Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-30 / 48. szám
Illllllllllllllllllllllll CSKP XVI. kongresszusa előkészítése folyamatában Nagykürtösön megtartott pártkonferencia egyértelműen megállapította: az utóbbi évtizedben a járásban is felnőtt egy generáció, amely mind mentalitásában, mind nézeteiben és igényeiben bizonyos mértékig különbözik az Idősebb nemzedékektől. A feladat tehát kézenfekvő: ha ezt a nemzedéket is teljes mértékben meg akarjuk nyerni a párt politikája, eszméi és célkitűzései számára, megfelelő tömegpolitikai módszerekkel és eszközökkel kell hozzájuk közelíteni. Más szóval — a lenini alapokon és értelmezésben végzett tömegpolitikai munka fegyvertárába új elemeket kell iktatni, olyanokat, amelyek sikeresnek ígérkeznek e nemzedék megnyeréséért folytatott tevékenységben. Ez az alapmotívum adta a párt- bizottságnak azt az ötletet, hogy az eddig bevált és évek óta sikeresnek mondható -tömegpolitikai munka mellett a politikai agitáció új formáit is kipróbálja. így került be az akkori járási pártkonferencia határozatai közé az a feladat, hogy a járásban be kell vezetni a pártnak a tömegekkel való rendszeres és tervezett találkozásait. Ezen a téren nem sok* tapasztalattal rendelkeztek a tömegpolitikai munkát irányító és végző pártfunkcionáriusok, nemzeti bizottsági tisztségviselők és a tömegszervezetek vezetői. Csak a célkitűzés volt határozott és világos: a gottwaldi örökség szellemében és értelmében valóban arccal a tömegek felé kell fordulni, érzékenyen kell reagálni politikai- eszmei-társadalmi észrevételeikre és igényeikre — főleg pedig a párt politikája szellemében tájékoztatni kell őket — végső soron megnyerni a soron ilevő feladatok teljesítésére. Ez a legkevésbé sem egyszerű célkitűzés kapott konkrét formát abban az akciósorozatban, amely immár harmadik éve folyik sikeresen a járásban s amelynek a járási pártbizottság elnöksége a Gottwald-napok nevet adta. A járási pártbizottság az elmúlt években sok értékes tapasztalatot szerzett a nyilvános pártgyülések megszervezésében 'és lebonyolításában. A Gottwald-napok azonban ezen a területen minőségileg más jellegű akció. Amíg a nyilvános pártgyűlések munkaterv szerint sorra kerülő akciók, amelyek az esetek többségében csak egy-két előre jóváhagyott napirendi pontot tűznek programjukba, például a községfejlesztésl akciók eredményeiről vagy problémáiról, az üzemekben és vállalatokban a gazdasági terv teljesítéséről stb. A Gottwald-napok kötetlenebb jellegű pártakció, amelyen többnyire ninosen előre kijelölt program, a napirendi pontok a jelenlevő dolgozók és polgárok észrevételeiből, javaslataiból, ötleteiből tevődnek össze. S hogy ezekre a „kapásból“ feltett, sokszor igen bonyolult kérdésekre mindenki megfelelő választ kapjon, a járási pártbizottság elnöksége hat-héttagú küldöttséget delegál a járás politikai és gazdasági szerveinek vezető tisztségviselői közül, de ott fannak a 'járási nemzed bizottság, a Nemzeti Front járási bizottsága és más intézmények vezető funkcionáriusai is. A járási pártbizottság által kidolgozott és elfogadott koncepció szerint a Gottwald-napok negyedévenként, egyelőre öt kijelölt alapszervezetben kerülnek megvalósításra, vagyis egy évben húsz ilyen akcióra kerül sor. A dolgozóknak a járás vezetőivel való eme találkozásait az alapszervezeti pártbizottságok szervezik meg, de hathatós segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságok, a vállalatok, az üzemek gazdasági vezetői, a tömegszervezetek képviselői is. Igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók és a polgárok idejében értesüljenek ezekről az akciókról, a szervezők előre értesüljenek arról, kik fogják képviselni a járási szerveket, így sok kérdés megfogalmazásában ez a tény is nagy szerepet játszik. ■Természetes, hogy a Gottwald- napok megszervezése, a járás vezető tisztségviselőinek jelenléte a kérdésnek csak egyik oldala. A járási pártbizottság rendkívül nagy gondot fordít arra, hogy lehetőség szerint minden felszólaló vagy kérdező dolgozó kielégítő választ kapjon. EZ az esetek többségében — tekintve a jelenlevő járási küldöttség igényes összetételére — nagymértékben sikerül is. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a jelenlevő küldöttség tagjai — tekintettel arra, hogy a feltett kérdés megválaszolásához nem minden esetben áll rendelkezésünkre megfelelő adattár — a kérdést csak részben, vagy egyáltalán nem tudják megválaszolni. A járási pártbizottság elnöksége azonban ezekkel az esetekkel is számol. A Gottwald-napok utáni elnökségi ülés elemzi és értékeli mind az öt akciót, a megválaszolatlan kérdésekkel együtt s azok jellege szerint dönt elintézésük további sorsáról — természetesen megfelelő határidőn belül. Az eredményről a kérdést feltevő polgár rendszerint a pártszervezeten keresztül kap választ (ha párttag), a pártonkívüli polgárokat a nemzeti bizottság értesíti. Gottwald-napokon elhangzó észrevételek, megjegyzések, javaslatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a (járás dolgozói és a falvak lakossága igen nagy érdeklődést mutatnak a mindennapi élet egyes problémáinak és kérdéseinek megoldása iránt, de nem maradnak figyelmen kívül a belpolitikai élet vagy a nemzetközi kapcsolatok problematikus, kérdései sem. Az október hónapban megrendezett öt Gottwald-napok — amely Kőkeszin (Kamenné Kosihyj, a Nagykürtösi Kilencéves Alapiskolában, a Nagykürtösi Gép- és Traktorállomáson, a Kékkői (Mod- ry Kameií) Városi Nemzeti Bizottság keretében és a Nagyzellöl (Veiké Zlievce) Ill-as számú Gáz- kompresszor-állomáson működő pártszervezet irányításával került megvalósításra, több mint 420 részt vevő dolgozóval és polgárral. Jelentős tényként könyvelhető el, hogy nem kevesebb mint 87 kérdést kellett a járási pártbizottság kiküldötteinek megválaszolnak a mindennapi élet különböző jelenségeire vonatkozólag. A kérdések jelentős része a munka- és életkörnyezet problémáinak megoldását sürgette. A traktorállomás dolgozói számos kérdést tettek fel például a járás távlati fejlesztésének Irányaival kapcsolatban, érdekelte őket a közlekedés egyes fogyatékosságainak megoldása, az üzlethálózat további fejlesztése a járásban, de nem kerülték ki az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdéseket sem. Számos felszólaló a nemzetközi élet időszerű eseményei iránt érdeklődött. A dolgozók és a polgárok azonban nemcsak kívánságokkal és bírálatokkal lépnek fel ezeken a beszélgetéseken. Már eddig is sok értékes javaslat és tapasztalat jutott mind a járási pártbizottság, mind a járási nemzeti bizottság birtokába, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az irányító-szervező és az ellenőrző munka minőségének javításához a társadalmi élet egyes szakaszain. Nem egy esetben megtörtént, hogy az egyes túlzott követeléseket maguk a jelenlevő polgárok ítélték el, kiemelve azt a tényt, hogy a szocializmus iránti fokozott igényeket elsősorban a munkahelyen végzett munka minőségével szemben támasztott igényeknek kell megelőzniük minden dolgozó és állampolgár részéről. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a gottwaldi szellemben végzett tömegpolitikai munka, a dolgozókba helyezett bizalom mindenképpen indokolt és helyes. Tagadhatatlan tény, hogy egyes Gottwald-napok keretében kényes kérdések is felmerülnek a polgárok részéről. A Gottwald-napokra kiküldött járási képviselők azonban olyan hatalmas argumentumanyaggal rendelkeznek mind országos, mind pedig járási és helyi viszonylatban, amelyek okos alkalmazása mindenkit meggyőz a szocialista rendszer számtalan előnyéről a kizsákmányoló tőkés társadalmi rendszerrel szemben. A járás vezetőinek a tömegekkel -való rendszeres találkozása a Gottwald-napok keretében manapság már szerves része a járásban folyó szervezett és igényes tömegpolitikai munkának. Ennek a munkának eredményességét bizonyítják azok a gazdasági eredmények is, amelyeket a járás ipari és mezőgazdasági üzemei az év eddig eltelt részében elértek s a választási program teljesítésében elért sikerek is amelyek meggyőzően dokumentálják, hogy milyen értékes tőke a dolgozók aktivitásának növelése. AGÚCS VILMOS, a nagykürtösi járási pártbizottság titkára AZ AGITÁCIÓS MUNKA ÚJ FORMÁJA Gottwald-napok a nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járásban llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Akár a kiáltás A politikai plakátok zvoleni kiállításáról A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményének bizonyos részét a zvoleni várban helyezték el. Négy -tárlatot rendeztek az idehozott anyagból. A vár második emeletén megtekinthető tárlat elnevezése: Harcos művészet. Ez a politikai plakátok állandó jellegű kiállítása. Az első hazánkban. Igaz ugyan, hogy a várat, a tárlatokat ismertető kiadvány meg sem említi, de az érdeklődők, köztük a külföldiek Is, rátalálnak. Ottjártamkor három csoport, magyarországiak, németek, Léváról (Levice) érkezett pionírok, meg néhány magányos látogató nézte meg a kiállítást. A megjelenés sorrendje szerint tekinthetők meg az 1945 és 1978 közötti időszakban kiadott politikai plakátok. Nem mind, mert a gyűjtemény válogatás, de bátran mondhatjuk, hogy a válogatás sikerült, hiszen a politikai élet alakulásának, változásainak hű tükörképét adják. Nincs neve, elnevezése egyik -plakátnak sem, mim ahogy az más képzőművészeti alkotások kiállításakor szokásos. Felesleges is lenne, hiszen elég egy pillantás, tudjuk azonnal, miről szól, mi a mondanivalója. 'Elég a megjelenés évének, az alkotó nevének megjelölése. Az is csak a tájékoztatás kedvéért. Nézzük csak sorra, milyenek is. Anton Holly 1945-ben kiadott plakátjain még terjedelmes szöveg olvasható, mert akkor elég sok mindent kellett nyomtatott szóval is megmagyarázni. Bár inkább a realista képalkotás plakátjainak jellemzője, meg a jövő fantáziadús, kissé álomszerű előrevetítése. Stefan Bednár 1949-ben alkotott plakátjai az első pillantásra egyszerűbbek. Színes foltok, a színek sajátos és rikító együttese, a kiforrott tehetségű művész biztos eesetkezelése teszik érdekessé. Ez a -jellegzetesség mely a plakát meghatározója — még -inkább szembetűnő L6- rincz Gyula egy évtizeddel később megjelent plakátjain. A tárgy — az atombomba robbanása — vázlatszerűen tárul elénk, a lényeget, az atomhalált, éles és mély vonalak hangsúlyozzák, .tiszta, telített színekkel. Felirata': Nem! Egyetlen sző. Fontolgatás nélkül mondja ki, amit akar. A hatvanas években megjelent plakátok közül Emil Baéík, Gustáv Virág alkotásaira azért figyelünk fel, mert nem térhetünk ki a közlés elől: Május 1. ünnep, az alkotás, a munka fontos, semmi más. Felesleges pátosz nélkül, egyértelműen adják ezt tudtunkra. Ladislav Urban plakátja előtt azért állunk meg, mert a szokatlan mértani alakzatok kötik le a figyelmemet. A dekoratív foltok kavargása. Szépek? Nem fontos, valójában -mellékes kérdés ez, hiszen a politikai plakát nem gyönyörködtetésre hivatott alkotás. Mindazonáltal ezek a plakátok érdekesek, tet- szetősek. A kivitelezés mesterségbeli tökéletességét bizonyító alkotások. Az utóbbi évtizedben megjelent plakátokon már allegorikus képeket, szimbólumokat is látunk. Érthető: ekkorra már kialakult a szemléltető agitáció jelképrendszere is, melyet kompozíciójukban magabiztosan használnak az alkotók. Olga Bothová, Adela fakabová plakátjain az édesanya, a kohász alakja művészi megfogalmazású. Színesen, nem túl -nagy felületen, rövid és találó feliratokkal, érthetően és vonzóan közvetíti az utóbbi évek néhány politikai kérdését — szolidaritás a függetlenségért harcoló népekkel, napjaink építkezései — Igor Meluzin néhány plakátja. Egyik sem unalmas kioktatás, mindegyik mondanivalója követel, felszólít. Akár a kiáltás, olyan az egész kiállítás. Mindegyik plakát hang nélkül lármáz. Lehetetlen úgy körüljárni a hatalmas termet, hogy szemlélődve gyönyörködünk, mint a képtárakban, múzeumokban. És ez, ami jelzi: plakátművészetünk nem a reklám művészete, hanem az eszmei aktualitás jegyében, a társadalom érdekeivel eleven kapcsolatot tartó, tartalmas mon- danivalójú, harcos művészet. Sajnos, katalógusa, ismertető jegyzéke nincs ennek a tárlatnak. Még emlékkönyve sem, ahová a látogatók beírhatnák nevüket, véleményüket. A földszinti bejáratnál levő asztalkán található emlékkönyvbe azonban -mind a négy tárlat látogatói beírhatják nevüket, -és ebben az emlékkönyvben találtam néhány olyan bejegyzést, -mely a plakátkiállítással -kapcsolatos. Füleki (Fl- fakovo) látogatók ezt írták be: „Tetszettek a plakátok is.“ Az egyik, tardoskeddi (TvrdoSovce) kirándulőcsoport valamelyik tagja nem írta he a nevét olvashatóan, de ezt már olvashatóan -bejegyezte: „A plakátkiállításon látottakból tanulhatnának agitátoraink.“ Találó vélemény. HAJÓD ANDRÄS
