Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-09 / 45. szám
Romantikus regényekből készült filmek hőseként, az ötvenes évek egyik legnépszerűbb színésze volt Oleg Sztrizsenov, akit a nyugati sajtó több Ízben a szovjet Gérard Philipe-nek nevezett. Oleg Sztrizsenov a Bögöly filmváltozatában — Vihar Itália felett — állt először a kamerák elé, és egyszeriben az élvonalba került. Ugyanabban az évben — 1955-ben — forgatta A mexikóit, és egy romantikus forradalmár figurájának eljátszásával fokozta népszerűségét. A nemzetközi hírnevet a következő esztendő hozta meg számára, amikor A negyvenegyedik című film fehérgárdista tisztjét alakította. Láthattuk a Fehér éjszakák, a Pique Dame és több más film főszerepében. Aztán sokáig nem találkoztunk vele. A múlt évben sugározta a televízió a Felragyog szép tiszta fényű csillag című filmet, amelyben Natal ja Bondarcsuk volt a partnere. Most ismét vele forgatott. Nemrégiben fejeződtek be a Péter ifjúsága felvételei, benne Sztrizsenov Golicin herceget, Natalja Bondarcsuk pedig szerelmesét, Szofja cárlányt alakítja. (sze) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója évről évre ismétlődő alkalom nemcsak arra, hogy emlékezetünkbe idézzük az emberiség történelmének e legnagyobb fordulóját, hanem lehetőség arra is, hogy visszatekintsünk a forradalom teremtette jűj világ művészeti alkotásaira s megismerkedjünk a megújult művészet újabb termésével. A mi népünk sorsát is az emberibb élet kiteljesedése felé indító történelmi pillanat emlékét már hagyományosan szovjet filmbemutatókkal is ünnepeljük. A recenzens örömmel állapíthatja meg, hogy a fesztivál idei műsora méltó a rendezvény jelentőségéhez, hiszen a mozilátogatók elé kerülő alkotások a szovjet filmművészet java terméséből adnak válogatást; reprezentáns művek, melyeknek kvalitásait nemzetközi fesztiváldíjak jelzik A fesztivál bemutatóinak sorában az egyik legjelentősebb film a Felszállás. Szavva Kulis alkotása egy igazi tudós, az űrkutatás elméleti megalapozásában úttörő munkát végzett Konsztantyin Ciolkoosz- kij életét meséli el fiatalságától a hazája és a tudomány sorsát alapvetően megváltoztató győztes forradalom előtti évekig. Ciolkovszkij pályájának ez a szakasza a meg nem értett kiváló szellem és a hamis értékrend, a. kiégett környezet konfliktusát tükrözi; a film az emberi nagyságot szembeállítja a hazug és elmaradott cári társadalommal. Míg a történet hőse, a kis kalugai matematika-fizika tanár a századfordulón megálmodta a mai űrkutatást és kidolgozta annak a rakétatechnikának az alapjait, amelynek segítségével fél évszázaddal később honfitársai fellőtték a világűrbe az első szputnyikot, majd az első embert, addig a kisváros lakói sivár flörtökkel és kiadós ivásza- tokkal űzték el gondajikat... A rendező nagy felkészültséggel építi fel a realista és szürrealista jelenetek sorát. A film érdekessége, hogy a nagy orosz tudósfeltaláló szerepét Jevgenyij Jevtusenko játssza. A kiváló szovjet költő Ciolkovszkij nehéz és összetett szerepében remek színészi képességeiről ad tanúbizonyságot. A bemutatásra kerülő hét alkotás közül a Viva Mexikó! számíthat leginkább a filmbarátok érdeklődésére, hiszen a főcímben Szergej Eizenstein neve olvasható. Csaknem fél évszázaddal az eredeti felvételek elkészítése után először a tavalyi moszkvai filmfesztivál vendégei láthatták a korszakos jelentőségű művet. Hosszú és kalandos utat tett meg a film, míg eredeti formájában a fesztivál, majd a világ közönsége elé került. Eizenstein, a szovjet és egyetemes filmművészet kiemelkedő tehetségű alkotója 1931-ben kezdte meg a forgatást Mexikóban, Grigorij Alek- szandrov rendező és Eduard Tissze operatőr segítségével. A munka tisztázatlan félreértések miatt megszakadt s a 85 ezernyi méter anyag egy amerikai múzeum raktárába került. Az eredeti felvételeket több mint 40 évig nem sikerült ^ visszaszerezni. Néhány évvel ezelőtt Grigorij Alek- szandrov vezetésével Eizenstein forgató- könyve és jegyzetei alapján a szovjet filmesek elkészítették a most látható alkotást. Kezdő képsoraiban Alekszandrov elbeszéli a forgatás és a rekonstruálás történetét. A film több tételben komponálva, drámai erejű montázsokkal élve tárja elénk Mexikó ezeréves történelmét, az ősi kultúra máig ható értékeit és a nép töretlen szabadságvágyát. Költői erejű, felejthetetlen képsorok idézik fel a latin- amerikai ország gazdag kulturális és történelmi hagyományait, múltjának emlékeit; de ugyanilyen megragadóak azok a részek is, amelyek a harmincas évek mexikói társadalmának valóságát térképezik fel dokumentarista hitelességgel. Páratlan, Eizensteinhez méltó vállalkozás a film. ötven év elteltével is megőrizte illetve visszaadja a rendező eredeti elgondolását. Aki nem látta, most megnézheti az Őszi maratoni, Georgij Danyelija könnyed humorú, megmosolyogtató, szomorú vígjátékát, melynek hőse — egy javakorabeli értelmiségi férfi — versenyt fut az idővel, kimerítő maratoni távon. Mégsem éri utol önmagát. Hogyan is érné, amikor alkotás hőse, egy haditudósító, hogy megpihenjen, rendszerezze gondolatait és megírja tervezett filmjének forgatókönyvét. S bár a harcok ekkor még a várostól távol dúlnak, a háború szele már megérintette az embereket... a halállal ugyan még nem néztek farkasszemet, de ki-ki már megjárta a maga kálváriáját. Húsz nap háború nélkül? Vajon elkerül- hette-e bárki is a sorsát, elmenekülhetett-e a háború elől? Alekszej German SZOVJET FILMEK Hsmumjn ezer felé szakad, szüntelenül lohol, rohan, hajszolja magát és nincs ideje megállni egy perce sem, hogy végiggondolja életét. Szinte önmaga, a határozott döntés elől menekül örökös futásával... A rendező korunk egy jellegzetes tünetét fogalmazza meg: a végkimerülésig rohanunk, s közben elfelejtünk élni és feladjuk önmagunkat. S teszi ezt rendkívül elragadóan, megértőén, sok-sok ötlettel és kifinomult humorral. Emlékezetesen szép film a Konsztantyin Szimonou műve alapján készült Húsz nap háború nélkül. Cselekménye a második világháború idején Taskentban, a hátországban játszódik Ide érkezik az megindítóan szép, költői filmjében Jurtj Nyikulin és Ljudmila Gurcsenko jeleskedik. A fesztiválfilmek közül a recenzens számára ezek az alkotások bizonyultak a legvonzóbbak nak. Rangsorolni persze nehéz (és hálátlan feladat is), de nincs lehetőségünk arra, hogy mindegyik filmmel részletesen foglalkozzunk, ezért csak ennyit: az említetteken kívül láthatjuk még az Allegro a tűzzel (rendezte Vlagyimir SztrelkouJ, A tajga vadásza (Vlagyimir Fetyin), a Minden hiába (Álla Szu- rikovaj című műveket. TÖLGYESSY MÄRIA i " lás drámai krónikája, izgalmas 1-íekkel. A közelmúltba*! Szabó Magda Tündér láda című regényének tévé-filmváltozatában játszotta az egyik főszerepet, egy mesebeli királylányt. Katkics Ilona rendező — legalábbis Alfjorova úgy érzi — szabadon hagyja kibontakoztatni elképzelését. — Eddig ugyanis — mondja a fiatal színésznő — mindig alkalmazkodnom kellett. Most viszont egy mesehős szerepében az általam elképzelt ideális nő személyét formálhatom meg. A mesében minden elképzelhető, és ez lehetővé teszi, hogy színészi képességeim teljes skáláját felmutassam. Megkönnyíti helyzetemet, hogy a cselekménye számos helyzettel szolgál: például sőt énekelnek az állatok, varázslók jelennek H osszú utat tett meg Moszkváig. A távoli Novoszibirkszből került a szovjet fővárosba, a Lunn- csarszkijról elnevezett Színházművészeti Főiskola színész tanszakára. Mindig színésznő szeretett volna len ni. Talán a nővére miatt, akit a rendezői pálya vonzott. Gyerekkoruktól szinházasdit játszottak. Nővére volt a rendező, Irina j>edig a színésznő. Emiatt gyakran összevesztek, olykor verekedtek is. »Tizenhét éves korában tudta meg: édesapja egyáltalán nem ért egyet pályaválasztásával, de nem hagyta magát befolyásolni. Moszkvába utazott és Uugyin mester növendéke lett. Utolsó éves, amikor a Golgota televíziós változatának főszerepére szerződtették. Alekszej Tolsztoj regényének filmre ültetése öt esztendeig tartott. Közben megszerezte diplomáját, leszerződött a Komszomol Színház társulatához. Az Őrmester maga lö először című tragédiában ala- repet a Fekete nyírfában, azután, az kilőtte az első nagyobb színpadi sze- ogyesszai filmstúdióban övé volt a repet,'majd főszerepet kapott a Pab- női főszerep a Három testőr legújabb lo Neruda versei alapján írott Haki szovjet változatában. Majd SzavcsenŰJ ARC: IRINA ALFJOROVA Muriel csillaga és halála című drámában. Mindkét szerepében nagy sikert aratott. A szép arcú, karcsú színésznőt a filmrendezők is gyakran felkérték egy-egy szerepre. Játszott a Lenfllm Énektanár című produkciójában, később a Belorusszfilmnél, vállalt sze ko, a világhírű rendező hívta hét- részes televíziósfilmjéhez, a Bátorsághoz végül pedig a moszkvai Gorkij filmstúdió szerződtette Pavel Arsze- nov új filmjéhez, melynek címe: Akit szeretünk, attól ne oáltjunk el. A «nai fiatalokról szóló film egy váI IBM. XI. 9. N m 14 Jelenet az Őszi maratoniról; jobbra Marina Nyejolova és Oleg Baszilasvill Jevgenyij Jevtusenko, a kiváló szovjet költő a Felsz állás főszerepében
