Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-10 / 32. szám

A fiatal Gerd Wessig 238 centiméteres világrekordja a férfi magasugrásban felejthetetlen marad (CSTK felvételei] Bugár Imre ezüstérme a rend­kívül erős olimpiai mezőnyben aranyat ért KUBAI FÖLÉNY ÖKÖLVÍVÁSBAN FANTASZTIKUS VILÁGCSÚCSOK ATLÉTIKÁBAN Az olimpia atlétikai versenyei ugyan már az első hét végén megkezdődtek, de csúcspontjukat a játékok második felében érték el. Amikor az úszóverse­nyek véget értek és azok színvonalá­ról egy tucatnyi világcsúcs, valamint hat Európa-rekord, és megszámlálha­tatlanul sok országos csúcs tanúsko­dott, akpdtak kétkedők, akik feltették a kérdést: vajon az atléták túltesznek-e az úszókon? Amint ezt nap nap után tapasztalhattuk, nagyon is túltettek. Olyan világcsúcsok láttak napvilágot, olyan időkkel győztek a versenyzők, amelyeket a szakemberek alig néhány esztendővel ezelőtt még egyszerűen el­érhetetlennek tartottak, mint például a szovjet Nadezsda Olizarenko 1:53,5 perces ideje a női 800 méteren. A hosz- szabbik távon 1500 méteren Tatjana Kazankina csupán azért nem tudta túl­szárnyalni két héttel korábban felállí­tott világrekordját, mert későn kezdett el hajrázni. így érthetően nem ok nélkül kardos­kodnak számosán amellett, hogy a női 3000 méteres távot is sorolják az olim­piai számok közé. Ragyogó összecsa­pásokat hoztak a váltók küzdelmei. Az NDK 4x100 méteres váltója ezúttal im­már másodszor futott 42 mp-en belül, és új világrekorddal szerezte meg az aranyérmet. 4x400-on viszont a szov­jet „négyesfogat“ tett ki magáért és hihetetlen küzdőszellemének köszönve végzett az első helyen, az esélyesebb NDK együttese előtt. A férfiaknál a két váltó szovjet sikert hozott. A 4x400 méteres döntőben az olasz váltóban utolsó emberként indu­ló Mennea rendkívüli küzdenitudásról tett tanúbizonyságot. A hatodik helyen vette át a botot, de ragyogó futással felhozta az olasz váltót a harmadik helyre. Hiába, a jobb eredményekre tö­rekvés, a nagy akarás az olimpián is nem egy esetben egészen váratlan tel­jesítményeket eredményezett, ami az­után érthetően még csak javított az amúgy is rendkívül magas színvonalon. Vajon ki hitte volna, hogy a női távol- ugrásban hárman jutnak 7 méteren túl, hogy az újonc Wessig 236 cm-es új világcsúccsal nyeri a férfi magas­ugrást, Kozakiewicz pedig ugyancsak remek 578 cm-es rekorddal a rúdug­rást. A kalapácsvetés végeredményét nem volt nehéz megjósolni, de talán Litvinov számított esélyesebbnek, még­is Jurij Szedih vitte el Montreal után ezúttal másodszor a pálmát, s hogy nem véletlenül, arról 81,80 méteres világcsúcsa tanúskodott a legékeseb­ben. Így sorolhatnánk tovább, hiszen min­den nap történt említésre méltó a sta­dionban. Felejthetetlen élményt jelen­tett a két angol középtávfutó a 800 méteren esélyes Coe, valamint az 1500 méteren első helyre várt Ovett pár­harca. Egyikük sem azon a távon győ­zött, amelyen a legerősebbnek tartot­ták, viszont a várakozásnak megfelelő­en mindketten aranyérmet nyertek. Mi­után 10 000 méteren Yifter megszerezte az afrikai sportolók első aranyérmét, mindenki neki szurkolt 5000 méteren is és a rokonszenves etiópiai atléta nem keltett csalódást. Végül hadd szóljunk még egy egészen rendkívüli eredmény­ről. A férfi távolugrásban Dombrowski 854 centiméterrel nyert aranyérmet és 36 centiméterre megközelítette Beamon legendás világrekordját. Az ökölvívók küzdelmei végigkísér­ték az egész olimpiát és a sportcsarnok lelátói csaknem naponta zsúfolásig megteltek. Ki-ki a saját kedvencét biz­tatta, de a hazai közönség minden jó teljesítményt külön megtapsolt. Amint ez várható volt a kubai és szovjet ökölvívók domináltak. Nyolc kubai, hét szovjet, egy-egy venezuelai, ugandai, bolgár, NDK-beli, olasz, jugoszláv és lengyel jutott a döntőbe. A technikailag és fizikailag kitűnően felkészített kubai ökölvívók végül is hat aranyérmet nyer­tek, míg a szovjet versenyzőknek csu­pán egy első helyre tellett erejükből. A csehszlovák és magyar versenyzők egy, illetve két bronzérmet szereztek. A kötöttfogású birkózók után a sza­badfogású versenyzőké volt a szó. Itt is bekövetkezett a várt szovjet fölény 7 arany-, 1—1 ezüst- és bronzéremmel. Meglepően jól helytálltak a bolgárok, míg a magyarok a kötöttfogásban szer­zett 2—2 arany- és ezüst-, valamint egy bronzérmükhöz további ezüstöt és bronzot nyertek. A csehszlovák színek képviselőinek két harmadik hely jutott. FRANCIA SIKEREK VÍVÁSBAN Az olimpiai vívóversenyek az izgal­makon kívül két vaskos meglepetéssel szolgáltak: a franciák négy aranyérmet szereztek, a magyarok viszont egyet­len első helyet sem mondhatnak a ma­gukénak, amire több mint hetven esz­tendeje nem volt példa. A francia ví­vók sikereit még tetézi, hogy Trinqnet női tőrben szerzett aranyérméhez a férfi tőr, női tőr és párbajtőr csapat- versenyt is megnyerték. A szovjet vívók tolók is kivették a részüket. Antonfn Himl a CSSZTSZ KB elnöke a moszkvai sajtóközpontban rövid tájékoztatót tar­tott, melynek során leszögezte, hogy a csehszlovák versenyzők Moszkvában több érmet nyertek, több értékes helye­zést értek el mint Montrealban, ami arról tanúskodik, hogy a csehszlovák testnevelés megfelelő úton halad és to­vábbi fejlődésre számíthatnak. A moszkvai olimpia a sport, a barát­ság és az ifjúság nagy ünnepe volt, s igazolta azokat, akik hittel állítják, hogy a négyévenként sorra kerülő két­hetes eseménysorozat a világ sportmoz­galmának éltető eleme. Reméljük: így lesz ez a jövőben isi ­KOLLAR JÓZSEF a férfi tőr (Szmirnov) és kard (Krovo- puszkov) egyéniben, valamint a kard csapatversenyben végeztek az élen. A magyar színeknek Kolczonay a párbaj­tőrben valamint Maros női tőrben egy­aránt ezüst-, Gedővári kardban bronz­érmet nyert, a kardcsapat és a női tőr­csapat is a harmadik helyen végzett. A csehszlovák párbajtőrcsapat az ér­tékes hatodik helyet szerezte meg. A kajak-kenu versenyek is arról ta­núskodtak, hogy a montreali olimpia óta eltelt négy esztendőben lényegesen megváltoztak az erőviszonyok. A mont­reali érmesek közül csak a román Diba tudott ismét a dobogóra felállni. A bol­gárok 1976-ban nem nyertek érmet, most Moszkvában többet is. Ebben a sportágban a Szovjetunió és az NDK versenyzői mellett több ország kajako­sai, kenusai osztoztak az érmeken, ami aránylag kiegyensúlyozott erőviszo­nyokról tanúskodik. A XXII. olimpián nyújtott teljesítmé­nyek rendkívüli színvonal-emelkedésről tanúskodtak. Az egyes sportágakban az elmúlt évek során az eredmények ug­rásszerűen javultak és a fejlődés fel- . tétlenül biztató. Az értékelés a szak­emberek dolga, ez a feladat rájuk vár. Az éremszerzésből a csehszlovák spor­Moszkvában vasárnap este szín pompás záróünnepséggel ért véget a XXII. Nyári Olimpiai játékok élményekben gazdag eseménysorozata. Milliók a lelátókon és százmilliók a tv képernyője előtt gyönyörködhettek >a ver­senyzők remek teljesítményeiben, ünnepelhették kedvenceikét, illetve azo­kat akik a jó eredményekkel erre rászolgáltak. A versenyeknek vége, a résztvevők eltávoztak az olimpia színhelyéről, a történtekre azonban még vissza-visszatérnek majd a szakemberek, hiszen ilyen nagyszabású esemény felett nem lehet, sőt nem is szabad napirendre térni. Az idei olim­pián egyetlen egy dolog nem számított meglepetésnek: a szovjet sporto­lók fölénye. A versenyek kezdete előtt mindenki tisztában volt az esé­lyekkel, ennek ellenére ilyen átütő hazai sikerre talán csak a legderűlá­tóbbak számítottak. Persze mindennek megvan a magyarázata. A hathatós támogatás, a sokoldalú gondoskodás, az ideális feltételek biztosítása, tehát mindaz, ami a Szovjetunióban az élversenyzők rendelkezésére áll, most Moszkvában is éreztette pozitív hatását. Természetesen a szovjet sportolók nemcsak éltek az adott lehetőségekkel, hanem minden tudásuk­kal, igyekezetükkel a lehető legjobb eredmény elérésére törekedtek. Az olimpiai eredményhirdetésekkor a szovjet himnuszt játszották a legtöbb­ször, és nem egy esetben a győzelmi dobogóra nem csupán egy szovjet versenyző állott fel. Wladislaw Kozakiewicz 578 centiméteres világcsúccsal győ­zött a rúdugrásban Az etiópiai Yifter 5000 és 10 000 méteren egyaránt aranyérmet nyert I Meglepetésre, de meg­érdemelten Viktor Markin győzött a 400 méteres férfi síkfu­tásban Index: 48 097 I Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 300. 331-252, 332 301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz­dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravdo, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közű- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11.« telefon: 551-83, 544 51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti- a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe. 884 19 Bratislavc, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. DUm^OLMPlA- ÖU i'/I ,°1A D11MP3Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom