Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-21 / 38. szám

J Rim PR^IJ A párt szolgálatában hazánk munkásosztálya és minden dolgozója érdekmért Hatvan esztendeje, hogy 1920. szep­tember 21-én Prágában megjelent a Rudé právo első száma. Együtt a szlovák nyelven megjelenő Pravda chudoby című lappal, a Kassai Mun­kással s hazánk más nemzetiségeinek nyelvén is kiadott forradalmi irányza­tú újsággal nélkülözhetetlen eszköze, mindennapi segítőtársa volt azoknak, akiknek jelentős szerepük volt a szo­ciáldemokrata párt baloldali szárnyá­nak forradalmasításában, kommunista orientációjának megszilárdításában, a csehszlovákiai munkásosztály igazán forradalmi, internacionalista élcsapata megalakításának előkészítésében. A CSKP megalakulásáig a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt lapja­ként jelent meg. Szerkesztői a szo­ciáldemokrácia többségi baloldali szárnyához tartoztak, és számottevően részt vettek a csehszlovákiai mun­kásosztály akkori harcainak, irányítá­sában. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása után már több mint harminc kommunista sajtótermék hirdette a marxista-leninista forra­dalmi eszméket, közöttük több magyar s más nyelvű újság is. Kommunisták vagyunk! A párt történetéből ismeretes, hogy az 1920-as decemberi országos sztráj­kot a burzsoázia kegyetlenül megto­rolta. Munkásvér folyt Prágában, Mos- ton és Verebélyen, s a sztrájk vérbe fojtását követően országszerte vagy háromezer munkást bebörtönöztek. A megtorló intézkedéseiktől nem mente­sült a Rudé právo sem. A jobboldali árulók rendőri segédlettel megszállták a szerkesztőség székházát, a prágai Népházat, s lefoglalták a nyomdát. A nyomdászok és a szenkesztők segítsé­gére siető munkástömeget a rendőrök gumibottal és puskatussal verték szét. Az országos sztrájk leverésének egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy a munkásosztály felismerte:, a burzsoáziát csakis forradalmi párt ve­zetésével győzheti le! 1921 májusában a baloldali szociáldemokrácia kong­resszusa kommunista pártra változtat­ja szervezetük nevét, s a Rudé právo 1921. május 18-i száma már mint a CSKP központi lapja jelenik meg. „Kommunisták vagyunk!“ „Pártunk kommunista párt és jelentkezünk a Kommunista Internacionáléba!“ — ol­vashatjuk Bohumír Smeral kongresszu­si beszámolója fölött az első szám címoldalán. A húszas évek kezdetétől Csehszlo­vákiában a munkásság harcát immár a kommunista párt szervezte és ve­zette. A köztársaság legforradalmibb erőit soraiban tömörítő párt küzdel­meiben internacionalista egységben vettek részt csehek, szlovákok, ma­gyarok, németek, ukránok és lengye­lek. A CSKP jelentős támogatásban ré­szesítette a Magyar Tanácsköztársaság leverése utón Csehszlovákiába kény­szerült kommunistákat is. A Rudé prá­vo — írja a Pravda chudoby is és a nemzetiségek nyelvén megjelenő kom­munista sajtó — kezdettől fogva sík- raszált a világ első proletárállama, a fiatal Szovjetunió elismertetéséért, s leleplezte azokat a sötét erőket, ame­lyek a Szlovák és a Magyar Tanács- köztársaság leverése után a húszas éveik elején Csehszlovákiát egy szov­jetellenes háborúba akarták sodorni. A kommunista sajtó mondta ki az igaz­ságot a tömegeknek a szovjet való­ságról. Különösképpen Július FuCík riportjai keltettek nagy visszhangot az olvasók közt. A Szovjetunió elismeré­se 1934 júniusában a csehszlovákiai haladó erők nagy győzelmét jelentet­te, s ebben a győzelemben nagy szere­pe volt a kommunista sajtónak is. A proletariátus nélkülözhetetlen eszköze A Rudé právo megjelenése elé a burzsoázia lépten nyomon akadályokat gördített, zaklatta a lap terjesztőit és szerkesztőit. Jellemző, hogy a Rudé právot, fennállásának első 15 éve alatt nyolcszor betiltották, s a legfor­radalmibb hangú cikkeket a cenzorok rendszeresen konfiskálták. A polgári köztársaság idején a Rudé právo a párt hűséges harcostársaként mindig a munkásság és a szegénypa­rasztság érdekeit védelmezte, s min­dig a szociális jogokért vívott küzde­lem szószólója volt. Az 1929-es nagy gazdasági válság idején kiéleződött az osztályharc Csehszlovákiában. Tömeges munkásel­bocsátások, tüntetések, rendőrterror volt a burzsoázia válasza a munkát és kenyeret követelő dolgozóknak. Mun- "kásvér folyt Radotínban, Duchcovban és Kosúton. Egyedül a kommunista sajtó mondta ki a vádoló igazságot. Ilyen címekkel számolt be a Rudé právo a véres eseményekről: „Az éhe­zők kenyér helyett ólmot kaptak“, „Kosúton négy munkást agyonlőttek“, „Az iskolákban munkásgyermekek es­tek össze az éhségtől“ ... A Rudé právo történetétől elválaszt­hatatlan Klement Gottwald újságírói tevékenysége. Mint kommunista újság­író és a csehszlovákiai proletariátus vezető egyénisége, a pártsajtót a mun­kásság hatékony fegyverének tekintette a kizsákmányolók elleni harcban. 1934- ben így írt a párt központi lapjáról: „A Rudé právo a proletariátus nélkü­lözhetetlen eszköze a burzsoázia elle­ni osztályharcban. Mennél hatalma­sabb és tökéletesebb lesz ez az eszköz, annál hasznosabb lesz a dolgozó nép számára. S hogy ez így legyen, ez az egész párt és egész Csehszlovákiában az egész forradalmi mozgalom ügyel“ A fasizmus ellen A harmincas évek a Rudé právo hat évtizedes történetének kétségkívül egyik legjelentősebb időszaka. A CSKP élére Klement Gottwald szemé­lyében olyan egyéniség kerül, aki gazdag szerkesztői tapasztalataikkal is rendelkezve rendkívül nagy gondot fordított arra, hogy a pórtsajtó való­ban betöltse agitáciős, nevelő és szer­vező küldetését. Amikor Európa ege fölött megjelen­tek a fasizmus sötét felhői, a Rudé právo az antifasiszta küzdelem követ­kezetes szervezője. Ján Sverma vezeté­sével kiváló szerkesztői gárda készí­tette ekkor a lapot, elvtársak, akik szükség esetén életüket is készek vol­tak feláldozni meggyőződésükért. Ami­kor a burzsoázia elvtelenül rálépett a kapituláció, a nemzeti érdekek ki­szolgáltatásának útjára, egyedül a kommunisták hirdették az ország füg­getlensége megvédésének szükségessé­gét, a legszélesebb antifasiszta nép­front megteremtésének fontosságát. Az antifasiszta harcban több mint huszonötezer csehszlovákiai kommu­nista vesztette életét, köztük a Rudé právo tíz szerkesztője, illetve munka­társa. Tisztelettel írjük le nevüket: Július FuCík, Eduard Urx, Frantigek KfíZek, Václav Sinkule, Stanislav Brunclík, Jan Krejőí, Václav Kren, Vrastislav Santroch és Kurt Konrád. Ján Sverma a Szlovák Nemzeti Felke­lésben áldozta fel életét. A cseh nép antifasiszta szabadság- harcos és a kommunista helytállás ma­radandó emlékei a náci megszállás idején szerkesztett illegális Rudé prá- vo-számok. A párt lapja a legsúlyo­sabb elnyomás, véres terror közepette szervezte a népi ellenállást. Amikor a fasiszták 1944-ben felszá­molták a CSKP harmadik illegális köz­ponti bizottságát, az illegális Rudé právo cikkei buzdították a cseh népet a náci betolakodók elleni harcra. A prá­gai felkelés alatt a barikádharcosok közt terjesztik a párt lapját, a cseh hazafiak a kommunisták szavát köve­tik. Éljen a Vörös Hadsereg! A prágai felkelés napjaiban ismét megjelenhetett a szabad Rudé právo. Csupán kétoldalas lap volt, de már címei is magukért szóltak: „A cseh nép felkelt a megszállók ellen“ „Ki­tartunk és győzünk!“ „Mindenütt ala­kítsatok nemzeti bizottságokat!.“ 1945. május 9-én a Rudé právo cím­oldalán a történelmi tény így fogal­mazódott meg: „A cseh nép felkelt és győzött! ÉLJEN A VÖRÖS HADSEREG!“ A felszabadulás után A Rudé právo helyzete a felszaba­dulás után alapvetően megváltozott, a legelterjedtebb cseh nyelvű napilap lett. A fasiszta megszállás idején pótol­hatatlan veszteségek érték a szerkesz­tőségi gárdát, a régi harcosok közül csupán néhányan maradtak életben. Fiatal, 25—28 éves szerkesztők áltak a sorba, s harcedzett elvtársaik segít­ségével láttak munkához. A Rudé prá­vo szerkesztői széles kapcsolatokat építettek ki az üzemeik dolgozóival, a társadalom valamennyi rétegével. Egy­re bővült a munkáslevelezők hálózata, s így a központi pártlap a legszéle­sebb tömegek véleményének adhatott teret. A Februári Győzelem után a Rudé právo tevékenyen részt vesz a terme­lőmunka szervezésében és a tömegek szocialista nevelésében. Lapjain ke­resztül jut el a párt szava a milliós tömegekhez. A szocialista építés évei­ben valóban a tömegek nagy jelentő­ségű fóruma. Kezdettől fogva részt vesz a szocialista munkabrigád-mozga- lom alapjainak lerakásában; szerkesz­tői jelen vannak mindenütt, ahol új létesítmények születnek, ahol dolgo­zóink fáradoznak az egész társadalom életére- kiható célkitűzések megvalósí­tásán. Népszerűsítik a kiváló dolgozók munkamódszereit, s úttörő munkát végeznek a szovjet tapasztalatok ter­jesztésében. Múlhatatlan érdemei van­nak mindabban, amit népünk az ötve­nes és hatvanas években alkotott. Válság és megújulás Az 1968 januárját követő időszak­ban a Rudé právo hasábjain is vissza­tükröződött a pártban és a társada­lomban beállt válságos helyzet. A szer­kesztőségen belül is éles politikai harc folyt, amelynek során lelepleződ­tek az opportunista, nihilista, anti- szovjet, és szocialistaellenes elemek. A válságos időszak elején a Rudé právo, a marxista—leninista eszmék­hez hű újságírók következetességének, pártos helytállásának köszönhetően sohasem süllyedt a hecckampányok színvonalára, s cikkeinek túlnyomó többségében hitet tett alapvető külpo­litikai orientációnk, a Szovjetunióval való szövetség és együttműködés mel­lett. A Rudé právo síkraszállt a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a szocialista államhatalom, a csehszlo­vák—szovjet barátság szilárdítása, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének védelmében. Ezen időszak má­sik részében, egészen 1969 áprilisáig a Rudé právo a jobboldali elemek hatal­mába került, s amint a Tanulságok __ c. pártdokumentum megállapította, „ ... provokatív, nacionalista és szov­jetellenes tartalmával méltatlanná vált a Rudé právo internacionalista hagyo­mányaihoz“. A Rudé právo helyét eb­ben a rövid, de kiélezett válságos idő­szakban a forradalmi hagyományokat követő Tribuna c. hetilap vette át, ame­lyet a Rudé právoból Oldfich Svestka elvtárs vezetésével kivált újságírók szerkesztették. A CSKP KB 1969. április 17-i ülése után új szakasz kezdődik pártunk és a Rudé právo történetében. A fő fel­adat: kivezetni társadalmunkat a vál­sághelyzetből. Megvalósításában a Ru­dé právo elvhü következetességgel vette ki részét. A Rudé právo fennállásának hat év­tizede alatt kivívta a párt és a legszé­lesebb tömegek megbecsülését. A CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszámoló, amelyet Vasil Bilak a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő, így jellemezte a Rudé právót: Tájékoztatási eszközeink rendszerében kulcsfontosságú szerepe van a Rudé právőnak. A mai Rudé prá­vo hű azokhoz a hagyományokhoz és ahhoz a küldetéshez, amellyel hatvan évvel ezelőtt — amikor a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatására létrejött a CSKP — vállalta a mun­kásosztályunk harcaiban való részvé­telt. A Rudé právo felelőssége abban rejlik, hogy mindennap tolmácsolja a kommunistáknak és a széles néptöme­geknek a párt politikáját, figyelmüket a központi párt- és állami szerveknek a népgazdaság fejlesztését célzó hatá­rozatainak megvalósítására irányítja. Ez rendkívül nagy igényeket támaszt a Rudé právo szerkesztőségének mun­kájával szemben. A Rudé právoban ki­nyomtatott minden szónak sokkal na­gyobb a súlya és jelentősége, mint más lapokban. Az 0j Szó, fennállásának harminc­két éve óta szorosan együttműködik a Rudé právóval. Prágai fiókszerkesz­tőségünk, hasonlóképpen, mint az SZLKP KB központi lapjának, a Prav­dának a fiókszerkesztősége, a CSKP KB központi sajtóorgánumának székhá­zában kapott helyet. Az Oj Szó szer­kesztősége, prágai szerkesztői közvetí­tésével is, a legszorosabban együttmű­ködik a Rudé právo szerkesztőségével a közös ügy érdekében. A Rudé právo hatvanéves jubileuma méltán kapcsolódik pártunk megala­kulásának közeli hatvanadik évfordu­lójához. A Rudé právo hat évtizedes küzdelme szorosan összefügg szocia­lista jelenünk valóságával. SOMOGYI MÄTYÄS Rudé Právo O.tf.d.l or,i„ Koei.el.tlcké >tro.y (HMnaik, Ceslry lid porttal a zvltézil Af zije Rudá armáda! >razskylid bourllvé vítá slavnou vftéznou Rudou armádu. Posledm zbytky odporu nacistidcych banditú jsou postupné likvidovány frrto. I. keüoo. . Partikel ietkrko lid« proli krreryie oeciitkkyoi olMereieMat io .tünk tkeeieoe Po «tvrd'ooick ke- ^..kklH.k.oti.k. ^.djd kojoroiké Id-íl . kol/mo kríy. H ' *°r,T*"T: * h ** *■*« “'"‘do * „kkteryck ié,lock «M.I« lerojl jolM kok. . „„ki i,M Bodee or­**f°* * V,** 2**,^* lb»*ky oociiHckyck kord. Mord (oké eepretti olio,. P,.ko poalldotmi koji tökölte od „Okiodo ,vij réi. Borlkidy [*o„ riad« lám. kde ,r zrrkly oepPttoi pokooii „eikooei. Boi« itoo rlede lom kde te u. p«lel idrékd ileiü Arami AT kije ,lőréi Bedé ormido oirobodHolko. tűrő „étin krdlotkymkojorRikkin IO „okodét A Rndé právo 1945. május 9-i számának címoldalán történelmi jelentőségű eseményről ad hírt: „A cseh nép felkelt és győzött“ „Éljen a Vörös Had­sereg!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom