Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-29 / 26. szám
\ füót kikerüli e te.epü.éstÜ Uk^-Hókö^ közs^g^8ke«sítühíTmlt.e,CMUóköíaranyo*on^^^'3|n^^^J® fP5„sr ír 65 került az emberek feje Ibié, közép az is bizonyítja, hogy a nem n; £r„ssr«£ SSÄÄSS>-:«i! H.. — jutalmat kaptak. valy 17 577 kötetet kölcsönöztek ki — mondja Szabadosné. — Ha a művelődési otthon bővítése befejeződik, minden bizonnyal a könyvtárunk is új helyiségeket kap. Míg a múltban naponta csak négy órát volt nyitva a könyvtár, január elsejétől már egész délután kölcsönzünk könyveket. Remélem több lesz az olvasónk is és öt év múlva újra megvédjük a példás könyvtár címet. A művelődési otthonban több tanfolyamot, szakkört szervez. Van tánc- és fúvószenekaruk, fényképészeti szakkörük, így a kibővített épület is kelA lakosság készségesen részt vesz a faluszépitésben — A lakosok arra törekednek, hogy egyre kedvezőbb körülmények között éljenek. Rájöttek, hogy a korszerű családi házakon kívül más létesítményekre is szükségük van — mondja Senesi Imre, a hnb elnöke. — Bár a lakosság 60 százaléka a falun kívül talált munkát, a munkaszüneti napokon szívesen végeznek társadalmi munkát. Ebben a megbízatási időszakban fejezték be a korábban megkezdett vízvezetékhálózat lerakását. Ma a község 70 százaléka élvezi a vezetékes ivóvíz előnyét. Két millió korona az értéke a társadalmi munkával felépült napközi otthonnak. Élelmiszerüzletet, autóbusz-várótermet és autójavító műhelyt építettek. Megkezdték a művelődési otthon bővítését, építik a ravatalozót, amelyet még az idén át akarnak adni rendeltetésének. — A megbízatási időszak végéig maradéktalanul teljesítjük a Nemzeti Front választási programját — szögezi le nem kis büszkeséggel az elnök. — Sőt, terven felül készült el a tűzoltószertár, egy régi épületet a Honvédelmi Szövetség klubházává alakítottunk át, megépítettük a felsőaranyosi bekötőutat, s egy hektárnyi területen parkot létesítettünk. A futball- pálya szomszédságában elkészült a kézilabdapálya, átépítettük és kiszélesítettük a közvilágítási hálózatot. A község területére, szövetkezet, állami gazdaság és két kisebb üzem található. A hnb elnöke szerint a falufejlesztésben becsülettel segítenek, főleg a munkagépekkel, fuvarral. — A település fejlesztése mindnyájunk ügye — összegezi véleményét Berecz Gáspár, a Szovjet Hadsereg Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártalapszervezetének az elnöke, a hnb alelnöke. — Egyébként is a segítség kölcsönös. Lakosaink tavaly a mezőgazdasági idénymunkák során 22 100 óra társadalmi munkát végeztek. Hozzá kell még tenni, hogy a Z-ak- ció beruházási részében 36 300, a nem beruházási részében pedig 282 070 órát dolgoztak. A házak előtt virágágyak szegélyezik az utcákat. Mindenki arra törekszik, hogy az ő házakörnyéke legyen a legszebb, özvegy Szalai Mátyásáé Irányításával közösen gondozzák a. hat hektárnyi parkot zöldterületet. — Idősebbek, fiatalok egyaránt nem idegenkednek a társadalmi munkától folytatja Senesi Imre. — Az építkezés lelke és irányítója Kassa, Ferenc nyugdíjas kőműves. Farkas Sándorra, Fűsi Nagy Károlyra és Farkas Károly nyugdíjasokra is mindig számíthatok. Tovább sorolhatnám a neveket, mert sok nálunk az olyan ember, aki ha kell, megfogja a munka végét. Falunézésre indulunk. Útközben megtudom, hogy az üzlethálózat megfelelő. A járási szolgáltató üzem ruha- és fehérneműbegyűjtőt, borbély- és fodrászműhelyt üzemeltet, helyben javítják a tévét és a rádiót. A cípőja- vítőt a hnb létesítette. — Erről meg is feledkeztem — mondja az elnök, amikor egy befejezés előtt álló épülethez érünk. — Ez lesz az új vendéglő. Állami beruházással épül, ha minden jól megy, már itt szilveszterezhetünk. Megáll, körülnéz, majd így folytatja: — Az elmúlt négy év alatt 36 családi házzal gyarapodtunk. Nemrég készült el a szövetkezet székháza. Az üzemek is több lakóházat építettek. Az egyik régi vendéglő helyére is egy nyolclakásos háztömb kerül majd. Közben megérkezünk a temetőhöz, ahol négy segítőtársával Kassa Ferenc a betonkoszorú vasvázát készíti. Felhasználnak hozzá olyan betonvas hulladékot is, amelyet az egyik üzemtől kaptak. Azt tartják, hogy ezzel is olcsóbb lesz az építkezés. Ez az egyik titka annak, hogy a csallóközaranyo- siak még sohasem lépték túl költség- vetésüket. — Idegenben is találhatnák munkát — mondja Ferenc bácsi. — Talán többet keresnék, de én szívesebben dolgozom a mi községünk fejlesztésén. A hnb elnökével jól kijövünk, fél szóból is megértjük egymást. Tovább megyünk a kacskaringós utakon, az elnök közben elképzeléseikről tájékoztat. Amíg a daruk felállítják a művelődési otthon betonvázát, addig elkészítik a ravatalozó alapját, kiszállítják a téglát, s a szövetkezet segítségével egy szombaton és vasárnap társadalmi munkát szerveznek. Annyi kőművest és segédmunkást hívnak, hogy két nap alatt felhúzzák a falakat. A művelődési otthon kihaltnak látszik. Az első emeleten a két helyiségből álló helyi könyvtárban azonban Szabados Péterné könyvtáros nyitáshoz készülődik. íróasztalán elismerő oklevél, amely arról tanúskodik, hogy a múlt napokban kapták meg a példás könyvtár címet. — Lakosaink szeretnek olvasni. Táláén ki lesz használva. Hiszen hetente kétszer a nyugdíjasok is a Honvédelmi Szövetség klubjában találkoznak. Egy szeméttel félig megtelt hatalmas gödör elé érünk. Amint az elnök mondja, a múltban öt ilyen volt a községben. Valamikor vályogból épült fel a falu. Négyet már fásították, s az ősszel ezt az utolsót is betemetik, hogy ne csúfítsa a települést. Amikor visszatérünk a hnb székházába, kopá- csolásra figyelek fel. — Átépítjük és bővítjük a szertartástermet, — tájékoztat az elnök. — Járási viszonylatban is jól dolgozik a polgári ügyek testületé, még jobb feltételeket teremtünk tevékenységéhez. Szóba kerülnek az elgondolások, a település előtt álló fejlődés lehetőségei, az hogy az elkövetkező megbízatási időszakban minek is kellene a választási programba bekerülnie. Egyöntetű a vélemény: elsősorban egy 60 személyes óvodának és 30 személyes bölcsődének. Igaz, van óvodájuk, de az egy régi épületben van elhelyezve. Bölcsődéjük azonban még nincs, pedig ezt is egyre többen igénylik. Régi vágyuk, hogy a községet rákapcsolják a gázvezetékre. A körzeti egészségügyi rendelőt is új épületben szeretnék elhelyezni, mert a jelenlegi tatarozása igen sok pénzt emészt fel. Az alapiskola számára egy nyolc tantermes pavilont akarnak felépíteni, mert a mostani — amely az óvodával szomszédos — már nem megfelelő. — Sok mindent szeretnénk megvalósítani — mondja búcsúzóul az elnök. — A sorrendet és az időpontokat még nem határoztuk meg, de' az biztos, hogy a .jövőben sem fogunk ölbe tett kézzel ülni. Csallóközaranyoson közügy lett a falufejlesztés. Ezt tanúsítja a lakosok idei 2 700 000 korona értékű kötelezettségvállalása is. (A múlt évit 192 százalékra teljesítették). S amint az elmúlt évek is igazolják, a forradalmi múltú község lakosai mindig megtartják adót szavukat. NÉMETH JÄNOS Jól dolgozik a polgári ügyek testületé. Képünkön Senes Imre, a hnb elnöke az egyik ifjú házaspárt köszönti Lakóházunk eredetét, felcseperedését a krónikás úgy jellemezhetné, mint a korszerű otthonépítés harcát a peremvidéki kertes magánházakkal, hangulatos kis utcácskákkal, amelynek kimenetele egy pillanatig sem kétséges. A Rezeda utcából lassanként szállingóztak el a lakók, tárva- nyitva hagyva a kapukat, a lakások ajtait, ablakait s egyben lezárva magánéletük egyik fejezetét. A házak előtt, vagy a gazzal felvert udvarokon hevertek a kiöregedett tűzhelyek, kályhák, lábnélküli sublótok, ládák, öreg edények — mindenféle lim-lom, ami itt ebben a lezárult világban egykor megfelelt, ami lassan halmozódott a padláson, kamrában, de az új helyen már sem helye, sem szerepe nem lesz. A régi kiskertek is megmaradtak, s bár a tavasszal már senki sem ásta fel az ágyásokat, kizöl- delltek, kivirágoztak az aranyeső, japánbirs-, rózsabokrok, háborítat- lanul és kevélyen mutatja haragoszöld méltóságát a puszpáng, sőt vi- rágbaborult az orgonasövény is, amelynek illata májusban betöltötte a környéket, forró nyári napokon pedig árnyékot vetett az udvarra. Itt maradtak a feltúrt, elhagyott régi kertekben, udvarsarkakban o gyümölcsfák is, a kisebb-nagyobb cseresznye-, meggy, körte-, almafák megkínzottan, sebzetten tűrik, hogy a környékbeli új lakók szilaj utódai indián csatakiáltásokkal meg-megostromolják, tördeljék, pusztítsák. A régi Rezeda utcából megmaradt egy hangulatát vesztett utcarész, torzó: kidőlt kerítések, feltört járda, mállott vakolatú, földhöz ragadt házak, betört, bedeszkázott ablakokkal. Kicsi sziget, amely egyre zsugorodik a körös-körül épülő magas házak szorításában. Kora tavasszal azonban egy ízben élénken csivitelő feketerigót vettem észre az orgonabokrok alatt. Szomszédok leszünk, gondoltam magamban. Naponta figyeltem a fejleményeket. Reggelenként elsőnek feketerigó szomszédom szólt be hozzám az egyetlen álló régi Rezeda-utcai ház megdőli tévéantennájáról. Persze, hogy hal lak, már nyitom a szemem, sietek, hogy lássalak is! S amikor végigpásztázom tekintetemmel az orgonasövényt, a roncsolt gyümölcsfá kát, más madarakat is felfedezek. Szorgoskodó cinkéket, halkan eset tegő rozsdafarkút, a kuka körül dő zsölő verebek között egy sármány párt. Aggódva nézem, hogyan zsugorodik, szűkül az egykori kertek kicsi szigete, ahol ezek a madarak otthont találtak, hiszen az újonnan telepített fák, cserjék még annyira kisdedek! A földgyaluk pedig könyörtelenül dolgoznak, sorban halnak meg a bokrok, körtefák. Egy idő óta csak néha hallom énekelni a feketerigómat. Értem, most van a költés ideje, talán lekötik a szülői gondok. Viszont egyes szakírók véleménye szerint jg| ilyenkor a hím még többet szokott fuvolázni mint máskor, hogy így yj hirdesse világgá a várható családi örömöket, s elbűvölje a fészekaljon gunnyasztó tojót. De az is lehet, hogy vidékünkről költözni készül a feketerigó. Túl közel kerültek a zajos gépek az orgonasövényhez, túl magasan me- redeznek a fehérfalú házak, az ablakokból szinte odalátni a fészekre. Nem tudom, mi van a feketeri gómmal, költ-e, vagy tálán költözik? PETRIK JÓZSEF ÚJ SZÚ A F ALUFEJLESZTÉS LETT
