Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-14 / 37. szám

„Tekintettel a gazdasági építés és a társadalom fejlődése növekvő feladataira, a jövő időszakban lényegesen fokoznunk kell a vezető dolgozók politikai és szakmai fejlettségével, lelkészüttségével, erkölcsi tulajdonságaikkal, vezető képességeikkel szemben támasztott követelményeket, s értékeljük azt, mennyire juttatják következetesen érvényre pártunk politikáját a r^juk bízott részlegen. Ezért szükséges a vezető dolgozók rendszeres és igényes értékelése a munkában elért eredmények alapján, törődni kell fejlődésükkel, segíteni és támogatni kell őket."

( CSKP XV. kongresszusa beszámolójából)

A jelenlegi időszakban tanúi vagyunk annak a küzdelemnek, melyt a párt- és állami szervek, a kommunisták és pártonkívüliek folytatnak a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért. A tervfeladatok megvalósítása megteremti a hetedik ötéves terv sikeres kezdetének lehető legjobb feltételeit Az út, amelyre ráléptünk, igényes; ha ezen az úton haladunk, előtérbe kerül a minőség és a munka nagy fokú hatékonyságának követelménye. Ez a követelmény teljes mértékben vonatkozik a társadalmi élet minden szakaszára, minden dolgozóra, de leginkább a vezető káderekre. Ezért a CSKP KB XV. kongresszusán is hangsúlyozták, hogy lényeges fordulatnak kell bekövetkeznie elsősorban a vezető dolgozók gondolkodásában, tevékenységében és munkastílusában, fel kell őket készíteni és aktivizálni, hogy megbirkózhassanak a szocialista építés egyre összetettebb feladataival, következetesen ellenőrizzük őket és értékeljük az általuk elért eredményeket.

Az ellenőrzés egyik módja a párt- szervek nómenklaturás kádereinek komplex értékelése, amelyre a CSKP KB Elnöksége határozatának értelmében 1980. április 4-től kerül sor. Mivel igényes és bonyolult feladatról van szó, a CSKP KB Elnöksége úgy határozott, hogy hosszabb időtartam alatt, az 1980-as és 1981-es években valósul meg. Az ilyen megközelítés lehetővé teszi a vezető káderek munkájának alapos elbírálását, ami a gyakorlatban tevékenységük objektív értékelését jelenti — a minisztertől a művezetőig.

Pártunk munkájában a CSKP KB Elnöksége káder- és személyzeti munkával kapcsolatos, az 1970-es évben hozott határozatának értelmében kialakult a központi bizottság nómenklaturás káderei és az alsóbb szintő pártszervek dolgozói értékelésének rendszere. Ez a gyakorlat a káderpolitika és kádermunka komplex rendszerének egyik jól bevált elemét képezi. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy céltudatosabbá vált az emberekkel folytatott munka, fokozódott a káderek kiválasztásáért, neveléséért és elhelyezéséért érzett felelősségtudat. Ez a módszer hozzájárul a feladatok telejsítéséért érzett felelősségtudat megerősítéséhez, szabályozza a káderek képzettségének fokaeását és a kádertartalékok felkészítését. Segítségével rendszeresebben megtárgyalják a pártszervekben és pártszervezetekben a kádermunka kérdéseit, mélyebben megismerik az embereket és megfontoltabb a káderek elhelyezése.

A vezető dolgozók mostani komplex értékelésének alapvető kritériuma az lesz, ki milyen részt vállalt és teljesített a CSKP KB XV. kongresz- szusa határozatainak teljesítéséből. Legfőbb célja a káderképzés és ká dernevelés további javítása, a vezetők célszerűbb elhelyezése, tekintettel a CS.KP KB XVI. és az SZLKP kongresszusán kitűzendő irányvonal és feladatok megvalósítására, a párt vezető szerepének elmélyítésére a társadalom életének minden területén.

Pártunk tapasztalataiból kiindulva nagy figyelmet kell szentelnünk a komplex értékelés általános kritériumai szigorú megtartásának, amelyeket az 1972. I. 28-án és 1977. XII. 2-án rögzített, a komplex értékelés megvalósítására vonatkozó alapelvek határoznak meg. Ezeket mindig, mindenütt, konkrét esetekben és konkrét körülmények közt kell tartalommal megtölteni. Legfontosabb szempontunk eleget tenni a képzettséggel kapcsolatos követelményeknek. Az értékelés nem lehet sablonos, figyelembe kell venni az egyes területek és munkahelyek sajátosságait, s azokból a követelményekből kell kiindulni, amelyeket egy adott munka támaszt a vezető dolgozóval szemben. Erre a problémára és az e területen tapasztalható hiányosságokra nagyon komolyan figyelmeztetett a CSKP KB 15. ülése is. Rámutatott, hogy az emberek értékelésénél sablonszerűén járnak el, sokszor több a diplomáciai fogás és a hamis kollegialitás, mint a képességek, az

ember politikai, erkölcsi tulajdonságainak valós felmérése. A mostani komplex értékelések során ezt feltétlenül el kell kerülni. A régebbi értékelések tapasztalatai azt mutatják, hogy a vezérigazgatók, az egyes ágazatok és szervezetek képviselői nem egy esetben magasan kiemelték az értéked tulajdonságokat, de az irányító munka hiányosságait csak általánosan ítélték meg még akkor is, ha nem teljesítették a feladatokat. Igaz, az értékelésnél ki kell zárni a szubjektivitást, a személyes jellegű vitát, a hibák és hiányosságok felnagyítását — vagy fordítva; az érdemek eltúlzását.

A komplex értékelés megköveteli, hogy differenciáltan viszonyuljunk az emberekhez, az általuk betöltött funkció fontossága szerint. Tekintetbe kell venni azt is, hogy minden ember többféle tulajdonságot, képességet, tudást egyesít magában. „Elkerülhetetlen — hangsúlyozza a CSKP

KB 15. ülésének határozata —, hogy figyelembe vegyük: nem létezik abszolút tökéletes, hibáktól és gyengeségektől mentes ember. A becsületesség, a munkaszeretet, az önfeláldozás, az igazság és a haladás sze- retete, a hazafiasság és az internacionalizmus olyan tulajdonságok, amellyekkel nem születik az ember. Neveléssel, jó példák nyomán elsajátíthatók. Ami elérhetetlen, nem lehet példa sem. Nem célunk, hogy aszkétákat és szenteket neveljünk. Sokoldalúan fejlett emberekét akarunk nevelni, akik tudnak dolgozni és örülni az életnek. Nem a természetfeletti hős az ideálunk, hanem a dolgos, a szocializmus ügye iránt elkötelezett ember, a meggyőződéses hazafi és internacionalista. Ilyen emberek a szocializmus építői, a ma forradalmiságának hordozói.“ Ezeket a szempontokat, sőt további tényeket is figyelembe kell venni a komplex értékelés során.

A komplex értékelésnek elsősorban annak megítélésére kell irányulnia, hogy a vezető beosztású dolgozó a rábízott munkaterületen hogyan juttatja érvényre a párt politikáját, hogyan teljesíti a párt és állami szervek határozatait, munkamódszere és stílusa hogyan alkalmazkodik új és igényes követelményeihez, s milyenek munkájának konkrét eredményei. A jó eredményeket értékelni, a gyengeségeket és hiányosságokat nyíltan bírálni kell és segíteni kell a hibák kiküszöbölésében. Most itt lesz az alkalom, hogy a hibákra rámutassunk és konkrét segítséget nyújtsunk kiküszöbölésükhöz, melyeket a CSKP KB 15. ülése is bírál:. „ ... sok nálunk a formalizmus, gyakori a kibúvókeresés és a. kényelemszeretet, a felelős beosztásban levők eljárásai nem mindig egyeztethetők össze a kommunista elvszerűséggel, gyakran kapkodnak, s a munkájukból eredő hibákat úgynevezett objektív okokkal indokolják. Az ilyen visszásságokat nem tűrhetjük el, nem lehet- felettük elsiklani, sem előttük megtorpanni. Le, kell vonnunk a konkrét következtetéseket mindenki számára, aki nem teljesíti kötelességét“. Ezek nagyon világos utasítások, és a komplex értékelésekben is tükröződniük kell.

Nagyon fontos annak elbírálása is, hogy a vezető hogyan tud bánni és

dolgozni az emberekkel, megnyeri-e őket a párt politikája megvalósításának, az általa vezetett kollektívában hogyan szerez érvényt a társadalmi érdekeknek, hogyan kovácsolja ösz- sze a munkaközösséget, ösztönzi aktivitásukat, milyen határozott a pártós állami fegyelem betarttatásában, gyors a hibák elhárításában, hogyan harcol a formalizmus, a bürokratizmus, a rutin és kényelemszeretet ellen. Természetes, hogy az ilyen munkakörben felmérhetetlen jelentősége van a személyes példamutatásnak, annak, milyen a vezető munkához való viszonya; erről szólnak Brezs- nyev elvtárs szavai a Kis föld című könyvében: (Az újjászületés az a próbakő, amely szerint megismerjük az ember igazi értékét. Tiszteletre és megbecsülésre senki sem tesz szert ' úgy, hogy kinevezik tisztségviselővé. Ezt mindenkinek lelkiismeretes munkával, tudással, az új, a haladó iránti érzékkel, az emberekhez és szükségleteikhez való példás viszonnyal kell megszereznie.)

A 15. ülés egyértelműen hangsúlyozza, hogy a vezetőknek nem csupán a rábízott részlegért, hanem az emberek neveléséért is felelniük kell. A lakosság öntudatának, politikai színvonalának és erkölcsi kvalitásainak növelése nélkül nem biztosíthatjuk a kommunizmus anyagi-technikai bázisának felépítését, sem a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztését. Minden eddigi sikerünk bizonyítja, hogy a kitűzött feladatok teljesítése, a dolgozók aktivitása és kezdeményezőkészsége, de jelentős mértékben az egész társadalom politikai- erkölcsi állapota is attól függ, menynyire tudjuk megmagyarázni a párt gazdaságpolitikáját.

A jelenlegi időszakban törvényszerűen fokozódnak a vezetők tevékenységével kapcsolatos követelmények, tehát értékelnünk kell képességeiket, erejüket és azt, képesek-e politikailag és szakmailag tovább képezni magukat, elsajátítani az irányítás új, haladó módszereit, alkalmazzák-e a gyakorlatban a lenini munkastílust, tudnak-e felelni a káderek kiválasztásáért, objektív értékeléséért és neveléséért.

A gazdasági vezetőknek tudatosítaniuk kell, hogy a szocialista társadalomban a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a szakmai és politikai továbbképzés nemcsak célja a szocialista építésnek, hanem egyidejűleg a termelőerők fejlesztésének legdinamikusabb tényezője is.

A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések gyakorlati megvalósítása megköveteli, hogy a vezetők szakítsanak a megszokott munkaformákkal és módszerekkel, az operatív irányításban a régimódi gondolkodással, a rutinnal, nehézkességgel, s következetesen, bátran támaszkodjanak a jó képességű fiatal káderekre.

A CSKP KB. 15. ülése aláhúzza: „ ... minden jelentős beosztásban levő dolgozó alapvető kritériuma: fenntartások nélküli hűség a szocializmus ügye iránt, az ideológiai és erkölcsi fejlettség.“ Hisz csak az az ember képes lelkesíteni és vezetni egy kollektívát, szolgálhat példaképül a munkában és a személyes életben, aki a szocializmus ügye iránt elkötelezte magát, s ez az elkötelezettség konkrét tettekben nyilvánul meg. „Az ilyen emberekre támaszkodhatunk — hangsúlyozza a CSKP KB 15. ülése — ők tölthetnek be felelős tisztségeket, a rájuk fordított időt és munkát nem Sajnáljuk. Ez biztosítja, hogy kevesebb lesz a bürokratizmus, a csoportérdekek szűkkeblű hajhá- szása és a felelőtlenség.“

A fejlett szocialista társadalom építése és a pozitív példamutatás szempontjából rendkívül nagy jelen tősége van a káderek erkölcsi és jellembeli tulajdonságainak, öntudatának, meggyőződésének, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségének,

elvhűségőnek, önfeláldozásának, becsületességének, de a kommunistára jellemző szerénységnek, az önkritikának, a személyes példaadásnak is. Nem kereshet kibúvót, nem tárgyalhat és nem viselkedhet fölényesen, nem nyomhatja el a kritikát, nem használhat frázisokat, nem hivalkodhat, nem sértheti meg a szocialista erkölcs alapelveit.

A CSKP KB Elnökségének határozata kötelezi a pártszerveket és szervezeteket, hogy azok esetében, akik megsértik a szocialista erkölcs alapelveit, visszaélnek vezető beosztásukkal, elnézik a korrupciót, másra hárítják a felelősséget, felelőtlenek, fölényesek és elnyomják a kritikát, levonják a kellő következtetéseket. A komplex értékelés jó akalom arra, hogy kompromisszum nélkül oldjanak meg minden esetet, amely sérti a szocialista erkölcs alapelveit, s megtegyék a megelőző intézkedéseket, mert Lenin már régen figyelmeztetett, hogy az emberek bizonyos személyes tulajdonságai az adott körülményektől függően, bizonyos tisztségek betöltése során nagyon pozitív de nagyon negatív jelleget is ölt- hetnek.

A CSKP KB Elnökségének határozata nagy súlyt helyez a komplex értékelés elfogadott határozatára. Rövidnek, jellemzőnek, konkrétnak, el- lenőrizhetőnek kell lennie, elsősorban az adott munkaterület fő feladatait és az értékelt dolgozó továbbfejlődését kell szem előtt tartania. Ha konkrét feladatokat adunk, tekintetbe kell venni a reális lehetőségeket, feltételeket, az értékelő és értékelt szükségleteit, úgy, hogy a komplex értékelés befejeztével mindenki számára világos legyen, mit követel meg tőle a párt és a társadalom, ehhez milyen feltételeket biztosítanak számára, melyek azok a pontok, ahol jobban kell igyekeznie és javítania. Konkrét feladatokkal kell megbízni az embereket, ez a legjobb kiindulópont az ellenőrzés és a jövőbeli komplex értékelés szempontjából is. Ezért a feladatok előkészítésének, megállapításának mind a maximális igényesség, mind a realitások szempontjából a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelni.

Mivel a káderek komplex értékelése hozzájárul az irányító munka színvonalának és hatékonyságának fokozásához a társadalmi élet minden területén, a káderek felelősség- tudatának fokozásához, s ahhoz, hogy a rájuk bízott területen megvalósítják a párt politikáját — ezért a párt minden szervében és szervezetében nagy figyelmet kell rá fordítani. Céltudatos, egységes, összehangolt hozzáálllást követel meg mindazoktól, akik tárgyilagos, elvszerű és objektív megvalósításában közvetlenül érdekeltek. Ez nem könnyű feladat, mert mindig egy konkrét emberről van szó, aki konkrét és különböző körülmények között dolgozik, munkájából kifolyólag bonyolult, újszerű és igényes feladatokat kell megoldania, vannak hiányosságai, s követ el hibát is. Épp ezért, a CSKP KB 15. ülésének határozataiból kiindulva látni kell azt is, hogy a hibáknak sokféle okuk van, ezek egy része a múltban gyökeredzik, vagy az emberek gondolkodásából, szubjektivizmusából ered, abból, hogy egyesek nem mérlegelik a társadalom szükségleteit, sem azt, mi mindent kell megoldania egy vezetőnek. Semmi sem lehet károsabb, mint behódolni a szubjektív eredetű hibák előtt. Az ellenük folyó harc a vezető állású dolgozóktól határozottságot, a társadalmi érdekek egyértelmű védelmét és demagógia-ellenes kiállást követel meg — amely nem törődik vele, ha az emberektől megkövetelt munka, technológiai fegyelem, a rend és a feladatok feltétel nélküli teljesítése miatt rásütik, hogy eljárása nem szocialista, sőt embertelen.

E

l kell követnünk mindent, hogy a nómenklaturás káderek értékelése még jobban hozzájáruljon sokoldalú megismerésükhöz, rátermettségük, szakmai felkészültségük, politikai fejlettségük, osztályöntudatuk, képzettségük, egész személyiségük, pszichikai és fizikai alkalmasságuk, tehát mindazon személyiségjegyek felméréséhez, amelyeket az adott munkakör megkövetel. Hogy segítsen a párt irányító, politikai-szervező, nevelő, ellenőrző és kádermunkájában, a pártegység céltudatos és tervszerű megerősítésében, a tömegek bizalmának megnyerésében, s hozzájáruljon a feladatok céltudatos teljesítéséhez a szocialista társadalom életének minden területén. Ez a nómenklaturás káderek értékelésének lényege. DR. JÄN MACHYNIAK

A NÓMENKLATURÁS KÁDEREK KOMPLEX ÉRTÉKELÉSÉRŐL

ELŐTÉRBEN: az irányító munka hatékonyságának fokozása