Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-08 / 23. szám
1980. VI. 8. A földszintes régi házak helyén korszerű lakónegyedek épültek tartják .nyitva... Az eléggé nagy külvárosokat pa- lisszádok, sánckarök védik. Amely oldalon a kapu nyitva van, abban a külvárosban tartják meg az országos és heti vásárokat“ ... A kertekből, majorokból és szerény lakóházakból álló külváros épületeit városvédelmi szempontból nem volt szabad sem kőből, sem téglából építeni, mivel abban az ellenség fedezékre talált volna. A mai belvárosnak szinte minden épülete, .minden létesítménye muzeális érték. A páratlan „gyűjtemény“ azon kívül, hogy felbecsülhetetlen kincs, azt is tükrözi, hogyan tiszteli az új a régi Kassát. Emléktáblák, feliratok, domborművek, szobrok és krónikalapok emlékeztetnek. Van mire, hiszen az említetteken kívül még rengeteg a nevezetesség, említésre méltó esemény a mozgalmas időiket átélt város történetében. Voltak kimagasló egyéniségei, tépázta háború, pusztította pestis, víz, tűz, s a krónika szerint vára is volt. Az újságírás bölcsőjénél is jelen volt, hiszen 1705- ben itt indult Magyarország első latin nyelvű, újságnak nevezhető sajtóterméke a Rákócziék által kiadott Mercurius Hungaricus, 1788-ban pedig Kazinczy Ferenc és Batsányi János szerkesztésében itt jelent meg az első igazi magyar nyelvű folyóirat Magyar Múzeum címen, amely egyebek között az angol. és francia felvilágosodás eszméinek terjesztője volt Magyarországon. A Kassai Munkás révén 1907 tavaszán itt .kezdte bontogatni szárnyát — közép-európai viszonylatban elsőiként — a kommunista újságírás is, amely nagyban hozzájárult a század- eleji proletárok egyesítéséhez, neveléséhez és erős pillére volt a társadalmi viszonyok megváltoztatására törekvő kommunista mozgalomnak. Schönherz Zoltán városa századunkban is bátran kiállt a haladás mellett. Szerepelt a Szlovák Tanács- köztársaságban, a fasizmus előrenyomulását megakadályozni próbáló mozgalomban, 1945. április 5-én falai között hirdették ki a végleges felszabadulás napjához közeledő Csehszlovákia új gazdasági és politikai felépítésének tervezetét — a Kassai Kormányprogramot, majd nem sokkal utána lakossága Bratislavának, Ostravának, Prágának és az ország többi városának, községének népével karöltve hozzálát hazánkban a szocializmus építéséhez. Ma egy teljesen új város ünnepel és emlékezik múltjára. Az a város, amelynek 1945. január 19-én a felszabadító szovjet hadsereg megérkezésével kezdődött az új, mai korszaka. Aki vagy három évtizede nem járt Kassán, az ma ailigha ismerne rá, hiszen az akkori városból csupán a központ maradt — kisebb átalakításokkal — változatlan, míg a peremterületek teljesen új arculatot öltöttek. Az egészségtelen és sok helyet foglaló kicsi házacskák helyén löbb emeletes lakótömbök, toronyházak, tágas üzletek, szépen berendezett iskoláit, egészségügyi, kulturális és tudományos intézmények, valamint sport- léteslmények sorakoznak. Az utóbbi 36 éviben a város lakosságának száma 52 ezerről 200 ezerre növekedett (1480-ban 8603, 1857-ben 17150, 1900-ban 40 102), területe pedig 93 négyzetkilométerről 210-re tágult. A több tízezer lelket számoló, néhány éves Tóváros, Kuzmány, Dargói hősök és Zelezníky nevű lakótelepek akár önálló városoknak Is beillettének. A 320 éves főiskolai hagyományokkal rendelkező városban ma huszonnyolcezer alapiskolás él, 13 középiskolájában közel nyolcezren gyarapítják tudásukat, s a három főiskola 13 karán több mint tízezren tanulnak. A hazánk városai között nagysági sorrendben ötödik helyen álló, korszerűsödő Kassához ma nem illenének a két világháború között itt pöfékelő kis, ósdi gyárak, üzemek sem, ezért a legújabb kor hatalmas ipari létesítményekkel látta el, köztük a Kelet-Szlovákiai Gépgyárral, a Kelet-Szlovákiai Nyomdával, a Tatrasvit üzemmel, a város arculatát meghatározó huszonháromezer dolgozót foglalkoztató Kelet-Szlovákiai Vasművel. A nevével és a különböző társadalmi rendszerű országok sportolóinak felvonultatásával is a békét hirdető, világszerte ismert .maratoni futóversenynek a városa, amely szülőhelyet és otthont jelent a szlovák, a magyar, az ukrán és a cseh nemzetiségű lakosainak, építőinek, jelenünkben is napról napra változik, nagyobbodik, szépül és újkori kincsekkel gazdagítja a várost. GAZDAG JÓZSEF Az 1230-bAl származó legrégibb Írásos emlék m oi m ■ RIGII az európai hírű Szent Erzsébet dómot, a Szent Mihály kápolnát ás a .kápolnához tartozó egykori temető területét. Évek múltával eltűnt az 1891-től működő lóvasút, s 1899-ben elkészült a mai színház is a volt vigadó, kávéit áz és színház helyén. Már a XIV. században is létező város körüli kőfalból, melynek tövében Tinődy Lantos Sebestyén a históriás énekeket szerezte, már csupán tenyérnyi létezik. Egy Simplex néven,író német utazó 1683-ban megjelent művében többek 'között ezeket olvashatjuk a kerítésről: „A várost három kőfal övezi, belül rejtett bástyákkal. Két kapuja van, ezeket hetenként felváltva 750 EVES KELET-SZLOVAKIA METROPOLISA A város az idén ünnepel. Megérdemli a figyelmességet és .tiszteletet. Még akkor is, ha nem „születésnap“ 'van a dologban. A 750 év ugyanis nem a város kora — azt a történészek az őskori leletek és a bronzkorszak eleji temető feltárása alapján több ezer évre becsülik —, hanem a 'Hernád menti települést említő, legrégibb írásos emlékké. Az 1230-ból származó latin nyelvű dokumentum nem kimondottan kassai vonatkozású, mivel egy Lebenye nevű tanyán (Harnádszéplak — Krásna nad Hornádom közelében) történt földvételi megállapodást hitelesít, mégis értékes, mert az üzletfelek között .kassaiakat is (Villa Cassa) említ. A színes arcú városnak ettől kezdve Ismerjük a történetét. Igaz, a részletes korábrázoló írások hiányában eléggé vázlatosak az első időszakra vonatkozó ismereteink. Hogy néhány évszázad mi mindenre képes, milyen formáló és változtató erővel .bír, mennyi eseménynek lehet alkotója, azt az egykori királyi .községből (villa regía) királyi városon, megyei székhelyen át közép-európai hírű, 200 ezer lakosú, korszerű várossá fejlődött Kassa, Kasba, Casscha, Caschovia, Cassovia, Koäice és más néven Is szereplő város múltja hűen Igazolja. Kassa a múltban Is az ország legjelentősebb városai közé tartozott, s a Tisza, Sajó és Tátra közötti vidéknek pedig kimondottan központja volt. Jelentőségét növelte, hogy hidat alkotott a földműveléssel foglalkozó síkság és bányászatból valamint más ipari termelésből élő hegyvidék között, s ugyanakkor fontos állomása volt a Báliként és Észak-Európát összekötő kereskedelmi útvonalnak. Ebből kifolyólag érthető, hogy az uralkodók állandóan versengtek Kassáért. Nem vitás, hogy a Hernád parti várost éppen ezek a viaskodások gazdagították, mert ha az győzőit, akit a város népe Is támogatott, az uralkodó részéről nem .maradtak el a jutalmak. így volt ez már 1312-ben Is, amikor Károly király Rozgony- nál (Rozhanovce) megverte Csák Máté seregét. Károly, majd fia, Nagy Lajos a hűségért olyan privilégiumokkal ruházta fel, amelyek a szabad városok sorába emelték. 1369-ben Nagy Lajos címert adományoz Kassának (az első város Európában, amely elment kap), volt teljhatalmú ítélő- és pallosjoga, pénzverdéje, fejlett kézműipara és országos vásárokat is rendezett. KI tudja, .milyen magasra ívelt volna dicsősége, ha fejlődését nem akadályozza számos katasztrófa, amelyek közül néhány tűzvész, de főleg az 1556-os, néhány ház kivételével elhamvasztotta csaknem az egész várost, s az 1845-ös árvíz is tetemes 'károkat okozott, ha győz a török uralmat nem ismert városban is szervezett Bocskay, Bethlen, Thököly vagy Rákóczi vezette Habsburg-ellenes felkelések valamelyike? A mai Kelet-Szlovákia központjának régi múltját nemcsak az írott emlékek őrzik. Az egyes korok tárgyi jellegzetességeit ugyanis a belváros épségben maradt része magával hozta a mába. Nem teljesen úgy, amilyennek egykor Petőfi Sándor vagy Déryné- Széppataky Róza és .mások ismerték, de nem is sok változtatással. A patkó alakú fő utcája (Lenin u.) jelentette a város tengelyét, s ahhoz a mostani formában és elhelyezésében csatlakozott a városfalon belüli többi utca. A belváros évszázadokkal ezelőtti képének kontúrjait egy most készülő rajz vonalai is takarnák, csupán a részletek lennének eltérőek. A fejlődés ugyanis azóta új mederbe kényszerítette a Csermely-patakot, amely valamikor a város közepén csörgedezett végig, miközben közrevette és szigetbe zárta a parkot, a színházat, az Orbán-toroyot, 1 / A belváros megőrizte jellegét / (A szerző felvitelei) ’•s
