Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
Korszerű technológiával készül a lámpabúra T apasztalatból tudjuk mindannyian, hogy a világítás minősége jelentősen befolyásolja a közérzetünket, teljesítményünket. A túlságosan erős fény zavarja az embert, félhomályban pedig a szokásosnál gyorsabban fáradunk, és a munkahelyen emiatt akár balesetet is szenvedhetünk. Ráadásul korunk embere lényegesen nagyobb mértékben erőlteti a szemét, mint mondjuk a száz évvel ezelőtt elő ember. Kevesebb időt töltünk a természetben, de annál többet ülünk a képernyő és a filmvászon előtt, és olvasással is több időt töltünk, mint elődeink. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvitben a gyártmányfejlesztők jelentős erőfeszítést tesznek azért, hogy színvonalas, a szemet nyugtató, megfelelő fényerősséget biztosító fényforrások kerüljenek az otthonokba, az utcára, a munkahelyekre. A konstruktőrök munka közben a „több fényt - kevesebb energiafogyasztással“ elvhez igazodnak. Az újonnan kifejlesztett lámpatestek mind műszaki szempontból, mind használhatóságuk szempontjából színvonalasak, és a nagy sorozatban gyártott termékek közül többet az I. minőségi osztályba sorolnak. A fogyasztó azt gondolhatná, hogy a lámpatestek szerkezetén és a gyártási technológián már nem lehet változtatni, a megoldásokat már nem lehet tökéletesíteni. Anton Kosík mérnök, a fejlesztési osztály vezetője azonban más véleményen van. Szerinte - akárcsak a sportban - a műszaki fejlesztésben is állandóan a rekordok megdöntésére kell törekedni. A tudományos-műszaki fejlesztés állandó folyamat, és minden eredmény jelentős gazdasági haszonnal is jár. Kosík mérnök a 2 x 40 W-os lámpatest kifejlesztésén illusztrálja ezt a megállapítást. A villanyégős fényforrás új, tökéletesített változata szebb is és kisebb is az előző típusnál. Ez azt jelenti, hogy szívesebben vásárolják, és - ami nem elhanyagolható szempont - kisebb mennyiségű anyag felhasználásával állítható elő. Az osztályvezető számszerűen is ki tudja mutatni, hogy milyen eredményeket értek el az anyagmegtakarításban; 1980 első nyolc hónapjában a lámpatestek innoválásának köszönhetően 119 tonna fémet és 53 tonna műanyagot takarítottak meg. A munkaigényességet is csökkentették. A lámpaburát régebben csavarokkal erősítették a lámpatesthez. Most ezt a műveletet egyetlen mozdulattal helyettesítették; a szerelőszalag mellett dolgozó csupán belecsúsztatja a lámpatestbe. Hasonló módon oldották meg, egyszerűsítették a villanyégő foglalatának szerelését is. A munkaigényesség csökkentésével 280 ezer korona bért takarítottak meg. A gyártmányfejlesztés célja ezúttal nem a műszaki vagy használati paraméterek javítása volt. Ezek a paraméterek annyira kiválóak, hogy az állami minőségvizsgáló intézet mind az eredeti, mind az innovált termékeket az I. minőségi osztályba sorolta. Ezúttal a termelés hatékonyabbá tétele, az anyag- és bérköltségek csökkentése volt a cél. Csökkentek a költségek, és növekedett a vállalat nyeresége. Árkedvezményt kaptak ezekre a termékekre, így a vállalat további csaknem 5 millió koronával növelte a nyereséget. Az Elektrosvit vállalat olyan lámpatesteket is gyárt, amelyeket rendkívül poros környezetben is biztonságosan lehet alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy jtt elsősorban a bura tömítésére kellett gondot fordítani, hogy a pormentesítés tökéletes legyen. A pormentesítést a legújabb innovált terméknél úgy oldották meg, hogy a védőburkot egyszerűen rápréselik a lámpatestre. Ezzel is csökkentették a munkaigényességet és a költségeket. Az újítóknak is fontos szerepük van ebben a vállalatban. Juraj Nozdrovicky, a szerszámszerkesztő osztály vezetője kezdeményezésére például 6 lámpabura-formát készítettek a Vágmenti Vegyi Művek számára, ahol az innovált lámpatestekhez a burákat készítik. Ezzel megoldották a kooperáló vállalat kapacitásproblémáját, az érsekújvári vállalat pedig teljesen áttérhetett a tökéletesített típusú pormentesített lámpatestek gyártására. Az újítási javaslatnak köszönhetően 725 000 koronával gyarapodott a társadalom. Egy ideig a 2 x 20 W-os lámpatest-bura gyártása is problémát okozott. A libáni Plastimat üzemnek sem volt megfélelő kapacitása. Az üzemben úgy döntöttek, hogy a régi gyártási eljárást fröccsöntéssel helyettesítik. A forma beszerzése azonban itt is problémát okozott, hiszen a berendezés - ha külföldről vásárolják - 1,5 millió koronába kerül. A fejlesztési osztály maga vállalközoft a forma előállítására, és ez sikerült is. A lámpaburát ma már maguk állítják elő csehszlovák gyártmányú poliszti- rénből. Az új búra ráadásul esztétikusabb is a régebbi típusúnál. Egy év alatt 300 000 darab ilyen burát állítanak elő, az egy darabra eső önköltségcsökkentés 18 korona, így könnyen kiszámítható, hogy ennél az egy terméknél több mint öt millió koronát tesz ki évente az önköltségcsökkentés. A hatékonyság növelésében számos más területen is jelentős eredményeket értek el az Elektrosvitben. A fejlesztés itt egy percre sem torpan meg, a szerkezet tökéletesítésére és a technológia fejlesztésére egyaránt nagy gondot fordítanak. A vállalatnál így hajtják végre a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket. A költségcsökkentéssel, a nyereség növelésével kedvező feltételeket teremtenek az anyagi ösztönzésre fordítható összeg növeléséhez. Az új tervmutatók rendszerének bevezetésével a vállalatok - köztük az Elektrosvit is - az eddiginél nagyobb mértékben érdekeltté válnak a felhasznált anyag jobb értékesítésében, és a költségcsökkentésben. A megtakarításnak köszönhetően majd növekszik a saját teljesítmény, így növelhetik a béralapot. Lubomír Strougal elvtárs rámutatott a CSKP KB 18. ülésén: az Általános Gépipari Minisztérium vállalatai száAz új utcai világítótest (A szerző felvétele) Ezek a megállapítások teljes mértékben vonatkoznak az Elektrosvit vállalatra is. A lehetőségekkel Peter Viánovsky mérnök, az Elektrosvit vállalat igazgatója is tisztában van, hiszen részt vesz a KGST 8., világítástechnikai szakcsoportjának, az Inter- elektronnak a munkájában. Ez a KGST-munkacsoport az érsekújvári vállalatot bízta meg egy új, korszerű utcai világítótest kifejlesztésével. A vállalat innovációs tévéaz Elektrosvitböl mára lehetővé teszik, hogy az anyagköltség-megtakarításból eredő nyereség 30-38 százalékát béralapnövelésre használják fel. A vállalatok tehát a megtakarított összeg kb. egyharmadrészét bérfejlesztésre hasznosíthajták. Kétségtelen, hogy az érdekeltséget ezáltal erőteljesen növelhetik. Különösen növekedhet a bérfejlesztésre felhasználható összeg, ha a vállalatok progresszív tervet dolgoznak ki 1981-re és a 7. ötéves tervidőszak késő obi éveire. A CSKP KB 18. ülésén Lubomír Strougal elvtárs a nemzetközi szocialista gazdasági integráció keretében kibontakoztatott kooperáció és gyártásszakosítás különös jelentőségére is rámutatott. Megállapította, hogy az együttműködési és szakosítási tervek teljesítésével a legfontosabb területekre összpontosíthatjuk a fejlesztési kapacitást, kitisztíthatjuk a terméklistát, meggyorsíthatjuk a munkatermelékenység növelését és ésszerűsíthetjük a termelést. kenysége eredményes volt, az Interelektro ez év tavaszán jóváhagyta az új termék mintapéldányát amelyet a szakemberek műszaki és gazdasági szempontból egyaránt színvonalasnak minősítettek. Az utcai világítótest gyártását 1981-ben kezdik meg, és a további években évenként 350 000 darabot gyártanak belőle. Kiszámították, hogy 100 ezres szériánál körülbelül 3 millió koronával csökken az anyagköltség, a bérmegtakarítás pedig megközelítőleg 1 millió koronát tesz ki. Az Elektrosvit dolgozói maguk is szorgalmazzák az Interelektro keretében való együttműködést. Tisztában vannak vele, hogy a KGST-tagországokkal való együttműködés eredményesebbé teszi a műszaki fejlesztést, a szakosítást, a sorozatszám-növelést, végső soron pedig hozzájárul a gazdaságosság növeléséhez és a minőség javításához. Marián Fusek A 2 x 20 W-os lámpatest szerelése 1980. XII. 14 6
