Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-28 / 39. szám
» I TUDOMÁNY TECHNIKA A ROBOTTECHNIKA OlTORQl A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a Szlovák Nemzeti Felkelés 36. évfordulója alkalmából az SZSZK Nemzeti Díját adományozta a Kassai (Koiice) Műszaki Főiskola Gépipari Kara munkatársainak, Ing. ján Buda, Dr Se. professzornak, Ing. Milan Kováé docensnek és Ing. Peter Galanuak, az ipari robottal működő, mikroprocesszoros vezérlésű gyártórendszer kifejlesztéséért. A Kassai Műszaki Főiskolának hagyományos kapcsolatai vannak a Pregovi Fémipari Kutatóintézettel (VUKOV), hiszen főleg innen kerültek ki azok a fiatal szakemberek, akik az intézet kutatási programja keretében a robottechnika fejlesztésével foglalkoznak. Ján Buda professzor, a gépipari kar jelenlegi dékánja, a gyártási folyamatok és gyártórendszerek tanszékének vezetője egyike volt azoknak, akik a robot- technika fejlesztését elsőkként kezdeményezték Csehszlovákiában. Ma is aktívan vesz részt az állami kutatási programok kidolgozásában és megvalósításában, a fejlesztési eredmények szakvéleményezésében. Buda professzor gyakran képviseli a csehszlovák tudományos kutatást a robot- technikával foglalkozó nemzetközi konferenciákon. Az SZSZK Nemzeti Díja méltó elismerése eddig kifejtett úttörő munkájának. „A robottechnika és a robot- technológia fejlesztésével 1971 éta foglalkozunk rendszeresen,“ mondja Buda professzor. „Amikor az említett évben rektorunkkal, Alojz Praüák professzorral a zürichi Industrial Handling kiállításon jártunk, meggyőződtünk róla, hogy a robotoknak nagy szerepük lesz a gazdaság műszaki fejlesztésében. Attól kezdve nagy figyelemmel kísértük a robotok fejlesztésében és alkalma- ■zásábah elért haladást. Abban -az időben a Pregovi Fémipari Kutatóintézetben fejtettek ki gépipari kutató tevékenységet, de egészen más irányzatokban. Az intézet vezetőivel együtt arra törekedtünk, hogy a robot- technika fejlesztése a VUKOV perspektív kutatási-fejlesztési programjává váljon. Az integrált gyártórendszerek és a rugalmas gyártórendszerek állami fejlesztési programjaival összefüggésben a robotgyártás kérdése is napirendre került. Eleinte utópiának tűnt, hogy ez a terület a kutatás és a fejlesztés egyik fő programját fogja képezni Kelet-Szlovákiá- ban. A politikai és az állami szerveknél azonban megértésre és támogatásra találtunk, s a VUKOV-ban tevékenykedő volt tanítványainkkal együttműködve kidolgoztuk a fejlesztési programot a 6. ötéves tervidőszakra. E program eredményeit képezik a PR 16 és a PR 32 E ipari robotok első prototípusai, valamint az NC gépekkel és ipari robottal felszerelt, mikroprocesszoros vezérlésű automatizált munkahelyünk. Úgy tűnik, hogy nem ikés- tük le a vonatot, van már néhány saját fejlesztésű robotunk. Japánban, a? Egyesült Államokban és néhány nyugat- európai országban azonban már széles körben alkalmazzák a robotokat különböző termelési ágazatokban. A robotok fejlesztésében és alkalmazásában magas szintet értek el a Szovjetunióban, Bulgáriában és Lengyelországban is. Nálunk egyelőre nagyon óvatosan mérlegelik e programozható automaták kihasználásának lehetőségeit az egyes ágazatok átfogó műszaki felújítása keretében ... „A külföldi ipari körökben és az ipari kutatás pénzügyi ellátását biztosító szervekben kezdetben szintén tartózkodóan viszonyultak a robottechnikához. Az ilyen irányú kutatás költségessége nálunk is óvatoskodó magatartást idézett elő. A robottechnika nemzetközi fejlesztésében éppen az idei év jelent mérföldkövet. Az idén márciusban tartott 10. robot- technikai nemzetközi szimpóziumon, valamint az 5. robottechnológiai konferencián megállapították, hogy az utóbbi évtizedben a robotok gyártásában és alkalmazásában elért eredmények minden várakozást felülmúltak. Az elért szint azonban távolról sem a végleges, hiszen minden új technológia általános bevezetéséhez legalább 20—30 év szükséges, s ez alól a robottechnika sem lehet kivétel. Miránk is az a feladat vár, hogy előkészítsük és elsajátítsuk a robotok nagy szériáikban történő gyártását." A robottechnika fejlesztési feladatai a 7. ötéves tervidő szak célprogramjaiban is szerepelnek, s a különböző irányzatú szakembereik széles tábora vesz részt ebben' a munkában. Ez azt jelenti, hogy utólérhetjük a világszínvonalat ezen a területen? „A nálunk elért eredmények a színvonal szemponjtából el bírják a hasonlatot a nemzetközi színvonallal. Ez főleg a Pl? 16-os és a PR 32-es robotok, valamint az említett automatizált munkahely esetében áll fenn. A robottechnológia külföldön sem érte még el a csúcsot, az iparban általában a második nemzedékhez tartozó robotokat alkalmazzák. A harmadik nemzedékhez tartozó, érzékelő képességgel is rendelkező, ún. „látó“ robotok a legközelebbi öt-tíz év alatt kerülnek a gyakorlatba. A mi robotjaink nem nőtték még ki a második nemzedék ismérveit, jó alapot képeznek azonban a további fejlesztéshez. Véleményem szerint nálunk a gazdasági feltételek is adva vannak, problémák csak az irányítás fogyatékosságaiból származhatnak. Létre kell hozni egy koncentrált termelési alapot, meg kell oldani egyes problémákat az egyes igényes alkatrészek, részegységek kis szériákban történő gyártásával kapcsolatban, főleg a meghajtás, az áttételek és a vezérlés szakaszán. Jelenleg ipari vállalatink számára az említett részegységek gyártása a kis szériaszám miatt nem kifizetődő, s a tervteljesítés gazdasági értékelése szempontjából sem előnyös. Hatékony preferálásra van tehát szükség eb ben az irányban, reális feltételeket teremtve a szükséges részegységek gyártásához. Más szóval: nagyobb figyelmet kell szentelni a kísérleti gyártásnak.“ Kelet-Szlovákiában kedvező feltételek alakultak ki, közismertek például a VUKOV és egyes ipari üzemek dolgozóinak kötelezettségvállalásai, a főiskola és más intézmények szoros együttműködése jelentős eredményekhez vezetett a robottechnika és az automatizálás fejlesztésében. Minek köszönhető ez a kezdeményező hozzáállás és a nem formális integrált együttműködés? • „Ez nem kelet-szlovákiai sajátosság. Hasonló viszonyulás tapasztalható Prágában és a közép-csehországi kerületben is. Az alkotó erők mozgósításában jó munkát fejtenek ki az akadémiai intézetekben is, valamint a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság szintjén. A robotok fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez a mi főiskolánkon kívül Prágában is képeznek ki szakembereket. Ez eddig egyéni tanulmányi tervek alapján történt, de már előkészítettünk egy olyan javaslatot, egy olyan ágazatközi tanulmányi irányzatra, amely összhangban lesz a robottechnológia szükségleteivel. Robot- technológiai laboratóriumunk felszereltsége is csaknem teljes, kielégíti a szakoktatás követelményeit. Az elmúlt évek során kifejlődött a VUKOV és a mi gépipari karunk, s rendszeresen tanácskozunk a konkrét, alkotó munkáról. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nálunk végzett mérnökök sikeres munkát fognak végezni az ipari robotok üzemeltetésében. Együttműködésünkben nem számít, hogy kinek tulajdonítanak majd nagyobb érdemeket, ne- künk-e, vagy pedig a kutató- intézetnek. A mi feladatunk elsősorban az elméletre és a szakemberek nevelésére terjed ki. Ebben az irányban szorgalmasan dolgozunk, hogy minél jobban elősegítsük mások konkrét eredményeit.“ AL2BETA SlMONOVlCOVA A Kassai (Koiice) Műszaki Főiskola hallgatói a Preáovi Fémipari Kutatóintézetben kifejlesztett PR lfl-os robot működését tanulmányozzák a gyártási folyamatok és a gyártó- rendszerek tanszékének laboratóriumában A PRAM-D1 robot volt a 22. brnói nemzetközi gépipari vásár egyik legnépszerűbb exponátuma a Z pavilonban lMakrai Miklós felvétele) A PRAM-01 ROBOT-MANIPULATOR BEMUTATKOZÁS BRNOBAN A PRAM—01 ipari robot-manipulátor kétségkívül a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Művök kiállításának leglátványosabb exponátuma volt a 22. brnói nemzetközi gépipari vásáron. Nemcsak a Z pavilon alkalmi látogatói csodálták meg „szorgalmas“ munkája közben, hanem a szakemberek is élénk érdeklődéssel figyelték a mozgását, hiszen aszinkron villamos motorokkal működő robotról van szó, ami egyedülálló a világon. A PRAM—01 robot így elsősorban elektrotechnikai gyártmány, nem tartalmaz sem hidraulikus, sem pneumatikus elemeket. A PRAM—01 ifiari robotot a brnói Villamos Gépek Kutató és Fejlesztő Intézetében (VŰES) hozták létre, az ember számára káros hatású környezetben végzendő munkákhoz. A villanymotorok egyes alkatrészeinek gyártása során több ilyen lmunkamüvelet fordul elő, ezért szorgalmazták a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Müvekben a robot kifejlesztését és munkába állítását. A PRAM—01 korábban kifejlesztett robottársaitól eltérően kissé már hasonlít a képzeletünkben szereplő robotemberre, legalábbis annyiban, hogy alkotói a „derekát“ és a karját harrooniikaszerűen záródó és kitáguló köpenyburkolatba öltöztették. Befogó szerkezete, vagyis a „keze“ 20 kg-os terhet tud rakosgatni, a kar függőleges irányban 800 mines pályán mozog, vízszintes irányban pedig 1000 mm-es távközben manipulálhat. A robot függőleges tengelye körül csaknem teljes körben fordulhat el, ugyanígy a kéz is elfordítható a kar tengelye körül, de már kisebb szögben, s a kéz a kar tengelyére merőleges irányban is el- hajlítható. Ezeket a mozgási lehetőségeket még a befogó szerkezet működtetése egészíti ki. A robot működési sebessége aránylag gyors, a kar másodpercenként 250 millimétert halad függőleges irányban, vízszintes irányú mozgásának sebessége 100 mm másodpercenként. A kar forgási sebessége az oszlop tengelye körül 1,047 rad, a befogó szerkezeté pedig 1,57 rád másodpercenként. A robot vezérlőrendszerét a béhovicei Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézetben fejlesztették ki, a TESLA NS 910-es vékonyrétegű mágneses memória felhasználásával. A robot működtetésére szolgáló fékezhető és átkapcsolható 3 APB aszinkron villamos motorokat a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Művek mohelnicei üzemében gyártották. Ezek 40 ütemű mozgást tesznek lehetővé 40 ciklusban, ami 1600 lépést jelent, miközben a befogó szerkezet minden lépésnél szabályozható. Szerkezeti felépítése alapján a PRAM—01 az univerzális, programozható robotok közé tartozik. Nagy előnye, hogy hazai elemekből áll, gyártása nem szorul behozatalra, emellett könnyen programozható, s mechanikai részeinek is aránylag jó a dinamikája. Alkotói |más vállalatokkal is együttműködtek a szükséges alkatrészek, főleg a speciális golyóscsapágyak beszerzésében. A PRAM—01 robot-manipulátor első két prototípusát a mohelnicei és a frenstáti üzemben alkalmazzák kísérleti jelleggel. A mohelnicei üzemben az egyik robotot a motorvázak automatikus centrifugális öntésénél alkalmazzák, ahol az a szállítószalagra rakja a forró öntvényeket. Ebben az ember számára szinte elviselhetetlen környezetben a PRAM—01 robot két embert helyettesítve megállás nélkül dolgozik, lehetővé téve az automatikus berendezés folyamatos üzemeltetését. A brnói Villamos Gépeik Kutató és Fejlesztő Intézete kassai (KoSice) részlegén 1981-től kézdve mintegy 13 robot gyártását tervezik. Az első példányokat a tröszt vállalatainál helyezik el, a sürgősségnek megfelelő sorrendben. A PRAM—01 robotok sorozatgyártására 1985-ben ikerül sor a tröszt hoficei üzemében^ ahol már elkezdték a szükséges feltételek kialakítását, a gépi felszerelés biztosítását az évi 120 darabra tervezett gyártáshoz. (—ai)
