Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
V I L Ä PRDIFTÄR.IAI F n. V F C li I i c t c w . Szlovákia Kommunista pártja központi bizottságának napilapja 1980. XII. 14. VASÁRNAP BRATISLAVA XIII. ÉVFOLYAM 50. SZÁM ÁRA 1 KORONA Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elek- trosvitben kiváló eredményeket ért el a karbantartók 11 tagú kollektívája, amelynek vezetője Ladislav Gergely az üzemi pártbizottság alelnöke. A kollektíva a munkafeladatok eredményes teljesítése mellett ésszerűsítési javaslatot terjesztett elő az Elpo gyártásvonal hűtésrendszerének megváltoztatására, ami a vállalatnak évi 34 598 korona megtakarítást eredményez. Felvételünkön balról Gergely László brigádvezetö és Peter Krpelan karbantartó munka közben. (I. Dubovsky - ŐSTK - felvétele) A MÉRCE: A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK Minden taggyűlés a pártszervezet legmagasabb fóruma, s az is igaz, hogy az évzáró taggyűlés jelentősebb, mivel a kommunista kollektíva egész évi munkáját teszi mérlegre s a következő esztendei feladatokról dönt. A most, azaz a decemberben és januárban zajló évzáró párttaggyúlések azonban mind tartalmuknál, mind jellegüknél fogva magasan kiemelkednek a többiek sorából. Több okból is. Először is azért, mert a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítését ellenőrzik, tehát egy hosszabb időszakban végzett pártmunka eredményeit, sikereit és hiányosságait tárgyalják meg, beleértve a 6. ötéves terv befejezéséről szóló legfontosabb megállapításokat is. Ugyanakkor megvitatják és - feladatokra bontva - határozatba foglalják a 7. ötéves terv megkezdésére vonatkozó javaslatokat, valamint a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedések helyi gyakorlatba ültetését. Továbbá - s erről nyomatékosan kell szólni! - az évzáró taggyűlésekkel együtt a februárban, márciusban sorra kerülő járási és kerületi pártkonferenciák a CSKP XVI. kongresszusát hivatottak jól előkészíteni s egyúttal megfelelő alapokat teremteni pártunk 60. .évfordulójának méltó megünnepléséhez. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy az elmúlt évek legátfogóbb és legjelentősebb pártrendezvény-soro- zatát bonyolítjuk le a következő hetekben-hónapok- ban. Állásfoglalásainak, döntéseinek, határozatainak az átlagosnál összehasonlíthatatlanul nagyobb horde- reje, hatóköre van és lesz. Ezért a Központi Bizottságtól az alapszervezeteket közvetlenül irányító pártbizottságokig minden pártszervnek gondosan, nagy körültekintéssel kell előkészíteniük az évzáró párt- taggyűléseket, ami jórészt már meg is történt, s amelyek középpontjában a kongresszusi határozatok mércéje szerinti értékelésnek kell állnia. A XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése azonban nem kizárólag csak a párt, hanem az egész társadalom ügye, tehát a pártonkívüliek sokmilliós tömegeié is. Amikor az évzáró párttaggyűlések például azt mérlegelik, hogy az illető pártalapszervezeteknek mennyire sikerült mozgósítaniuk a dolgozókat agitatív eszközökkel és példamutatással a termelőüzem vagy intézmény gazdasági feladatainak teljesítésére, a szocialista munkaversenyre és a szocialista felajánlásokra, milyen - eredményeiben konkrétan is mérhető - politikai nevelést, agitációs és propagandamunkát folytattak, vagy hogyan s mivel járultak hozzá a párt káderpolitikájának érvényesítéséhez, tehát hogy milyen volt párttaggá nevelő és tagfelvételi munkájuk, milyenek a kapcsolataik a tömegekkel, milyen erős a befolyásuk a tömegszervezetekben, elsősorban a SZISZ- és a szakszervezetekben - s lehetne sorolni tovább voltaképp a kongresszusi határozatokból eredő feladataik sikeres, vagy kevésbé jó végrehajtását állapítják meg. Az pedig kihatásaiban mélyen érinti az egész társadalom, minden ember életmódjának, szociális, kulturális és egyéb körülményeinek alakulását is. Tehát semmi rendkívüli nincs abban, sőt, örvendetes jelenség, ha közvéleményünk, népünk többsége, a pártonkívüliek nagy tömege is figyelemmel kíséri az évzáró pártgyúlések munkáját. Magától értetődő, hogy középpontjukban a gazdaságpolitikai feladatok állnak, mivel ezek végrehajtásától függ társadalmunk előbbre haladása szocialista építésünk sokoldalú fejlesztése útján. A népgazdasági feladatok eredményes teljesítésének minden termelőüzemben, de minden más munkahelyen is, nélkülözhetetlen politikai feltételei vannak. Ilyenek például, hogy eszmeileg, politikailag, szervezetileg és a cselekvésben egységes legyen a párt tagsága, szilárduljon a párt és a tömegek kapcsolata, szorosabbá váljon az együttműködés a kommunisták és a munkahelyi kollektívák között, s növekedjen a pártonkívüliek bizalma a párt iránt. S nemcsak úgy általában és jelszószerűen, hanem ténylegesen és helyileg is. Éppen ezért nem lenne célszerű, ha bármely taggyűlés, de különösen a mostani évzáró pártgyúlések a termelési értekezletek jellegét öltenék bárhol is, amelyeken csupa termelési mutatókat, napi termelési tennivalókat tárgyalnának meg a taggyűlések résztvevői hanem éppen a gazdasági feladatok eredményes teljesítése érdekében az említett politikai feltételeket kell elemezniük, illetve megteremteniük és fejleszteniük. Ezt a feladatot azonban csak a pártmunka teljes eszköztárának felhasználásával és mozgósításával, minden kommunista aktivizálásával lehetséges és kell végrehajtani. S még valamivel. A pártszerű eljárás keretei közt tág lehetőség nyílik a kommunisták egyenes, segítő szándékú kérdésfelvetésére és véleménnyilvánítására, a pártdemokrácia érvényesítésére is. Ily módon az évzáró párttaggyúlések minden lényeges pártpolitikai kérdés fórumaivá válnak, amelyek lehetővé teszik egyfelől eredményeink számbavételét, a róluk alkotott különböző nézetek kifejtését, a nyílt véleménycserét, másfelől a bírálatot és önbírálatot, amely megóvja a pártot a megrekedéshez vezető önelégültségtől s erősíti a párttagok tevékenységének és magatartásának kommunista vonásait. Az előkészületek, az eddigi tapasztalatok és különféle tájékoztatások alapján joggal bízhatunk abban, hogy az évzáró pártgyűlések a legtöbb helyen eredményesek lesznek, s így nagymértékben hozzájárulnak a XVI. pártkongresszus előkészítéséhez, egész népünk előtt álló komoly feladatok sokaságának megvalósításához. MIKUS SÁNDOR