Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-25 / 52. szám

H átam mögött a Duna széles medrét egyetlen szilaj nekirugaszkodással átszökkenő Szlovák Nemzeti Felkelés - híd függesztett szerkezetének hátrafeszülő pillére, csaknem a tetején a repülő csészealjra emlékez­tető kilátó kávéházzal. Balra a vár tömör négyszögének eget böködö toronylábai, s alattuk a foghíjas váraljai terület. Jobbra a háromhajós gótikus koronázó székesegy­ház és közvetlenül előttem, a Miklós és a letarolt volt Zsidó utca torkolatánál, magára hagyott kecses, karcsú felki­áltójel: az 1765-ben épült háromemeletes sarokház, ,,A jó pásztorhozSzlovákia fővárosának és egyben egész Közép-Európának egyik legszebb rokokó épülete. Tizet üt a dóm órája amikor - nyitáskor - átlépem a városi óramúzeum küszöbét. A rohanó idő múlását mérő műszerek csaknem száz egyedi példánya fogadja itt a? érdeklődőt, s ez megközelítően alig egy negyede az örökségbe kapott becses kincsnek. A múlt Pozsonya híres volt nagyszámú, ügyeskezü órásmesteréről is. A céhmesterek tizenhatodik század derekától vezetett könyvében az elsőként 1632-ben bejegyzett órástól, Paul Bleygtö\ kezdve olvasom azoknak a kézműveseknek nevét, akik régmúlt korokban nem egy esetben rendkívül pontos és páratlanul szép óraszerkeze­teket, órákat állítottak elő: Mathias Kieblick, Wolfgang Fur, Hans Michael Pietz... Akkoriban még minden alkatrész kézzel végzett bíbelö- dést követelt, s így átlagosan egy hónapig, a mestermü­veknél ennél is jóval hosszabb ideig eltartott az órák elkészítése. A céh alapítólevele elárulja azt is, hogy a mesterséget három évig tanulták, majd a céhlegénynek további négy esztendőn át világot kellett járnia, hogy elsajátítsa más országok nagytudású kézműveseinek szak­ismeretét, tökéletesítse kézügyességét és így egyszer ő is megalkossa azt a ..remeket", amelytől céhmesteri rangját remélhette. Persze, ezeket a középkori céheket, mestereket, céhle­gényeket megelőzte az óraművesség hosszú története. Erről is számot ad ez a múzeum. Már az ókor ismerte az időmérést mégpedig a nap, a hold és a csillagok állása szerint. Időszámításunk előtt is voltak már például nap- és vízórák (a rómaiak korából innen ered az „idő folyása“ szófordulat), továbbá tűz- és homokórák. Mégis az óragyártás hajnalhasadása valamikor időszá­mításunk 1300. éve körül volt. Ekkor jelentek meg az első mechanikus, kerekes, majd egy századdal később a rugó­meghajtású órák. Szinte forradalmi újdonság volt azután 1510-ben egy nürnbergi lakatos, Peter Heinlein találmá­nya, a nürnbergi tojásnak elnevezett hordozható, vagyis lényegében zsebóra S a további felgyorsult fejlődés legjelentősebb határkövei: a tizenhetedik században Huygens feltalálja a hajszálrugót, Hook a horgonygátszer- kezetes ankerórát. Tompion pedig a cilinderórát. A követ­kező század elején Graham a róla elnevezett és két századon át szinte egyeduralkodó, mi több, az ingaóráknál még napjainkban is alkalmazott gátszerkezetet Gálik Kornélia, a filozófiai karon latin-német szakot végzett lektor kalauzol végig az óramúzeum három szint­jén: - Ez az érdekes, a XVI. századból származó, négy üveg közlekedő edényből készült homokóra nemcsak a teljes órákat mérte, hanem a háromnegyed-, a fél-, és a negyedórát is. S ez éppúgy, mint az itt látható egyéb kiállított tárgyak háromnegyede, Szlovákia területén készült annak idején... Figyelmemet leköti néhány rézből készített értékes hordozható napóra, majd sorra csodálom meg a gótikus, barokk, reneszánsz, szecessziós stb. keretbe foglalt, sok­féle anyagú és változatos kivitelű mechanikus órák légió­ját. Köztük azt a gyönyörű ötvözött rokokó mestermüvet amely nemcsak az órát és a percet mutatja, hanem a másodpercek múlását, sót a napokat, a heteket és a Hold fázisait is. A népi ornamentikájú, naiv művészek díszítette faliórák, a kandalló- és asztaliórák, a XVIII századból származó ébresztő-, zseb-, kép és zenélőórák előtt is szinte földbe gyökerezik a lábam, milyen kincset Az óramúzeum épülete Fadrusz János faragta körtefából ezt a díszes órake- retet (Foto: Gyökeres György) teremtett a mesteri kézművesség és a szárnyaló művészi ihlet találkozása Furcsa paradoxonként érzékelem, hogy az időmérő eszközök e gazdag birodalmában megállt az idő - az órák nem járnak. Hát persze, ennek az ellenkezője nehezen lenne elképzelhető, sok gonddal, bajjal járna, s aligha lenne célszerű.- Viszont - mosolyog kísérőm - megközelítően kéthar­maduk működőképes... Talán ennek bizonyítására különleges kulcsot vesz elő , s felhúzza az egyik olajfestménybe beépített óra zenélö- szerkezetét. Erkel Hunyadijából a palotás csendül fel. S amikor elhal dallama, egy másik, az 1940 körüli Pozsony látképét a ligetfalusi oldalról ábrázoló képóra zeneszekré­nye folytatja a kis hangversenyt - Mozart egyik menüettjét játssza. Megcsodálom a Palugyay család számára a múlt szá­zad végén készült asztaliórát is. Érdekessége és külön értéke, hogy jelképes alakokkal díszített szekrényét egyet­len darab körtefából maga Fadrusz János, a századforduló pozsonyi születésű nagy magyar szobrászművésze fa­ragta. A vendégkönyvet lapozgatom. Sok a bejegyzés. Távoli országokból, Japánból, Kubából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Algériából jöttéké is. Az évi harmincezer láto­gatónak nagyjából egyharmada külföldi, s annak a fele magyarországi. ,, Hálás lehet a szakmai és a laikus utókor is - olvasom egy budapesti lakos sorait - hogy ilyen becsben tartják és gondos kezek ápolják e néhány óra-Matuzsálemet". Ezért (is) hiányolható, hogy az órák e ragyogó ,,ékszer­dobozában“ ugyan tartalmas és pazar kivitelű szlovák, orosz, német, mi több, angol nyelvű múzeumkalauzt vehe­tünk, de magyar nyelvűt még véletlenül sem.. GÁLY IVÁN ÜDÜLÉS PRÁGÁBAN Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk elévülhetetlen érdeme, hogy a dolgo­zók százezrei jól felszerelt üdülöházakban, nagyon előnyös anyagi feltételek mellett hazánk legszebb tájain tölthetik szabadságuk egy részét, s felfrissülve, kipihenten végezhetik munkájukat. Tavaly például 495 116 szakszervezeti tag vett részt az FSZM szervezett üdülésében, s az idei előirányzat már közel 27 ezerrel haladja meg a múlt évit. Az üzemi és vállalati üdülőkben az idén további 2,5 millió dolgozó töltötte, illetve tölti szabadságának egy részét. Ezen kívül a szakszervezetek közel félmillió pionír nyári és téli üdültetését is megszervezik. Lehet, hogy első látásra megütközik az olvasó e cikk címén: Hogyan függhet össze az üdülés, a pihenés rohanó for­galmáról ismert nagyvárossal, ahol gép­kocsik és járókelők tízezrei közlekednek az utcákon? Prága egyik forgalmas pontján, a Köz­ponti Pályaudvar és a Bíla labuf nagyáru­ház közelében, a Na porící utca egyik nagy sarokházának homlokzatán ez a felirat áll: Dűm rekreace ROH. azaz szakszervezeti üdülöház. Az 1914-ben épült sarokházat az idősebbek Hotel Im­perial néven ismerték. 1948 februárja után a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom tulajdonába került, s üdülöházzá alakították át - tájékoztat Bohumil Deng- ler. az üdülőház igazgatója. - E létesít­mény sajátossága, hogy gazdag kulturá­lis programmal várja a vendégeket. Nagy az érdeklődés, minden igényt ki sem tudunk elégíteni. Fő célunk, hogy üdülővendégeink megismerjék fővárosunk történelmi és kulturális nevezetességeit, életét, roha­mos fejlődését. Az egyhetes itt-tartózko­dás alatt alkalmuk nyílik a Prága környéki nevezetességek - pl. Lidice, Karlstejn vára. Konopisté stb. - megtekintésére is. Ezenkívül vendégeink igényeinek megfe­lelően színházi előadások, hangverse­nyek és kiállítások meglátogatását is le­hetővé tesszük. A prágai színházakban közvetlenül is láthatják és hallhatják a te­levízió műsoraiból, a rádióból és a sajtó­ból ismert neves cseh színművészeket Sokaknak nyújt maradandó művészi él­ményt a képtárak és a kiállítások meglá­togatása. Ezen a héten például osztatlan sikere volt vendégeink körében az Ág- nes-kolostorban elhelyezett 19. századi cseh képzőművészeti kiállításnak vagy a Vár lovardájában megtekintett Alfons Mucha életmű-kiállitásnak. Ritka élmény a szakszervezeti üdülőház vendégei szá­mára a Laterna Magika műsora is. De nemcsak a házon kívül, házon belül sem unatkoznak az üdülövendégek. Itt a programszervező hozzáértő szak­emberek részvételével rendez ismeret- terjesztő előadásokat Prága múltjáról és jelenéről. Ismeri prágai előadóművészek műsorai teszik kellemessé az estéket Tehát a választék nagy, ki-ki a neki legmegfelelőbb műsort választja. Amikor november végén ellátogattam az üdülőházba, sok szlovákiai dolgozóval is találkoztam Márkus Zoltán és neje Párkányból (Stúrovo) érkeztek. Mindket­ten a Dél-szlovákiai Papir- és Cellulóz­gyár dolgozói.- Még nem voltunk Prágában soha­sem. Amikor a szakszervezeti bizottság­tól megkaptuk a beutalókat, nagyon örül­tünk. Régi álmunk válik Így valóra. Végre megismerhetjük ezt a szép várost, ame­lyet eddig csak a tévében és a filmekben láttunk - mondja Márkus Zoltán. Számá­ra nagy élmény a műemlékek sokasága, a sok, felbecsülhetetlen értékű műkincs. Felesége, Auréiia asszony, érdeklődé­semre elmondja, hogy a Jakab templom­ban orgonahangversenyen voltak, s megnézték a Strahovi Irodalmi múzeu­mot is.- Képzelje csak el. az üdülöház prog­ramszervezője kérésünkre még a Karlini Operettszínházba is szerzett jegyeket, s így itt, Prágában is láthattuk a Csárdás­királynőt. Igazán érdekes volt megnézni, hogy milyen felfogásban játsszák ezt ■a népszerű Kálmán-operettet - számol be frissen szerzett élményeiről Auréiia asszony (akiről még eláruljuk, hogy hét­gyermekes családanya). Zsilinszky Béla a galántai járásból Tornócról (Trnovec) jött Prágába. A járási építőipari vállalat alkalmazottja. Ő is a feleségével érkezett. Nem először jár Prágában, de eddig csak rövid időt töltött itt, nemigen volt alkalma a szervezett városnézésre, kiállítások, színielőadások megtekintésére. Elmondja, hogy a hetve­nes évek elején a galántai járási építőipa­ri vállalat 30 dolgozója - tetőfedők, stuk- katőrök, kőművesek, bádogosok - részt- vettek a Vinohrady sugárút háztömbjei­nek felújításában. Akkor járt itt Zsilinszky Béla is. Megállapítja: azóta ismét sokat változott Prága arculata, sok az új épület. Megnézte a metró új szakaszát, s a Kle- ment Gottwaldról elnevezett metróállo­máshoz közel emelkedő új Művelődési Palotát is. A városban sétálva tapasztal­ta, hogy a nagy iramú fejlesztés nagy terheket ró a közlekedés szervezőire, a forgalom irányítóira.- Nem bántuk n,eg, hogy eljöttünk. Sok mindent láttunk, maradandó élményekkel utazhatunk haza - mondja. A szakszervezeti üdülöház valamennyi vendége nagyon elégedett a kitűnő ellá­tással, az őket körülvevő figyelmesség­gel. A legfigyelemreméltóbb tény azon­ban az, hogy a legkülönbözőbb munka- szakaszokon dolgozó emberek örömmel vállalják ,,a fizikailag néha fárasztó, de gazdag ismereteket nyújtó“ üdülési for­mát. Az emberről való sokoldalú társa­dalmi gondoskodásnak, a szocialista életmód, életszemlélet térhódításának szép megnyilvánulása ez. A 220 személyes üdülő ma már nem tudja teljesen kielégíteni az igényeket, mert nemcsak hazai, de külföldi dolgozók is itt töltik szabadságuk egy részét. Amint Bohumil Dangler igazgató tájékoztatott. Prága Dlabacov elnevezésű negyedében már építik az új, 600 ágyas korszerű szakszervezeti üdülőt, amely még jobban kielégítheti a növekvő igényeket. SOMOGYI MÁTYÁS 1980. XII. 31. /"V _____ ' it Ul-/1 *<» Jr. Jr 'Wfa,1 ■ Ä/ ¥ jp^D ü^ä r-' ■#raJW> (ü/t) jfl -^o fi: «ai \jt

Next

/
Oldalképek
Tartalom