet-afrikai országok közötti együttműködés előmoz­dítása érdekében gyakrabban tartanak majd csúcstalálkozó­kat. SZOVJET ÁLLÁSFOGLALÁS ÓSÁGRÓL Koholmánynak nevezi a TASZSZ politikai szemleírója az Al-Akhbar című egyiptomi lap­nak azt az állítását, hogy Líbia és Csád egyesülési szándéka va­lamiféle szovjet cselszövés lenne, amely nemcsak Csád, ha­nem számos más afrikai állam ellen is Irányul. A kommentá­tor badarságnak minősíti az egyiptomi újságnak azt a má­sik állítását, hogy Csádban mű­ködő szovjet és NDK-beli szak­emberek a líbiai csapatok kato­nai tevékenységének irányítói lennének. A Szovjetunió sem az afrikai, sem pedig más térségbeli qr- szágokkal kapcsolatban nem kö­vet önös célokat. A Szovjetunió elvi alapokon ellenzi a külföldi beavatkozást akár Csád, alcár más országok belügyeibe. A Szovjetunió normális diplomá­ciai kapcsolatokat tartott fenn Csáddal a békésebb Időkben, s a csádi kormány kérésére or­voscsoportot küldött az ország­ba. E segítség humánus Jellegét senki sem vitatta. A harci cse­lekmények kezdetén a Szovjet­unió visszahívta Csádból a szov­jet szakembereket és egész dip­lomáciai személyzetét. Az egész világ jól tudja, hogy a Szovjetunió sohasem állított fel „gyorshadtestet“, vagy ide­genlégiót a határain túli tevé­kenységre. Mindezeket más rendszerű és más politikát foly­tató államok alkalmazzák ►— hangsúlyozza a szemleíró. A Szovjetunió számára alapigaz­ság, hogy valamennyi csád.i bel- ügyet, mindenfajta külső bea­vatkozás nélkül, csakis Csád né­pének és politikai erőinek kell megoldani. Ami pedig Líbia és Csád kapcsolatait illeti, azok teljes egészében a két ország hatáskörébe tartoznak, és sen­kinek sem szabad azokba be­avatkoznia — sem Párizsnak, sem Washingtonnak, sem Lon­donnak, sem pedig Kairónak — hangsúlyozta a szemleíró. (TASZSZ) Peking háborús játéka az indiai határ közelében (ČSTK) — A Tibettel szom­szédos Dzsammu és Kasmír in­diai szövetségi államhoz tarto­zó Ladakh térségében nemrég ismét megsértették kínai repü­lőgépek India légiterét, fő­ként a Pangong-tó körzetének átrepülésével. Amint azt az IPA indiai sajtóügynökség teg­nap közölte, ezeket a berepü­léseket az utóbbi négy hónap JEGYZET FEKETE FELHŐK ULSTER FELETT Az elmúlt hetekben az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) viszonylag keveset hallatott magáról, de most ismét foko­zódik tevékensége, és az a ve­szély fenyeget, hogy az erő­szak újabb tájfunszerű hullá­ma söpör végig a „zöld szi­geten“. E félkatonai szervezet vezetősége arra figyelmeztetett ugyanis, hogy újabb támadáso­kat készít elő Észak-lrország- ban és Angliában a brit ható­ságok, illetve képviselőik el­len. A Long Kesh-1 tábor né­hány foglyának éhségsztrájk­ja, amellyel azt akarták elér­ni, hogy politikai foglyokként kezeljék őket, valamint a sztrájk meglepően gyors befe­jezése nyilván nem a foglyok és a brit kormány közötti meg­állapodás eredménye volt. Az IRA harci tevékenységé­nek a felújításáról szóló fi­gyelmeztetés megmozgatta a brit államapparátust. Észak-!r- országban megerősítették a ka­tonai és a rendőrt készütséget, a londoni Scotland Yard ria­dót fújt, és felszólította Lon­don lakosait, hogy figyelmez­tessék a rendőrséget mindarra, ami az IRA terrortevékenysé­gének a gvanúját kelti. James Stewart, az tr Kom­munista Párt titkára arra fi­gyelmeztetett, hogv az IRA ideiglenes katonai szárnyának a intése minden irányban ..telies katasztrófát“ telent A köztársasági hadsereg „parti­zánjainak“ fegyveres akciói ká­rosan hatnak az ír népnek az önrendelkezési Jog elnyerésé­ért folytatott harcára, mivel fokozzák a brit hatóságok meg­torló Intézkedéseit. Ogy tűnik, hogy a brit kor­mány nem tanult a múltból. Erőszakkal nem lehet semmit sem megoldani. London nem reagál az északír lakosság kö­veteléseire, és a politikai meg­oldás helyett minden alkalom­mal erőszakkal felel. Hasonló­képp az ír Köztársasági Had­sereg. Figyelmeztetése, misze­rint bombamerényietekkel és ártatlan emberek meggyilkolá­sával folytatja harcát, az ír nép Jogaiért, arról tanúskodik, hogy szintén nem tanult az ulsterl realitásokból. A brit kormány ugyanis politikáját el­sősorban azzal magyarázza, hogy az IRA véres terrorkam­pányt folytat. Ennek alapján nem hajlandó feladni Ulsterrel szembeni politikáját. A brit kormány felelős azon­ban azért, hogy Ulsterben foly­tatódik az erőszak, polgári sze­mélyek, brit katonák életét olt­ják ki. Kell. hogy London tu­datára ébredjen: az északír problémát csakis politika! és demokratikus módszerekkel le­het megoldani. Erre pedig mindenekelőtt a brit haladó erőknek kell rákényszerítenle a kormányt. CP) folyamán már megelőzték ha­sonló akciók Csusulu térségé­ben, amely az Indiai védelmi rendszer együk fontos pontja ezen a területen. Az IPA hozzáteszi, hogy az a kínai magyarázat, miszerint a légitér hasonló megsértésére a terület felderítésével kapcso­latban a határ kínai oldalán Is sor kerül, nem meggyőző. Katonai szakértők ezeket a provokációkat kapcsolatba hoz­zák Kína katonai aktivitásának növekedésével ezeken a terüle­teken. Peking fokozott figyelme! szentel Pangongnak már mint­egy 18 hónapja, kihasználva azt a tényt, hogy a tó részben Kínához, részben Indiához tar­tozik. Kína tartja ellenőrzése alatt a tó felületének három­negyed részét, s itt katonai szakemberek néhány kisebb merülő Jármű Jelenlétét figyél- ték meg. Kína további fokozott akti­vitását figyelték meg a Sajók völgyében, ahol Kína és Pa­kisztán kiépítik katonai rak­táraikat és kiképző táboraikat. A folyó völgyének északnyu­gati részében, Pratapgarhával szemben a kínaiak messzehor­dó ágyúk állásait építették ki. Bár közvetlen konfliktus egyelőre nem fenyeget, Kína háborús játéka ebben az érzé­keny körzetben komoly nyug­talanságot kelt, hangsúlyozza az IPA. Az Egyesült Államokban minden 27. másodpercben történik egy gyilkosság, rablás vagy erőszakos cselekmény. A múlt évben a bű­nözés rekordértékeket ért el, 10 százalékkal több bűncselekményt követtek el, mint 1979-ben. E tekintetben a nem éppen dicső első­ség a legnagyobb amerikai várost, New Yorkot illeti meg, ahol tavaly 1787 embert gyilkoltak meg. A bűncselekmények számának növekedésében a kézi lőfegyverek szabad árusítása is nagy sze­repet játszik. A lőfegyverek árusításának korlátozásáért és ellen' őrzéséért tüntettek nemrég fiatalok Washingtonban (képünkönf (ČSTK — telefoto) Carter búcsúüzenete (ČSTK) — Carter távozó ame­rikai elnök a hét végén meg­küldte a Kongresszusnak utolsó üzenetét az Onió helyzetéről, ezúttal azonban a hagyomá­nyokkal ellentétben írásban. Egyébként Carter üzenetében ellentmondásos megállapításo­kat tett. Egyebek között az Egyesült Államok helyzetét „egészségesnek“ minősítette, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az infláció és a munkanélküliség szinte elviselhetetlenül magas. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan Carter a nyolc­vanas évek legfontosabb felada­taként az Egyesült Államok ka­tonai erejének megerősítését és a fegyverkezés ellenőrzését Je* lölte meg. Ojabb ellentmondá-* sokba bonyolódott, amikor egy- részt hasznosnak minősítette a SALT—II szerződést, ugyanak­kor dicsérte a NATO erejét, és durva szavakkal támadta a Szovjetunió külpolitikáját. Nyu- gáti hírügynökségek szerint! Carter búcsúüzenetét sivár ért dektelenség kísérte, mivel a közvéleményt és a politikai' megfigyelőket már Jobban ér** dekli az, amit a holnap híva* talba lépő Reagan-kormánytól várhatnak. KUVAIT KÉPVISELŐJELÖLTEK BEJEGYZÉSE (ČSTK) — Kuvaltban tegnap hivatalosan megkezdődött a február 23-án megrendezésre kerülő parlamenti választások Jelöltjeinek a bejegyzése. A ku­vaiti parlamentet Dzsabir Ah­med Sabah sejk döntése értel­mében 1976 augusztusában osz­latták fel, és az országot azóta Is a kormány Irányítja, amely­nek kezében van a végrehajtó Sztrájkok Kínában Az Aszahi Simbnn című Japán lap pekingi tudósítója kínai kormányforrásokra hivatkozva beszámol arról, hogy Kínában az utóbbi Időben egyre gyako­ribbakká váltak a dolgozók tö­meges sztrájkmegmozdulásai. A sztrájkolók a munkakörülmé­nyek Javítását és a munkabérek emelését követelik. A sztrájk­mozgalom, amelyről a hivatalos kínai tájékoztatás hallgat, egy­re nagyobb méreteket ölt — ír­ja a lap, majd megállapítja, hogy a sztrájkok nagy nyugta­lanságot okoznak a pekingi ve­zetésben. A sztrájkokban részt vevő munkások nemcsak a mun­kabérek emelését követelik, ha­nem tiltakoznak a hatóságok önkénye ellen. (TASZSZ) és a törvényhozó hatalom egy­aránt. Kuvaltban csak a 21 éven fe­lüli kuvaiti állampolgárságú’ férfiaknak van választójoguk. Választójogra tehet szert az új törvény szerint az az arab nem­zetiségű egyén, aki 35 évet töl­tött az országban, valamint az a nem arab nemzetiségű sze­mély, aki több mint 50 évig élt Kuvaltban. A hadsereg és a rendőrség tagjai nem választ­hatnak. Ezért, bár Kuvaitnak mintegy 1,3 millió lakosa van, a választásra jogosultak száma csak mintegy 70 ezer. Még egy érdekesség a kuvaiti választásokkal kapcsolatban: a több száz jelölt mindegyike füg­getlenként indul, mivel az or­szágban a politikai pártok te­vékenységét betiltották. Ellenzéki párt Dél-Koreában (ČSTK) — Dél-Korea főváro­sában, Szöulban ellenzéki poli­tikusok létrehozták a Koreai Demokratikus Pártot. Az alaku­ló ülésen megválasztották a párt elnökjelöltjét, az 57 éves Jn Csi Sont, aki egyúttal a párti elnöke Is lett. Árváltozások Magyarországon (ČSTK) — Az 1981. évi nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban — a külpiaci ár­emelkedések és a termelési költségek növekedése miatt — Magyarországon e napokban ár­változásokra kerül sor. Január 19-1 hatállyal növek­szik a liszt és a finom sütőipa­ri termékek kiskereskedelmi ára, mégpedig 6—17 százalék­kal. A kenyér, a vizes és tejes tésztából készült péksütemé­ETIÓP CÁFOLAT (ČSTK) — Az etióp külügy­minisztérium Addisz Abebában nyilatkozatot tett közzé, s eb­ben élesen elítéli azokat a Szo­mália által terjesztett híresz­teléseket, melyek szerint Ettó- pia csapatokat vont össze a Szomáliái határok mentén. Ezek az állítások Szomália agresszív céljait kívánják álcázni, s azt a célt szolgálják, hogv az im­perialista hatalmaktól Szomália úlabb fegyvereket és haditech­nikát szerezzen. Szomália to­vábbá ezzel akarja indokolni a területén építendő katonai tá­maszpontok létjogosultságát — hangsúlyozza a nyilatkozat. Etiópia a Szomáliái ellensé­ges lépésekre való tekintet nél­kül hű marad a béke megszi­lárdítására Irányuló politikájá­hoz. és maximális erőfeszítése­ket tesz a szomszédos orszá­gokkal való kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejlesztésé­re és bővítésére — állapítja meg az etióp külügyminiszté­rium nyilatkozata. nyék, a húskonzervek, a szá­raztészták, a bébiételek ára vál­tozatlan marad. Olcsóbb lesz a táblás és a tejcsokoládé. A motorbenzin fogyasztói ára literenként 3,30 forinttal emel­kedik. 1981. január 1-től azon­ban az 1500 köbcentiméter és az ennél kisebb hengerűrtartal­mú benzinüzemű gépjárművel rendelkezőknek nem kell lár- műadót fizetniük. Február 1-től egyes szolgál­tatások díja is emelkedik A posta és telefondíjak átlagosan 90 százalékkal emelkednek. A szabványlevél díja 1 forintról 2 forintra, a levelezőlapé 60 fil­lérről 1 forintra emelkedik. A telefondíjak a következőképpen változnak.: a hazai telefonbe­szélgetések díja 50 százalékkal, a nyilvános állomásokon foly­tatott beszélgetés díja száz szá­zalékkal. azaz egy forintról 2 forintra nő. A mosodai szolgáltatások dí- 1a átlagosan 24 százalékkal, a fodrász- és fényképészeti szol­gáltatások díla átlagosan 15 százalékkal nő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom