Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-21 / 51. szám
Az országok érintkezésének bővítése, a kölcsönösen előnyös kereskedelmigazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztése a béke megszilárdításának egyik fő tényezője. „A külgazdasági kapcsolatokat mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldását előmozdító, hatékony eszköznek tekintjük“ - mondta az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió és a fejlett tőkés országok közötti kereskedelemtől, valamint műszaki-tudományos és gazdasági együttműködéstől kétségkívül jelentős mértékben függ a nemzetközi légkör javulása, az enyhülés elmélyülése. A Szovjetunió gazdasági potenciáljának szüntelen növekedése megítélésünk szerint a külföldi országokkal való gazdasági kapcsolatok további fejlődését és a kereskedelem kibővítését teszi lehetővé. írta Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Alapelveink Az egyenjogúság elvét valljuk, megengedhetetlennek tartjuk a politikai nyomás minden fajtáját és azt, hogy kiuzsorázó gazdasági feltételeket erőltessenek másokra. Ezek a lenini elvek képezik a szovjet külkereskedelmi politika alapját. A külkereskedelem monopóliuma és tervszerűsége hozzájárul ahhoz, hogy a szovjet állam és az egész népgazdaság dinamikus fejlődése érdekében célszerűen szabályozza a kivitel lehetőségeit és a behozatali szükségleteket, és ne csak a kereskedelem mennyiségi fokozására törekedjék, hanem a kivitel szerkezetének javítására és a kereskedelmi-gazdasági együttműködés új formáinak kifejlesztésére is. Mint bármely más ország, a Szovjetunió külkereskedelmének állapotára is sok tényező hat, köztük földrajzi, gazdasági és társadalompolitikai tényezők. Földrajzi tekintetben a Szovjetunió helyzete kedvező: megfelelő összeköttetése van minden földrésszel. Gazdasági téren világviszonylatban az első helyen áll sok ipari nyersanyag, üzemanyag feltárt készleteinek nagysága és termelése szempontjából, a vízenergia-készletek, az erdők gazdasága, az acéltermelés, a mozdonyok, traktorok, kombájnok és több más gép gyártása vonatkozásában. A szovjet gépipar fejlettsége minden tényezőt tekintetbe véve a második a világon, Eurófiában pedig az első. E rendkívül fontos ágazat állandóan és lendületesen fejlődik. A szovjet export bővítésében egyre nagyobb a jelentősége. Társadalmi és politikai vonatkozásban meghatározó szerepe van a KGST-or- szágok integrációja elmélyülésének, valamint annak a folyamatos erőfeszítésnek, amit a szovjet állam a politikai és katonai enyhülésért tesz. Ezek a tényezők szabják meg a sokoldalú külgazdasági kapcsolatok szüntelen fejlődését. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma mindennek következtében évről évre növekszik. Tavaly 80,3 milliárd rubel volt, ebből a kivitel 42,4, a behozatal 37,9 milliárdot tett ki. Ez év első félévében 45,3 milliárd rubel értékű külkereskedelmi forgalmat bonyolított le a Szovjetunió. A külkereskedelem - tudjuk - a nemzetközi munkamegosztáson alapszik, ez pedig közvetlenül összefügg a nemzetközi légkörrel, az enyhülés sikereivel, a kölcsönös bizalommal és megbecsüléssel, amik megteremtik a sokoldalú együttműködés feltételeit, örvendetes, hogy nyugati kereskedelmi partnereink többsége józan álláspontot foglal el, és az enyhülés ellenségeinek minden erőfeszítésével szemben támogatja a szocialista közösség államaihoz fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Európa népei már negyedik évtizede békében élnek. Ebben nagy érdeme van mind a békepolitikát folytató Szovjetuniónak és más szocialista országoknak, mind Nyu- gat-Európa összes haladó erőinek. Az eltelt évtizedek alatt alaposan megnövekedett a Szovjetuniónak mint megbízható és ígéretes kereskedelmi partnernek a tekintélye. A Szovjetunió a világ országainak többségével kereskedelmi kapcsolatban áll, és nagy részükkel kétoldalú szerződéseket és megállapodásokat kötött. A legutóbbi öt évben különösen sok fontos szerződést kötöttünk. Ezek ténylegesen hozzájárulnak a helsinki szellem erősítéséhez. A helsinki megállapodások úgynevezett második kosarában foglaltak hasznosságát bizonyítja az a tény, hogy 1979-ben a Szovjetunió és az iparilag fejlett tőkés országok áruforgalmának kétharmada a húsz nyugat-európai államra jutott. Az a körülmény, hogy a Szovjetunió földrajzilag közel fekszik hozzájuk és hogy gazdaságuk meg a szovjet népgazdaság kölcsönösen kiegészíti egymást, magyarázza, hogy találkoztak a felek kereskedelmi érdekei, és fejlődésnek indultak üzleti kapcsolataik. A Szovjetunióval való kereskedelem gazdaságilag határozottan előnyös a Nyugatnak. A Szovjetunió megvásárolja Nyu- gat-Európa sok iparágának termékeit, ezeknek az ágazatoknak így szilárd és megbízható piacuk vem, ami sok százezer embernek teremt munkalehetőséget. A nyugati országok ugyanakkor sokféle árut kapnak a Szovjetuniótól, amelyre nagy szükségük van. Ezek a kapcsolatok a Szovjetuniónak is előnyösek: ha bizonyos gépeket, berendezéseket és anyagokat beszerezhetünk nyugatról, ez meggyorsítja a szovjet ipar, közlekedés és mezőgazdaság fejlődését, elősegíti a szovjet emberek szükségleteinek teljesebb kielégítését. Nagy távlatok E kérdés kapcsán először is a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelméről kell szólnom. Tavaly áruforgalmunk elérte a 4,2 milliárd rubel értéket. A hosszútávú gazdasági együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről kötött szovjet-nyugatnémet egyezmény egészen a harmadik évezred elejéig kijelöli kapcsolataink alakulását. Sikeresen fejlődnek kapcsolataink Franciaországgal. Párizs és Moszkva a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok között elsőként hozott létre egy sajátos mechanizmust a kétoldalú együttműködés megvalósítására, és ennek keretében több mint harminc munka- csoport tevékenykedik eredményesen még hozzá olyan, sokat ígérő területeken, mint az atomenergia békés célú hasznosítása a világóceán erőforrásainak tanulmányozása, a világűr kutatása, a környezetvédelem, az egészségügy, az építőipar és sok más. A szovjet-francia kereskedelem tavaly is élénk ütemben fejlődött, az árucsere meghaladta a 2,6 milliárd rubelt. A további növekedésének is megvan az alapja: 1979 áprilisában Franciaország és a Szovjetunió egyezményt írt alá az 1980-1985-ös időszakra vonatkozó gazdasági együttműködésről, továbbá hosz- szú távú programot fogadott el az 1980-1990 közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködés elmélyítéséről. Meghatározták az együttműködés kulcs- fontosságú céljait az energiatermelés, az elektronika, a gépipar, a kohászat, a vegyipar, a köolajvegyészeti ipar, valamint a Szovjetunióban, illetve Franciaországban közös erővel építendő ipari létesítmények tekintetében. A szovjet - finn kapcsolatok ugyancsak azt szemléltetik, hogy milyen nagy lehetőségek nyílnak Kelet és Nyugat egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködése előtt. A szovjet-finn áruforgalom elérte a 2,6 milliárd rubelt. A kereskedelmi-gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének hosszú távú programja 1990-ig szilárdan megalapozza a két ország kereskedelmének fejlődését. Tavaly kormányközi jegyzőkönyvet és szerződést írtunk alá arról, hogy finn cégek részt vesznek a szvetogorszki faipari kombinát harmadik ütemének megvalósításában, továbbá együttműködési megállapodást kötöttünk dízelgenerátorok és dízel hajómotorok, fúróberendezések, önműködő távfűtő kazánok és fafeldolgozó berendezések gyártásáról. A szovjet-olasz kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlődésében nagy szerep jut a kompenzációs üzleteket is magukban foglaló nagyszabású és hosszú távra szóló megállajxxlásoknak. A szovjet-olasz áruforgalom értéke 1979-ben 2,2 milliárd rubel volt. Az Olaszországból importált gépek és berendezések körülbelül negyedrésze kompenzációs alapon érkezett a Szovjetunióba. Hazánk a megállapodásoknak A Szovjetunió külkereskedelme 1975 — 1979 megfelelően különféle vegyiárukat szállít. Sikeresen fejlődik a szovjet és olasz vállalatok ipari kooperációja, olasz cégek például digitális programvezérlö berendezéseket szállítanak szovjet szerszámgépekhez. A szovjet- olasz kereskedelmLés gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez új ösztönzést ad a múlt év őszén aláírt, az 1980-1985. évekre szóló gazdasági együttműködési egyezmény. Megállapodás született arról is, hogy kidolgozzák a két ország 1990-ig érvényes hosszú távú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési programját. Nemrég parafálták a tíz évre szóló első szovjet-spanyol gazdasági és ipari együttműködési egyezményt, és aláírták a szovjet-svájci gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének hosszú távú programját. Megnőtt a Szovjetunió áruforgalma Ausztriával, Hollandiával, Svédországgal és Svájccal. Kereskedjünk? Igen! Optimisták vagyunk a távlatok megítélésében. Szilárdan a kereskedelem fejlesztése mellett foglalunk állást, s hangsúlyozzuk szoros kapcsolatát az enyhüléssel. Ez megfelel a Szovjetunió általános békepolitikájának. Az enyhülést, amely kedvező feltételeket teremt az országok sokoldalú együttműködéséhez és ahhoz, hogy valameny- nyiüket bevonják a nemzetközi munka- megosztásba, egyszersmind elő is segíti a gazdasági együttműködés fejlődése. Az enyhülés anyagi hordozója gyanánt a nagyszabású üzleti kapcsolatok új for- rpái jöttek létre. Kialakul az a kereskedelmi-gazdasági infrastruktúra, amely Kelet és Nyugat kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmének fundamentuma lehet hosszú évekre. Azok a körök azonban, amelyeknek nincs kedvükre az enyhülés, mindent megtesznek, hogy akadályozzák a kereskedelem lendületes fejlődését. Ennek az irányzatnak a hívei különösen megélénkültek az amerikai kormány januári döntése után, amely a Szovjetunióhoz fűződő üzleti kapcsolatok megszorítását írta elő. Az amerikai kormánynak ez az úgynevezett új, szigorú politikája voltaképpen egyáltalán nem új: az Egyesült Államok kormánya már 1917. november 24-én - a kapitalista országok közül elsőként - megtiltotta a kereskedelmét Oroszországgal „amíg a bolsevikok vannak hatalmon“. A világot visszafelé húzzák, ahelyett, hogy előre vinnék azok az erők, amelyek a világkereskedelmet „egyirányú utcának“ próbálják feltüntetni, ahol a forgalom csak a Szovjetuniónak előnyös. Ezek az erők a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat a nyomás és politikai zsarolás eszközévé igyekeznek változtatni. „Kormányunknak bizonyára az a meggyőződése - írta ezzel összefüggésben George Schultz volt amerikai pénzügyminiszter hogy az egyes országokkal folytatott'kereskedelem gombját ki-be lehet kapcsolgatni, csak azért, hogy kikényszerítsük bel - és külpolitikájuk megváltoztatását." Ám a nemzetközi kereskedelem bonyolult és sokrétű folyamat, mely szigorú törvények között fejlődik. Megtörése, ideiglenes „kikapcsolása“ káros is, veszélyes is, mert a különböző országok erőinek összefonódása, egyesítése nélkül nem oldhatók meg az emberiség előtt álló és egyre bonyolultabb feladatok. A nyugati országok reális gondolkodású üzleti körei tisztában vannak ezzel. Ezekben a körökben átmeneti jelenségnek tartják, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok némiképp lazulnak, és hogy még nehézségek, gondok is mutatkoznak. Kifejezésre is juttatják ezek a körök azt a meggyőződésüket, hogy sikerül majd meggátolni a hidegháború feltámadását a világpiacon. Az élet mindig igazolja a lenini gondolatot: létezik egy erő, amely nagyobb, mint bármely ellenséges- kormány vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása, és ez az egyetemes gazdasági kapcsolatok ereje, amely arra készteti őket, hogy a velük való összefogás útjára térjenek. „A szükséges árumennyiséget, amelynek a Szovjetunió részére történő szállítását az amerikai kormányzat megtiltotta, megvásároltuk más országoktól, így csak az amerikai farmereket és ipari vállalkozókat érte kár“ - mondta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió ma olyan gazdasági és műszaki-tudományos lehetőségek birtokában van, amelyek módot adnak arra, hogy - kivált a szocialista országokkal vállvetve - bármilyen problémát megoldjon. MMMtS FOKMÉRŐIÉ «
