Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-06 / 27. szám
VASÁRNAP 1980. július 6. A NAP kel — Kelet Szlovákia: 4.38. nyugszik 20.3!) Közép Szlovákia: 4.46, nyugszik 20.47 Nyugat-Szlovákia: 4.54, nyugszik 20.5? órakor A HOI.D kel — 1 00, nyugszik 14.15 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjiik CSABA és PATRÍCIA nevű kedves olvasóinkat 1775-ben született Jnhn FLAXMAN karának lenje lentősehb angol szobrásza, rajzoló és művészeti iró |t 1826) • 1900 ban született Richard WEISNKR, festő, nemzeti művész ( + t972|. AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Kommunista fiatalok Gól László riportja Védelimink megbízható A. Drobkin írása Gyorsmérleg: 4.3 milliárd Mészáros János cikke Az öngyógyításért nem lelkesedem, bár nálunk a sok orvoshoz járás mellett ez is dívik mostanában. Tegnapig ki is nevettem magamban azokat, akik minden görcsre, nyilalló fájdalomra, szédülésre, émely gésre azt mondták, hogy az „idegalapon“ történik, orvoshoz nem mentek, bekaptak egy nyug tatót, s dolgoztak tovább, mintha mi sem történt volna. Tegnapig, mondom. Közönséges, átlagos munkanap volt a tegnapi. A meteorológia nem jelzett frontátvonulást. Semmi izgalom, semmi váratlan nem történt ve lem. Olvasgattam a pionírtudósítók leveleit, egyikből-másikból próbáltam hírt szerkeszteni. Es ekkor került kezembe az a levél, melyben az egyik, ötödik osztályos fiúcska eléggé ferdére sikerült sorokban, kusza betűkkel, többek között ezt írta: „Elnézést kérek a csúnya írásért, valami baj van a szememmel, el Idegalapon is mentem az orvoshoz, azt mondta, hogy talán szemüvegre volna szükségem, kivizsgálásra szemorvoshoz küldött, beutalót is adott, öt hét múlva kell jelentkeznem a szemorvosnál, előbb nem kerülhet sor reám, addig hát írok, ahogy tudok. Elnézést...“ Ekkor összefutottak szemem előtt a sorok. Szédülni kezdtem. Megpróbáltam újra elolvasni a levelet, de csak egyetlenegy szót láttam: Elinézést. Behunytam a szemem, a szédülés csak nem múlott. Összeszorítottam a fogam, ökölbe rándult a kezem, nagyot csaptam az íróasztalra, és felkiáltottam: Az angyalát! Akár hiszik, akár nem, de való és igaz: abban a pillanatban elmúlt a szédülés, egészen jól éreztem magam. Csak mosolyogtam, mosolyogtam, amikor a gépírónő riadtan nézett felém és megkérdezte: Idegeskedik? Adjak egy nyugtatót? Csupán ennyit mondtam: Elnézést. Tegnap óta tehát hiszek az öngyógyítás módszereiben. Nem maradéktalanul persze, mert ha a fiúcskára, meg az öthetes várakozásra gondolok, úgy tű nik, hogy nem a megfelelő asztalra csaptam. dluOcJs Éltek, míg meg nem haltak Éjszaka eső szakadt a temetőre. Hajnalban a még álmodó fűszálakon millió vízcsöppben, harmatgyöngyben szikrázott föl az ég pirosló szemével. Aztán férfi jött, fémpenge suhant el a sírok között, millió apró robbanás hallatszott, odalettek minden fények. A hasadó, szétom- 16 gyöngyökből gyökerek alá folyt a hajnal. Ami maradt, az a frissen kaszált fű egyszerű illata. Állni ebben az illatban, hallgatni, akiről eddig nem hallottál. Hallgatni, hogy ki volt Katona Mihály, hogy került ide, Búcsra, ebbe a temetőbe, hallgatni a költőt, aki nem messzire innen, a sírköveken túli porták valamelyikén látta meg a napvilágot vagy százhúsz évvel a szatmárnémeti születésű földrajztudós halála után, hallgatni őt, amint A föld mathematikai leírása __ és a Közönsége s természeti földleírás című művek méltatlanul elfelejtett szerzőjéről beszél a Jókai-napokról idebuszozott kis csoportnak. Es megállni néhány kilométerrel odébb, a virti temető régebben kaszált füvén, ahol a székely származású Baróti Szabó Dávid pihen, aki ezen a tájon élte le utolsó két évtizedét, itt írván több nagy versét, hevesen vitatkozó munkáját a magyar költészet megújulásáért. Állni és tisztelegni. Es töprengeni. Amíg a Bodrogközben éltem, nem tudtam, hol van Virt, mint ahogyan nem tudtam sok más, hasonló helyről. Hogy kinek a bűne, ki a hibás, ki követett el mulasztásokat? Az biztos, hogy az iskola nem törekedett önismeretem, önismeretünk gyarapítására ilyen vonatkozásokban. De vajon tudja-e ennek a vidéknek a szülötte, hogy például Erdélyi János Nagyka- poshoz kötődik? Állni és töprengeni, hogy menynyire nem becsültük föl kincseinket. Nincsenek is a szélesebb köztudatban. Irodalmunk is, publicisztikánk is alig tett valamit eddig azért, hogy közelebb kerüljenek és legyenek hozzánk a Katona Mihályok, Baróti Szabó Dávidok, Erdélyi Jánosok. Legalább azok, akik valamiképpen tájainkhoz kötődnek. Akik nélkül nem lehet teljesebb sem a mai, sem a holnapi jelenlétünk. Az utóbbi esztendőkben fiatalabb írástudóktól érkeznek egyre biztatóbb jelek. Es néhány pedagógustól. Mozdulni és cselekedni, amíg csupán fűszálakat érint a fémpenge, amíg csupán a sírok között suhan. Es amíg nem jönnek a bulldózerek. Mert odalesznek az illatok is. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Eredményeink azt mutatják, hogy a hetvenes évek elején a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadásával megkezdett ót helyes és szükséges. Megfelel az egész közösség és minden tagállam létérdekeinek. Egyre több lehetőséget és feltételt nyójt arra nézve, hogy hatékonyabban birkózzunk meg a növekvő igényekkel és követelményekkel, a jelenlegi bonyolult feltételekkel. A komplex program céljainak a népgazdaságfejlesztési tervek egyeztetése, a hosszá távú együttműködési célprogramok kidolgozása és fokozatos megvalósítása, a kooperáció és a gyártásszakosítás elmélyítése, a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése terén és más területeken történő megvalósítása egyre hatékonyabban mozdítja elő országaink szociális és gazdasági fejlesztését, az egész közösség gazdasági erejének megszilárdítását, valamint nemzetközi sólyának és szerepének növelését. Sikereink legfontosabb forrása az, hogy a szocialista rendszer előnyeire támaszkodhatunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlati tevékenységében egyre érezhetőbben kifejezésre jntnak a marxizmus—leninizmus internacionalista eszméi. Tevékenységünk szilárd, változatlan alapját az egyenjogóság, az önkéntesség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyösség és a kölcsönös segítségnyójtás lenini elvei képezik. Jelenleg a KGST tevékenysége egyre észrevehetőbben demost- rálja a szocialista típusé nemzetközi gazdasági kapcsolatok fölényét az imperialista világ kizsákmányoló jellegű kapcsolataival szemben. A KGST egész tevékenységét békés építő szellem, a népeink jólétéről való gondoskodás hatja át, s ez egyértelműen alátámasztja a szocialista közösség békés jellegét és szándékait. £s ugyanúgy, mint nemrég a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának prágai ülésszakáról is a béke szava száll. A nemzetközi együttműködés fejlesztése, a bonyolult nemzetközi kérdések békés rendezésére való következetes törekvés, a Szovjetunió és a szocialista világ azon békekezdeményezéseinek támogatása, amelyek a jelenlegi nemzetközi feszültség tűzfészkeinek reális, igazságos felszámolására irányulnak, ez politikánk lényege. Alátámasztja, ezt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és tagállamainak gyakorlati eljárása a világ minden országával való kapcsolatuk fejlesztése terén, amely az egyenjogóság és a kölcsönös előnyösség elvein alapul. (Gustáv Husák elvtársnak a KGST XXXIV. ülésén résztvevő küldöttségek tiszteletére rendezett fogadáson mondott beszédéből) Városokat és falvakat formálnak Komlósi Lajos riportja Határőrök között Kardos Márta riportja Telei árkádok alett Gály Iván riportja Koczka Pali, a brigadéros Csicsay Alajos elbeszélése Aki csak egy kicsit is ismeri a ruhagyárakban folyó termelőmunkát, az tudja, hogy ott minden varrólány rövid idő alatt leszokna esetleges bőbeszédűségéről. Halkan nem érthetik egymás hangját, hangoskodni fárasztó, különben meg ott a norma, ami nem ad módot a sok tereferére! Aki nem járt még ilyen helyen, vigyen egy villanyvarrógépet egy nagy terem közepére, indítsa el, s a zaját szorozza be nagyjából kétszázzal. Szerény becslésem szerint ugyanis mintegy kétszáz varrógépet láttam a tornaijai (Safárikovo) ruhagyár csarnokának azon a részén, ahol Peter Hostoveckyvel, az üzem gyártásvezetőjével jártunk Farkas Kornéliát, az üzem egyik élmunkását keresve. — Ott van Farkasné — mutat az egyik szalag felé —, bár belőle nehéz lesz kiszedni valamiféle hosszabb nyilatkozatot. Azonkívül, hogy jól dolgozik, szerény is! Nem néztem az órámat, hogy tudnám mennyi ideig A szerző felvétele sével érkeznek a nadrágok, majd néhány perc múlva újra visszakerülnek a kampóra, hogy a következő műveletet elvégezze a munkatársnő. így megy ez sorjában, nyolc órán keresztül, két műszakban. Már vagy a harmadik ötös csomagot továbbította a ringlizés után, amikor nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem, egy műszak alatt nagyjából hány nadrág megy át a keze alatt?! — Attól függ, milyen nadrág. Ha a hagyományos, azaz szövetnadrág, akkor 12 helyen kell megerősíteni. EGYMILLIÓ NADRÁG beszélgettem Farkas Kornéliával, aki párbeszédünk közben sem hagyta abba a „ringlizést“. A ruhagyári zsargon nevezi így a műve letet, amelynek során a nadrágok varrását a szakadásra leginkább esélyes helyeken megerősítik. Farkasné nagyjából tizenhárom éve végzi minden munkanapon ezt a műveletet. A szalagon sorban, ötöabból egy műszak alatt 360—400 darab jut egy műszakra, a farmernadrágokból meg 600—620. Azokat ugyanis nyolc helyen kell átvarrni. Gyors számolás: ez átlagban műszakonként ötszáz — durván számolva — (vagyis a műszak alatt egy nadrágra nagyjából egy perc ideje jut), ez ugyebár havonta tízezer, évente százezernél is több, így a tizenhárom év alatt túljutott már az egymillión is. Ebbe a számításba még azt is belekalkuláltuk, hogy a korábbi gépek kisebb teljesítményű ek voltak a maiaknál. — Hogyan telik el egy műszak? — Dolgozom és gondolkodom. — Például...?! — Mi lesz, ha hazamegyek, mit kell főznöm, mit csinálnak a gyerekek. A gyerekek: egy nagylány, óvónő, most érettségizett, meg a fiú, aki 17 éves és a füleki Kovosmalt szakmunkástanulója. Műszak végén a hét kilométerre levő Kövecsesre (Strkovec) tér haza, ahol családi házuk van. Férje az iskolaügyön dolgozik, s a nyarat szeretik a legjobban, mert akkor otthon vannak a gyerekek. A varrógép fölött két éve függ egy zászló. Jelentése: „a munkádhoz add a neved!“ Farkasné tizenhárom éve adja a nevét. Már több mint egymillió- szőr. MÉSZÁROS JÁNOS 1980. 9 UJSZ0 s
