Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-22 / 25. szám
Karamazov-felújítás MOSZKVÁBAN A nézőtérre vezető lépcsőn sebes léptekkel halad végig Ivan Karamazov. Leszegett fejjel, mélyen eltöprengve ül Mitya. Egy pillanat múlva ádáz vita lángol fel az élet értelméről, a jóról és a rosszról, arról, hogy mi az igazság. — Ennek a műnek, a nagy író tevékenysége koronájának irigylésre méltó színházi története van — mondja P. Hom- szkij, a színpadi változat rendezője és szerzője. — A Karamazov testvéreket már a forradalom előtt játszotta a Művész Színház. A nagyszabású, többsíkú darab két este ment e falak között. Az ötvenes években B. Livanov, a nagyszerű művész érdeklődött a mű iránt. Jól ismert a regény film- változata, amelyet 1. Pirjev készített. A mi előadásunk kulcsául Dosztojevszkij e szavai szolgáltak: „Az ember létének titka nem az, hogy éljen — hanem, hogy miért él.“ — Bár valamennyi fivér sorsát nyomon követjük, mégis főként Ivan fejlődése iránt tanúsítunk figyelmet — megpróbáljuk feltárni filozófiájának gyökereit, amelyet a „minden szabad“ elv határoz meg. Ez az erkölcsi nihilizmust, a kegyetlenséget, a lélektelenséget igazoló formula különböző változataiban állandóan jelen van a modern nyugati ideológusok elméleteiben. — Éppen ezért ennek leleplezésében látjuk munkánk időszerűségét, hiszen a Karamazov testvérek, mint Dosztojevszkij valamennyi regénye — szenvedélyes vádirat a burzsoá társadalom ellen, amely megrontja az emberi lelket, lezülleszti az emberi személyiséget. Az új előadással a színház folytatja a nagy orosz író prózájának színrevitelét. Változatlan sikerrel játsszák itt a „Pé- tervári álmok“-at, amelyet J. Zavadszkij tíz évvel ezelőtt vitt színre a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij-regény alapján. G. Gy. VARSÓI DEKÁM ERŐN Adam Hanuszkiewicz, a varsói Nemzeti Színház újító kedvű igazgatója tíz-egy néhány Bocaccio-elbeszélésből színházi előadást formált. A Dekameron- ból választott novellákat középkori moralitás köti össze, amelyben a világtól búcsúzó ember leszámol földi bűneivel. Az új produkcióban — amely egyesek szerint nagy esemény, mások szerint kisebbfajta „botrány“ — Shakespeare, Baudelaire és Jan Kochanowski versei is elhangzanak. Az előadás irodalmi részeit a Kabaré és a Hair egyes zeneszámai egészítik ki. A Nemzeti Színház új produkciója, amelynek „ ... És a Deka- meron“ a címe, igen nagy közönségsiker. ínházi fotók között keres-* OL gélek egy régebbi MA- TESZ-előadásról készült fényképet, amikor a kezembe akad három iratkapoccsal összefogott felvétel: egy lány és egy fiatalember ezüsttrombitával a kezükben meditálnak a főnök és a beosztott viszonyáról, a munkahelyi visszaélésekről; több mint féltucat egyetemista Ady-verset játszik; három, hölgynek öltözött férfi kalimpál a nyújtón, ami ebben az esetben gerenda. Igen, két évvel ezelőtt látott produkciók, amelyeknek jelenetei' máig élnek, a sok-sok színházi előadás közepette máig megőrizte őket az emlékezet. A csepeli Utcaszínház, a budapesti Szkéné Színpad és a Szocialista Ifjúsági Szövetség zeleneéi alapszervezete színjátszó csoportjának kirobbanó sikerű előadását tavalyelőtt júliusban láttam a magyar amatőr színjátszás fellegvárában, Kazincbarcikán, a IV. Ifj. Horváth István Országos Színjátszó Fesztiválon, ahová nem csupán Magyarországról, de külföldről is rangot jelent eljutni. Miért? Elég, ha azt említem, hogy a napokban Amsterdamban megrendezésre kerülő világszínházi találkozón hivatásos színházak társaságában a fesztivál 1978-as győztese, a budapesti „K" Stúdió képviseli a magyar színjátszást. Fodor Tamás rendező neve nemcsak a magyar nyelvterületen, de a szocialista országokban és máshol is ismerősen cseng, hiszen Georg Büchner Woyzeckjét sokfelé mutatták be elismerést klváltóan. E fesztivál rangját jelzi az is, hogy A New York-ot megjárt budapesti Szkéné Színpad tagjai Ady verset játszanak (Szathmáry-Király Adám felvételei) országból, Bulgáriából, az NDK- ból, Belgiumból és Hollandiából is szerepelnek majd csoportok. Az V. Ifj. Horváth István Országos Színjátszó Fesztiválon az élő színjátszás minden stílusa és formája nyilvánosságot kap, ha a maga közegében kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani. Hiszem, hogy a július 2-től 6-ig tartó színházi ünnepnapokon több csehszlovákiai magyar amatőr rendezővel és színjátszóval találkozhatok majd. Miért? Mert van mit tanulnunk, sőt, itt nem csupán egy-két csoporttól, de 18-tól van mit ellesni'színházszemléletből, színházi magatartásból, kísérletező bátorságból, művészetből. (szigeti) KISUGÁRZÁS Zuiana MlnáEová {elvétele KAZINCBARCIKA- ÖTÖDSZÖR a budapesti Szkéné Színpad ott bemutatott produkciója, a Fölszállott a páva — variációk Ady Endre versére képviselte tavaly a középkelet-európai színjátszást a kisszínpadok New York-i világtalálkozóján, a sajtóvisszhangból ítélve: teljes sikerrel. A legjobb magyar amatőrcsoportok kétévenként megrendezett seregszemléje nemzetközi jellegű, hiszen a legjobb magyar társulatok mellett több jeles külföldi csoport bemutatkozik. Két évvel ezelőtt finnek, lengyelek, NDK-beliek társaságában lépett színpadra Plautus A hetvenkedő katona című komédiájával a zelenefii csoport, a trnavai járásból. Az idén Is nemzetközi lesz a fesztivál, hiszen Csehszlovákiából, LengyelLányok, azaz fiák a nyújtón — a ze- lenefii csoport előadásán Egy lány és egy fiatalember ezüsttrombitával, vagyis akcióban a csepeli Utcaszínház iiMtKiJANABREJCHOVA Az első percekben, amikor még semmit sem tudok róla, csak fáradt arcát, hűvös tekintetét lesem, a Bűn és bűnhődés Katyerlna Ivanovnáját juttatja eszembe, ö is megálmodta minden tánclépését, mégsem győzhetett a sorsa felett. Kiforgatott világban élt, amelyben minden megtörtént vele, ami csalk emberrel megeshet. S itt megszakad a gondolatom... Valaki kopog. Először halkan, egészen halkan, hogy csak az hallja, akit keres, aztán egyre erőteljesebben jelzi: itt vagyok, ma is eljöttem. Benn a szegényesen berendezett öltözőben elviselhetetlenné válik a csend. A táncosnő, aki előbb még csillogó tüllruíhának hitte olcsó pongyoláját, s úgy táncolt az asztal körül, mintha színpadon lenne, most magába roakadva tanácstalanul járkál föl s ialá, pedig tudja, nem szabad ajtón kívül hagynia az előkelő hódolókat a tisztelt embereket. Nyikolaj Petrovics Kolpakov jól öl főzött, gátlástalan kispolgár. Nem kertel és nem is próbálja leplezni látogatása célját. Ha nem segít a könyörgő tekintet, a szenvedélytől túlfűtött magatartás, beszél a mozdulat, gondolja. A táncosnő azonban elhárítja közeledését. Ismételten kezét nyújtja, a barátságát kínálja fel, de ennél többet egy szikrával sem. Kol- pakovnak ez nem elég. Nem azért jött, nem erre számított. Erőszakoskodni kezd, de Csehov közbeszól. Ismét kopogtatnak. Kolpakov felesége áll az ajtóban. Magabiztos, tolakodó, orcát- lan teremtés. Amikor belép, férje már a paraván mögött lapul. ... és ott áll kiszolgáltatva a táncosnő az öltöző közepén; kínzó kérdések, gyötrő tekintetek záporában. Brosstűkkel, karkötőkkel, soha nem látott ékszerekkel kell elszámolnia. A magyarázkodás hiábavaló. Kolpa- kovné nem adja fel a küzdelmet. Jana Brejchová, a táncosnő életre keltője feszült perceket, nyomasztó légkört teremt. Pongyolája alól ki-kivdllan szakadt harisnyája, szavai mögött fájó megbotránkozás, kétségben ett tiltakozás. Sajnálom őt, bár egy csöppet sem sajnáltatja magát. Könnyekkel küszködve adja át olcsó bizsuval teli ékszeresdobozát, majd a láncot, amelynek elvesztésével az utolsó fénysugár is kialszik lelkében. Ellenkezésre nincs már ereje. Összetörve, megalázottan ül az asztal mellett, szavai elapadtak. De nem is kell megszólalnia ... Tudom, mit érez, tudom, mit fojt magába. A csend beszél helyette. (g. szabó) íaaa. VI. 22.
