Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-25 / 52. szám

ÚJ szó AZ ÚTHÁLÓZATOT NAGY KÜLÖNBSÉG Az űrkutatás és az űrha­jók pítése során szerzett ismereteket, eredményeket már a gépjárműiparban is felhasználják. Például a Ford cég laboratóriumai­ban grafitszálakkal mereví­tett speciális anyagot pró­báltak ki, amely 70 száza­lékkal könnyebb mint az acél. Az új anyagból kísér­letképpen készített sze- mélygépkocsi-ajtó súlya mindössze 5 kg, míg a ha­gyományos acélajtó 10 kg- mal nehezebb. DRÁGÁBBAK A MERCEDES KOCSIK A Mercedes-Benz autógyár vezetősége stuttgarti sajtóértekez­letén hivatalosan bejelentette, hogy átlagosan 9,1 százalékkal, azaz 2500 dollárral emeli az USA-ban értékesített és forgalmazott 1981-es modelljeinek az árát. Elsősorban a dízelhajtású sedan lesz drágább - közli a Stuttgarter Zeitung. HÍDÉPÍTÉSI TERVEK A GIBRALTÁRI-SZOROSBAN Az II Paese cimű olasz napilap szerint Spanyolország és Marokkó hidat tervez a Gibraltári-szoros fö­lé. A híd az európai oldalon levő Tarifát kötné össze az afrikai ré­szen fekvő Tangerrel. A 8 milliárd nyugatnémet márka költséget igénylő híd építésével könnyebbé válna az autósturista­forgalom is a két ország között, és elősegítené a Spanyolországba érkezők gyors átjutását Észak-Af- rikába. Bulgária 3268 kilométernyi or­szágútjaiból és autópályáiból 2670 kilométer egyben távolsági útvo­nal is, amelyen a közel- és távol­keleti forgalom is lebonyolódik. Az utak viszonylag rossz állapota azonban lassítja a forgalmat. Bul­gária a következő években nagy erőfeszítéseket tesz úthálózatá­nak kiépítésére és modernizálásá­ra Tervben szerepel a török határtól Svilengrádon át Hamanli- ba menő épülő új autópálya, a ju­goszláv határtól, Kalotinától Szófi­ába vezető útvonal, a Szófia-Ru- sze út kiépítése, a Szófia-Varna autópálya, és végül a görög határ­tól Kulatán át a dunai Lom kikötő­be vezető út modernizálása. A moszkvai szakemberek állal kidolgozott elektrovákuumos ten­gelykapcsoló lényegesen leegy­szerűsíti a gépkocsik vezetését. Az új szerkezet a hidraulikus átté­tellel bármely könnyű gépjárműre felszerelhető, így a vezetőnek nem kell a kuplungpedált kezelnie. Az egyik Zaporozsec típus már ezzel a berendezéssel jelent meg. AMSZTERDAMBAN Amszterdamban a közelmúlt­ban bevezették a villanyautók használatát a taxiforgalomban. A 25 kilométeres óránkénti sebes­séggel haladó kiskocsik a város- központban elhelyezett állomás­helyről, önkiszolgáló rendszerben vehetők igénybe. A hírek szerint bizonyos óvadék ellenében a taxi­igénylőknek átadják az indítókul­csot. A villanyautót használat után meghatározott helyen kell leadni, és ekkor fizeti ki használója a díjat is, amelynek összegét a kocsin elhelyezett készülék mutatja. A győri Rába Vagon- és Gépgyár tehergépkocsi-üzemében az idén 700 kamion készült. A kocsi nagy része Jugoszláviába került, mivel a győri gyár évek óta egyik fő szállítója a jugoszláv közúti fuvarozó vállalatoknak. A szocialista országokba exportált Rába-kamionok száma már jóval meghaladja a kétezret. Az év hátralevő részében is folytatód­nak Győrből a szállítások. A kamionok nagy teherbírásúak, vezetőfülké­jük kényelmes. Ez utóbbira különösen nagy gondot fordítanak s ezért már a idén a jelenleginél is korszerűbb fülkékkel szerelik fel a kocsik egy részét. A Talbot francia autógyár tavasszal jelenik meg a ké­pen látható Tagora típusú kocsijával a piacon. A gyártá­si program szerint ez a kocsi váltja fel a nálunk is jól is­mert Chrysler 180-as típust. (3) Szovjet szakemberek véleménye szerint a közeljövőben a leg­jobb esélyei a benzin - és hidrogénkeverékkel hajtott motoroknak lesznek. Ilyen meghajtású személyautókat, autóbuszokat és teherautókat már készítettek, és jelenleg próbajárataikat bonyolít­ják le. Bebizonyosodott, hogy ennek a motornak egyéb előnyein kívül az a tulajdonsága is megvan, hogy üzemanyagot lehet vele megtakarítani. Már tízszázalékos hidrogénadagolás esetén is 40 százalék benzin takarítható meg. Az a régi igazság, hogy nincs új a nap alatt, különösen az autóiparban érvényes. A hidrogénmotor, amelyet a szakemberek a jövő motorjának tartanak, ugyanis nem új. Hengeres hidrogén­motort már 1852-ben szerkesztettek. Ugyanez vonatkozik egy másik fejlesztési irányra, a gőzmoto­rok bevezetésére. Az American Motors amerikai cég nemrég bemutatta a 77 kilowatt, vagyis 105 lóerő teljesítményű taxi kísérleti modelljét. A gőzmotoros járművek visszatérést jelente­nek az elfelejtett múlthoz. Még a második világháború előtt láthattunk ilyen gépkocsikat. Angliában és Németországban 1930-ig gyártották őket, s maximális sebességük 180 km/ó volt. Mindenesetre ezek csak a legelterjedtebb és legsikeresebb kísérletek arra, hogy létrehozzák a közeljövő autójának az ember egészségére legkevésbé káros motorját. Van hát remény arra, hogy elöbb-utóbb kifejlesztik és elkészítik a XXI. század gépko­csiját? Valószínűleg igen. A levegőszennyezés ugyanis olyan műszaki probléma, amely megoldható, és melyet meg is fognak oldani. De hogyan oldják meg az egyre nagyobb forgalom okozta problémát? A futurológusok egyre inkább azt állítják, hogy a gépkocsi - még ha fejlesztett és káros kipufogó gázoktól mentes is - nem lehet a jövő legjobb közlekedési eszköze. A harmadik alternatíva: vegyünk alapul egy forgalmi sávot, amelyen óránként 4500 személyautó halad át. Ugyanebben a sávban ugyanennyi idő alatt autóbuszokkal már 40 000 ember szállítható. A vasúton óránként 70 000 személyt lehet szállítani, így a vasút közlekedési teljesítménye csaknem hússzor akkora, mint a személyautóké. Ezt a tényt ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, sőt holnap már számolni kell vele. A jövő közlekedésének megszervezése olyan feladat, amely­nek teljesítésén már most dolgoznak. Nagy-Britannia olyan vonatokat szándékozik gyártani, amelyek sebessége 320-340 km/ó. E szerelvények potenciális sebessége 480 km/ó-ig növel­hető. Japánban olyan vasúti szerelvényekkel folynak kísérletek, amelyek 500 km/ó sebességgel is közlekedhetnek. Forgalomba állításukat már az idei évre tervezik. Még nagyobb sebességet érhetnének el a mágneses légpárnás szerelvények: 600 km/órát. Szükséges azonban, hogy a forgalom nappali fénynél bonyo­lódjon le? Egyes tervek szerint egész forgalmi útvonalakat helyeznének el a föld alatt, s légritkított alagutakban nagyon nagy sebességek érhetők el. Szakemberek arra is számítanak, hogy kétezerben a repülőgé­pek ezer utassal a fedélzetükön 30 kilométer magasságban 10 000 km/ó sebességgel repülnek majd. A tudósok annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy repülőgépek helyett rakétákat használjanak. A műszaki rajzok már elkészültek. A szakemberek véleménye szerint e rakéták olyan ballisztikus testek lesznek, amelyek a föld bármely pontjára legfeljebb 40 perc alatt eljutnak. így kapjuk a prognózisoknak azt a láncát, amelyben minden szem továbblépést jelent az előzőhöz képest: a mai autókat gyorsabb, kényelmesebb és gazdaságosabb közlekedési eszkö­zök, ezeket repülőgépek, a további időszakban pedig a repülőgé­peket balisztikus szállítórakéták helyettesítik. Ez logikus és vonzó elképzelés. Egyelőre azonban csak távlati terv marad, nem oldja meg a mai települések közlekedési gondjait. A téma a jövő közlekedésével foglalkozik ugyan, de nem sokat mond a ma emberének, annak az embernek, aki minél gyorsabban akar eljutni más helyre, aki mindig valahol máshol akar lenni. És mi lesz, ha a jövő embere nem akar mindig helyet változtatni? Ebben az esetben a jövő autója és az egész téma egészen más megvilágításba kerül. (A Svét motorú nyomán) 1980. XII. 31. 17 intér: csillaggarázs télen. Csikorgó, kemény hi­deg. A kocsi és a motorház tetején hó, a szélvédóüvegeken jégvirá­gok. Szörnyű! Ezt a megdermedt alkotmányt mozgásba kell hozni! Minden időjárási kellemetlenség ellenére az autósnak, illetve kocsi­jának el kell indulnia. Ilyenkor ter­mészetesen minden ötletességet, „trükköt“ latba kell vetni. Az első „trükk“: indításkor az indítómotoron kívül minden áram­fogyasztót ki kell kapcsolni, tehát egyik lámpa sem éghet, a rádió nem szólhat, a szélvédő melegítő­je, az ablaktörlő sem működhet. Az akkumulátor minden erejét az önindító, a gyújtás számára kell összpontosítani. A második „trükk“: a tengely­kapcsoló-pedállal kapcsolatos. Ki- nyomjuk-e, vagy ne nyomjuk ki a kuplungot? A válasz - mint any- nyiszor az életben - úgy kezdődik: ez azon múlik, hogy... A kuplung a motor és a sebes­ségváltó között helyezkedik el. Ha kinyomjuk a kuplungot, akkor az a sebességváltómüvet leválasztja a motortól, s az indítónak csak a motort kell megpörgetnie. Ha kiengedjük a tengelykapcsolót, akkor a sebességváltómű össze­kapcsolódik a motorral, és ilyenkor ebben a szerelvényben is meg kell egyet s mást mozgatnia az indító­motornak: a sebességváltó fogas­kerekeit, amelyek forgásba jönnek és a jelen levő sűrű olajban „szán­tanak“. Az olaj pótlólagos ellenál­lást jelent, hiszen a sebességvál- tómüben levő olaj ilyenkor mere­vebb, sűrűbb, mint üzem közben, és akadályozza a fogaskerekek forgását. Tehát mégis kinyomjuk a kup­lungot? Nem feltétlenül. Mert ha ezt tesszük, akkor a kinyomócsa­págy kopása merül fel. A kuplung maga jelent most többletellenál­lást. Az ellenállás mértéke, nagy­sága a kuplung típusától, kon­strukciójától függ. Azt kell csupán megtudnunk, melyik ellenállás a nagyobb: a sebességváltómü- ben (amikor a kuplungot kienged­tük), vagy a kuplungé (amikor azt kinyomtuk). Ezekre a kérdésekre csakis kí­sérletezéssel lehet válaszolni. A „kísérletet“ a következőképpen hajtjuk végre: előbb indítsuk be a hideg motort kinyomott kuplung­gal. Mihelyt a motor beugrott, kap­csoljuk üresbe, és közberv he­gyezzük a fülünket (vagy nézzük - ha van - a fordulatszámlálót). Ha a fordulatszám csökken, akkor a sebességváltóműnek az ellenállá­sa a nagyobb, és a jövőben csak kinyomott kuplunggal indítsunk. Ha a fordulatszám kinyomott kuplung­gal nő, akkor a kinyomó csapágy ellenállása a nagyobb - tehát a jö­vőben a kuplung kinyomása nélkül célszerű startolni. A különbség, persze, nem szá­mottevő. Abból, hogy hidegindí- táskor a kiengedett vagy a kinyo­mott kuplung módszerét alkalmaz­zuk -e, csak csekély előnyök szár­maznak. Kemény fagyban ez a kis előny is nagy hasznára lehet az autósnak. MOLNÁR OTTÓ A Jaxon japán cég négy-hat éves gyerekek számára készít kis motorkerékpárokat, 1,2 kW-os motorral. Bár 25 km-es óránkénti sebességre képesek, a közúti forgalomban nem vehetnek részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom