Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-08 / 23. szám
Jól vagy rosszul járunk? Ez a kérdés különböző formában tíz évvel ezelőtt gyakran elhangzott Bejében {Behynce), amikor arról volt szó, hogy a települést közigazgatásilag Tornaijához (Safárikovo) csatolják. A jelölő gyűléseken azt latolgatták, ki is képviselhetné őket a városi nemzeti bizottságban a legjobban, kik legyenek a polgári bizottság tagjai. Választásúik többek között Erdélyi Béla tanítóra 'esett, ő lett a polgári bizottság elnöke. Azóta is gyakran mondogatják a falu lakosai, hogy 1971-ben helyesen szavaztak rá. — Az első megbízatási Időszakban minden bizonynyal többet is tehettünk volna a község fejlesztéséért — mondja a tanító, a tanácstag, a polgári bizottság elnöke. — Igaz, a hnb épületét óvodává alakítottuk át, portalanítottunk 200 méter utat és körülkerítettük a temetőt. Az efsz egy 12 lakásos házat épített. Négy év alatt ennyire futotta erőnkből. Ez a négy év sem múlott el tehát eredménytelenül ezen a 600 lakosú településen. A nyilvános gyűléseken pedig egyre bátrabban és többen szólaltak fel. Ugyanis rájöttek, hogy a vnb-toa küldött öt képviselő s a jalgári bizottság 7 tagja a falu javát akarja. Egyre gyakrabban hangzott el, hogy a régi kocsma és üzlet nem megfelelő, kellene egy tűzoltószertár és egy öltözőre is szükségük volna a sportolóiknak. Mindez bele is került a Nemzeti Front választási programjába. — Sok-sok álmatlan éjszakám volt — folytatja Er délyi Béla. — Most már elmondhatom, hogy aggályaink fölöslegesek voltak. Igaz, sokat kellett talpalnunk, sürgetni az építőanyagokat, de ma már túl vagyunk a nehezén. Lakásától néhány méterre áll már az új vendéglő és üzlet, mögötte egy épületben a tűzoltószertár, az öltöző és a klubhelyiség. A bejeiek a két építkezést egyszerire kezdték meg, egyszerre is fejezték be. Igaz, a tereprendezés, a szennyvízgyűjtő befedése még hátra van, de az üzletet már belülről is kitakarították. A Jednota fogyasztási szövetkezet illetékesei, akik az egymillió korona értékű épületet még a múlt év végén átvették, azt ígérték, 'hogy május 1-ig berendezik, illetve megnyitják a vendéglőt és az üzletet. Szavukat azonlban nem tartották meg. — Az öltöző és a tűzoltószertár értéke is meghaladja a 700 000 koronát — mondja Hacsi József képviselő, egyike azoknak, akik a szervezésből és a társadalmi munkából is alaposan kivették részüket. — Legalább hat-hétezer óra társadalmi munkát végeztünk itt, de megérte. Azt hiszem, a lakosok közül senki sem sajnálja a fáradságot. — A társadalmi munkát átgondoltan szerveztük — veszi át a szót Erdélyi Béla. — Először is előkészítettük az építkezési anyagot és minden alkalommal csak annyi embert hívtunk, amennyire éppen szükségünk volt. S talán korábban is befejeztük volna a munká-- latokal, ha idejében rátalálunk Kalo bácsira, aki mint nyugdíjas kőműves irányította az építkezést. Ebben a megbízatási időszakban az új soron 120 méter járdát is elkészítettek. Nem rajtuk múlott és múlik,. hogy az 50-es számú főút mellett, amely keresztülszeli községüket, a járda építését a mai napig nem kezdhetik el, jóllehet, a szegőkövek már a helyszínen vannak. Bármilyen hihetetlen is, nincs, aki a tervrajzot elkészítse, s mivel első osztályú útról van szó, tervrajz nélkül nem kezdhetik el a munkálatokat. A bejetek azonban addig sem ülnek ölbe tett kézzel. A tereprendezéssel párhuzamosan az üzlet szomszédságálban autóparkolót létesítenek. A járdát pedig megépítik a következő ötéves tervidőszakban. A polgári bizottság tagjai nemcsak a település csinosításával, fejlesztésével foglalkoznak. Ok végzik az időszakos statisztikai összeírásokat, szervezik az egyes rendezvényeket. NyilvántarErdélyi Béla és Hacsi József tásba vették a segélyre szoruló egyedül élő idős embereket. Egyszóval, mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk. — Ebben a megbízatási időszakban a bejeiek kitettek magukért — összegezi véleményét Csízt János, a Tornaijai Vnb titkára. — Aktív képviselőik és polgári bizottságuk van. Hogy csak néhány nevet említsek: Erdélyi Béla, Hacsi József, Grébec Erzsébet képviselők, Esztergályos Sándor polgári bizottsági tag és még sokan mások. Nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok járási versenyében városunk kis híján az első lett. Közeleg a megbízatási időszak vége, a számadás ideje. A bejei képviselők, a polgári bizottság tagjai emelt fővel állhatnak választóik elé. Egy megbízatási időszakban többet tettek, mint azelőtt másfél évtized alatt. — Ha összejövünk, a munkálatok befejezésének szorgalmazása mellett az is szóba kerül, hogy a következő választási programba mi is kerüljön bele — tájékoztat a polgári bizottság elnöke. — Állami támogatással szeretnénk rendbe tenni a műemlékként nyilvántartott kastélyt, négy hektárnyi parkját társadalmi munkában körülkeríteni. Esteledik, amikor búcsút veszek a településitől, kísérőimtől. Az utcán a mezőről hazatérő emberekkel találkozom, s az autóbuszból is vagy tízen szállnak le. Hazaifelé tartanak, hogy az egész napi munka fáradalmait kipihenjék. Holnap szombat, de sokan közülük ott lesznek az üzlet környékének rendezésénél, egy vagy két hónap múlva pedig ott, ahova éppen a polgári bizottság tagjai, a képviselők szólítják Őket. A bejeiek ma már bíznak erejükben, rájöttek, hogy egy kis település lakosai is érhetnek el kiváló eredményt, ha összefognak, ha van, aki irányítja, szervezi a munkálatokat, szót ért az emberekkel. NÉMETH JANOS (A szerző felv.) Látogatóban ROZENA HANZLÍKOVÁNÁL, a Szocialista Munka Hősénél a baromfitelepen dolgoztam, egészen 1962-ig, amikor járásunkban megszűntek a szövetkezetek. Azóta az itteni farmon, négy munkatársammal együtt állatgondozással, fejőssel foglalkozom — vázolja röviden pályafutását. — Hogyan telik el egy napja? — Kora hajnaliban, már négy órakor az istállóban vagyok, megetetem, rendbe teszem és megfejem a rám bízott teheneket. Ez mintegy nyolc óráig tart, akkor hazamegyek, ahol ugyancsak van munka, vagy pedig a délelőtti órákban ügyes-bajos dolgaimat, funkcióimból eredő kötelességeimet végzem. S délután kettőtől hatig megint a tehenek közt vagyok. Vele együtt megyünk a tehénistállóba, amely nem új épület, a korszerűség jele Itt csupán a villany, a fejőgépek és a vízvezeték. — Azt kell hasznosítani, ami CTK-felv. A tachovi járás nemcsak huszita és határvédő hagyományairól, hanem a szocialista mező- gazdaság fejlesztése terén elért eredményeiről is nevezetes. 1962-ben a járás területén megszűntek az egységes földműves- szövetkezetek, s ma egyedüli mezőgazdasági vállalat a járásban a Tachovi Állami Gazdaság, amely 68 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A mezőgazdasági termelőmunka szakosított; négy növénytermesztési, s hat állattenyésztési termelőüzem dolgozik a járásban. Az á Illat tenyészt és keretében három üzemegység (amelyek ösz- szesen 25 ezer fejőstehénnel rendelkeznek) kizárólag tejtermeléssel foglalkozik. A járásban Ruáena Hanzlíko- vát, a kiadrubyi állattenyésztő üzem milikovl farmján doilgozó fejőnőt nagy megbecsülés övezi. Példamutató munkájával, a pártós a társadalmi szervekben végzett tevékenységével jelentősen hozzájárult a járás és az állami gazdaság sikereihez is. Harminckét éve tagja a kommunista pártnak, több mint tizenöt évig töltő te be a helyi nemzeti bizottság elnökének tisztségét, s mindmáig aktív tagja a CSKP tachovi járási bizottságának. 1975-ben az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetésben részesült. — Hanzlíková elvtársnő az az embertípus, aki magatartásával, a formaságok mellőzésével, személyes példájával hat kedvezően környezetére. A munkához, s az emberekhez való viszonya kifejezésre jut a járási pártbizottság ülésein is, ahol ha felszólal, mindig a napi életből ,vett tapasztalatok alapján tárja fel azokat a jelenségeket, amelyek gátolják a kitűzött célok elérését. így jellemezte Rüzena Hanzll- kovát jaroslav Brouőek, a tachovi járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, s hozzáfűzte: — Azért mondom el mindezt, mert Hanzlíková elvtársnő nem azok közé tartozik, akik szívesen beszélnek saját érdemeikről... Gépkocsinkkal zöldellő vetések, erdők és rétek közt hajtunk a milíkovi farm felé. Milíkov nagyon kicsi település. Húsz házában alig százan élnek. A M2e folyócska csendesen folydogál a házak közt, partján kislibák legelésznek, s zöldbe boruló nyárfák teszik festőivé a látványt. Rűzena Hanzlíková szívélyesen fogad bennünket. Életéről és munkájáról érdeklődünk. — 1945 óta lakom itt, 1953- ban megalakítottuk az efsz-et, van. Nem minden esetben kifizetődő a még használható épületek lebontása, vagy költséges felújítása — mondja. — A legfontosabb a tejhozam emelése, a borjúállomány növelése, s ezt el lehet érni ebben a környezetben is. Jellemző rá, hogy elsősorban a saját területén keresi az új megoldásokat, a tartalékokat. Ennek is köszönhető, hogy a rábízott tehenek tejhozama elérte már az évi négyezer liter tejet! Meggyőződése — s ezt a járási pártbizottság legutóbbi plenáris ülésén is kifejtette — hogy még jobb eredményeket mutathatnának fel, ha az eddigieknél még ésszerűbben gazdálkodnának a tömegitakarmánnyal. S az sem jó, ha a friss takarmányt háromnégy napig tárolják — azalatt sokat veszt minőségéből. Síkra- szállt azért is, hogy a járásban az eddigieknél több lucernamagot termesszenek, s nagy figyelmet keli szentelni a széna tárolásának, s a takarmányszalima szakszerű előkészítésének. A ml'Hkovi fejőnő beszélgetésünk során elmondja: a legjobban azt fájlalja, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben a meglevő fakarmámnyal sem gazdálkodnak ésszerűen. Mert a tejhozam emelésének egyik titka a változatos takarmány! Nem helyes, ha a nagymennyiségű ká- poszitalevelet rothadni hagyják a földeken, s az sem, hogy szervezési okok miatt és technika hiányában sök helyen nem kaszálják le a szénát. Pedig a Mze mentén évente háromszor Is lehetne kaszálni! — fin még a kaszálásra képes nyugdíjasokat is beszervezném a gyűjtésbe, hiszen a kárba veszett takarmány valamennyiünk kára. Több felelősségre, a jő munka megfelelő értékelésére van szükség a mezőgazdasági üzemekben is. Rüíena Hanzlíková szavai megalapozottak, teljesen kifejezik azokat a törekvéseket, amelyek pártunk Központi Bizottsága 13. ülésén fogalmazódtak meg. Példás munkája, becsületes élete, szerénysége, áldozatkészsége, s nem utolsósorban a munkáján kívül végzett értékes társadalmi tevékenysége arról tanúskodik, hogy életének értelmét pártunk politikája megvalósításában látja. Amikor ezt a szerény, dolgos, kommunista asz- szonyt a Munka ünnepének előestjén a prágai Várban a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki — méltó kezekbe került ez a magas elismerés. SOMOGYI MÄTYÄS 19BU. VI. 8. ÚJ SZÚ ER EJÜKBEN
