Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-08 / 23. szám

1*80. VI. 8. JELEN (ENNI EBIQPA ZENEI [[ETEDEN Interjú Lehotka Gábor orgonaművésszel LEHOTKA GABOR egyike a legismertebb magyar orgonaművészeknek. Európa szinte valamennyi ze­nei központjában koncertezett. Budapesten két alkalommal nyert Aranylemezt. A Kassai (Kogice) Zenei Tavasz keretében megrendezett X. Nemzetközi Orgonafesztivál záróversenyén nagy sikerrel vendég- szerepeit. Ez alkalomból interjút készítettünk vele. 0 Csehszlovákia mely városaiban adott már hang­versenyt, s hol aratta a legnagyobb sikert? — Az elmúlt itíz esztendőben többször jártam Csehszlovákiában. A legemlékezetesebb természete­sen Prága, ahol már több ikoncertet is adtam. De ugyanígy örömmel voltam Pozsonyban is, és most itt Kassán. Azonkívül Olomouc és más városok voltak •koncertjeim színhelyei. 0 Közismert, hogy az európai orgonakultúra a ba­rokk korszakban érte el csúcspontját. Hogyan véle­kedik korunk európai orgonakultúrájáról? — Nehéz kérdés. Ez a .kultúra rendkívül sokszínű és sokoldalú, mert többnyire itt is megvannak a nemzeti sajátosságok. Így például a Német Demok­ratikus Köztársaságban egészen egyértelműen visz- szatérteik a barokk orgonaideálhoz, amit természe tesen nem egyszerűen lemásolnak, hanem az álta­lános elveket alkalmazva, azoknak szellemében járnak el az orgonaépítők. Vannak azonban orszá gok, ahol lassúbb |t fejlődés, és még a romantikus orgonaideált tartják szem előtt, s annak szellemében építik az orgonákat. De olyasmi is előfordul, mint például Franciaországban, hogy a nemzeti, tehát a francia szellemnek megfelelő orgonaépítészetei folytatják, ami egészen más stílusú, mint az NDK- beli orgonaépítészet. Tehát függetlenül attól, hogy európai orgonakultúráról beszélünk, ez sokszínű és sokarcú. Ennek megfelelően sokszínű és sokarcú az a kompozícióáradat is, amelyet a zeneszerzők orgo­nára írnak. Magam is szívesen játszom mai orgona- műveket, természetesen elsősorban magyar szerző­ket. Az orgonisták szintén ugyanilyen sok színt kép­viselnek: játékmódjuk is széles színskálájú, a francia vagy a német irányzatnak megfelelően; vagy pedig, ha valakiben egyéni gondolatok vannak, akkor egyé­niségének megfelelően. Tehát a három tényező: or­gonaépítés, az orgonára komponálók és az előadók sokszínűsége és sokfélesége jellemzi, ami azonban élénk és eleven, tehát előre mutató. • Születnek-e ma Csehszlovákiában és Magyar- országon figyelemre méltó orgonaművek? Mely szer zök müvei számíthatnak érdeklődésre? — A mai zeneszerzésről természetesen ma ítéletet mondani nagyon nehéz. Mint ahogyan az elmúlt év­századokban is, mindig az idő igazolta a szerzők tevékenységének zenei igazságát, illetve zenei nagy­ságát, ugyanúgy a mai zeneszerzőket is az idő fogja majd igazolni. Itt 'ha véleményt mond az ember, ak­kor az szubjektív, és természetesen az idő dönti majd el, hogy helyesen gondolja-e az ember, vagy nem. Az elmúlt évtizedben az orgona is elsősorban mint színelem jött számításba a zeneszerzők körében, és ebben a szellemben komponáltak. Nagy zeneszerző nek számít Európában Ligeti György, akinek híres kompozíciója, a Volumina úgyszólván meghatározója az utóbbi évtizedben komponált műveknek. Magyar szerzőktől nagyon szeretem még például Sáry László Versetti című művét, de Károlyi Pál Triphtongus című sorozatát, és természetesen még sok más kom­pozíciót is. Egy másik irányzat á motivikus szer­kesztést alkalmazza (az elmúlt évszázadokhoz hason­lóan), természetesen mai modern harmóniavilággal. E vonatkozásban a magyarok közül szeretném ki­emelni Kodályt, Farkas Ferencet, Maros Rudolfot, Szőnyi Erzsébetet és még akad néhány szerző, aki ebben a stílusban komponál. Természetesen Csehszlo vákiában szintén komponálnak a zeneszerzők az or­gonának megfelelő kompozíciókat is. Legjobban Pe­ter Eben művelt ismerem, akit a legtöbbre tartok ma Csehszlovákiában, de természetesen ez az érzésem csak abból adódik, hogy az ő művei kezembe kerül­tek. Elképzelhető, hogy ugyanígy más szerzők is jelentősét alkotnak. Itt mindjárt felhívnám a figyel­met egy lemezre, ma kaptam Ivan Sokol kollégám­tól, melyen mai csehszlovák szerzőket játszik. Ha majd hazamegyek persze azonnal meg is hallgatom. • Mint előadóművész klasszikusokat vagy mo derneket játszik-e szívesebben? — Természetesen klasszikusokat, elsősorban is Baöhot. Bach jeleníti számunkra az életet, mert Bach nélkül tulajdonképpen nincs orgonakultúra. De tér mészetesen a régi mesterek játszása mellett a mai szerzők műveit is igyekszem bemutatni, és ez ma­gától értetődő, mert a mi korunkban élünk, tehát a zenénket is becsüljük meg, aztán az ítéletet majd az idő meghozza felette. 0 Mi az, ami a barokk mesterek alkotásaiban a leginkább magával ragadja? — Ezt megfogalmazni talán nem is lehet. Azt hi­szem, maga az egész szellem, amely kompozícióikat áthatja. Akkor egy általános harmónia keletkezett, magasrendű volt az orgonaépítészet, magasrendű volt a zenei stílus, ami évszázadokon át kristályoso­dott ki, és igazi zsenik születtek, élükön Johann Se­bastian Bacchal. Ez a három tényező: az orgona, az orgonisták és a zeneszerzés együttes megléte adja annak a kornak a hangulatát, érzelmi gazdagságát; tulajdoniképpen nem lehet konkrétan megfogalmazni, mi tetszik benne, de hát — az a legmagasabbrendű. 0 Tudomásom van róla, hogy Ön nemcsak elősze­retettel muzsikál, hanem az orgonaépítészet megszál­lottja is. Nézete szerint milyennek kell lennie a kor­szerű, a legigényesebb orgonaművek megszólaltatá­sára is alkalmas hangversenyorgonának? — Erre nehéz válaszolni, mert természetesen ahány hangszer, annyiféleképpen szólal meg, annyi­féleképpen csendül fel. Sokféle elképzelés létezik. Vannak orgonisták, akik a 'nagyobb hangszereket szeretik, vannak, akik a kisebbeket. A lényeg ter­mészetesen az, hogy a hangzószerv, a síprendszer kifogástalan anyagból — és a barokik elvek szerint — variábilis menzúrával készüljön, sokrétűen, sok­színűén, továbbá az orgona traktúrája, azaz a billen­tyű és a sípszelep közötti kapcsolat mechanikus legyen ne „késsen“ az orgona, hogy az orgonista közvetlen kontaktusban álljon hangszerével. Ha ez a két tényező, az orgonista közvetlen kapcsolata és a sízép hangzás ipárosul az orgomaépítő precíz, eg­zakt, míves munkájával, akkor azt hiszem, minden hangszer megfelel a mai követelményeknek, függet­lenül attól, hogy kicsi vagy nagy, mert ez a három tényező talán a legalapvetőbb követelmény az orgo­nával szemben. Megjegyzem: az egzaktság Bartók óta nyilvánvaló igény. % Mi a véleménye a kassai s általában a cseh­szlovákiai orgonákról? — Az új kassai orgona, melyet a Művészetek Há­zában állítottak fel, számomra nagyon kellemes meg­lepetést szerzett. Természetesen igen örülök, hogy mechanikus traktúrája is van (ugyanis kettős szer­kezetű). Én persze azt a játékasztalt választottam, amelyiknek összeköttetése az orgonával mechanikus. Érdekessége az, hogy van még egy játékasztala, amelyik elektromos összeköttetéssel rendelkezik. Ter­mészetesen ezt én pozitívan értékelem, már csak azért is, mert van még sóik kolléga, aki szívesebben játszik az elektromos traktúrájú orgonákon. Minden­esetre nekem az orgona tetszik és tetszik az a miliő is, amelyben az orgona áll, akusztikáját is elég jónak tartom, és kellemesnek magát a hangversenytermet. És meg kell mondanom őszintén, örömmel játszottam rajta. Ami a csehszlovák orgonákat illeti általában, nagyon sajnálom, hogy éveken keresztül többnyire elektromos traktúrájú orgonákat építettek és disz­pozíciójukban nagyon sok esetben a romantikus el­veket valósították meg. Viszont az utóbbi években örömmel tapasztaltam a változást, mely szerint a csehszlovák orgonaépítészet is a mechanikus szer­kezet felé hajlik, és a diszponálás (a regiszterek összeállítása) is a klasszikus irányelveket igyekszik követni. Természetesen ezen a területen soha meg nem állhat a fejlődés és ritkán fordul elő az, hogy valami olyan magas csúcsot ér el, mint az orgona- építészet a barokk idején. Mi Magyarországon és hát itt Csehszlovákiában is csak törekedhetünk arra, hogy ezt a csúcsot elérjük. 0 Szülővárosában, Vácott nemrég építettek egy nagyon szép orgonát. Hol készült az orgona és Ön elégedett vele? — Az orgonát Drezdában rendeltük a Jehmlich cégnél. Ügy érzem, hogy ez jelenleg Magyarország legjobb orgonája. Hogy miért a legjobb? Már az előbb felsoroltak miatt. Az orgona hangzószerve ki­fogástalan anyagból készült. Menzurálása, hangzása a ibarokkideálnak megfelelő. Az orgonaépítők rend­kívül finom míves munkával építették meg az orgo­nát, és mechanikus tra'ktúrával, mechanikus regiszt- ratúrával rendelkezik. Én nagyon szeretem ezt a hangszert, szépnek tartom, és igen örülök annak, hogy a magyar orgonaépítő vállalat ezt az orgonát látva, tulajdonképpen egyik évről a másikra átala­kult és most ők is ugyanezt az irányvonalat követik, a korábbi évekhez ' képest a romantikus hagyomá­nyokat elvetették. 0 Milyen benyomásokat szerzett a kassai X. Nem­zetközi Orgonafesztiválon? — Általában a fesztiválokkal egyetértek, ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy az orgonát szeretők egy bizonyos rövidebb perióduson belül egyszerre több orgonistát, többféle irányzatot, többféle művet megismerhessenek és utána természetesen az össz­benyomásból kiindulva tovább szeressék ezt a hang­szert. Tehát én magam is örömmel jöttem, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a fesztiválon részt vehetek. Remélem, hogy a felhangzott magyar művek — Liszt, Bartók és Pilkéthy Tibor alkotásai — a kö­zönségnek valóban tetszettek is, és nem formális volt a taps. Ugyanis arra törekedtem, hogy magyar szerzőket ismertessek meg a kassaiakkal, persze természetesen műsorom második felében az orgona­művészet legnagyobb mesterét, Bachot játszottam. A íesziválprogramöan láttam néhány ismert nevet is, ez jó, és különösen 'örülök annak, hogy most Ivan Sokol kassai orgonistával személyesen is megismer­kedhettem, akiről eddig csak hírből tudtam. A műsor­ban szereplő orgonistáik egyiikét-másikát ismerem, az ilyen találkozásokat fölöttébb hasznosnak tartom. Kívánom, hogy még számos sikeres orgonafesztivált rendezzenek Kelet^Szlovákia metropolisában — az orgonamuzsikát kedvelők örömére, s hogy e feszti­válok legyenek mindig magasabb és magasabb szín­vonalúak. 0 Mint a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára hogyan látja a magyarországi orgonaművész-után- pótlás jövőjét? — Ha egy hangszernek divatja, kultusza van, ak­kor az érdeklődés is megnövekszik tanulása iránt. Ez tapasztalható Magyarországon is, és elég sok fia­tal jelentkezik az orgonaszakna. Ha viszont már azt mondjuk, hogy sokan jelentkeznek, ebből az követ­kezik, hogy akad majd köztük sok tehetséges is. Ha pedig már elég tehetséges fiatalt sikerült felfedez­nünk, az utánpótlás miatt már nem kell hogy fájjon a fejünk, csupán át kell adni mindazt a tapasztala­tot, amit mi szereztünk. Ezt meg is tesszük és meg vagyunk győződve róla, hogy a magyar orgonamű­vészeit továbbfejlődését semmi sem akadályozza. KÚVESDI JÁNOS SÜNDISZNÓÁLLÁSBÁN Minden szülő azt szeret­né, ha gyereke kedves, igyekvő, szeretetre méltó lenne, ám sokan csak szá- monkérik ezeket a tulaj­donságokat, csak követel­nek. Némelyik szülő nem is tudja, hogy gyereke szá­mára iközös otthonuk nem melegséget, védettséget, biztonságot ad, hanem az utasítások, a számonkéré­sek, az elégedetlenkedések forráshelye. Gyakran találkozunk olyan anyával, apával, aki az iskolás gyerekével kap­csolatos gondok okát min­denféle másban keresi, csak önmagában, magatar­tásában, nevelési szokásai ban nem. Legtöbbször úgy vélekedik az ilyen szülő, hogy gyereke egyszerűen rossz. S büntetéssel, szidal­makkal, sorozatos megszé­gyenítéssel próbál hatni rá. Pedig az állandó számon­kérés, a kifogások, a ku darcélmények még a fel­nőttet Is elkedvetlenítik. Hi­szen mi magunk is többre tartjuk a jó szót, a megértő figyelmet. A gyerek még inkább igényli, mert gyen­gébb, és anyjában, apjában, nevelőiben segítőtársakat keres. Ha nem talál ben­nük szövetségesre, „sün disznóállást‘ vesz fel. Vagy visszautasít mindent, vagy mással próbál védekezni. A közömbös, az agresszív, a lusta, a cinikus' gyerek mindig valamit ellensúlyoz magatartásával. Ha egy gye­rek egyre csak azt hallja, hogy ő rossz, rendetlen, bu­ta, akkor előbb-utóbb bele­törődik abba, hogy olyan, amilyennek mondják. Rideg nevelési módszerrel nem lehet a gyerek személyisé­gét jó irányba terelni. Csak a bensőséges kapcsolatból, a megértő segítségnyújtás­ból tud erőt meríteni. Épp úgy, mint a felnőtt. DOBINÉ MÓNUS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom