Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-30 / 48. szám

Illllllllllllllllllllllll CSKP XVI. kongresszusa előkészítése folyamatában Nagykürtösön megtartott pártkon­ferencia egyértelműen megállapí­totta: az utóbbi évtizedben a já­rásban is felnőtt egy generáció, amely mind mentalitásában, mind nézeteiben és igényeiben bizonyos mértékig különbözik az Idősebb nemzedékektől. A feladat tehát kézenfekvő: ha ezt a nemzedéket is teljes mérték­ben meg akarjuk nyerni a párt politikája, eszméi és célkitűzései számára, megfelelő tömegpolitikai módszerekkel és eszközökkel kell hozzájuk közelíteni. Más szóval — a lenini alapokon és értelme­zésben végzett tömegpolitikai munka fegyvertárába új eleme­ket kell iktatni, olyanokat, ame­lyek sikeresnek ígérkeznek e nemzedék megnyeréséért folyta­tott tevékenységben. Ez az alapmotívum adta a párt- bizottságnak azt az ötletet, hogy az eddig bevált és évek óta sike­resnek mondható -tömegpolitikai munka mellett a politikai agitáció új formáit is kipróbálja. így ke­rült be az akkori járási pártkonfe­rencia határozatai közé az a fel­adat, hogy a járásban be kell vezetni a pártnak a tömegekkel való rendszeres és tervezett talál­kozásait. Ezen a téren nem sok* tapasz­talattal rendelkeztek a tömegpo­litikai munkát irányító és végző pártfunkcionáriusok, nemzeti bi­zottsági tisztségviselők és a tö­megszervezetek vezetői. Csak a célkitűzés volt határozott és vilá­gos: a gottwaldi örökség szelle­mében és értelmében valóban arc­cal a tömegek felé kell fordulni, érzékenyen kell reagálni politikai- eszmei-társadalmi észrevételeikre és igényeikre — főleg pedig a párt politikája szellemében tájé­koztatni kell őket — végső so­ron megnyerni a soron ilevő fel­adatok teljesítésére. Ez a legkevésbé sem egyszerű célkitűzés kapott konkrét formát abban az akciósorozatban, amely immár harmadik éve folyik sike­resen a járásban s amelynek a já­rási pártbizottság elnöksége a Gottwald-napok nevet adta. A járási pártbizottság az elmúlt években sok értékes tapasztalatot szerzett a nyilvános pártgyülések megszervezésében 'és lebonyolítá­sában. A Gottwald-napok azonban ezen a területen minőségileg más jellegű akció. Amíg a nyilvános pártgyűlések munkaterv szerint sorra kerülő akciók, amelyek az esetek többségében csak egy-két előre jóváhagyott napirendi pontot tűznek programjukba, például a községfejlesztésl akciók eredmé­nyeiről vagy problémáiról, az üze­mekben és vállalatokban a gazda­sági terv teljesítéséről stb. A Gottwald-napok kötetlenebb jellegű pártakció, amelyen több­nyire ninosen előre kijelölt prog­ram, a napirendi pontok a jelen­levő dolgozók és polgárok észre­vételeiből, javaslataiból, ötleteiből tevődnek össze. S hogy ezekre a „kapásból“ feltett, sokszor igen bonyolult kérdésekre mindenki megfelelő választ kapjon, a járási pártbizottság elnöksége hat-hét­tagú küldöttséget delegál a járás politikai és gazdasági szerveinek vezető tisztségviselői közül, de ott fannak a 'járási nemzed bi­zottság, a Nemzeti Front járási bizottsága és más intézmények ve­zető funkcionáriusai is. A járási pártbizottság által ki­dolgozott és elfogadott koncepció szerint a Gottwald-napok negyed­évenként, egyelőre öt kijelölt alapszervezetben kerülnek megva­lósításra, vagyis egy évben húsz ilyen akcióra kerül sor. A dol­gozóknak a járás vezetőivel való eme találkozásait az alapszerve­zeti pártbizottságok szervezik meg, de hathatós segítséget nyúj­tanak a nemzeti bizottságok, a vállalatok, az üzemek gazdasági vezetői, a tömegszervezetek kép­viselői is. Igen nagy gondot for­dítanak arra, hogy a dolgozók és a polgárok idejében értesüljenek ezekről az akciókról, a szervezők előre értesüljenek arról, kik fog­ják képviselni a járási szerveket, így sok kérdés megfogalmazásá­ban ez a tény is nagy szerepet játszik. ■Természetes, hogy a Gottwald- napok megszervezése, a járás ve­zető tisztségviselőinek jelenléte a kérdésnek csak egyik oldala. A já­rási pártbizottság rendkívül nagy gondot fordít arra, hogy lehető­ség szerint minden felszólaló vagy kérdező dolgozó kielégítő választ kapjon. EZ az esetek többségében — tekintve a jelenlevő járási kül­döttség igényes összetételére — nagymértékben sikerül is. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a jelenlevő küldöttség tagjai — tekintettel arra, hogy a feltett kérdés megválaszolásához nem minden esetben áll rendelke­zésünkre megfelelő adattár — a kérdést csak részben, vagy egyál­talán nem tudják megválaszolni. A járási pártbizottság elnöksége azonban ezekkel az esetekkel is számol. A Gottwald-napok utáni elnökségi ülés elemzi és értékeli mind az öt akciót, a megválaszo­latlan kérdésekkel együtt s azok jellege szerint dönt elintézésük további sorsáról — természetesen megfelelő határidőn belül. Az eredményről a kérdést feltevő pol­gár rendszerint a pártszervezeten keresztül kap választ (ha párt­tag), a pártonkívüli polgárokat a nemzeti bizottság értesíti. Gottwald-napokon elhangzó ész­revételek, megjegyzések, javasla­tok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a (járás dolgozói és a fal­vak lakossága igen nagy érdek­lődést mutatnak a mindennapi élet egyes problémáinak és kér­déseinek megoldása iránt, de nem maradnak figyelmen kívül a bel­politikai élet vagy a nemzetközi kapcsolatok problematikus, kérdé­sei sem. Az október hónapban megrende­zett öt Gottwald-napok — amely Kőkeszin (Kamenné Kosihyj, a Nagykürtösi Kilencéves Alapisko­lában, a Nagykürtösi Gép- és Traktorállomáson, a Kékkői (Mod- ry Kameií) Városi Nemzeti Bizott­ság keretében és a Nagyzellöl (Veiké Zlievce) Ill-as számú Gáz- kompresszor-állomáson működő pártszervezet irányításával került megvalósításra, több mint 420 részt vevő dolgozóval és polgárral. Jelentős tényként könyvelhető el, hogy nem kevesebb mint 87 kér­dést kellett a járási pártbizottság kiküldötteinek megválaszolnak a mindennapi élet különböző jelen­ségeire vonatkozólag. A kérdések jelentős része a munka- és életkörnyezet problé­máinak megoldását sürgette. A traktorállomás dolgozói számos kérdést tettek fel például a járás távlati fejlesztésének Irányaival kapcsolatban, érdekelte őket a közlekedés egyes fogyatékossá­gainak megoldása, az üzlethálózat további fejlesztése a járásban, de nem kerülték ki az ifjúság neve­lésével kapcsolatos kérdéseket sem. Számos felszólaló a nemzet­közi élet időszerű eseményei iránt érdeklődött. A dolgozók és a polgárok azon­ban nemcsak kívánságokkal és bí­rálatokkal lépnek fel ezeken a be­szélgetéseken. Már eddig is sok értékes javaslat és tapasztalat ju­tott mind a járási pártbizottság, mind a járási nemzeti bizottság birtokába, amelyek jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak az irányí­tó-szervező és az ellenőrző munka minőségének javításához a társa­dalmi élet egyes szakaszain. Nem egy esetben megtörtént, hogy az egyes túlzott követeléseket maguk a jelenlevő polgárok ítélték el, ki­emelve azt a tényt, hogy a szocia­lizmus iránti fokozott igényeket el­sősorban a munkahelyen végzett munka minőségével szemben tá­masztott igényeknek kell megelőz­niük minden dolgozó és állampol­gár részéről. Ezek az esetek is azt bizonyít­ják, hogy a gottwaldi szellemben végzett tömegpolitikai munka, a dolgozókba helyezett bizalom min­denképpen indokolt és helyes. Ta­gadhatatlan tény, hogy egyes Gottwald-napok keretében kényes kérdések is felmerülnek a polgá­rok részéről. A Gottwald-napokra kiküldött járási képviselők azon­ban olyan hatalmas argumentum­anyaggal rendelkeznek mind or­szágos, mind pedig járási és helyi viszonylatban, amelyek okos al­kalmazása mindenkit meggyőz a szocialista rendszer számtalan előnyéről a kizsákmányoló tőkés társadalmi rendszerrel szemben. A járás vezetőinek a tömegek­kel -való rendszeres találkozása a Gottwald-napok keretében manap­ság már szerves része a járásban folyó szervezett és igényes tömeg­politikai munkának. Ennek a mun­kának eredményességét bizonyít­ják azok a gazdasági eredmények is, amelyeket a járás ipari és me­zőgazdasági üzemei az év eddig eltelt részében elértek s a vá­lasztási program teljesítésében elért sikerek is amelyek meg­győzően dokumentálják, hogy mi­lyen értékes tőke a dolgozók ak­tivitásának növelése. AGÚCS VILMOS, a nagykürtösi járási pártbizottság titkára AZ AGITÁCIÓS MUNKA ÚJ FORMÁJA Gottwald-napok a nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járásban llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Akár a kiáltás A politikai plakátok zvoleni kiállításáról A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményé­nek bizonyos részét a zvoleni várban he­lyezték el. Négy -tárlatot rendeztek az ide­hozott anyagból. A vár második emeletén megtekinthető tárlat elnevezése: Harcos művészet. Ez a politikai plakátok állandó jellegű kiállítása. Az első hazánkban. Igaz ugyan, hogy a várat, a tárlatokat ismertető kiadvány meg sem említi, de az érdeklődők, köztük a külföldiek Is, ráta­lálnak. Ottjártamkor három csoport, ma­gyarországiak, németek, Léváról (Levice) érkezett pionírok, meg néhány magányos látogató nézte meg a kiállítást. A megjelenés sorrendje szerint tekint­hetők meg az 1945 és 1978 közötti idő­szakban kiadott politikai plakátok. Nem mind, mert a gyűjtemény válogatás, de bátran mondhatjuk, hogy a válogatás sike­rült, hiszen a politikai élet alakulásának, változásainak hű tükörképét adják. Nincs neve, elnevezése egyik -plakátnak sem, mim ahogy az más képzőművészeti alkotások kiállításakor szokásos. Felesle­ges is lenne, hiszen elég egy pillantás, tud­juk azonnal, miről szól, mi a mondaniva­lója. 'Elég a megjelenés évének, az alkotó nevének megjelölése. Az is csak a tájékoz­tatás kedvéért. Nézzük csak sorra, milyenek is. Anton Holly 1945-ben kiadott plakátjain még ter­jedelmes szöveg olvasható, mert akkor elég sok mindent kellett nyomtatott szó­val is megmagyarázni. Bár inkább a rea­lista képalkotás plakátjainak jellemzője, meg a jövő fantáziadús, kissé álomszerű előrevetítése. Stefan Bednár 1949-ben alko­tott plakátjai az első pillantásra egysze­rűbbek. Színes foltok, a színek sajátos és rikító együttese, a kiforrott tehetségű mű­vész biztos eesetkezelése teszik érdekessé. Ez a -jellegzetesség mely a plakát meg­határozója — még -inkább szembetűnő L6- rincz Gyula egy évtizeddel később meg­jelent plakátjain. A tárgy — az atombomba robbanása — vázlatszerűen tárul elénk, a lényeget, az atomhalált, éles és mély vona­lak hangsúlyozzák, .tiszta, telített színek­kel. Felirata': Nem! Egyetlen sző. Fontol­gatás nélkül mondja ki, amit akar. A hatvanas években megjelent plakátok közül Emil Baéík, Gustáv Virág alkotá­saira azért figyelünk fel, mert nem térhe­tünk ki a közlés elől: Május 1. ünnep, az alkotás, a munka fontos, semmi más. Fe­lesleges pátosz nélkül, egyértelműen adják ezt tudtunkra. Ladislav Urban plakátja előtt azért állunk meg, mert a szokatlan mértani alakzatok kötik le a figyelmemet. A dekoratív foltok kavargása. Szépek? Nem fontos, valójában -mellékes kérdés ez, hiszen a politikai plakát nem gyönyörködtetésre hivatott alkotás. Mind­azonáltal ezek a plakátok érdekesek, tet- szetősek. A kivitelezés mesterségbeli töké­letességét bizonyító alkotások. Az utóbbi évtizedben megjelent plakáto­kon már allegorikus képeket, szimbólumo­kat is látunk. Érthető: ekkorra már kiala­kult a szemléltető agitáció jelképrendszere is, melyet kompozíciójukban magabiztosan használnak az alkotók. Olga Bothová, Adela fakabová plakátjain az édesanya, a kohász alakja művészi megfogalmazású. Színesen, nem túl -nagy felületen, rövid és találó feliratokkal, érthetően és vonzóan közvetíti az utóbbi évek néhány politikai kérdését — szolidaritás a függetlenségért harcoló népekkel, napjaink építkezései — Igor Meluzin néhány plakátja. Egyik sem unalmas kioktatás, mindegyik mondanivalója követel, felszólít. Akár a kiáltás, olyan az egész kiállítás. Mindegyik plakát hang nélkül lármáz. Le­hetetlen úgy körüljárni a hatalmas termet, hogy szemlélődve gyönyörködünk, mint a képtárakban, múzeumokban. És ez, ami jelzi: plakátművészetünk nem a reklám művészete, hanem az eszmei ak­tualitás jegyében, a társadalom érdekeivel eleven kapcsolatot tartó, tartalmas mon- danivalójú, harcos művészet. Sajnos, katalógusa, ismertető jegyzéke nincs ennek a tárlatnak. Még emlékkönyve sem, ahová a látogatók beírhatnák nevü­ket, véleményüket. A földszinti bejáratnál levő asztalkán található emlékkönyvbe azon­ban -mind a négy tárlat látogatói beírhatják nevüket, -és ebben az emlékkönyvben ta­láltam néhány olyan bejegyzést, -mely a plakátkiállítással -kapcsolatos. Füleki (Fl- fakovo) látogatók ezt írták be: „Tetszettek a plakátok is.“ Az egyik, tardoskeddi (TvrdoSovce) kirándulőcsoport valamelyik tagja nem írta he a nevét olvashatóan, de ezt már olvashatóan -bejegyezte: „A plakát­kiállításon látottakból tanulhatnának agi­tátoraink.“ Találó vélemény. HAJÓD ANDRÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom