Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-14 / 37. szám

A Üabőíkovo—Nagymaros Vízlépcső-rendszer felépítésével Közép-Európában egyedülálló erőmű létesül. S bár a hatalmas mű elkészítéséig még sok víz lefolyik a Dunán, hiszen az első turbinát 1981-ben indítják be, az építőknek bizony kezdettől fogva derekasan helyt kell állniuk. A tömegpolitikai munka irányítására, a kommunisták és a többi dolgozó kezdeményezésének felkaro­lására tavaly novemberben megalakult az építkezési pártbizottság. Mivel a tu­lajdonképpeni pártmunka az alapszervezetek keretében valósul meg, nem sokkal később pártalapszervezetek is alakultak az erőmű építését végző válla­latok kommunista dolgozóiból. Ezek egyike a Hydrostav nemzeti vállalat Trenőianské Bohuslavice-i üzemé­nek V. pártalapszervezete, mely eddigi munkája alapján a legaktívabb az épít­kezésen működő pártalapszervezetek közül. Ezt KOSZOROS IMRÉTŐL, a víz­lépcső-rendszer építkezési pártbizottságának elnökétől tudtuk meg. Az említett üzem az építkezésen a szállítási munkálatokat végzi. Az V. pártalapszervezet tagjai tehát főleg so­főrök, mechanikusok, autójavítók. A páratalapszervezet elnökét, alelnökét és az egyik pártcsoport vezetőjét köz­vetlen munkahelyén, Bősön, az erőmű építkezésén kerestük fel. — Szervezetünket 1980 április vé­gén hoztuk létre — mondja Miroslav Tinka, az alapszervezet elnöke, aki már húsz éve a Hydrostavnál dolgozik. Éppen ezért merte elvállalni rendkí­vüli felelősséggel járó tisztségét. — Igen, a tapasztalataimnak nagy hasznát veszem — jegyzi meg. — Meg annak is, amit a pártoktatás során több éven át megtanultam. A pártok­tatásra most is nagy súlyt helyezünk. Az 1980—1981-es oktatási évben a pártcsoportok szerint szervezzük meg az előadásokat, melyeken párton kí­vüli vezető dolgozók is részt vesznek. Alap- és középfokú oktatás is lesz. A pártelnök máris a mában jár, sőt részben már a holnapban, de minket a közelmúlt, az alapszervezet keletke­zésének időszaka is érdekelne. — Ez a szervezet tulajdonképpen a IV. alapszervezet kettévállásával jött létre — tájékoztat Jozej Caéík mér­nök, az V. alapszervezet alelnöke, aki Trenőianské Bohuslavicében az emlí­tett IV. alapszervezetnek az elnöke volt. Caőík elvtárs tagja az építkezési pártbizottság revíziós bizottságának. Gazdasági tisztségét tekintve pedig részlegvezető. Az V. pártalapszervezet bizottsága héttagú. Az alapszervezetnek négy pártcsoportja van: Bősön, Pozsonypüs- pökin (Podunajské Biskupice), Farkas­torokban (Vlőie Hrdloj és Komárom­ban (Komárno). Caőík elvtárs megem­líti a pártcsoportok vezetőinek nevét is: Mogrovics István, Stefan famrich, Miroslav Duzi és Ernest Culaga. Ere­detileg a bősi pártcsoport tagjai a püs­pöki pártcsoporthoz tartoztak. Csak amikor a párttagok száma elérte a ki­lencet, hozták létre az önálló pártcso­portot. Ez július elsején volt. — Egyre emelkedett a sofőrök szá­ma, s mi természetesen azon voltunk, hogy a párttagok is egyre többen le­gyenek — magyarázza Jozef Caőík. — Vagyis a sofőrök idehelyezésekor arra is ügyeltünk, hogy megfelelő arányban legyenek közöttük párttagok is. Ter­mészetesen sorainkat új tagjelöltek és tagok felvételével is növeljük. Leg­utóbbi taggyűlésünkön például (augusz­tus 5-én) Vida Attilát, Mészáros Lász­lót és Bernáth Dezsőt vettük fel a tag­jelöltek sorába. — Miből indul ki az alapszervezet munkaterve? — kérdem. — A vállalat, illetve a Hydrostav Trenőianské Buhuslavice üzemi pártbi­zottságának munkatervéből, hiszen köz­vetlenül (további négy alapszervezettel együtt) ennek az irányítása alatt ál­lunk. Természetesen jó a kapcsola­tunk a dunaszerdahelyi járási pártbi­zottsággal is. A helyi követelményeket munkánkban mindig szem előtt tart­juk. A vízi erőmű építése, illetve az, hogy éppen itt dolgozunk, számos sa­játos követelmény elé állítja üzemünk dolgozóit. Például szigorúan ügyelnünk kell arra, hogy ne szennyezzük a ta­lajt, hiszen alattunk mintegy 400 mé­ter vastagságú ívóvízréteg van. Ezért még arra is vigyázunk, hogy egyetlen deci olaj. se folyjon el. Ha olajat en­gedünk ki a motorokból, dupla tartályt használunk, hogy ha az egyik elre­pedne, alatta legyen a másik. Az olaj­csere eleinte tiltva is volt. Autókat mosatni tavaly még 60 kilométerrel odább jártunk. Vagyis minden égyes mosás kétszer 60 kilométer megtételét jelentette. Most már .csak kétszer 25 kilométerünkbe kerül. A gépkocsik központilag szervezett javítása az épít­kezésen még nem folyik. Ezt a prob­lémát a revíziós bizottság tagjaként fel is vetettem az építkezési pártbizott­ságon, s már intézkednek megoldása érdekében. A feladatok teljesítésében, a gondok megszüntetésében a kommunisták az élen járnak. Nem véletlenül ismétlődik minden pártbizottsági ülésen és tag­gyűlésen három napirendi pont: a fel­adatok teljesítésének ellenőrzése, a ha­vi termelési tervek teljesítésének ér­tékelése, az újabb feladatok kitűzése. Ezenkívül természetesen más napirendi pontok is szerepelnek a tanácskozá­sokon. Legutóbb például kiválasztották azokat a párttagokat, akik a terme­lési értekezleten javasolni fogják, hogy az autójavítók csökkentsék a ja­vításban levő gépkocsik számarányát 25 százalék alá. Vagyis érjék el, hogy a jelenleginél több gépkocsi legyen üzemképes. Ez persze nemcsak a javí­tókon múlik, hanem a sofőrökön is. A szándékból tehát akkor lesz tett, ha a kommunistáknak a határozata a gyakorlatban is megvalósul. Feladatokról szólva mindenképpen meg kell említeni azokat is, melye­ket a kommunisták a tagkönyvcsere alkalmából rendezett beszélgetésen vál­laltak. A párttagok vagy saját maguk javasolták, hogy mi legyen a felada­tuk, vagy a pártbizottság határozta meg a számukra a teendőket. A gép­kocsivezetők például kivétel nélkül feladatul kapták, hogy egy százalékkal csökkentsék az üzemanyag-fogyasztást. Sőt, ez az üzem kötelezettségvállalá­sába is belekerül. S ami ennél Is fi­gyelemreméltóbb, eddig sikerült is tel­jesíteni. Hogy mit nyer ezzel a nép­gazdaság, azt akkor értjük meg iga­zán, ha figyelembe vesszük például a harmadik negyedévre tervezett üzem­anyag-fogyasztást, mely 383 ezer liter. S természetesen azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy a vízi erőmű építése rendkívüli követelményeket tá­maszt mind az emberekkel, mind a gépekkel szemben. Éppen ezért a gép­járművezetőket szigorúan vizsgáztat­ják, mielőtt alkalmazzák őket. Ezt a legtapasztaltabb sofőrök végzik, hogy alaposan meggyőződjenek az új mun­kaerő vezetési jártasságáról. A felvé­tel után legkevesebb egyhetes iskolá­záson vesznek részt a gépkocsivezetők. A sofőröknek nemcsak vezetniük kell tudni, hanem érteniük kell a karban­tartáshoz és bizonyos adminisztrációs munkákhoz is. Az utóbbira azért van nagy szükség, mert az adatok számító- központba kerülnek. Sajnos, egy-egy sofőr műszakonként legkevesebb fél órát különféle kimutatások kitöltésével tölt ell — A számítóközpontból visszakerülő feldolgozott anyagra nagy szükségünk van, de csak akkor vennénk hasznát, ha minden hónapban néhány nappal hamarabb megkapnánk az eredménye­ket. Csak akkor tudnánk pozitívan be­folyásolni költségvetési tervteljesíté­sünk struktúráját. — A sofőrök munkájával szemben támasztott igényesség bizony óriási — mondja a 31 éves, tardoskeddi (Tvrdo- sovce) Mogrovics István, aki 1977 ok­tóberétől dolgozik a dunai vízi erőmű építésén. — Komáromban, Vágán, a Liptovská Mara-i, a Fekete-Vágón épü­lő erőműnél is dolgoztam már. 15 éve távol vagyok a családomtól, pedig két gyermekünk van. Itt a legnehezebbek a feltételek, és rengeteg a szúnyog. Ráadásul jóformán semmilyen kulturá­lis, szórakozási és sportolási lehető­ségünk nincs. Az igazság az, hogy töb­bet ígértek. Mogrovics elvtárs 1972-től tagja a kommunista pártnak. Jelenleg a bősi pártcsoport vezetője. — Féléves munkaterv szerint dolgo­zik a pártcsoport — mondja. — Ha­vonta egyszer jövünk össze, mindig a pártbizottság ülése után. Gyűléseinket mindig a két műszak közti időben tart­juk meg. Ennek is köszönhetjük, hogy a csoport összejövetelein a megjelenési arány 70 százalékos. A pártcsoportnak, illetve az alap­szervezetnek nagy érdeme van a vál­lalatok közti kötelezettségvállalás tel­jesítésében is. Ez az üzem dolgozói számára azt jelenti, hogy elszállítanak minden megmozgatott földet. Az újonnan létrejött pártalapszerve­zet tehát valóban eredményesen kezd­te tevékenységét. Tagjai mindent meg­tesznek azért, hogy a folytatás is ha­sonló legyen. FÜLÖP IMRE A KEZDET JO 01 MOmiPSZEIIlZEI MIKIIT A JOUd SIKEREINEK ZALOBA A ZDÁR NAD SÁZAVOU-I GÉPGYÁR AZ ÖTÉVES TERV BEFEJEZÉSE E LŐTT Az első pillantásra egy megszokott termelési csarnok ké­pe, a hozzátartozó fémalkatrészek tömkelegé, portáldaru za­ja, vakító szikrákat szóró hegesztőpisztuly. A nehéz, néhány tonnás szerkezetek látványa sejteti, hogy itt hatalmas be­rendezések születnek. Ha alaposabban szétnézünk, rájövünk, hogy azért mindennek megvan a pontos helye. — A második gépházzal összhangban dolgozunk itt — mondja Jan Ptáőek kommunis­ta, a hármas számú gépház ve­zetője. — Fölösleges, helyünk bizony nincs, ezért úgy intéz­zük, hogy ne ártogassunik egy­másnak. Ez persze nem min­dig sikerül. Néha magasabbra emelt hangon egyezkedünk, ki­nek is van nagyobb szüksége a portáldarura. Mert ez közös. Végül is mindig megegyezünk. Nagyon várjuk már az új köz­ponti hegesztőműhelyt, amely­nek lassan meg kellene kezde­ni az építését. A hármas gépház 12 termelő- csarnokának mindegyikében te­vékenykedik egy-egy szocialis­ta munkabrigád. Az ő érde­mük, hogy a ídári gépgyár dolgozói a Szovjetunióban épü­lő Kvarto 3000 hengermű szá­mára június 26-án leadott szál­lítmányukkal túlszárnyalták félévi kötelezettségvállalásukat. A VÁLLALÁSOK A hármas gépház minden szocialista munkabrigádja az év elején jelenti be szocialista vál­lalását, amely csupán része a termelési részleg vállalásának,. Az ígéret szép szó — tartja a mondás első része. Az itt dolgozóik ügyelnek arra, hogy a valóban szép szó tettekre váljon. A munikakezdeménye- zés szervezésével foglalkozó bizottság a brigád vezetőivel, védnökeivel évente háromszor ellenőrzi a vállalások teljesíté­sét. A termelési követelmények szerint egészítik ki a vállalá­sokat. Például, ha csúszást kell behozni valamelyik részle­gen. A brigádok tevékenységét az év végén értékelik. A gyár üdülőközpontjában összegyűlnek a kollektívák tagjai — tájé­koztat Ptáőek elvtárs. — Az üzemvezetőség képviselőinek, a pártbizottság, a szakszervezet üzemi bizottsága tagjainak je­lenlétében a brigádtagok nyil­vánosan benyújtják az elmúlt tizenkét hónap számláját. Sem­miről sem feledkeznek meg, sem a sikerekről, sem a kudar­cokról. Szigorú mércével kell mérnünk a munkánkat. Hisz a mi részlegünkön indul be a gyár termelése — mi vágjuk és hegesztjük az anyagot —, az-új termék minőségét hát mindjárt a kezdet kezdetén befolyásol­hatjuk, pocsékolhatjuk a nyers­anyagot vagy megtakaríthatunk belőle. A részleg dolgozói ügyelnek, hogy a Szovjetunióba kerülő exportfeladataikat teljesítsék. A kivitel gyakori téma a hármas gépházban működő 6. számú pártalapszervezet taggyűlései is. — A szovjetek nem enged­nek jottányit sem a követelmé­nyekből, nem nézik el a fogya-- tékosságokat, hibákat. Arra kényszerítenek, hogy jó minő­ségű gyártmányokat szállítsunk — nyilatkozza Josef Motyőka, a 6. számú alapszervezeti pártbi­zottság elnöke. A gépház ter­melési feladatainak teljesítésé­vel rendszeresen foglalkoznak a pártbizottsági üléseken, tag­gyűléseken, megvitatják a ve­zető gazdasági dolgozóik jelen­tését, s ennek alapján hozzák politikai-szervezési intézkedé­seiket. VÄNDORZASZLÖ A volt központi raktár a vil­lanyszerelők és bádogosok új munkahelyévé alakul. A régi részlegről átköltöznek a gé­peik, épül az új sajtolóműhely. Az ideiglenesen irodának be­rendezett helyiségben díszhe­lyet foglal el a termelésvezető által adományozott vándor­zászló. — A szocialista munkabrigád hatvantagú kollektívája min­dig ott van, ahol éppen a leg­nagyobb szükség van rájuk — mondja Emil Pysk, a villa­mossági műhely vezetője, s ál­lítására példát is felhoz. — Annáik idején drága berende­zést vásároltunk külföldről az üzemi laboratórium számára. Az elektromossági berendezés felszerelése háromnegyed évet vett volna igénybe, villanysze­relőink az építészeti részleggel karöltve ezt lényegesen rövi- debb idő alatt oldották meg. Étfár nad Sázavou több építke­zésén is segített a brigád a vil­lanyelosztók felszerelésében, a téli stadion építésében. A székre dobott, vattával bé­lelt kabát az elmúlt év téli hó­napjait juttatja eszünkbe. — Akkor épp üvegeztük az ablakokat — emlékszik Emil Pysk. — Sokszor lett volna kedvünk otthagyni az egészet, mert a megdermedt ujjaink nem engedelmeskedtek. De a vágy, a gondolat, hogy az idén új műhelyben lehetünk, új erőt, elszántságot adott. Az idén szó kiejtéseikor a műhelyvezető kissé elkomoro- dik. Mert még mindig bizony­talan ez a határidő. De mivel a villamossági műhely építése a kollektív szerződés része, a részleg dolgozói remélik, hogy az üzem vezetőségének hatha­tós segítségével a határidő nem csúszik el. A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK A vállalat eredményeinek alapja a szocialista munkabri­gádok kezdeményezése. Az üze­mi pártbizottság az egyik leg­utóbbi ülésén megállapította, hogy a gyár a kommunisták, valamennyi dolgozó, főként a szocialista munkabrígádok tag­jai aktív hozzáállása révén si­keresen teljesíti a XV. kong­resszuson kitűzött gazdasági feladatokat, a Központi Bizott­ság, a kerületi és járási párt- szervek üléseinek határozatait. Az állami feladatok jó teljesí­téséért a -Mari gépészek és ön­tők az elmúlt évben a CSSZSZK kormányának és a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának Vö­rös Zászlaját kapták. — Az elért eredmények meg­alapozzák a további sikert — mondja Jan Bernard, az üzemi pártbizottság elnöke. — A he­tedik ötéves terv és a jövő évi terv előkészítésében elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy minél jobban gazdálkodjunk a nyersanyaggal, a lehető legjob­ban kihasználjuk a munkaidőt. Bírálóan kell értékelnünk az irányítás és a munkaszervezés színvonalát. Mindezt szem előtt tartjuk akkor, amikor a nép­gazdaság tervszerű irányítása tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket saját feltéte­leinkre bontjuk. A 2<fári gépgyár további fej­lesztését célzó javaslatokkal a dolgozók a pártszervezet, az ifjúsági szervezet, a szakszer­vezeti mozgalom által szerve­zett aktívaértekezleteken Is­merkednek meg. Az észrevéte­lek, ötletek, javaslatok majd a novemberi párt-gazdasági kon­ferenciákon hangzanak el, amely meghatározza az irány­vonalat az 1981-es és a hete­dik ötéves terv biztosítására. A feladatok igényesek lesz­nek, de a dolgozók, a szocia­lista munkabrigádok kötelezett­ségvállalásai révén ezt is nyil­ván teljesítik majd. Mert tud­ják, hogy az ő kezdeményezé­süktől is függ az állami terv teljesítése. MICHAL PODZIMEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom