Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-08 / 23. szám
A PÁRTMUNKA DIFFERENCIÁLT ÉRTÉKELÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA HATÉKONYABB MÓDSZEREKET KERESNEK A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Az SZLKP' Kassa (Kosice / vidéki járási bizottsága, a kelet-szlovákiai kerület azon pártszervei közé tartozik, amely munkájában a párthatározatok következetes lebontását és megvalósítását szorgalmazza. A közelmúltban például aprólékosan elemezte az 1976—1979-es évek növény- termesztési és állattenyésztési eredményeit a ipártszervek és -szervezetek munkájának tükrében. A CSKP KB és az SZLKP KB utóbbi ülésein kijelölt feladatok teljesítése érdekében az alapszervezeti pártélet értékelésekor a Kassa-vidéki járásban elsőként a pártmunka eredményességét, illetve annak minőségi oldalát vizsgálják. A járási pártbizottság tudatában van annak, hogy ma már nem elegendő a mennyiségi mutató, illetve annak ellenőrzése, hogy rendszeresek-e a pártalapszer- vezetek ülései, milyen a megjelenési •arány, a felszólalók száma, amelyeket számos ipártalapszervezet az aktivitás ismérvének tekint. A járási pártbizottság értékeli és továbbra is figyelemmel kíséri az említett szempontokat is, a hangsúlyt azonban a minőségi mutatókra helyezi, számolva azzal, hogy a vitázók száma, a gyűlésen való megjelenés önmagában még nem vezethet eredményre. A járási pártbizottság májusi üléseinek előkészítése, amely az alapszervezetek munkájának mélyreható elemzésével zárult, rámutatott, hogy némely alapszervezetben vannak a pártéleti munkának még ün. „üresjáratai“, formális és sablonos vonásai, amelyek következményeként számos kezdeményezés úgy vált haszontalanná, hogy az alapszervezetekben nem a tartalomra, hanem a formára helyezték a súlyt. Az említett hibákból kiindulva, a járási pártbizottság az alapszervezetek értékelésében és irányításában a megítélés mércéjének elsősorban a minőséget tekinti. Először is azt, hogyan élnek a párttagok és tagjelöltek a pártalapszaibályzatban rögzített jogaikkal, teljesítik-e kötelezettségeiket? Hogyan és milyen eredmény- nyeü juttatják el a párt politikáját a tömegekhez? Hogyan íolyásolják be környezetük politikai hangulatát, aktivitását? Milyen eredményeket érnek el a párttagok és a tagjelöltek a társadalmi szervezetekben, a helyi nemzeti bizottságok munkájában és nem utolsósorban a párt vezető szerepének helyes, célszerű és rendszeres megvalósításában? A pártalapszervezetek és a pártcsoportok munkájának elemzése és értékelése során a Kassa-vidéki járási pártbizottság figyelemmel kíséri továbbá az alapszervezetekben érvényesített munkamegosztást, munkastílust és munkamódszert, a politikai informáltságot és a párttagok aktivitását. Az említett követelmények megítélésekor a pártbizottság figyelembe veszi, hogy az alapszervezeti munkának nem azonosak a feltételei minden szervezetben. Tudatában van annak, 'hogy ezek nagyon is eltérőek, akár az objektív, akár a szubjektív feltételek szempontjából. Egyet azonban mindig szem előtt tart, illetve rendszeresen megkövetel: a feladatok által meghatározott objektív követelmények komplex értékelését. A pártalapszervezeteköen végzett felmérések rámutattak továbbá arra is, hogy számos pártalapszervezetben a határozatok végrehajtása hiányos, illetve a határozat végrehajtása egyet jelent a határozat ismertetésével. Ezzel ellntézettnek vétik feladatukat. Egyszóval minden erejüket arra fordítják, hogy a felsőtó) pártszervek határozatait Ismertessék, magyarázzák anélkül, hogy adaptálnák és konkretizálnák az alapszervezet, az üzem viszonyaira. Az említett hiányosságokat figyelembe véve a konkrét helyzetfelismerés alapján a párt járási bizottsága számos konkrét intézkedést hozott. Elsősorban módosította a pártalapszervezetek differenciált irányítását. E célból a járás valamennyi párt- alapszervezetét három csoportra osztotta: a jól, a közepesen és az elégtelenül dolgozó alapszervezetekre. Ennek megfelelően osztotta be a járási pártbizottság tagjait, aktivistáit és politikai dolgozóit. Míg a járási párt- bizottság tagjai egy vagy két alapszervezetet segítenek módszertanilag, a pártapparátus dolgozói — a beosztott instruktorokon kívül — négy, illetve hat pártalapiszervezetet irányítanak megkülönböztetett figyelemmel és gondossággal. A követelményszint és a segítség- nyújtás differenciáltsága elsősorban az alapszervezeti élet rendszerességére, az alapszervezet munkastílusának további fejlesztésére, valamint a CSKP alapszabályzatának rendszeres és szigorú megtartására irányul. Az alapszervezetek megkülönböztetett, differenciált irányításával megbízott elvtársak egyidejűleg erősítik azokat a tartalmi elemeket, a munkának azokat a minőségi kritériumait, amelyek elősegítik a pártpolitika következetesebb teljesítését, a kollektív irányítást és az egyéni felelősség érvényesítését. A párt járási bizottsága az alapszervezetek differenciált irányításával szeretné továbbá elérni azt, hogy az alapszervezetek tagjai és tagjelöltjel képesek legyenek megoldani környezettük ellentmondásait, s hogy megfelelő politikai következetességgel jelöljék ki a feladatokat és ellenőrizzék megvalósításukat. Az említettek mellett Kassa-vldék párt- alapszervezeteiben a differenciált irányítás elmélyítésével szeretnék elérni azt is, hogy az akadályok leküzdésére irányuló hajlandóságok telje sen mentesüljenek a imár elburjánZoti „de“ szócskától. A differenciált irányítás külön figyelmet szentel a pártalapszervezetek ellenőrzési jogának rendszeres gyakorlására. A szövetkezetek és az állami gazdaságok pártszervezetei munkájának elemzése ugyanis rámutatott arra, hogy néhány alapszerve zetben nem értelmezik helyesen az ellenőrző tevékenységet. Egyesek csupán az alapszervezeti taggyűlésen elhangzott gazdasági beszámolókat tekintik a gazdasági vezetés ellenőrzésének, mások viszont a gazdaság szakmai irányítását is ilynemű feladatuknak tekintik. Persze hibát követünk el, ha a pártmunka utóbbi szakaszán nem hangsúlyoznánk, hogy a Kassa-vidéki járási pártbizottság körzetében van na'k olyan pártalapszervezetek is, ahol már igazán helyesen értelmezik az ellenőrző tevékenységet. E téren a járást pántbizottság kiemelte a buzit m (Buzicaj, a perényi (Perín j, az újbődvai (Nová Bodvaj szövetkezeteket, valamint a Tornaváraljai (Tur- nianske Podhradie), Állami Gazdaság üzemi .pártszervezetét, mivel a taggyűlésen jóváhagyott intézkedései és határozatai a munka javítását szolgálták, a kommunisták pedig egyre nagyobb gondot fordítanak a munka minőségére és hatékonyságára, és nagyobb igényeket támasztanak a gazdasági vezetéssel szemben. Az említett pártalapszervezetekben és még jó néhányban egyre nagyobb mértékben befolyásolják a munkaigyekezet fokozását és a fegyelem megszilárdítását. A szövetkezetek vezetői a párttaggyűléseken rendszeresen beszámolnak arról, hogyan valósítják meg a párt káderpolitikáját, miként oldják meg a gazdasági létesítmények építésének problémáit, hogyan segítik elő a gazdaság fejlődé sét, milyen intézkedésekkel támogatják a szervezés tökéletesítését, és a termelés irányítását. .Még mielőtt az üzemi pártbizottság foglalkozna az egyes kérdésekkel, aprólékosan felül vizsgálják az információk hitelességét, megvizsgálják a feladatok telje sítését, eszmecseréket folytatnak a dolgozóikkal, figyelmesen meghallgatják a véleményüket, javaslataikat és tanácsaikéit. Ez az üzemi pártbizottság számára lehetővé teszi, hogy a kérdésben helyes álláspontot foglalhasson el, és konkrét intézkedéseket javasolhasson a problémák megoldá sára. Ez utóbbi gondolatok jegyében a járás üzemi pártszervezetei tevékenységük fejlesztése során új utakat keresnek arra, hogy az elkövetkező évek termelési feladatait még sikeresebben teljesíthessék. E jelentős cél elérése érdekében a járási pártbizottság differenciált segítséget nyújt a járás pártszervezeteinek és pártbizottságainak. Intézkedései teljes összhangban vannak a CSKP KB 13., 14. és 15. üléseinek határozataival, és ami a legfontosabb — erről tanúskodnak a legutóbbi taggyűlések —, egyre több kommunista és pártonkí- vüli teszi ezeket az intézkedéseket magáévá, ami a szocializmus ügyéért végzett mindennapi becsületes munka alapját képezi. KERTÉSZ PÁL, az SZUCP kelet-szlovákiai bizottságának mnnkatársa Miloslav HruikoviCnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának jelenlétében nemrégiben értékelték a kassai (Koiice) Keletszlovákiai Vasmű 2-es számá magaskemencéjén végzett nagyjavítás eredményét. Kohászatunkban ez a nagyjavítás volt az elmált évek egyik legjelentősebb akciéja. Felvételünkön Miloslav Hrnikoviö Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetést nyájtja át ján Halnika mérnöknek, a kassai Ipari Epítövállalat igazgatójának (CSTK-f el vétel) f\Q ahszlovákia Kommunista Pártja UO legutóbbi, ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülése óta a társadalmi érdeklődés homlokterébe a politikai ne velő munka került. A Szövetkezeti Dolgozók Szövetségének Losonci (Lucenec) Járási Bizottsága is kellő figyelmet fordít a kitűzött feladatok megvalósítására. Már a földművesszövetkezetek IX. kongresszusa meghatározta a szövetkezeti dolgozók politikai tömegmunkájá nak tökéletesítését, intenzívebbé tételét. Ebből kiindulva a CSKP KB 15. ülésén hozott határozatok szellemében kell tó vábbfejleszteoi a társadalmi tudatot és a szocialista életformát, a mezőgazda- sági dolgozók széles körű részvételét a társadalom fejlesztésében. Az eszmei nevelő munka néhány te rűletén már az elmúlt időszakban is eredménnyel járt ez a törekvés. A gazdasági propaganda és agitáció terén például tervszerű, céltudatos tevékenység váltotta fel a korábbi években nem mindig tudatosan, inkább csak ösztönösen és alkalomszerűen végzett munkát. Sokrétű ideológiai tevékenység A tervfeladatok teljesítésére irányuló kezdeményezéseknek és szocialista kötelezettségvállalásoknak már a múltban is szép eredményei voltak a járásban. Erre építve, most továbbfejlesztik, széles körűvé teszik a szocialista oersenymoz- galmat. jellemző példa erre, hogy míg 1974-ben 35 munkaközösség kapcsolódott a szocialista brigádmozgalomba, számuk az elmúlt esztendőben már megkétszereződött. Az arany fokozatot eddig ikét versenyző kollektíva érte el, mégpedig a poltári és a kalinovói földművesszövetkezetekben. A gazdasági propaganda azon túl, hogy népszerűsíti és szemléletessé teszi a mozgalom eredményeit, a fogyatékosságok feltárásával és a visszás jelenségek bírálatával szolgálja a közérdeket. A szövetkezeti demokrácia ilyenfajta megnyilvánulásával az utóbbi időben Poltáron, Kalinooón, Buzitán, TomaSov- cén és Uhorskén találkoztunk. A szövetkezeti dolgozók politikai-szakmai nevelése terén is mutatkoznak a fejlődés jelei. Az iskolai rendszeren kívüli oktatásban a szövetkezeti munkaiskolák a legnépszerűbbek. Ezeket a tanfolyamokat az egyes gazdaságok saját szükségleteiknek megfelelően is megszervezhetik, így fordulhatott elő, hogy az általános tudnivalókon kívül Buzitán és Poltáron egy-egy termelési ágban szakképesítést is szerezhettek a résztvevők. A fiatalok nevelése szinte minden gazdaságban a kiemelt feladatok között szerepel. Megnyilvánul ez az ifjúsági mozgalomban is. Az ehnúlt négy esztendőben például háromról nyolcra emelkedett a szövetkezetekben működó SZISZ-szervezetek száma. A szép eredmények mellett azonban még mindig megoldatlan a szövetkezetekben dolgozó nők oktatásának kérdése, s különösen a termelésben közvetlenül részt vevő lányok és asszonyok esetében kell az elkövetkezőkben javítani az eszmei-politikai munka színvonalán. A kulturális nevelő munka terén a községek művelődési házaira és a polgári ügyek testületéire hárul a legnagyobb feladat. A polgári szertartások magas színvonala e téren is biztosítéka lehet a továbblépésnek. E téren a járásban Tomasovcén, Cinobanán, Poltáron és Rappon (Rapovoe) érik el a legjobb eredményeket. Immár rendszeresnek mondhatók a csehszlovák—szovjet barátsági hőnap alkalmából évenként ismétlődő vetélkedők „Mii tudsz a Szovjetunióról?“ címmel. — Színvonalas vitadélutánokat rendeztek a szövetkezeti klubokban L. I. Brezs- nyev ismert könyveiről, s egyre gyakrabban jönnek a járás földművesei körébe neves előadóművészek és zenekarok is. Színvonalasabbá vált a falvak sportélete is. A szövetkezetek által patronált futballcsapatokon kívül más sportágakban is megindult a fejlődés. IBM. VI. >. HACSI ATTILA
