Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-22 / 25. szám
A NEGYEDIK ELŐTT. Viktor Szanyejev, a hármasugrás háromszoros olimpiai bajnoka immár 35 éves, ennek ellenére a negyedik olimpiai szereplésére készül. Reményeit makacs sérülései sem csökkentették. A kiváló sportember nemrég megjelent önvallomásából idézünk néhány jellemző részletet... Gyenge voltam, de erős akartam lenni, mint a legtöbb gyerek — ezért kezdtem sportolni. Először a labdarúgással, majd a kosárlabdával próbálkoztam, végül az atlétikánál kötöttem ki. Futottam, ugrottam, dobásokkal kísérleteztem, hallatlan örömet jelentett a mozgás. Amikor igazán belekóstoltam a sportba, akkor éreztem teljesítőképességem fizikai és lélektani határait. A határok túlszárnyalásáért vívott küzdelemben arattam pályafutásom első igazi győzelmeit. A sportban tulajdonképpen méterek, pontok, másodpercek döntenek. Az évek múlásával egyre inkább. Három olimpián győztem. Mexikóvárosban 17.39, Münchenben 17.35, Montrealban 17.29 méteres eredménnyel. Egyesek szerint tehát állandóan gyengébb teljesítménnyel. Ám a mezőnv A háromszoros olimpiai bajnok Viktor Szanyejev negyedik olimpiájára készül (Archívumi felv.) hármasugrásban is egyre szorosabb. A tegnapi eredmény holnapi megközelítéséhez mindig több energiára van szükség. Nap nap után többet kell befektetni, de ha az ember szeretettel csinálja, ez akkor sem jelent terhet, terhes kötelezettséget. Különben nincs pihenés, megállás. A negyedik olimpiai szereplésre készülök. Sokan azt mondják, hogy kár a kockázatért. Ha nem nyerek, akkor inkább ne induljak. Nem osztom véleményüket, sportoló vagyok, versenyezni akarok. Mindig lelkiismeretesen készültem versenyeimre. Amikor a mexikói győzelem után szülővárosomban, Szuhamiban készültem rajthoz állni, egy tiszteletre méltó ismerősöm mondta: „Mit izgulsz, hiszen itt nincs ellenfeled!“ Valóban senki nem veszélyeztethette elsőségemet. De mégis, mint akkor, azóta is mindig, minden kísérlet előtt újra meg újra elfog a versenyláz. S akkor, ellenfél nélkül, egy kis versenyen 17.34-et ugrottam. De ebben a városban, ahol felnőttem, azt is ismerem, hogy a fának milyen az árnyéka ... Pályafutásom legszebb emlékei közé tartozik ez a Szuhumiban elért eredmény, hiszen hiányzott a nagy ellenfelek, a sok néző jelenléte által biztosított lélektani dopping. Végeredményben a centiméterek döntenek, s ez igazságos is. Az embernek hinnie kell, hogy a legmesszebbre ugrik, bízni kell a győzelemben! Szeretném, ha Moszkvában, a negyedik olimpiai szereplésem alkalmával is így lenne ... NENINGER ÉS TÄRSAI. A kubai férfi kézilabdaválogatott sikere, az olimpiai részvételi jog kivívása nagy örömet jelentett a szigetországban, hiszen a kubai kézilabdázók most először vesznek részt az olimpián. Mint ismeretes, az amerikai földrész országainak selejtező mérkőzéseit Mexikóvárosban rendezték, s a kubai válogatott négy alkalommal győzött és egyszer mérkőzött döntetlenül. Amerika képviseletében legutóbb az Egyesült Államok csapata szerepelt a montreali olimpián, a kanadaiak rendezőként indultak. Kuba együttese most mindkét együttest legyőzte, az amerikait 23:21-re. a kanadait pedig 21:19-re. Mexikó (28:22) és Argentína ellen (29:19) simán nyertek, míg Brazília csapatával döntetlenre végeztek (19:19). Kubában egyre népszerűbb a kézilabdázás. Néhány esztendeje már az iskolai tanterv anyagában is szerepel ez a látványos labdajáték. Az országban nyilvántartott mintegy ezer csapatban körülbelül 11 000 játékos kézilabdázik, és többsége rendszeres bajnokságban is szerepel. így ma már a kézilabdázás Kuba egész területén a legelterjedtebb sportágak közé tartozik. Az olimpiai részvétel újabb nagy lökést ad a sportág fejlődésének. Nem feledhetjük el, hogy a kézilabdázás néhány évvel ezelőtt teljesen ismeretlen volt Kubában. És most az olimpiára készülnek. Jósé Neninger, a kubai válogatott legjobbjai bizonyára Moszkvában is bemutatkozik. Mexikóban a selejtezők gólkirálya lett. Egyébként a kubai kézilabdázók kemények, gyorsak, kitűnő a labdatechnikájuk is. Taktikailag azonban elmaradnak az európaiaktól, s ezért azt mondják: tanulni mennek Moszkvába. Ám ahogy ismerjük a kubai sport rohamos előretörését, nem kizárt, hogy már a kézilabdázók is meglepetést okoznak. AHOL NEMCSAK SZERETIK A SPORTOT Sokszor lejátszott lemez a vidéki sportélettel kapcsolatban, szinte már szégyen újra feltenni: a falusi embereket, fiatalokat és öregeket nem érdekli a sport, nehéz rendezvényeket szervezni, mert nincs pénz, hiányzanak az önkéntes, lelkes sportvezetők. A felületes szemlélő egy ámennel le is zárná az ügyet. Ez van, azt kell szeretni... A dolgok azonban mégsem ennyire egyszerűek: már jó néhány évtizeddel ezelőtt megmondta valaki, hogy minden relatív. Még a vidéki és falusi sportélet helyzete is. Tény és való: a falu embere a rádió, a televízió, a mozi és az újságok korszakában „elvilágiasodott“, egy kicsit kozmopolitává vált és olyanok is akadnak, akik majmolni igyekeznek a kispolgárokat, nem nagyon érdekli őket a falu élete, kihalt belőlük a jó értelemben vett lokálpatriotizmus. Ezek az emberek azonban csak minimális százalékát alkotják a mai falunak. A nagy többség, a fiatalok és az idősebbek egyaránt tudnak lelkesedni, akarnak sportolni, csak meg kell velük szerettetni a testnevelést, a mozgást, a falu életét érdekesebbé, változatosabbá tevő sporttevékenységet. Elsősorban erről van szó. Ehhez önfeláldozó, akadályokat nem ismerő, kitartó sportvezetőkre van szükség, akik tisztában vannak a sport, a testnevelés jelentőségével, küldetésével. Ahol akadnak ilyen vezetők (saját falujában Is lehet „próféta“ az emberi), ott van sportélet. Mert a falu embere tud lelkesedni, csak fel kell őt rázni nem kis passzivitásából. Mint ahogyan azt például a szép munkásmozgalmi múlttal rendelkező Muzslán (MuZla) tették. * * # Már az ötvenes esztendők végén gondoltak egy merészet és nagyot: sportnapot kezdtek rendezni. Szép és jó ötlet volt, a muzslaiak megszerették a rendezvényt. Ennek talán az életvitalitésáról ismert Zalaba András, a falu „élő lexikona“, a Dru2s- tevník sportegyesület elnöke örül a legjobban. Sikerült „megmozgatniuk“ a falu lakosságát. Atlétikai verseny, kerékpározás, gyerekjátékok, focitorna, tombola... Mi kell még több? És mindez egy délután. Van is mindig hangulat a takaros kis „stadionban“. Fiatalok és idősebbek versenyeznek egymás ellen. Tavaly csaknem kétezren buzdították őket a pálya széléről. Mindez szép dolog, mondogatják az okvetlenkedő maximalisták, de mit ér egy falu sportélete jó futballcsapat nélkül? Nem mintha Muzslának rossz csapata lenne. Nem. Csakhát a múlthoz képest... A hatvanas években az I. B-osztályban játszottak, most pedig a III. osztályban. A fiúk jelenleg sem futballoznak rosszul, a fel- jebbjutók között tartják őket számon. Amióta Drapál Károly játékosedző irányítja az együttest, egy olyan kollektíva van kialakulóban, amely még sok örömet szerezhet a muzslai focirajongóknak. # * # Am nemcsak labdarúgás van a világon! Muzslán asztaliteniszezni, sakkozni is szeretnek, nem vetik meg a csoportos természetjárást sem. És ami figyelemre méltó a dologban, a felnőttek is bekapcsolódnak a sportolásba. Ez pedig nem mindennapi jelenség, mert falun még mindig bizonyos előítéleteket táplálnak a tömegsport és az alacsonyabb szintű versenysport iránt. Hogyan sikerült szemléletet változtatni? (Zalaba András: „Még csak a kezdet kezdetén járunk. Azt hiszem, a sportnapok rendezésével ráébresztettük embertársainkat, hogy van értelme a testnevelésnek. örülünk, hogy egyre többen tudato’sítják ezt. De még sok a tennivaló, sok munka és szervezés vár ránk.“) Nem könnyű falun sportvezetőnek lenni. Lelkesedés, fanatizmus nélkül nincs is értelme. Mert a szabad idő, a magánélet rovására kell futkosni Ponciustól Pilátusig. Szerencsére Muzslán egy olyan gárda irányítja a testnevelést, amely nem ismer fáradságot és lehetetlent. Halasi Frigyes, az egyesület titkára naponta lót-fut, intézi a csapat és az egyesület ügyesbajos dolgait, szervez, agitál, vitatkozik. Néha a feleségével is, rajta kívül a sportnak Is „örök hűséget esküdött“. Halasi Frigyes a testnevelés megszállottja, izzig-vérig sportember. Ne is csodálkozzunk ezen: a helyi alapiskola tornatanára. ' Sorolhatnánk tovább azoknak a nevét, akik a sport „ébrentartásán“ fáradoznak Muzslán: Kozma János, Gubó László, Szalay József, Janlcsek Gyula, Porubszky Boldizsár, Csik József, Szórád Gyula ... Nagyon jó a sportegylet együttműködése a helyi egységes földművesszövetkezettel, és a helyi nemzeti bizottsággal. Ezek után már érthető, miért van pezsgő sportélet a mintegy 3000 lakosú faluban. Az. idei sportnapot június 29-én rendezik. Váltófutás, kerékpározás, gyerekjátékok, sparta- kiád-bemutató, futballmeccs, tombola, „kosfogás“ szerepel műsoron. Aki megfogja a „szarvas bárányt“, azé lesz. Készül is már falu apraja-nagyja a vasárnapi eseményre ... # * * íme egy falu az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban. Ugyanolyan házakkal, elégedett emberekkel, mint megannyi más dél-szlovákiai község. Mégis valami többlettel. Többlettel, amit a sport, a testnevelés ad az embereknek. Saját „portájukon“ való szórakozást, kikapcsolódást és egy kis kocogást. Muzslán nemcsak szeretik a sportot, hanem tesznek is érte valamit. Az elnök, Zalaba András azonban elégedetlen. Szomorúan mondja (legalább is úgy tűnik): „Sportéletünkben egy dolgot nem tudtunk elérni: hogy futballcsapatunk megmérkőzzék a szlovákiai magyar újságírók labdarúgócsapatával, amelyről már annyi sok jót és szépet olvastunk ...“ Aztán nevetett egy nagyot. Viccnek szánta. Mi viszont szaván fogtuk az elnököt: június 29-én lemegyünk a muzslai sportnapra. Lehet, hogy benevezünk a kosfogásra is ... TOMI VINCE A muzslai futballisták, akik felsőbb osztályba szeretnének lépni ö ÚJ szó Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. SzsrfcMZtl a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán. CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková_5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közű- etek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezis 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Űstredná expedíció a dovoz tlace 884 19 Bratislava, óottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs számo 5/2.
