Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-21 / 51. szám

A technológiai berendezések rendszeres ellenőrzésével jelentősen csökkenthető a talajba és a légkörbe kerülő szennyező anyag mennyi­sége: Ladislav Kockovsky is ilyen ellenőrzést végez (Dusán Karlík felvételei) KOMPLEX PROGRAM KIDOLGOZÁSÁVAL A vállalat bizonyos idő múlva válaszúthoz érkezett, össze kel­lett hangolnia létét, és működését a környezetvédelmi követelmé­nyekkel. A kezdeti felméréseket és műszaki tanulmányokat foko­zatosan számos műszaki-szerve­zési intézkedés kidolgozása kö­vette, és jelentős környezetvédel­mi-beruházási akció előkészítésé­hez kezdtek hozzá. A Slovnaft már nemcsak környezetszennyező té­nyezőként szerepelt a köztu­datban. Ahhoz, hogy a problémákat meg tudják oldani, alaposan ele­mezni kellett a vállalat környezet- szennyező hatásának különböző vonatkozásait. Kutató- és terve­zőintézetekkel együttműködve ki­dolgozták az 1990-ig megvalósí­tandó környezetvédelmi és - fej­lesztési teendők komplex prog­ramját. E dokumentumot a válla­latvezetés, a párt- és a szakszer­A _ ember ugyan gyakran MZ győzedelmeskedik a természet fölött, de győzelme olykor vészteséggel párosul. Cse­lekedeteinek előre nem látható kö­vetkezményei is vannak, főleg a természeti környezetre vanatko- zóan. Az embernek azonban előbb-utóbb ,,ki kell engesztelnie“ a természetet, minden erejével vissza kell szereznie „bizalmát“, különben a természet ellene for­dul. S bár ez az erőfeszítés na­gyon költséges, tudjuk, hogy csak­is ez az agyedüli helyes meg­oldás. Hazánkban az utóbbi évek so­rán számos ilyen irányú törekvés­nek lehetünk tanúi.' Ez érthető, hiszen az egészséges biológiai és természeti környezet kialakítására szocialista társadalmunk kiemelt gondot fordít. A környezetvéde­lemnek nagy szerepe van a szocia­lista életmód formálásában is, és egyúttal politikai és gazdasági je­lentősége is van. Nem véletlen, hogy a környezetvédelmi program szerves részét képezi a legfelsőbb párt - és állami, valamint gazda­sági szervek által kitűzött felada­toknak is. A konkrét környezetvé­delmi feladatok megvalósítására pedig elsősorban az ipari vállalat tokban és üzemekben kerül sor. Jó példa erre a Slovnaft petrolké­miai kombinát is, amelyben jelen­leg annak a határozatnak a teljesí­tésén munkálkodnak, amely az Lehet, hogy egyesek így véle­kednek: könnyű volt a programot kidolgozni, a végrehajtás majd an­nál nehezebb lesz. Valóban, nem könnyű feladatról van szó. A té­nyek azonban azt mutatják, hogy eredményesen folyik a program végrehajtása. A 6. ötéves tervidő­szakban számos környezetvédel­mi berendezést helyeztek üzem­be. Felépítették az olajkiszűrő be­rendezést, a vegyszerhulladék­égetőt, a fenol-kiszűrő berende­zést stb., így jelentősen hozzájá­rultak a víz és a légkör tisztántar­tásához. Egészen a közelmúltig az aszfalttermékek oxidálása is erősen szennyezte a környezetet. A Slovnaft szennyező anyagainak nagy részét ma már elégetik, így a kellemetlen szennyeződést sike­rült felszámolniuk. A Slovnaftban javában épül a polipropilén II. üzem, amelynek üzembe helyezésével tovább gyarapszik vegyiparunk termelési bázisa SZLKP Bratislavai Városi Bizott­ságának és a főváros nemzeti bi­zottságának múlt év márciusában megtartott együttes ülésén szüle­tett. Mit tesznek a Slovnaftban a környezetszennyezés további fokozásának megelőzéséért és a jelenlegi szint csökkentéséért? KÜLÖNLEGES KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK A Slovnaft vállalat környezetvé­delmi gondjai a kombinát létrejöt­tével egyidőben keletkeztek. A gyártelepítési hely kiválasztása­kor a környezetvédelmi tényezők még korántsem voltak olyan mér­tékben ismeretesek, mint ma. A Csallóköz gazdag ivóvízkészle­teiről sem tudtunk még abban az időben. Egyszóval: nem mértük fel azokat a veszélyeket, amelyek a megfelelő környezetvédelmi in­tézkedések hiányában hamarosan jelentkeztek. A környező vizek és a légkör szennyezettségéről a hat­vanas évek második felében kezdtünk beszélni; a bratislavai lakosok még emlékeznek arra a kellemetlen helyzetre, amikor a kőolajszármazékok használha­tatlanná tették a főváros egyik fon­tos ívóvízforrását. Ez 1972-ben történt. A kedvezőtlen hatás csökkenté­sére irányuló első akció a hidrauli­kus védelmi rendszer megterem­tésére irányult. Ezt 1975-ben he­lyezték üzembe a brnói Geotest vállalat dolgozói. A rendszer segít­ségével üzemeltetésének első két esztendejében több mint 49 ezer köbméter kőolaj által szennyezett anyagot sikerült kiszűrni, így lé­nyegesen csökkent az eredeti szennyeződés mértéke. A Slov­naft alatti térségből eddig össze­sen 63 ezer köbméter szennyező anyagot távolítottak el ezzel a módszerrel. A hidraulikus védel­mi rendszer tehát bevált, ennek ellenére meg kell állapítani, hogy ez csak a fogyatékosság másod­lagos kiküszöbölését jelentette, így a környezetvédelemben lépé­sekre volt szükség. vezet egyaránt megvitatta és jóvá­hagyta. A FEJLESZTÉS MEGGYORSÍTÁSA Kétségtelen, hogy nem volna jövője ennek a nagy vállalatnak, ha a környezetvédelmi előírások megtartását nem tekintenék fon­tosnak, ha nem építenének igé­nyes környezetvédelmi berende­zéseket. Néhány fontos akcióra - például az új szennyvízderítö, az automatizált terméktöltő állomás, a gáz kéntartalmát kivonó készü­lék és a 17-18-as blokk olajkiszű- róje építésére - csaknem 2 milli­árd koronát fordítanak. A beruhá­zási osztály dolgozóinak tájékoz­ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ASLOUNAFT I A munkában nincs megállás Öt évvel ezelőtt kezdte meg a termelést a Bratislavai Tesla Konszernvállalat nagymegyeri (Öalovo) üzemrészlege Nulla pontról indulni, vagyis megfelelő épületek, szakemberek, hagyományok nélkül nekivágni az ipartelepítésnek, eléggé kockáza­tos. De azért van benne jó is: ilyen helyén nem kell a drága időt a múltban kialakult rossz szoká­sok, beidegződések felszámolá­sára fordítani (mert nincsenek ilyenek), hanem bele lehet vágni a sűrűjébe. Ezt tették harmincán 1975-ben Nagymegyeren, ahol a városi nemzeti bizottság gazda­sági udvarában műhelyt létesítet­tek, melyben kábeleket készítettek az OKU 101 -es jelzésű elektroni­kus számológépbe. Ezután gyor­san peregtek az események. Egy évvel később megvásárolták a he­lyi nagyhizlalda dohányszárítóját és így két, bár az igényes terme­lésre nem a legalkalmasabb épü­letben dolgozhattak. A műhely a Tesla dunaszerdahelyl ^Uunaj- ská Streda) részlegéhez tartozott. 1978-ban a nagymegyeri műhelyt tovább bővítették és üzemrészleg- szintre emelték, melyet az említett év januárjában a Tesla bratislavai vállalatához csatoltak. Könnyű volt most néhány sorba tömöríteni a negyedik számú üzemrészleg történetét, annál ne­hezebb volt nekik végigjárni a má­ig megtett, sikerekben gazdag utat. Munkaerőbőség manapság sehol sincs, mégis 1978-ban csaknem nyolcszorosára emelték a dolgozók létszámát, a termelést pedig - 1975-höz viszonyítva - a negyvenszeresére. Azóta is épült, fejlődött az üzemrészleg: má a dolgozók létszáma 386 és ennek csaknem 85 százaléka nő.- Bizony nem volt könnyű és egyszerű idáig jutnunk - mondotta Molnár István üzemrészleg-veze- tő. - Tanulni kellett és dolgozni. Alkalmazottaink nagy többsége korábban vagy háztartásban tevé­kenykedett vagy iskolába járt. Nagy részük talán nem is hallott az ultrarövid hullámsávú rádióról, a hangoló egységekről, a hang­szóró-rendszerekről és azokról az elektronikai alkatrészekről, melye­ket már jó ideje ők gyártanak. Az ember fejlődőképessége ha­tártalan. Aki belenézett már egy Synkopa nevű sztereó gramorádi- óba, vagy látta belülről a Sopránt és a Dominót (minden hullámsá­von dolgozó vevőkészülék), tiszte­lettel gondolt azokra, akik kiiga­zodnak a tranzisztorok, diódák és a sokszínű vezetékek erdejében. Nagymegyeren gyártják ezeknek a termékeknek az alapdeszkául szolgáló szerelvényeit, melyek csaknem hiánytalnul tartalmazzák mindazt, ami rádióvá teszi a rádi­ót. Készül itt végtermék is: a jég­korong-mérkőzésekről ismert, de annál nagyobb korong alakú rádió, melyet stílszerűen PUK-nak neveznek az üzemrész­legben. Ezeket a rádiókat ők „kel­tik életre“, vagyis szólaltatják meg először. Majd műszerek segítsé­gével hangolják és ellenőrzik a tel­jesítményét. Itt gyártják a munka- igényes és kényes potenciométe- reket (a rádió hangját tetszés sze­rint erősítő, vagy halkító műszer) és ami igen örvendetes: erre a ter­mékre az üzemrészleg nem kapott soha reklamációt. (Akiknek régeb­bi típusú-rádiójuk van, nyilván so­kat bosszankodtak a recsegő-ro- pogó és később egyáltalán nem működő potenciométerek miatt! A rend kedvéért hozzátesszük: azok nem Nagymegyeren ké­szültek.)- Az ipar minden területén gyors ütemű a fejlődés, de az elektronikában ez a folyamat - úgy tűnik - szinte mérföldes léptekkel halad - mondotta az üzemrészleg-vezető. - öt év le­forgása alatt a kábelek összesze­relésén, a rádióalkatrészek gyár­tásán kívül megismerkedtünk a hőre lágyuló anyagok préselésé­vel is. 1974-ben négy gépünk volt, ma már 14 üzemel. Krascsenics László mérnök vezetésével jó eredményeket ér el ez a részle­günk is. Főleg saját szükségletein­ket fedezzük az itt gyártott mü- szergombokkal, billentyűkkel és más préstermékekkel. Dolgozó­ink nagy segítséget kaptak a válla­lattól, mielőtt üzembe helyeztük a préseket: Bratislavában sajátít­hatták el a szükséges szakmai ismereteket. Ennek a részlegnek köszönhetjük, hogy mind kevésbé vagyunk ráutalva a kooperációra, vagyis, hogy önellátókká válunk az alkatrészgyártás terén. Fontos ez a tervteljesítés szempontjából, mert az alvállalkozók nem szállíta­nak mindig határidőre. A Bratislavai Tesla Konszern­vállalat 4. számú nagymegyeri üzemrészlegében a gazdasági ve­zetők, a műszaki ellenőrök, a mű­vezetők és mesterek, de nem utol­sósorban a gépek mellett dolgozó munkások igen nagy súlyt helyez­nek a kezük alól kikerülő termékek minőségi színvonalának állandó emelésére. Ahogy telnek az évek és bővülnek a szakismereteik, gyűlnek a tapasztalataik, annak arányában javul a munka minősé­ge. Gondosan áttanulmányozták és üzemrészlegük viszonyaira le­bontották a CSKP Központi Bizott­sága 14. ülésének határozatait.- E fontos dokumentum alapján főleg a termékek minőségi színvo­1980. XII. 21. ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom