Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-05 / 40. szám

Ezzel a kifejezéssel rosszalló véleményünket szok­tuk kifejezni azokról az anyákról, akik féktelenül agyondédelgetik gyermekeiket. Ezúttal azonban igaz majomszereiéiről lesz szó. Anastázia Gibalová és Edita Godálová a Bratislava! Állalkert két kedves, fiatal dolgozója. Tizenhat majmot gondoznak. — Miért választották ezt az érdekes foglalkozást? kérdeztem tőlük. — Serdülőkoromban leküzdhetetlen vágyat érez­tem, hogy állatkertben dolgozhassam — válaszolja Anastázia. — Tizenhét éves koromban összeszedtem minden bátorságomat és eljöttem megkérdezni, nincs-e számomra hely. Fél év múlva értesítettek, hogy beléphetek. Csak néhány év után kerültem a majmokhoz. Közben középiskolába jártam, de az érettségi után is hű maradtam állataimhoz. Edita esete is hasonló. Ö Liptovsky Mikulásból jött el Bratislavába. A sütőipari szakmát hagyta ott, hogy azzal foglalkozzon, amihez kedve van, ami vonzza. Reggel hé.t órakor járnak munkába. Az állatkertet keresztülszelő aszfaltúton jutnak el az állatkerti főemlősök gondozóinak „főhadiszállására“. A házhoz épített két majomketrec lakói — a két gibbon és a három csimpánz — már ébren üdvözlik őket. Kissé távolabb négy ketrec majmai, bár nem látják a lányokat, de megérzik jövetelüket és máris fürgébbé válnak. A gibbonok a legjátékosabbak. Örömükben na­gyokat lódulva szökkelnek a ketrec mennyezetén. A csimpánzok szeme csillog, tapsolnak ... Gondozóik első útja a konyhába vezet, hogy az állatok részére elkészítsék az ennivalót. A hat ket­rec ötféle majmának változatos az étrendje. Déli­gyümölcsöt, zöldséget, vajas zsemlét, jött tojást, tejes kukoricát kapnak. Legtöbbet a csimpánzok, mert ők a legnagyobbak. A páviánok valamivel ki­sebbek, nekik kevesebb dukál. A gibbonok és a rhesusok egyforma súlyúak, a fejadagjuk is azonos. A kicsi cerkófmajmok kosarának a tartalma a leg­szerényebb. Anastázia bebújik a gibbonok ketrecébe, hogy ki­takarítsa azt. jimmy, a gibbonhim lábával a meny- nyezetről lefelé lógva produkálja magát. Közben kezével gondozója hajában turkál. Lenka, a nős­tény, a nyakába ugrik, s úgy öleli, hogy nem tud tőle dolgozni. Nincs más választás, mint játszani velük. Kezüknél fogva lóbálják őket a levegőben, majd a földön hemperegnek, míg mind a hárman elfáradnak. Mikor gondozójuk eltűnik a háttérben, ők is követik. A ketrec mögött öt szoba sorakozik kényelmes fekvőhelyekkel. Kettő a gibbonok, három a csimpánzok „hálószobája“. Ugyanez a jelenet játszódik le a másik négy ket­recben is, ahol Edita védencei, a cerkófok, a pá­viánok és a rhesusok laknak. Ez utóbbiak szállása nem olyan kényelmes. Nincs külön „hálószobájuk“, jobban mondva ezt a ketrecek sarkában összetákolt bódé helyettesíti. Ide bújnak rossz idő esetén is. Mire a két lány végez a takarítással és az ete­téssel — dél van. A konyhába mennek, hogy neki­lássanak a főzésnek. A majmok délután főtt ételt is kapnak. Amíg megfő a rizottó, megsül az alma­felfújt, nekünk jólesik egy kávé a társalgóban. A ketrecek előtt nagy a csődület. Az állatkertben jó időjárás esetén mindig sok a látogató. Gyerme­kek szüleikkel, iskolások tanítóikkal népesítik be a sétányokat. A cerkófmajmok egykedvűen tűrik az irántuk megnyilvánuló érdeklődést, a páviánok hímje ásít egy nagyot, ha új látogató érkezik a ket­rec elé, a rhesusok minden új arc láttán dühbe jönnek, a csimpánzok a legnagyobb érdeklődés kö­zepette szépen hátat fordítanak a lábtaposó gyü­lekezetnek. A gibbonok barátságosan nyújtják a ke­züket, de azt nem ajánlatos elfogadni, mert a pa- rolázásnak karmolás lehet a vége. A majmok ugyanis kiszámíthatatlanok. Nem biz­tos, hogy az idegent ketrecükben ugyanolyan szere­Lenka, a másik gibbon, gondozói körében. Balról Anastázia Gibalová, jobbra Edita Godálová (Gyökeres György felvételei) Jimmynak olyan érdekes a rácson túli világ, mint ő a látogatóknak tettel fogadják, mint a gondozójukat. Egyébként már őket is nem egyszer megharapták. Edita mesélte, hogy négy éve dolgozik állatgon­dozóként, de a páviánok még mindig nem fogadták be. A ketrecüket csak azután takaríthatja ki, ami­kor Anastázia már bezárta őket az odújukba. A lányok fátyolos szemmef mesélnek Lucilleról, a két éve elpusztult csimpánzról. Rendkívül intel­ligens állat volt. Egészen kiskorában került az ál­latkertbe. Anastázia cuclisüvegből táplálta. A ma­jomcsemete egész nap csüngött rajta. Akkor is fog­ta a nyakát, amikor a konyhában tett-vett. Mikor nagyobbacska lett, minden érdekelte, amit a lá­nyok csináltak. Segített zöldséget tisztítani, söpör­ni, a kannát cipelte utánuk, sőt a kávéivásból sem maradt ki. Fényképe ott lóg a társalgó falán. Közben megfőtt az ebéd, kezdődhet a délutáni etetés, hancúrozás. Mire mind a tizenhat majom megkapja adagját, késő délután van. A lányok mun­kaideje lejárt. Szedelőzködnek és hazamennek. Más a helyzet, ha valamelyik majom beteg. Például, ha náthaláza van, ami gyakran előfordul. Az antibio­tikumot ők is úgy kapják, mint mi, emberek: min­den hat órában. És ilyenkor a gondozó virraszt az állat mellett. Most szerencsére semmi bajuk. Játékosságukban mi sem akadályozzuk őket. Ez a tulajdonságuk és a ragaszkodásuk teszi érdekesebbé, változatossá kö­rülöttük a munkát, őket pedig szeretetre méltóvá. KOVÁCS ELVIRA SIKERES HARC A TUBERKULÓZIS ELLEN Megfékeztük terjedését, tömegesen nálunk már nem fordul elő • Az Egészségügyi Világszervezet elismerése A tuberkulózis és a légzőszervek megbetegedésével kapcsolatos rendszeres kutatás hazánkban 1953 óta folyik. Az e célra szakosított prágai kutatóinté­zet létesítését az ötvenes években ennek a fertőző kórnak újabb fellángolása tette indolkolttá. Akkoriban még kevés volt ia hatékony gyógyszer és tapasz­talatok hiányában alkalmazásuk sem járt mindig a várt eredménnyel. A gumó­kor megelőzése, gyógyítása és terjedésének megakadályozása tehát sürgős in­tézkedéseket, mindenekelőtt körültekintő elemzést igényelt. A helyzet fokozatos javulása az 1959. évi kormányhatározat elvei folyamatos megvalósításának, valamint az elemzések alapján kifejlesztett, illetve behozott gyógyszereknek volt köszönhető. A betegség háttérbe szorítása után a tuber­kulózis okaival foglalkozó kutatóintézetet a hatvanas években további feladat­tal: a légzőszervek egyéb megbetegedéseivel kapcsolatos kutatással bízták meg. meg. Komplex kutatás — Kedvező eredményeink ellenére, sajnos még nem számoltuk jel teljesen a gümőkőrt — utalt dr. Ludék Trnkn, az orvostudományok doktora, igazgató helyettes, az ezzel a problémával tü­zetesen foglalkozó 5. csehszlovák kongresszust és a tbc elleni harcot irányító Nemzetközi Unió Prágában megtartott jubileumi ülését követően, az intézet fáradhatatlan tevékenységé­re. Elmondotta, hogy az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve, több mint tíz évig tartottak az intézet komplex kutatásai, amelyeknek szín­helyéül a kollni járást szemelték ki. A legkorszerűbb gyógymód alkalmazá­sával folytatott megfigyeléseik eredmé­nyesek voltak. Megállapították, hogy következetes, céltudatos kezeléssel és ellenőrzéssel a kór leküzdhető. Ennek a kezdeményezésnek köszönhető tehát, hogy az akkor szerzett tapasztalatokat ma már nemcsak hazánkban, hanem több európai országban is sikeresen hasznosítják. — Egyik legfontosabb észrevételünk az akció során az volt — folytatja —, hogy a lakosság egy része — főleg a korábban születettek — kivonta magát a megelőzést szolgáló kivizsgálások alól. Márpedig éppen az idősebbeknek van erre az ellenőrzésre a legnagyobb szükségük, hiszen sokan közülük uno­káikat gondozzák. A tuberkulózis ugyanis komoly beteg­ség. S köztudott, hogy sok országban még mindig nem tartják nyilván a be­tegeket. A velük való érintkezésre gyakran alkalmat szolgáltató megnöve­kedett turistaforgalom tehát fokozza a fertőzés veszélyét. A tbc elleni, hazánkban nyolc évti­zede folyó harc nem mindig volt kö­vetkezetes. Ezért eredményeire sokáig kellett várnunk. A felszabadulás évé­ben az aktív betegek száma megha­ladta a HO ezret, 1947-ben pedig 155 ezernél is többen szenvedtek ebben a kórban. Ez érthető, hiszen a koncent­rációs táborokból visszatért, legyen­gült szervezetű egyének a hathatós gyógyszereket is nélkülözték. A tbc-ben szenvedők bejelentési’ kö­telezettségét az 1948-ban kiadott tör­vény írta elő. Intézkedései alapján létesültek az első tbc-tanácsadók és akkoriban kezdték meg a gyermekek és 20 éves korig a fiatalok egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését is. Az eredmény óva intő volt. Ma már nálunk tömeges megbete­gedések nem fordulnak elő. Ez a kellő feltételek megteremtésével és a köte­lező oltások fokozatos bevezetésével — vagyis az- eredményes megelőző tevé­kenységgel magyarázható. Az aktív betegek száma — az 1947. évi helyzet­hez viszonyítva — egy hetedére csök­kent, s ezért mintegy negyven kór­háznak a tüdőbajos betegek gyógyítá­sára fenntartott osztályain ma már más kórokat gyógyíthatnak. — E kedvező eredmény ellenére sem állítható azonban — figyelmeztet ismételten az orvos —, hogy teljesen felszámoltuk a tüdőbajt. Az újabb megbetegedések száma az egész or­szágban évente mintegy 7500-ra becsül­hető. Bár a statisztika minden 100 ezer emberre 2—3 elhalálozást tart nyilván, ezekről sem állítható minden esetben, hogy közvetlen oka a tbc volt. Az is megnyugtató, hogy a betegség több­nyire könnyebb lefolyású és elegendő hazai gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. bzamitogep segítségévéi A szakemberek azonban ennyivel nem elégszenek meg. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy minden tüdőbaj­ban szenvedő egyén 4—10 továbbit fertőzhet meg. Tehát az eddiginél is gondosabb ellenőrzésre van szükség. A problémát a kutatóintézet dolgo­zói a tuberkulózisos betegek részletes adatait tartalmazó központi nyilvántar­tás lefektetésével igyekszenek megol­dani. A cél ugyanis, hogy a számító­gép segítségével a legpontosabb átte­kintést kapják, s így minden beteg ál­lapotát rendszeresen figyelemmel kí­sérhessék és a már felépülteket is el­lenőrizzék. Ha a beteg megváltoztatja lakhelyét, akkor ezt a saját érdekében köteles bejelenteni és új címét meg­adni. A tbc elleni következetes harccal kapcsolatos problémák az évek folya­mán, a megváltozott helyzeteknek és igényeknek megfelelően, módosulnak. A szakemberek például az 1953-ban megtartott kongresszuson a tüdővész megelőzését szolgáló oltás országos bevezetéséről tanácskoztak. A további kongresszusok pedig a kór gyógyítá­sával. Az orvosok legutóbbi, júliusban megtartott értekezletén a tüdőbajos betegek tartós felügyeletét igénylő el­lenőrzési rendszer és a más betegsé­gekben is szenvedő idős páciensek megfelelő gyógymódja bevezetésének kérdése került napirendre. A kongresz- szus résztvevői a tüdőt és a légző­szerveket megtámadó daganatok, il­letve rákos megbetegedések korai fel­ismeréséről és gyógykezeléséről is tár­gyaltak. 1980. Nem beszéltünk még a tuberkulózis elleni harcot irányító Nemzetközi Unió prágai üléséről,., amely más országok elé is példaként állította egészség­ügyünk tevékenységét, nevezetesen a tüdőbaj felszámolásáért vívott harc eredményeit. Az Unió és az Egészség- ügyi Világszervezet elismeréssel szólt a kolíni járásban sikeresen lezajlott komplex kutatás eredményeiről, csak­úgy, mint arról, hogy megbízatása alapján a tbc elleni harc módszereiről a fejlődő országok egészségügyi dol­gozói számára élénk érdeklődésnek ör­vendő tanfolyamokat rendeztünk. KARDOS MARTA X. 5. ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom