Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-31 / 35. szám

K rupinán járva azt hallottam egyszer, hogy ebben a kisváros­ban mindig sok érdekes dolgot tudhat meg az ember. Akik figyelmeztettek er­re, nem felejtették el mindjárt hozzá­fűzni, hogy az évszázadokon át ese­ménygazdag történelmi múlt mellett egyre több minden bizonyítja a város- fejlesztés, a szocialista építőmunka si­keres jelenét. Köztük olyan kimagasló eredmények is, amilyenekkel Szlovákiá­ban egyelőre még csak kevés helyen büszkélkedhetnek a nemzeti bizottsá­gok képviselői, dolgozói és maguk a vá­lasztópolgárok. A városházán minderről szívesen tájékoztatják az érdeklődőt. — Krupinának a közigazgatásilag idetartozó DeviSie és Zibritov kisközsé­gekkel, valamint a közeli környék 36 hegyi tanyájával együtt több mint hét­ezer lakosa van — kalauzol /öze/ Ro- sevák elvtárs, a városi nemzeti bizott­ság elnöke. — Tudtommal az ország ban sehol sincs annyi tanyán élő „vá roslakó“, mint éppen nálunk. Lélekszá­múk még jelenleg is meghaladja a 2800-at. Természetesen a legutóbbi kép viselőválasztások előtt is messzeme­nően figyelembe vettük ezt a sajátos körülményt. A Nemzeti Front választási programjának összeállításakor több olyan létesítmény megvalósítását fog­laltuk tervbe, amelyekkel a tanyákon maradni szándékozó emberek életfelté­teleiben ígértünk újabb pozitív változá­sokat. — Milyen létesítményekről volt szó és mi valósult meg eddig a tervekből? — A választási programban összesen 48 feladat szerepelt. Ezek mintegy 80 százalékát már az elmúlt év végére teljesítettük. A tanyai emberek nem kis megelégedésére elkészültek, a kor­szerű aszfaltozott utak. Még ezt . meg­előzően mindenhová bevezettük a vil­lanyáramot. Jó ideje telefonhoz sem kell lejönni egészen a városba. Húszon kilenc tanyára menetrendszerűen köz­lekednek az autóbuszok. A többi tele pülésről pedig csak legfeljebb ezer mé­tert kell gyalogolni a legközelebbi megállóig. Korábban a vízhiányra is sokat panaszkodtak az emberek. Ennek megoldására egy központi kutat fúr­tunk, ahonnan vezetékrendszerek jut­tatják el több házba a vizet. Ugyanakkor átszerveztük a bolthálózatot is. A kis lélekszámú helyeken bezártuk az évek óta gyér forgalmú, ráfizetéses üzleteket és mozgóbolt-járatot indítottunk. Az élelmiszert és a háztartási árucikkeket menetrendszerűen hordják szét az ela­dók. Amikor a választási időszak kezde­tén új és a korábbinál jóval nagyobb lendülettel folytatódott a Krupinát kö rülölelő tanyavilág felemelkedése, so­kan attól tartottak, hogy esetleg majd a város fejlődése láthatja kárát ennek. Nem igy történt. A legtöbb új létesít­ménnyel ezúttal is az „igazi“ városiak gazdagodtak. Két évvel ezelőtt elké­szült a vízvezetékhálózat, további sza­kaszokkal bővült a csatornahálózat, több mint 150 korszerű lakást adtak át a nemrégen megnyitott nehézgépipari üzem dolgozóinak és jelentős eredmé­nyeket hozott a járulékos beruházások jól szervezett építése. Csak a Z-akció keretében 11 millió koronás értékgya­rapodást terveztek a képviselők a meg­bízatási időszak lejártáig. Ezzel szem ben már az elmúlt év végén több mint 15 millióról adhattak számot a válasz­tóknak. A legnagyobb eddigi sikernek — általános megelégedésre — a böl­csődei és óvodai férőhelyek nagyará­nyú növelése mondható. — Évente átlagosan 500 gyermek születik nálunk — kezd új témába Jó­zef Rosevák. — 1976-ban, amikor a vnb elnöke lettem, csak egy óvodánk volt, bölcsődéről pedig álmod­ni sem nagyon mertek a szülők. Jól em lékszem, akkor több mint 400 gyermek bölcsődei, illetve óvodai elhelyezésére szóló elintézetlen kérvényt tartottunk nyilván. Mivel éppen ez adott okot a legtöbb elégedetlenségre és panaszra, mielőbb intézkedni kellett. Csakhogy óvodára, bölcsődére nem volt pénze a városnak. Viszont, ha lett is volna, kivi­telezőt már egyáltalán nem találtunk volna az építésre. Ezért, közösen a vá­rosi pártbizottsággal, a helyi vállala­tokhoz és üzemekhez fordultunk se­gítségért. Örömmel elmondhatom, hogy mindenütt nyitott ajtókra, megértő ve­zetőkre találtunk. A sok más helyen szokásos puszta ígérgetések helyett rögtön konkrét támogatást kaptunk. Ugyanakkor aktivizálódott a polgári bi­zottságok tevékenysége. Házról házra járva társadalmi munkára hívtuk az em­bereket. Négy évvel ezelőtt elsőként a nehéz­gépipari üzemek anyagi eszközeinek befektetésével kezdődött meg egy óvo­da és bölcsőde építése. Az üzemeik, jó­részt a mindvégig tömeges jellegű tár­sadalmi munka eredményeként, szinte hihetetlenül gyorsan haladtak az épí­téssel. Az első kapavágástól számított alig 12 hónap múltán már sor kerül hetett az ünnepélyes avatásra. — Ezt követően a komplex lakásépí­tés keretében leraktuk egy 120 sze mély es óvoda alapjait is. Természete sen megint összefogott az egész város, Voltak olyan szombat-vasárnapok, ami­kor jóval többen is eljöttek segíteni, — Házról házra járva társadalmi munkára hívtuk az embereket — árulja el a legújabb sikerek titkát Jozef Rosevák, a vnb elnöke úgyszólván valamennyi gazdasági szer­vezete. A hárommillió koronát érő ötö­dik óvoda és bölcsőde megnyitása óta már egyetlen elintézetlen felvételi kér­vény sincs nálunk. Az óvodák és bölcsődék felépítése persze csak az első lépést jelentette a négy öt évvel ezelőtti kritikus állapot megváltoztatása érdekében. A berende­minl ahány embernek éppen munkát, szerszámot adhattunk az építkezésen. Az összesen hatmillió 500 ezer koro­nás ráfordítással és a csaknem három millió koronát érő társadalmi munká­val felépített három pavilonos létesít­ményt 1978 februárjában vették birto­kukba a legkisebbek. Néhány hónappal később Devicie községben is megnyílt az önsegélyes alapon tető alá hozott óvoda. Legutóbb pedig, az elmúlt év májusában, a Jednota fogyasztási szö­vetkezet, a tejfeldolgozó vállalat, az erdészeti üzem, a kőfaragó vállalat és a vnb anyagi eszközeinek társítását kö­vetően elkészült az ötödik óvoda és bölcsőde is. — Ezen az építkezésen több mint 42 ezer órát dolgoztunk társadalmi mun­kában — mutatja a nyilvántartást Jo­zef Rosevák. — Az alapozást megelőző rendkívül munkaigényes tereprendezés­sel, valamint a telekre vezető aszfaltút elkészítésével együtt harminc hónap kellett ehhez. Az építésből — elsősor­ban szakemberek és munkagépek köl­csönzésével — kivette részét a város zés, a konyhai felszerelés, az éttermi kellékek, a játékok és a többi szüksé­ges holmi beszerzése ugyanis csak nem annyi gondot, utánajárást jelen­tett, mint korábban az építkezések jó megszervezése. — Előrelátóan már szinte az alapo­zással egyidejűleg megkezdtük a vá­sárlást — emlékszik vissza Anna Tomo- vá, a Malinovszkij utcai 120 férőhelyes bölcsőde és óvoda igazgatója. — Jóma­gam is több tucatnyi megrendelőlappal jártam végig a közép-szlovákiai bolto­kat és gyártó vállalatokat, majd az or­szág néhány távolabbi vidékét. Renge­teget kellett kilincselni, mert egy tétel­ben úgyszólván semmilyen áruféléből — Az átadáskor minden készen várta a gyermekeket — mondja Anna Tomová, a 120 férőhelyes bölcsőde és óvoda igazgatója nem kaptuk meg azonnal az igényelt mennyiséget. Viszont amikorra befejez­ték munkájukat az építők, kevés híján együtt volt a berendezés. Délutánonként, meg esténként aztán az óvónőkkel és a szülőkkel kiszabtuk, megvarrtuk az ágyneműt, a függönyöket, hogy az ün­nepélyes átadáskor már mindent ké­szen kapjanak meg a gyermekek. Később azt is elújságolja az igazgató, hogy az ünnepélyes átadásokkal sehol sem ért véget a helyi vállalatoktól, üze­mektől kapott támogatás. A városi párt- bizottság és a vnb újabb kezdeménye­zése nyomán szocialista munkabrigádok ajánlottak fel tartós védnökséget a böl­csődéknek és óvodáknak. — Számunkra ez ismét rendkívül so­kat jelent, mert nem rendelkezünk kü­lön pénzalappal a használat közben szükségessé váló karbantartás és külön­böző javítások díjazására. Így viszont, ha elromlik valami, elég egy telefon- hívás, vagy üzenet, amire azonnal jön­nek a szakemberek. Különben a játszó­tereket ugyancsak mindenütt a szocia­lista brigádtagoknak köszönhetjük. Hármasban járjuk végig a szépen be rendezett tágas pavilonokat. Kísérőim helyénvaló büszkeséggel mutatnak meg mindent. — Most, hogy már megoldódott a kis gyermekes szülők legnagyobb gondja, természetesen újabb feladatokat teljesí­tünk a városfejlesztő munkában — mondja közben Jozef Rosevák. — Az idén további 500 lakás építésébe fog tunk. Meggyorsítjuk azonban az új mo­soda és ruhatisztító üzem építését is. Ezután az egészségügyi ellátás és a most még 30 százalékban kétműszakos iskolai oktatás gondjainak megoldása kerül sorra. — Hogyan valósul meg mindez? — Újabb közös összefogással — vála­szolja tömören az elnök. Nem is kell többet mondania, mert ismét ez jelenti a sikeres továbblépés legfontosabb fel­tételét. LALO KAROLY Libor Hajnal professzor, az orvostudományok doktora, idő előtt bekövetkezett halála miatt nem állhatott legközelebbi munkatársai: dr. Pavel Firt professzor, dr. Alfred Bélán professzor és dr. Juraj Fábián oldalán — valamennyien a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet tudományos dolgozói —, hogy a véredényrendszer- és szívsebészetben elért kimagasló eredményeik elismerése­ként velük együtt átvegye a Klement Gottwald Állami Díjat. Megnyugvásul szol­gál azonban a tény, hogy a professzor életműve nem merül feledésbe. A tudó­sokat felelősségtudatuk kísérleteik és kutatásaik folytatására, ismereteik továb­bi elmélyítésére készteti. Szebbet, jobbat, vagy többet szinte kívánni sem lehetne a gyermekeknek (A szerző felvételei) A HÚSZÉVESEKNÉL SEM RITKA És ez a legfontosabb, mert a statisz­tika szerint ma minden második em­ber halála a véredény- és szívmegbete gedésekre vezethető vissza. A nálunk évente több mint ötvenezer halálos ál­dozaton kívül sok ezer rokkantsági nyugdíjast és az elmulasztott munka órák millióit tartjuk emiatt nyilván. A kór okozója többnyire az athero- sclerózis, vagyis az ütőér falának össze­húzódásával, vagy megkeményedésével járó érelmeszesedés. Ez a hosszadal­mas, egyeseknél lassúbb, másoknál gyorsabb ütemű folyamat nemegyszer a húszéveseknél, de sokszor hamarabb is kezdődik. Sok függ az örökléstől, illet ve a vele született hajiamtól, csakúgy, mint az ember életmódjától, környeze­tétől. A kockázati tényezők — pl, a magas vérnyomás, a túlzott dohányzás, a helytelen táplálkozás, a mozgás­hiány, a gyakori stressz-állapot is — sietteti a folyamat fejlődését, amely nem állítható meg ugyan, üteme azon­ban csökkenthető. Noha a világ tudósainak a vélemé­nye erről a problémáról eltérő, az e téren szerzett tapasztalatok és ismere­tek nem hagyhatók figyelmen kívül. ÉRELMESZESEDÉSSEL KEZDŐDIK — Az egészséges szív óriási teljesít­ísao. VIII. 31. N CS2 O o A SZÍVINFARKTUS MEGELŐZÉSE

Next

/
Oldalképek
Tartalom