Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-25 / 52. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA MIÉRT SZÉLSŐSÉGES AZ IDŐJÁRÁS? Éghajlat és növényzet a Szovjetunió területén 5-6000 évvel ezelőtt Az utóbbi években a sajtóügynökségek gyakran adtak hírt különböző rendellenességekről az időjárás alakulásában. Néha szélsőséges szárazsággal járó hőhullámokról, máskor pedig katasztrofális árvizeket okozó tartós és intenzív esőzésekről, vagy pedig pusztító szélviharokról érkeznek jelentések. Télen egyes területeket rendkívül alacsony hőmérséklet, vagy óriási hótömeg lep meg, máshol viszont inkább tavaszias- nak mondható a téli időjárás. Ezek az időjárási kilengések, bárhol is fordulnak elő a bolygónkon, nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem olykor még emberéleteket is követelnek. A szélsőséges időjárás szempontjából ez az esztendő sem volt kivétel, hiszen elég sok rendellenesség fordult elő világszerte. Főleg a nyár volt abnormális jellegű számos országban. Júliusban az Egyesült Államok tizenöt déli és délkeleti államát hosszú ideig tartó tikkasztó, szinte már elviselhetetlen forróság sújtotta, amihez szokatlan szárazság is társult, s ez az időjárás a mezőgazdaságot ért károkon kivül több mint ezer ember halálát okozta. Ugyanabban az időben Közép- és Nyugat-Eu- rópában rendkívül hűvös és csapadékos időjárás uralkodott, ami több országban áradásokat okozott. Angliából érkezett jelentések szerint itt háromszáz éve nem volt olyan hideg július, mint az elmúlt évben. Tekintettel arra, hogy az ilyen szélsőséges ingadozások az időjárás alakulásában nemcsak az ember gyakorlati tevékenységére hatnak, hanem az egészségi állapotára is, ezért ezek a jelenségek növekvő aggodalmat keltenek az emberekben. Az időjárás gyakori beszédtéma volt eddig is, de főleg csak akkor, ha nem akadt más, fontosabb. Ám az utóbbi években ez a témakör is egyre komolyabbá és időszerűbbé vált. Vajon mi is történik napjainkban az időjárással, s mivel függnek össze az utóbbi években tapasztalt anomáliák? Az ilyen és az ehhez hasonló kérdésekkel ma már nemcsak a közéletben, hanem szakmai berkekben is egyre gyakrabban találkozunk. Mielőtt megpróbálnánk válaszolni ezekre a kérdésekre, említsük meg legalább röviden az időjárás alakulásának és változásainak alapvető tényezőit. Az időjárás formálásában több kozmikus és földi eredetű tényező érvényesül. Ezek közül legfontosabb a napsugárzás, amely minden időjárási jelenség energetikai forrása. A Föld felületének egyes részei és a légkör legalacsonyabb rétegei nagyon egyenlőtlenül melegednek fel. A legtöbb meleget a forró égövi területek, a legkevesebbet a sarkvidékek kapják. A meleg egyenlőtlen elosztása következtében a légköri nyomás is eltérő. így az atmoszférában magas légnyomású és alacsony légnyomású területek képződnek-. Ezek a nyomáskülönbségek a vízszintes irányú légáramlás, a szél előidézői. Az állandóan megújuló légáramlások az egyik területről a másikra szállítják a hőenergiát és a levegő páratartalmát, aminek következtében az időjárás is változik. Földünk egyes területein ez a nagy kiterjedésű körforgás rendszeresen ismétlődik, ami az időjárásban is megnyilvánul. Ez a monszun szelek vidékén ismerhető fel a legjobban. Nyári monszun idején az óceán felől a szárazföldre érkező légáramlat esős időjárást okoz. Télen ez megfordul, aminek viszont száraz időjárás a következménye. A mérsékelt éghajlatú övezetben, ahová Közép-Európa is tartozik, a nagy kiterjedésű légköri mozgás sokkal bonyolultabb és rendszertelenebb, így itt az időjárás is gyakrabban változik. A mérsékelt égövben a meleg és a hideg légtömegek nemcsak a délkörök, hanem a szélességi körök irányában is gyakran áramlanak. Északról a sarkkörön túli területekről hideg légáramlatok hatnak déli irányban, ezek mellett szubtrópusi eredetű meleg levegő áramlik észak felé, egészen a sarkvidékig. Az Atlanti-óceán felől a viz és a szárazföld eltérő felmelegedése következtében télen melegebb, nyáron viszont hű - vösebb tengeri levegő érkezik Európába, ami szintén kihat az időjárás alakulására. Az elmúlt év nyarán az Atlanti-óceán felőli áramlás volt az uralkodó, így a megszokottnál több volt az esős, csapadékos nap. Ha figyelmesebben tanulmányozzuk a sokévi meteorológiai feljegyzéseket, azt tapasztaljuk, hogy a tavalyihoz hasonló kilengések az elmúlt évszázadban és az évszázad első felében is voltak. A nyár például 1913-ban egészében véve hűvösebb volt, mint tavaly. A régebbi idők és a jelenlegi évek közötti különbség inkább abban mutatkozik, hogy az ilyen kilengések az időjárásban gyakrabban fordulnak elő. Egyes szakemberek véleménye szerint a rendelleneségek gyakorisága azzal függ össze, hogy megnövekedett az általános légköri mozgások intenzitása. Arra azonban, hogy mi idézte elő ezeket a változásokat, a megfigyelés aránylag rövid ideje miatt nehéz egyértelmű választ adni. A légköri mozgás intenzitását számos tényező befolyásolhatja. Ezek között fontos szerepe van a Nap tevékenységének, amely sokoldalú és bonyolult. Ez napfolt- maximumok, a Nap kromoszférá- jában lezajló kitörések, protuberanciák formájában nyilvánul meg Ez a tevékenység nem állandó jellegű, hanem átlagosan mintegy 11 éves periódusokban ismétlődik, (ami 7 évtől 17 évig is tarthat), s vannak más, hosszabb időtartamú ciklusok is, például 22 éves, 80 éves, sót hosszabb ideig tartó ciklusok is a Nap tevékenységében, amelyek átfedik egymást, s ez az időjárásra gyakorolt hatást meglehetősen bonyolulttá teszi. Emellett a Nap aktivitása nem hat közvetlenül az időjárásra, csak egy bizonyos idő után, ami jelentősen megnehezíti az összefüggések tanulmányozását. Az utóbbi években az ember gazdasági tevékenysége is növekvő szerephez jutott a légköri folyamatok formálásában. Ide sorolhatjuk elsősorban a természet átalakítását, a levegő szennyezését gáznemű és szilárd halmazállapotú anyagokkal, amelyek az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődésével egyre nagyobb mennyiségben kerülnek a légkörbe. A légkör szennyezettségét a homoksivatagok is növelik, amelyek a kiirtott őserdők helyét elfoglalva állandóan terjeszkednek. Úgyszintén szerepet játszanak ebben -az. erdőtüzek, az atom- és a hidrogénbomba robbantások, a vulkanikus kitörések stb. A légkörben felhalmozódó szilárd halmazállapotú és gáznemű hulladékanyagok a magasabb rétegekben árnyékoló függönyt képeznek, ami bizonyos mértékig csökkenti a napsugarak hatását. Szétszórja azokat, s egy részüket visszaveri a világűrbe, ami csökkenti a légkör felmelegedését. Egyes szakemberek már ki is számították a lehűlés feltételezhető mértékét. Szerintük abban az esetben, ha a légkör szennyeződése tovább fokozódik, a Föld évi átlagos középhőmérséklete ötven év alatt három és fél fokkal csökkenhet. Az ember gazdasági tevékenysége az atmoszféra vegyi összetételét is megváltoztatja, elsősorban a széndioxid felhalmozásával az alacsonyabb rétegekben, ami ún. üvegház-hatást fejt ki. Ezt a jelenséget a világ tudósai szintén intenzíven kutatják. Miről is van szó ebben az esetben? Közismert, hogy a Föld felszíne elnyeli a Nap rövidhullámú sugárzását és ezáltal felmelegszik. A felmelegedett földfelszín viszont az atmoszférában sugározza ki a meleget, de ez a sugárzás már infravörös, vagyis hosszúhullámú. Az atmoszféra, főleg a vízpára, akár gázállapotban, akár pedig kondenzáltan, felhőket alkotva, valamint a széndioxid is elnyelik ezt a kisugárzást, amit ugyancsak infravörös, láthatatlan sugárzás formájában bocsájtják ki a légkörbe. A vízpára és a széndioxid az atmoszféra legalsóbb rétegeiben halmozódik fel, s itt nyelik el a földfelszín által kisugárzott hőenergia jelentős részét. E rétegek viselkedését a növényházak üvegtetejéhez lehet hasonlítani, amely köny- nyen átengedi a Nap rövidhullámú sugárzását, ami a belső térséget felmelegíti. A hosszúhullámú sugárzást azonban az üvegtető - a vízpárához és a széndioxidhoz hasonlóan - nem engedi át, ezért az üvegházban sokkal több meleg halmozódik fel, mint a külső környezetben. Az emberiség jelenleg főleg a szén és a kőolaj elégetésével sokkal több széndioxidot termel, mint amennyit a természet fel tudna használni. E színtelen és szagtalan gáz nagyobb koncentrációja az üvegházhatás következtében elősegíti a Föld melegedését. Egyes mérések szerint a legutóbbi tíz év alatt két százalékkal nőtt az atmoszféra széndioxid-tartalma. Előzetes számítások szerint 2000-ig az atmoszféra széndioxid tartalma körülbelül 20 százalékkal megnövekszik, aminek már bizonyos hatása lehet bolygónk hő- mérsékleti viszonyainak alakulásában. A jelenlegi széndioxidtartalom kétszeres növekedése körülbelül két fokkal növelné Földünk hőmérsékletét. Az előbbiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ember gazdasági tevékenységének a hatása nagyon bonyolult, és alapjában véve két irányban hat. A különböző szennyeződések felhalmozódása csökkenti, a széndioxid mennyiségének a növekedése viszont növeli a légkör hőmérsékletét. Azt azonban, hogy e két tényező közül melyik van, illetve melyik lesz túlsúlyban, ma még nehéz megállapítani. Ez a két tényező kölcsönösen semlegesítheti is egymás hatását. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy az ember aktív gazdasági tevékenységével már bizonyos mértékig befolyásolja a légköri folyamatokat. Dr. PETER FORGÁŐ Ismeretes, hogy 5-6000 évvel ezelőtt a földi éghajlat melegebb volt a mostaninál. A hőmérséklet- és a csapadékeloszlás rekonstrukciója lehetővé tette a halocén kori növényzónák helyzetének meghatározását. Eszerint Eurázsiában hiányzott a sarkvidéki pusztaság, ez csak néhány területen, például az Északi-Jeges-ten- ger szigetein fordult elő. A rekonstrukció alapját a Szovjetunió 26 pontjáról összegyűjtött pollenelemzések adatai képezték. A júliusi átlaghőmérséklet a vizsgált területeken 1 -12 °C-kal volt magasabb a mainál. A Szovjetunió európai területén a lombos erdők 6000 évvel ezelőtt a jelenleginek (310 000 km2) háromszorosát tették ki. (Príroda) A Csehszlovák Tudományos Akadémia Vegyi Technológiaelméleti Intézetében Prágában tíz éve kezdték el a fűtőanyagok fluidizációs égetésével és kéntelenítésével kapcsolatos problémák kutatását. A fluidizáció olyan művelet, amely a finoman elporított szilárd fázisnak gáz fázisban való eloszlatásán alapul. A keletkezett heterogén rendszer a folyadékokhoz hasonlóan viselkedik, ami sok folyamat lejátszódását könnyíti meg benne, többek között az elégetést és különböző katalitikus reakciókat. Az említett intézetben elért kutatási eredményeknek nagy népgazdasági jelentősége van, mert csökkenti a villamos energia termelési költségeit, lehetővé teszi az égethető hulladékanyagok, például a kokszgyári kátrány és a fáradtolajak hasznosítását, s csökkenti az ártalmas anyagok mennyiségét a levegőben. Az új erőművek építésénél a fluidizációs kazánok építésével a beruházási költségek 88 százalékra, a tüzelőanyag-felhasználás költségei 94 százalékra, a karbantartási költségek pedig 70 százalékra csökkennek. A működő erőművek átépítése fluidizációs rendszerre szintén sok előnnyel jár, többek között energia- és vizmegtakarítássai, s lehetővé válik a kevésbé értékes tüzelőanyagok felhasználása. A vegyiparban keletkező hulladékanyagok fluidizációs elégetése lehtővé teszi az olyan technológiai eljárások bevezetését illetve kiszélesítését, ahol ennek éppen a felhalmazódó és nehezen likvidálható hulladékanyagok emeltek gátat. A CSTA prágai intézetében kifejlesztett eljárással a fluidizációs kazánokban olyan állandó hőmérsékletet lehet biztosítani, amely a kéntelenítési folyamat szempontjából optimális, s nem csökkenti a kazán teljesítményét. Az új eljárást a berendezésekkel együtt szabadalmazásra terjesztették elő. A felvételen Jana Hronková laboráns a kéndioxid mennyiségét vizsgálja a fluidizációs égetésnél keletkező égéstermékekben. (A CSTK felvétele) ÜZENET A VILÁG VEZETŐ POLITIKUSAINAK A Harvard Medical Schoolban szimpóziumot tartottak, amelyen egy esetleges atomháború orvosi következményeit vitatták meg. A kialakult kép rendkívül sötét lett. Az előadók egyöntetű véleménye szerint nincs és nem is létezhet olyan felkészülés, amely meg tudna birkózni a felmerülő orvosi problémákkal, ha akárcsak egyetlen városra, pl. Bostonra egy 40 megatonnás atombombát ejtenének. Mindenféle polgári védelem illuzórikus lenne. Tíz kilométeres körzetben mindenki és minden azonnal elpusztulna. A forró óvóhelyeken az amberek megsülnének. Harminc kilo- métres körzetben a népesség fele meghalna, vagy végzetes sérülést szenvedne. A keletkező 500 km/ó sebességű szélvihar óriási méretű tüzeket keltene. A szél által széthordott radioaktív szennyezés többszáz kilométeres távolságban halálos veszélyt jelentene. A legalább 10 000 súlyos égési sérült orvosi ellátására még akkor sem volna lehetőség, ha az egészségügyi személyzet és a technikai berendezés épségben vészelné át a robbanást, hiszen az Egész Egyesült Államokban ma kb. 1000 ágy áll rendelkezésre súlyos égési sérültek ápolására. Nem lehet megjósolni, hogy a robbanás után mennyi ideig következnének be további halálesetek sugársérülés, fertőzés, éhség, kiszáradás következtében. Az élelem és a víz meg lenne mérgezve. A maradék lakosság bandákba tömörülve küzdene az élelemért. A konferencia - melynek aktív résztvevői között 5 Nobel-díjas orvos is volt - táviratot küldött a világ vezető politikusaihoz. Hangsúlyozták, hogy a nukleáris háborúban nincs hatásos polgári védekezés. Ilyen háború után a lehetetlenséggel határos újra emberi életet teremteni a Földön. (Természet Világa) 1980. XII. 31. ozsrn * M
