Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-18 / 20. szám
ÚJ szú Ma dunice községet 194S. április 2-án szabadította fel a szovjet hadsereg. Jelentéktelen falu volt még akkor elöregedett házikóival és gazdasági épületeivel együtt. A lakosság zöme mezőgazdaságból élt, pedig az itteni földek egyáltalán nem adtak jó termést. Így hát a földművesek 1949. szeptember 18-án elhatározták, hogy szövetkezetét alapítanak és rátérnek a nagyüzemi gazdálko dásra. A szövetkezetesítés utá-. ni években elért eredményeik távolról sem közelítették meg a mostaniakat. A hektárhozamok 8—11 métermázsa körii liek voltak, s az állattenyésztés sem volt kifizetődő. A közös gazdálkodás első évében például mindössze 800 liter tejel fejtek egy tehéntől. sen gazdálkodnak, 1240 hektáros földterületen. A közös útra 1975. január 1-én tértek rá. A szövetkezet ekkor vette fel a Május 9. Efsz nevet, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának tiszteletére. Főleg gabonafélék — búza, árpa, kukorica termelésére szakosodnak. A technikai növények közül cukorrépát, évelő takarmányokat termesztenek. Mint már említettem, fő terményük közé tartozik a zöldség. A zöldségféléket 45 hektáros területen termesztik. A madunlcel szövetkezet nem tartozik a trnaval járás legnagyobb közös gazdaságai közé, s be kell vallani, hogy a legjobbak közé sem. Termelési eredményei alapján az átlagosak közé sorolható, viszont az átlagosnál jobbak közé tartoznak a gépek karbantartása és a környezet rendbentartását illetően, valamint a zöldség ős szemes kukorica termesztésében. Tavaly például 835 tonna zöldséget termesztettek és adtak az ország asztalára. Az Idén — Ivan Teodorov kertész vezetésével — 825 tonna zöldséget szeretnének értékesíteni, egy millió 485 ezer korona értékben. A kertészetben működik egy 14 tagú szocialista mun'kabrigád, amelynek tagjai jó munkájuk jutalmául megkapták a bronzérmet. Kukoricából 1978-ban rekordtermést értek el, egy hektárról 65 métermázsa szemes kukorica került raktáraikba, s ezzel a hozammal a nyugat-szlovákiai kerületben jé helyezést értek el. Tavaly a kukorica 61,6 métermázsa termést adott. A búza, az árpa és a cukorrépa azonban már nem fizetett az elvárásaiknak megfelelően. Imrich Horváth mérnök, a szövetkezet agro- nómusa így szólt a fogyatékosságaikról: — Az alapos elemzés rámutatott az agrotechnikában elkövetett hibáinkra. Ráadásul elöregedett a szövetkezet gépparkja és kevés is a rendelkezésre álló technika. Nem akarjuk azonban mentegetni magunkat. Azok az intéz kedések, amelyeket a tavalyi termés betakarítása után foganatosítottunk, megtették a magukét. Az őszi munkákat és most a tavasziakat Is agrotechnikai határidőn belül és a lehető leg jobb minőségben végeztük el. Az idén a tervek szerint búzából hektáronként 5,11 tonna, árpából pedig 5,15 tonna termést takarítunk be. Az őszi búza leltározása alapján jó termésre számíthatnak, mert mind a 360 hektárt a „nagyon jó“ kategóriád sorolták. Ügy tűnik, mindent megtettek azért, hogy a múlt év ne Ismétlődjön meg. Az állattenyésztésben már évek óta jó eredményeket érnek el. Kiválóak a borjúnevelésben és a malacelválasztásban. 383 tehenet tenyésztenek, s tavaly 100 tehéntől 117 borjút neveltek föl. Ez mindenképpen elismerésre méltó. A tejtermelésben viszont nincsenek sikereik. Tavaly 3125 liter tejet fejtek egy tehéntől. Elhatározták, hogy az idén végérvényesen javítják a tenyész- munkát, mindenekelőtt a takarmányozási technikát, mert ezen a téren a legnagyobbak a tartalékaik. Már építik a központi tjakarmánykeverőt, ami minden bizonnyal fordulatot jelent majd a szövetkezet állattenyésztési eredményeinek javításában. A takarmányozási gondokat a gondozókkal és fejőkkel is megvitatták, akik a jó eredmények elérése érdekében két szocialista munkabrigádot alakítottak. — A dolgozóknak ezt az elhatározását nagy megértéssel fogadtuk — mondotta Horváth mérnök, a szövetkezet elnöke —, hiszen a tervek alapján az Idén 20 000 literrel több tejet kell értékesítenünk, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy minden egyes tehéntől 80 literrel több tejet kell fejnünk. Hisz szűk, hogy tejeladási feladatainkat teljesítjük. Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére a Május 9 Efsz dolgozói értékes szövetkezeti szocialista kötelezettségvállalást tettek. A kollektívák és egyének vállalásaikban a költségek csökkentésére, az energiával és üzemanyagokkal való takarékoskodásra, a munkakörnyezet javítására irányuló feladatok túlszárnyalására kötelezték magukat. Elhatározásuknak minden bizonnyal eleget tesznek, hiszen tudják: az adott szó kötelez. JOZEF SLUKA Azóta sok víz folyt le a Vágón. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételei ezen a vidéken is a felis- merhetetlenséglg megváltoztak, főleg az öntözéses gazdálkodás bevezetése után. Jelenleg mintegy ezer hektáros területet öntöznek. Sajnos, régebbi ti pusú öntözési módszerről van szó. amely a magasabb növényzet öntözé sőre nem felel meg, de például a zöldségféléik termesztésében sok jó szol gálatot tesz. Villám Horváth mérnök, a madunlcel szövetkezet elnöke, aki azelőtt agronómusként tevékenykedett, erről a következőket mondotta: — Nem a legjobb minőségű földön gazdálkodunk. A termőréteg alatt ka- vlosréteg húzódik, s így bizony gyorsan eltűnik a talajból a nedvesség. Éppen ezért az öntözés nélkülözhetetlen a növénytermesztésünkben. A madunlcei földművesek most a Az fvan Teodorov vezette kertészeti csoport már kora ta- Cervenlki szövetkezeti tagokkal közö- vasszal nagy mennyiségű salátát küldött a piacra A tavaszi munkákat időben és jó minőségben végezték el a madunicei szövetkezetben (A szerző felvételei) 1S8«. II. 13,A Bratislava! Öntözógazdálkodási Kutatóintézet kimutatásai szerint a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly vízhiány miatt a búza hektárhozama 11, az árpáé 7, a cukorrépáé pedig 02 mázsával volt kisebb. Vincent Cislák mérnök, az Intézet igazgatója szerint minden növény szomjazott. A búza és az árpa, valamint a taikanmányfélék különösen a májusi kánikulát sínylették meg, amikor alig hullott csapadék a földekre. A cukorrépa hektárhozama pedig az őszi aszály miatt lett kisebb a tervezettnél. A csapadékhiány ellenére a mezőgazda- sági üzemek az öntözőberendezéseket Szlovákiában csak 61 százalékra használták ki. A járások között jelentősek voltak az eltérések. A galántal (Galanta) járásban az öntözőberendezések 80 százalékát üzemeltették éjjel-nappal, a trenőíni járásban pedig csak 16 százalékát. A kritikus májusi hónapban a mezőgazdasági üzemek mindössze 20 000 hektárt öntöztek és júniusban is csak 70 000 hektárra juttattak mesterséges úton vizet, holott 170 000 hektár öntözésére volt lehetőség. Korábbon kell kezdeni az öntözést e Az öntözési lehetőségek alacsony fokú kihasználásának több Oka is van. Egyes mezőgazdasági üzemek vezetői úgy vélik, hogy a befektetés nem térül meg. Pedig alapos számítások bizonyítják, hogy az öntözésért kifizetett összeg háromszorosan kamatozik. Az Ostrovei Efsz-ben az öntözött területen a szemes kukorica hektárhozama 108 mázsa volt. A peredi (Teäedlkovo) Efsz-ben pedig cukorrépából 530 mázsás hektárhozamot értek el. Sok példát hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a rendszeres öntözés elősegítette a nagyobb hozamok elérését, öntözéssel a nagy termőképességü fűfélék ezer mázsát is teremnek hektáronként. Nagyon kifizetődő a lucerna öntözése, főleg akkor, ha kaszálás után a gyökerekre szórt műtrágyát öntözéssel juttatják a földbe. Hogyan lehet biztosítani az öntözhető területeken a növények teljes vízszükségletét? — Elsősorban ügy, hogy az öntözést már kora tavasszal el kell kezdeni, a talaj nedvességtartalmának és a növények vízigényességének megfelelően. A tapasztalt öntözőcsoportoik esőben is öntöznek, mert rendszeresen mérik a lehullott csapadék mennyiségét és a talaj víztartalmát is. A szakemberek tudják, hogy a szükségesnél több víz adagolása kedvezőtlenül hat a termésre. Ezért a mesterségesen juttatott víz mennyisége a növények fajtája szerint eltérő. A tervek szerint a jövőben, ha megközelítőleg ezer hektáros területet öntöznek egy mezőgazdasági üzemben, akkor a munkák irányításával mezőgazdasági ÖNTÖZÉSSEL A NAGYÖBŰ HOZAMOKÉRT SZAKEMBEREK IRÄNYlTJÄK A CSOPORTOK MUNKÁJÁT főiskolát végzett szakembert bíznak meg, s ha a terület kisebb, akkor mezőgazdasági szakközépiskolát végző szakember irányítja a munkát. Az öntözőberendezések korszerűsítésére van szükség Az öntözés nagyon igényes a szervezésre és az öntözőberendezések teljesítőképességére egyaránt. A kutatóintézet dolgozói gyakran járnak a szomszédos országokba tapasztalatszerzés céljából. Állandó kapcsolatuk van a magyarországi, a lengyel- országi és a bulgáriai öntözőgazdálkodási kutatóintézetekkel. Véleményük szerint más országokhoz viszonyítva lemaradunk az öntözőberendezések korszerűsítésében, illetve a legújabb öntözési módszerek alkalmazásában. Szlovákiában 11000 új forgódobos Öntözőberendezést helyeztek üzembe az elmúlt években a mezőgazdasági üzemek. Ezek viszont általában nem felelnek meg a követelményeknek, mert hidromo- torj'aik gyakran meghibásodnak. Javításuk hosszadalmas, ezért hátráltatják a munkákat. Kevés megfelelő öntözőberendezés van a szőlő és a gyümölcsfák öntözésére. A Gombai (Huibice) és a bős! (Gabcíkovo) Állami Gazdaságban a szőlőt és a gyümölcsfákat az úgynevezett csepegtetős módszer rel öntözik^ Előnye, hogy a víz nem kerül a levelekre, tehát nem idéz elő gombabetegségeket. A szakemberek szerint az öntözött fák sokkal egészségesebbek, mint a vízhiánytól szenvedők. A kukoricát főleg a Fregatt és a Volzsanka önjáró öntözőberendezésekkel öntözik. Emellett a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Gép- és Traktorállomás már 300 állványt gyártott, amelyekre ráhelyezhetők a szórófejek. További kísérletek folynak olyan korszerű berendezések gyártására, amelyekkel különösebb nehézség .nélkül öntözhetnék a magasra növő kukoricát. Érdemes ennek a problémának a megoldásával foglalkozni, mert a tapasztalatok szerint az öntözéssel a kukorica hektárhozama egyes területeken mintegy 2 tonnával növelhető. A zöldségkertészetekben többféle öntözési módszert alkalmaznak. A régi nehéz csövek helyett már könnyebb müanyagcsöveket kell áthelyezniük a dolgozóknak. Azonban a földből kiálló szórófejek akadályozzák a talajmüvelési és a növényápolási munkákat. Ezért az intézet dolgozói szerint az egyes bulgáriai üzemekben alkalmazott módszerrel kellene öntözni. Ugyanis az élenjáró bulgáriai zöld- ségkertészetekben a föld alá rejtik a csöveket és a szórófejeket, s azok gombnyomásra csak akkor ugranak felszínre, amikor öntözni kell velük. A jó felkészülés fél siker Az intézet tizenhét kisebb meteorológiai megfl gyelő állomástól kap tájékoztatást a lehullott csapadék mennyiségéről. Dolgozói ennek alapján figyelmeztetik a járási mezőgazdasági igazgatóságokat, hogy az egyes körzetekben mikor kezdjék az öntözést. Az első siker máris megszületett, mert az elmúlt hetekben többezer hektár árpát, évelő takarmányt és búzát öntöztek. A színvonalas tanfolyamokon részt vett öntözőosoportok tagjai állandóan készenlétben állnak és a figyelmeztetés után azonnal üzemeltetik a berendezéseket. BÁLLÁ JÓZSEF
